Fenyegetések és zsarolások hálójába látszik gabalyodni a magyar kormány, amikor az orosz olajért az Európai Békekeret kifizetéseinek blokkolásával fenyeget, mondja brüsszeli tudósítónk. Közben a sokat hangoztatott nemzeti érdekek is összecsapnak, de már európai és szövetségesi szinten.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár márciusban tartott egy meglepően kritikus hangvételű előadást, amelyben kórházbezárásokról és rosszul sikerült informatikai fejlesztésekről is beszélt. Vajon mennyibe kerültek ezek a fejlesztések, és kik szállították le a kifogásolható programokat?

Bárki lesz is végül a demokrata elnökjelölt, választási esélyeik már attól javultak, hogy Joe Biden visszalépett – mondja Krekó Péter az Elemző Extrában. A Political Capital igazgatója szerint Donald Trumpnak is újra kell gondolnia a kampányát, hiszen most ő lesz a túlkoros.

A külpolitikai elemző szerint az elmúlt két hét eseményei eddig soha nem látott mértékű tagállami frontot építettek fel Orbánnal szemben, aki alábecsülte az uniós reakciókat. Magyar Péter külpolitikája egyelőre zavaros, többször is kibeszélt az Európai Néppárt közös irányvonalából.

Nemcsak politikai, hanem ismeretterjesztő és oktatóműsorokat is készített a Münchenben működő szerkesztőség. A felidézett adásban Károly Róbert Anjou-házi királyról volt szó. Hatalma támaszát a főnemesség jelentette, köztük osztotta szét a tartományuraktól visszaszerzett birtokokat és várakat.

Mi az oka annak, hogy az utóbbi bő tíz évben nyaranta kétezer tonnával több szúnyog, bögöly, légy és egyéb undormány keseríti életünket? Miért lett a Magyar Madártani Egyesület a világ egyik legjobban, legbeágyazottabban működő civil szervezete? Kik azok a ritkaságvadászok? Szelfi Orbán Zoltánnal.

Orbán Viktor olyan helyzetbe kormányozta magát, amelyben az az Ursula von der Leyen mögötti koalíció összetartó ereje, hogy vele szemben határozzák meg magukat – mondja Lakner Zoltán. Az Elemzőben beszélünk uniós elnökségről, Orbán körutazásáról és Magyar Péter szavazási stratégiájáról is.

Több jel is arra utal, hogy az európai közép igyekszik eltolni magától a diplomáciai magánakciókba és szélsőjobbos politikai aktivitásba bonyolódó magyar kormányfőt. A soros magyar EU-elnökséget példátlan intézkedések érik, a Patrióták Európáért EP-frakciója pedig nem kapott parlamenti tisztséget.

A választási szakértő szerint 2:1-es arány esetén mindkét fél mondhatta volna: az a jó számlálás, ami neki kedvez. Az, hogy 780 ezerből néhány ezer szavazat megfordult, nem számít soknak. De jogos az aggály: ha országgyűlési választáson születne ilyen szoros eredmény, utcai zavargások is lehetnének.

Első versei még a Nyugatban jelentek meg, aztán a második világháború elnémította. 1961-ben tért vissza saját művekkel, igazán termékeny ötvenes évei derekán volt. „Életcélom elértem, minden más az ráadás, szerencse” – mondta a Szabad Európa Rádió 1992-es interjújában a Kossuth-díjas művész.

„Szörnyű, hogy ezt harcnak kell hívni, de szeretnénk ezeket a gyerekeket és szülőket megvédeni a bántalmazástól” – mondja Zádori Henrietta, aki azután alapította meg a Szikra Tehetséggondozó Egyesületet, hogy megtapasztalta, hogy a magyar közoktatás nem integrálja, hanem rendszerszinten bántalmazza az autista gyermekeket.

A soros EU-elnökséget már nem vehetik el Magyarországtól, de annak vannak jelei, hogy elindul egy izoláció a világjáró magyar kormányfővel szemben. Orbán érveit cáfolja útjainak eredménytelensége, miközben az EP helyosztásra is hatással lehet kiszámíthatatlansága, mondja brüsszeli tudósítónk.

