A Zöldövezet e heti adásában a természet korai ébredéséről, és ennek potenciális hatásairól beszélgettünk, valamint annak is utánajártunk, milyen változás állhat be az időjárásunkban azt követően, hogy véget ért az elmúlt év klímáját befolyásoló El Niño jelenség.

Az Európai Unió évek óta dolgozott a világ legambíciózusabb természet-helyreállítási rendeletén, amely azonban március végén elbukott az Európai Tanácsnál, így lekerült a napirendről. A többségi támogatás Magyarországon múlott, hazánk képviselői az utolsó pillanatban mondtak nemet a rendeletre. Az eddig példátlannak számító rendelet jövőjéről, fontosabb pontjairól és az egyre romló ökológiai helyzet klímaváltozásra gyakorolt hatásáról Garamszegi László Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettünk a Zöldövezet legújabb adásában.

Szokatlanul meleg télről és tavaszról, vízhiánnyal küzdő Mexikóvárosról, valamint olvadó sarkvidékekről beszélgetünk a Zöldövezet legújabb adásában. Emellett a 24.hu-ra való regisztrációra is felhívjuk hallgatóink figyelmét.

Az elmúlt télen tapasztalt 6-8 havas nap kiemelkedő az előző évekhez képest, márciusban és áprilisban pedig már nem várható hirtelen fordulat az időjárásban –  mondta a Zöldövezet adásában Molnár László meteorológus. A szakértővel arról beszéltünk, hogyan hatott a klímára az El Nino, milyen telünk volt, milyen tavasz, illetve nyár áll előttünk, valamint, hogy miért volt ilyen erős árhullám idén Magyarországon.

Beérett a klímaváltozás és az El Niño együttes hatása, rekordforró éven vagyunk túl. Közben egyre aggasztóbbnak tűnik egy fontos óceáni áramlási rendszer összeomlása, a folyamat globális katasztrófával fenyeget. Többek között ezekről beszélgetünk a Zöldövezet podcastjában.

Megszokott módon jelentős csúszással, de végül komoly eredményekkel zárult az ENSZ 28. alkalommal megrendezett konferenciája. A dubaji klímacsúcson először került be a záródokumentumba a fosszilis energiától való eltávolodás gondolata, és a klímaváltozás által leginkább sújtott országok kárpótlása. A Zöldövezet adásában összefoglaltuk a legfontosabb döntéseket, valamint a kritikusok érveit is megvitattuk.

November 30-án vette kezdetét az ENSZ éves klímakonferenciája, a COP28, amit az idei évben Dubajban rendeztek meg. Az esemény kiemelt fontossággal bír, ugyanis egyre közeledünk a párizsi klímaegyezményben foglalt dátumokhoz, ám az eredmények helyett egyelőre inkább botrányoktól hangos az esemény. A Zöldövezet adásában a konferencia legfontosabb eseményeiről, és a január elsejétől Magyarországon elinduló hulladékvisszaváltási rendszerről beszélgettünk.

Egészen szélsőséges őszön vagyunk túl, de az előttünk álló téli időszak is igen melegnek ígérkezik. Bár a jelenségben nagy szerepe van az El Niñónak, más tényezők is hozzájárulnak a szokatlan időjáráshoz. A Zöldövezet adásában Molnár Lászlóval, a Kiderül.hu meteorológusával beszélgettünk a mögöttünk lévő időszak időjárásáról, és arról is, hogy mi várhat ránk az elkövetkező hónapokban.

Annak ellenére, hogy lassan három éve folyamatosan visszatér a koronavírus, úgy tűnik, elfelejtettük, milyen a megfelelő védekezés: a WHO attól tart, nem vagyunk felkészülve a következő pandémiára. A Zöldövezet legújabb adásában a sokak által prognosztizált következő világjárványról beszélgetünk, emellett átbeszéljük, hogy Európa vajon a vegyszeres, vagy a GMO-alapú ételekben látja inkább a jövőt.

A klímaberendezésekről sokan a nyári melegre, a hűtésre asszociálnak, pedig a berendezésekkel fűteni is lehet. De mi az az okosklíma, mikor éri meg beszereltetni, és hogyan zajlik a telepítést? Többek között erről kérdeztük a Zöldövezet adásában Dudás Józsefet, az E.ON mérnök-projektmenedzserét.