A Corvinus egyetem docense szerint Orbán az EU soros elnökségének átvétele apropóján inkább diplomáciai látogatásokat tett, hiszen megállapodások nem születtek. Az Orbán-féle Patrióták Európáért frakció várhatóan saját nemzetállami érdekek felhangosított szócsöve lesz az EP-ben.

Menekült a nyilasok és a nácik elől, és ült börtönben az ötvenes években, mert disszidálni készült. 1956-ban segített a forradalmároknak az orosz kiskatonák kihallgatásában, majd emigrált: a BBC-nél és a brit külügyminisztériumban dolgozott. Beszélgetés filozófiáról, a könyvpiacról, értelmesedésről.

Fazekas Gábor sok éve különféle mindfulness, azaz tudatosságalapú meditációs technikákat oktat. Eredetileg közgazdász, dolgozott a Magyar Természetvédők Szövetségénél és falusi polgármesterként is. A Szelfi vendége Fazekas Gábor volt.

A Corvinus egyetem docense szerint Orbánéknak rövid távon nincs esélyük, hogy meghatározó jobboldali erő legyen a Patrióták Európáért formáció, de ha Ukrajnában elindul bármilyen békefolyamat, a szélsőjobbot megosztó háború ügye már nem probléma, így akár össze is olvadhatnak. Különkiadás.

Orbán Viktor törekszik arra, hogy a tényleges nemzetközi politikai befolyásánál jelentősebbnek látszódjon. Most „békebrókerként” tünteti fel magát a kijevi és moszkvai útján – mondja Lakner Zoltán. Elemző című podcastunkban frakcióalapításról, a politikusok és a sajtó viszonyáról beszélgettünk.

Ha túl nagyra nő, több támadást kaphat, de érdekérvényesítő ereje is nagyobb lehet – mondja brüsszeli tudósítónk a Patrióták Európáért pártszövetségről. A francia választások is befolyásolják a kezdeményezés jövőjét. Matek és Monopoly a mandátumokkal – ezzel telnek most az EP-frakciók napjai.

„Ha azzal a narratívával találkozunk, hogy éppen a világháború felé robogunk, miért várjuk el a fogyasztóktól, hogy elkezdenek költekezni?” – tette fel a kérdést Virovácz Péter. Szerinte ez is oka lehet annak, hogy a lakosság inkább megtakarít, mint elkölti ismét növekvő reáljövedelmét.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint komoly konfliktusokhoz vezethet, ha katonák állnak a katedrára. A kilencéves kislányt verbálisan bántalmazó tanárról azt mondja: a tankerület és az igazgató el akarta tussolni az ügyet, ráadásul akár folytathatja is a tanítást máshol.

A tányérból kidomborodó bohócok, kiskorsók, lopótök, lovasok és lakodalmasok - jellegzetes figurák a szatmárnémeti születésű keramikus művésztől. Az 1992-es interjúban a naiv-népies stílust képviselő keramikus beszél a művészetpolitika nyugati elfogultságáról, az erőszakról és konzervativizmusról.

Az Élményakadémia 2021 óta szervez tábort gyerekeknek, akik családon kívül nevelkednek, így érzelmileg és az esélyeik tekintetében is fokozott nehézségekkel szembesülnek. Az Alap!Tábort közösségi adományokból finanszírozzák. A két fő szervezővel beszélgettünk.

Miután Emmanuel Macron pártja rosszul szerepelt az európai parlamenti választáson, míg Le Penék előretörtek, a francia elnök új nemzetgyűlési választást írt ki. Vasárnap lesz az első forduló. Hogy mi vezetett ide, arról Szűcs Anitával, a Corvinus egyetem docensével beszélgettünk az Atlaszban.

Bár alig csendesedtek a jogállamisági kritikák miatt a magyar kormány alkalmasságát firtató hangok, a soros EU-elnökség programjának meghatározásában szabad kezet kapott Magyarország. Eddig nem éltek vissza a helyzettel, és az adminisztráció is felkészült – mondta a podcastban brüsszeli tudósítónk.

Amikor kirobbant a kegyelmi botrány, a Szabad Európának nyilatkozó gyermekvédelmi szakemberek pesszimisták voltak. Azt mondták, félő, hogy az lesz a forgatókönyv, mint korábban mindig: pár hét, és eltűnik a figyelem, látszatintézkedések lehetnek, de érdemben nem változik semmi. Vajon így történt?