A lassan két éve zajló ukrajnai háború hatalmas pusztítással jár, azonban nem csupán az emberek, az állatvilág is szenved a harcok miatt. A Zöldövezet legújabb adásában Lugosi Péter mesél arról, mire számítanak a kutatók a harcok lezárultával, mennyire hathat ki Magyarországra az ukrajnai élővilág pusztulása, és hogy milyen konfliktust okozott a magyar és az ukrán tudósok között az Orbán-kormány oroszbarátsága.

A Zöldövezet legújabb hírelemző adásában a világszerte megdőlni látszó melegrekordokról, az ennek következtében megvalósuló erdőtüzekről, valamint a lehetséges védekezési módszerekről beszélgettünk.

A vegetarianizmus és veganizmus mellett számos érv szól: a húsipar elképesztő terhet rak a bolygóra, állatok tömegeinek okoz felfoghatatlan szenvedést, a túlzásba vitt húsfogyasztás ráadásul nem is egészséges. Erdős László ökológussal beszélgettünk, aki maga is lemondott a húsokról.

A Zöldövezet hírelemző adásában beszélgetünk többek között az El Niño jelenség kezdetéről és annak várható hatásairól, a himalájai gleccserek gyorsuló olvadásáról, illetve az idei évben megsokasodni látszó cápatámadásokról is.

Mikor érdemes hőszivattyút telepíteni, és miként zajlik maga a beruházás? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Zöldövezet adásában.

A Zöldövezet hírelemző adásában beszélgetünk többek között a Meteorológiai Világszervezet aggasztó jelentéséről, a biológiai sokféleség csökkenéséről, illetve a mikroműanyagokról, amelyekről kiderült: már a szervezetünkben is jelen vannak.

Az Egyesült Királyságban 25 év után ismét szabad állatokon tesztelni a kozmetikai termékeket. A Marvel Filmes Univerzum egyik legfrissebb filmje, A galaxis őrzői harmadik része pedig épp az állatjogok védelmét, az emberi brutalitás elleni küzdelmet tűzte ki a zászlajára. Erről és egyéb állatvédelmi kérdésekről beszélgettünk a Zöldövezet legújabb adásában.

A globális kibocsátás egy jelentős részéért a légiközlekedés felel, amelyből mi, átlag emberek is kivesszük a részünket. A Zöldövezet adásában a légiközlekedés kizöldítésének lehetőségeiről, a fosszilis energiahordozók alternatíváiról, valamint a klímabarát városi légiközlekedés nem is olyan távoli jövőjéről beszélgettünk Dr. Balázs Gergellyel, a Rolls Royce Magyarország ügyvezető igazgatójával, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának egyetemi docensével.

Milyen problémákhoz vezethet a lítiumion-akkumulátorok használata, van alternatívája az ilyen eszközöknek, és az átlagfelhasználó hogyan hosszabbíthatja meg akkumulátorai élettartamát? Többek között ezekről kérdeztük Kecsmár Gergő kutatómérnököt a Zöldövezet adásában.

A Zöldövezet podcast legújabb adásában ismét híreket elemzünk, szó lesz többek között a tunéziai vízhiányról, illetve a közelgő El Niñóról és annak lehetséges következményeiről. Természetesen az elmúlt időszak legtöbbet tárgyalt zöld témájáról, a svájci farkas kilövéséről is beszélgetünk.

Régiónkat is elérték a klímaperek, Romániában egy civil szervezet a bíróságon késztetné cselekvésre a kormányt. A Zöldövezet újabb hírelemző adásában többek között aggasztó rekordokról és egy kis csendes-óceáni sziget törekvéseiről beszélgettünk.  

Megjelent az ENSZ-hez köthető Éghajlatváltozási Kormányközi Testület új beszámolója, amelyben részletesen bemutatják a klímaváltozás jelenét és lehetséges alakulását. A kilátások nem túl rózsásak, az emberiség nem tesz eleget az éghajlatváltozás elleni harcban. A Zöldövezet hírelemző adásában a jelentés legfőbb megállapításait járjuk körbe.