A külpolitikai szakértő szerint régóta sejteni lehetett, hogy Meloni kikosarazza Orbánt, most a legszélsőségesebb csoporton kívül senki nem akar közösködni a Fidesz EP-képviselőivel. Orbán a NATO részéről fenyegetést kaphatott, akár Magyarország NATO-tagságának felfüggesztése is felmerülhetett.

Sok bírálat érte 35 éve Orbán Viktort, a Fidesz választmányi tagját a június 16-án, Nagy Imre volt miniszterelnök és társai újratemetésén elmondott beszéde miatt. A Szabad Európa Rádiótól megkapta a lehetőséget, hogy válaszoljon, megvédje az álláspontját. Kordokumentum recsegő hangfelvételen.

Miért nehéz a magyar nyelvet felnőttként megtanulni? Miben „butább” a mesterséges intelligencia az embernél? Miért veszélyes a gyűlölködő politikai kommunikáció? A Szabad Európa podcastjának vendége a 2024. évi Akadémiai Aranyérem díjazottja, Pléh Csaba pszichológus, nyelvész volt.

Amíg Orbán Viktor kujtorog és keresi az otthonát az európai politikai térben, addig Magyar Péter elérte, hogy a legnagyobb európai pártcsalád tagja legyen – mondja Lakner Zoltán. Az Elemzőben beszélünk még Karácsony és Vitézy viszonyáról és az ellenzéki vereség következménynélküliségéről.

Túlment az Európai Bizottság értelmezésén a magyar menekültügyben hozott ítélettel az Európai Bíróság – mondta brüsszeli tudósítónk, amikor a kiszabott kétszázmillió eurós bírságról és a milliós napi kötbérről kérdeztük. Az ítélet részleteiről, indoklásáról és következményeiről szól podcastunk.

„Az újságírók ne hazudozzanak” – mondják gyakran a politikusok, de csak ha őket éri bírálat a sajtó részéről. A nyilvánosság feladata a hatalmon lévők ellenőrzése; ez harminc éve is vezetett konfliktusokhoz. Nem csak itthon vonulnak ki beszélgetés közben az interjúalanyok – derül ki a podcastból.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja: a NATO-főtitkár azért a választások után tárgyalt Orbánnal, mert nem akarta kínos helyzetbe hozni. Szerinte az Ukrajnának szánt segítséget tagállamiról NATO-szintre akarják emelni, a csádi magyar katonai szerepvállalás mögött pedig üzleti érdekek állhatnak.

„Az újságírók ne hazudozzanak” – mondják gyakran a politikusok, de csak ha őket éri bírálat a sajtó részéről. A nyilvánosság feladata a hatalmon lévők ellenőrzése; ez harminc éve is vezetett konfliktusokhoz. Nem csak itthon vonulnak ki beszélgetés közben az interjúalanyok – derül ki a podcastból.

Gyermekként – ahogy mondja – ufónak képzelte magát, társai kirekesztették, bántották, az iskolapszichológus azt a szakvéleményt adta róla, hogy „furcsa”. Már 24 éves volt, amikor megkapta az autizmus-spektrumzavarról a diagnózist. Addig kiírta, kirajzolta magából minden fájdalmát, és zenét hallgatott, miközben elképzelte, hogy bár most minden rossz, de majd később más lesz, ad majd valamit az emberiségnek, amivel segíteni tud. Úgy érzi, végre eljött ez a pillanat: számos nyelven beszél, több diplomája van, pszichológusnak tanul, verseskötete fog megjelenni, és AuterSight című animációs filmjével az átélt traumákon keresztül szeretné bemutatni, milyen autistának lenni ebben a világban.

Ez már az új hidegháború korszaka – így foglalta össze a nyugati világ és Kína egyre feszültebb viszonyát Fehér Zoltán, a washingtoni Atlantic Council elemzője. Az Egyesült Államok legkésőbb a Trump-korszak óta elkezdte a protekcionista politikát, és mostanra az EU is egyre inkább csatlakozik hozzá.