Pontosan 30 éve, 1993. március 22-én rendezték meg először a víz világnapját. A kezdeményezés kapcsán Müller Melindával, a Xylem Water Solutions Kft. műszaki támogató mérnökével beszélgettünk a Zöldövezet adásában.

Hogyan változott meg a csernobili kutyák DNS-e, és miért okoz a mai napig problémát Pablo Escobar fényűző állatkertje? Az éveken át tartó árvízvédelmi készültség után miért száradnak ki Velence csatornái? Mennyire fenntarthatatlan az élelmiszeripar, és mekkora változást hozhat, ha Európában is egyre több rovar kerül az élelmiszerekbe? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk a Zöldövezet legújabb hírelemző adásában.

Igen szélsőséges téli időszakon vagyunk túl, a klímaváltozás korában pedig meg kell barátkoznunk a gondolattal: az évszakok már nem lesznek olyanok, mint ahogy megszoktuk őket. A Zöldövezet podcast vendége Molnár László meteorológus, a Kiderül munkatársa volt.

Miért különösen szomorú egy gepárdkölyök pusztulása? Mi lehetett az a tengeri lény, amelyről az ősi skandinávok írtak? Természetvédelmi szempontból miért érdekes a koreai demilitarizált övezet? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk a Zöldövezet legújabb hírelemző adásában.

A Zöldövezet podcastjében Farkas Jánost, a Xylem Water Solutions Magyarország Kft. területi műszaki támogatási csapatának vezetőjét kérdeztük a víztisztítás ősi és legmodernebb módszereiről, kihívásairól. Az adásból az is kiderült, nagyon nem mindegy, hogy milyen eszközt választunk otthoni felhasználásra.

A Zöldövezet podcastjében ezentúl a környezet- és természetvédelem legfrissebb híreivel is foglalkozunk majd. Legújabb adásunkban a súlyosan szennyező ohiói vonatkatasztrófáról, valamint az ukrajnai háború környezeti hatásairól beszélgetünk.

Miként fogyaszt energiát a vízhálózat, és milyen okos megoldásokkal tudjuk fokozni a hatékonyságot? Mohácsi Péterrel, a Xylem Water Solutions Magyarország Kft. digitális megoldásokért felelős üzletfejlesztési vezetőjével beszélgettünk.

Milyen állapotban van a magyarországi vízhálózat, és milyen módszerekkel lehetne javítani az állapotán? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jártunk körbe a Zöldövezet adásában Török Balázzsal, a Xylem Water Solutions Kft. területi értékesítési vezetőjével.

Hol zajlanak jelenlegi vízkrízisek, és mely területek válhatnak fenyegetetté a jövőben? Magyarország biztonságban van? Gampel Tamást, a Xylem Water Solutions Kft. közműértékesítési vezetőjét kérdeztük.

Magyarországon a lakosság szerencsés helyzetben van, hiszen nincs kitéve a szennyvíznek. Éppen ezért bele sem gondolunk, mennyire fontos annak megfelelő kezelése. Vánkos Zsomborral, a Xylem alkalmazástechnikai mérnökével beszélgettünk.

A magyarok 63%-a tárol otthon használaton kívüli mobiltelefont, ráadásul az esetek többségében több darab, akár 10-15 évnél is régebbi készülék hever a fiókban. Pedig ezek a készülékek komoly nyersanyagkészletet jelentenek, ha újrahasznosítják őket, hagyományos hulladékban végezve pedig akár mérgezők is lehetnek a környezetre. Balika Istvánnal, a Hulladékhasznosítók Országos Szövetségében az elektronikai és elektromos hulladékok szakosztályának vezetőjével beszélgettünk az elektronikai hulladékokról.

Kevés szó esik a digitális vízgazdálkodásról, pedig rengeteg lehetőség rejlik benne, akár az okosotthonokban is. Mohácsi Péterrel, a Xylem Kft. digitális vízgazdálkodásért felelős üzletfejlesztési vezetőjével beszélgettünk arról, hol tart Magyarország az ilyen megoldások alkalmazásában.