Három éve keres új EP-képviselőcsoportot a Fidesz; a most lezajlott választások sem segítették hozzá a megoldáshoz. Megtörtént a sokat emlegetett jobbra tolódás, de az új erőviszonyok nem a magyar kormánypártnak kedveznek. Közben Orbán érdeke az uniós intézmények mielőbbi felállítása.

Sebzett vad Karácsony Gergely, akire most sokan fognak vadászni – véli Ruff Bálint. Lakner Zoltán szerint a Tisza Párt megerősödésével nem dőlt meg, hogy balról lehet leváltani a Fideszt, csak nem biztos, hogy ahhoz baloldali párt kell. Az Elemzőben a választási eredmények következményei.

Nem jött be Orbán Viktor terve, hogy jelentősen átrendeződik az Európai Parlament – mondja Bíró-Nagy András politológus. A Fidesznek soha nem volt 47 százaléknál alacsonyabb listás eredménye az EP-választásokon, tehát magához viszonyítva ez rossz eredmény – teszi hozzá Krekó Péter.

Fél évszázad után először hirdettek kongresszust a világ magyarjai Budapesten 1992-ben. A találkozó előtt kért interjút a Magyarok Világszövetségének akkori elnökétől a Szabad Európa Rádió. Szóba kerül a szervezet múltja, a magyar diaszpóra magyarországi aktivitásának lehetősége, Bartók és Kodály.

A zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. De nagyon nem mindegy, hogy milyen az a dal, amit hátrahagyunk – vallja az Artisjus-díjas zenész-zeneszerző Hrutka Róbert.

Magyar Péter az elmúlt harminc év politikai elitjének leváltásááig, a Fidesz viszont élet vagy halál kérdésééig emelte a most vasárnapi választás tétjét – véli Lakner Zoltán politológus. Elemző podcastunkban összegeztük a kampány tanulságait, különlegességeit.

Nem csak a Fidesz riogat világháborúval Ukrajna kapcsán, más európai pártok is beszélnek erről a választási kampányukban. Brüsszel mégsem harcra, hanem békekonferenciára készül, csak ezt a magyar kormányfő nem szokta emlegetni. Esélylatolgatás és 7. cikkely a voksolás előtti utolsó podcastban.

A költségvetés már összeomlott, de a választás után sem fogja erőteljes kiigazításra elszánni magát a kormány – véli Surányi György. Az MNB volt elnöke szerint gazdasági tanácsadói elhitetik Orbánnal, hogy léteznek csodák, pedig csodák nincsenek.

"Lehetőségeink a jogállamiság helyreállítására" címmel jelentetett meg egy tanulmányt, Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője 1992-ben. Ezután kért tőle interjút a Szabad Európa Rádió. Szó esik a civil társadalom szerepéről, a kártalanításról, az önkényuralom legyőzéséről.

A legszegényebb társadalmi rétegekben elképesztő a kilátástalanság, a segítők felelőssége pedig hatalmas, mert minden elhibázott kísérlet az előítéleteket erősíti az egyik, a bizalmatlanságot a másik oldalon. A Szelfi vendége Szőke Judit volt, az Új Start Alapítvány igazgatója.

Július 4-én parlamenti választásokat rendeznek az Egyesült Királyságban. A 14 éve kormányzó Konzervatívok hátránya 20% körüli a Munkáspárttal szemben. A várakozások szerint csak a két nagy tömb közti végső különbség a kérdés, az nem, hogy ismét baloldali miniszterelnöke lesz a Downing Streetnek.

Bár az Európai Parlament rendkívül kritikus a magyar kormánnyal szemben és hasonló szigort várna el az Európai Bizottságtól is, saját háza táján mégsem hatékony: hat éve indult Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárás, és az első fázisból azóta sem jutott tovább. Podcastunk az okokat keresi.

Hogyan szavaznak az EP-képviselők a külügyi témájú szavazásokon? Változott-e a fideszes képviselők szavazása az Oroszországgal, Kínával kapcsolatos határozathozatalokban, amióta nem tagjai a néppártnak? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban.