Miután lehúztuk a wc-t, vagy végeztünk a mosással, elkezdődik a szennyvíznek egy aránylag hosszú útja. De mi történik ilyenkor a vízzel, hogyan tisztítják és milyen információk állnak rendelkezésünkre? Ezekről beszélgettünk Vánkos Zsomborral, a Xylem Kft. alkalmazástechnikai mérnökével.

A teljes földi vízkészlet mintegy 3 százaléka ivóvíz, ennek jelentős része pedig hóban vagy jégben van elraktározódva. Az elérhető víz ráadásul egyenlőtlenül oszlik el, akadnak kifejezetten veszélyeztetett régiók. Magyarország szerencsére kényelmes helyzetben van, a hazai ivóvíz kifejezetten jó minőségű.

Az SF6-ról keveset beszélünk, pedig sokkal erősebben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a sokat emlegetett szén-dioxid. Az a szerencsénk, hogy keveset bocsátunk ki belőle, a megújulók elterjedésével ez azonban változhat. A megoldás azonban egyszerű - erről beszélgettünk Géczy Áronnal a Schneider Electric termékmenedzserével.

A többi gázhoz képest ez az, ami a leginkább hozzájárul az üvegházhatáshoz – mondja Géczy Áron a Schneider Electric termékmenedzsere. A korábbi adások során nagyon sok szó esett az üvegházhatású gázokról, főként a szén-dioxidról. Most egy egészen más, kevésbé ismert, de megkerülhetetlen gázról, az SF6-ról lesz szó. Hogyan keletkezik és hol használják? Milyen környezeti gondot okoz? Ezekről lesz szó röviden a mostani podcast adásban.

A társadalom egyre tudatosabb a fürdőszobai termékekkel kapcsolatban, mégis, hosszú út áll még előttünk, részben azért, mert a kínálat is csak most kezd igazán bővülni a környezettudatos termékekkel. Kump Edina környezetkutatóval, a Hulladékmentes.hu alapítójával és szakmai vezetőjével beszélgettünk arról, mennyire zöld most ez a piac, és mit tehet az ember, ha a környezetbarát mindennapok felé indulna el.

A zöld energia egyre elérhetőbb és olcsóbb, ennek ellenére energiahasználatunk nagy részét még mindig fosszilis forrásokból nyerjük. A változás a küszöbön, de egyáltalán nem biztos, hogy elég gyorsan zajlanak a folyamatok ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait mérsékelni tudjuk. A globális energiahelyzetről, a megújulók helyzetéről és a magyar energiahelyzetről Perger Andrással, a Greenpeace klíma- és energiakampány- felelősével beszélgettünk.

Nem kérdés, hogy napjaink egyik legkomolyabb környezeti kihívását a műanyagszennyezés jelenti: az egyszer használatos műanyagok óriási tömegben áramlanak a szárazföldekre és vizekbe, ahol hosszú időn át fennmaradnak. A problémáról Simon Gergellyel, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjével beszélgettünk.

Az emberi tevékenység komplexitásából adódóan számtalan módon képes fenyegetni a többi fajt. A természet átalakulásáról, a fajok tömeges eltűnéséről Báldi Andrással, az MTA Ökológiai és Botanikai Intézet munkatársával, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport csoportvezetőjével beszélgettünk.

Kevéssé ismert tény, de a klímaváltozás a kórokozók terjedését is képes befolyásolni. A folyamatról a Zöldövezet podcast harmadik adásában Garamszegi László Zsolttal, az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatójával beszélgettünk.

Nem kérdés, hogy már most érezhetőek a globális felmelegedés hatásai, a jövőben azonban még látványosabb változásokra számíthatunk. A Zöldövezet podcast második adásában Bartholy Judittal, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanárával beszélgettünk arról, hogy mire is számíthatunk a változó bolygón.

A klímaváltozás napjaink egyik legtöbbet tárgyalt témája, de értjük-e pontosan, hogy az egyes folyamatok miként alakítják bolygónk éghajlatát? A Zöldövezet podcast első adásában Bozó László meteorológussal beszélgettünk a klímaváltozás legfontosabb kérdéseiről.