„Kockázatot látok Magyar Péterben. Ha most melléállnék a pártommal, az olyan, mintha a rulettasztalon mindent feltennék a piros nyolcasra” – mondja Vona Gábor. A 2RK elnökével beszéltünk a pártépítésről, a háborúról, a saját múltjával való szembenézésről és az ellenzékváltó hangulatról.

„Úgy vagyok nemzeti író, hogy a magyar sorskérdések érdekelnek főként” – mondta az 1992-es interjúban a Székelyföldön született alkotó. Annak idején vádolták nemzetárulással, de székelyföldi elfogultsággal is. A beszélgetésben szóba kerül a szorongás, a nemzeti autonómia és a második világháború.

A diplomáciai pályát cserélte fel a gasztronómiára. Gasztroblogger, kommunikációs szakember, televíziós műsorvezető, író. Mautner Zsófia volt a Szelfi vendége.

A magyar állam elrablása a külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadás; ez az elmúlt évtizedek legsúlyosabb botránya – véli Ruff Bálint. A kampánytanácsadó szerint a bizonytalan kampánykezdet után Orbán Viktor stabilizálta saját választóit.

Nem csak hogy ismét deficiteljárás fenyegeti Magyarországot, de a megindítása ráadásul soros uniós elnökségünk idejére, azaz az év második felére eshet. Az előző ilyen intézkedés 2013-ban ért véget, amikor kilenc év huzavona után a magyar kormány három hónap alatt megtalálta a megoldást.

Az Orbán-kormány több jogszabályt is módosított annak érdekében, hogy hozzájusson a felfüggesztett uniós forrásokhoz. Az ígéretek között szerepelt a közérdekűadat-perek felgyorsítása. Wiedemann Tamás a Szabad Európa egyik konkrét adatigénylésén keresztül mutatta be, mi valósult meg az ígéretekből.

A German Marshall Fund külpolitikai elemzője szerint a Külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadás nem hiba volt, hanem a „működés része”, a NATO-EU információk ezzel leplezett megosztására. Nem tudja megbecsülni, a Fico elleni merénylet után meddig tart a politikusok önmérséklete.

A szociális ellátás és a gondoskodás az öregekről újraépítése is szükségessé vált a rendszerváltás után. A lakosság negyede nyugdíjas volt, és már látszottak a társadalom elöregedésének jelei. A Szabad Európa Rádió 1992-es összeállítása a társadalombiztosítás külföldi példáit mutatta be.

A Szelfi vendége Sándor Judit bioetikus, a CEU tanára, akit független szakértőként hallgatott meg Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága, amikor a méltó halálért küzdő Karsai Dániel beadványát tárgyalta. Erről is kérdeztük, de beszélt arról is, hogyan élte meg a CEU Bécsbe költözését.

Április közepén jelentetett meg egy írást Bod Péter Ákos, amelyben a román gazdaság előzését taglalta. A volt jegybankelnök három mutatóban vizsgálta a román és a magyar gazdaság helyzetét. Románia uniós szinten is hasít, de továbbra sem Svájc keleti szomszédunk.

A befagyasztott EU-s pénzekért szükséges munka dandárját már elvégezte a magyar kormány, még sincs előrelépés, holott szorít a határidő és a felhasználás adminisztratív követelményei. Ha már eljutottak az út kétharmadáig, miért toporog Budapest és Brüsszel? – erről szól a podcast.

Matura Tamás szerint nem a magyar fél elfogadó politikája magyarázza a kínai érdeklődést, az együttműködést olajozza, hogy a segítőkészség az államigazgatás alsóbb szintjeire is lecsorog. A kínai hitelek hazai bedőlése kisebb kockázat, de a szerződések szokatlanul alaposak – véli a Kína-kutató.

A St. Jupát fedélzetén és Fa Nándor oldalán teljesített föld körüli vitorlázás tette ismertté Gál Józsefet, akivel egy 1992-es újabb vállalkozása közben készített interjút a Szabad Európa Rádió. Időközben az egész család életformája lett a vitorlázás, tudományos és ismeretterjesztő célokkal.

Kocsis Gábor kutyás coach az altatás elől mentette meg Lordot. A németjuhász azóta is tanítja neki, milyen egyszerűen és világosan működik a világ. A négylábúaktól inkább a konfliktus kerülését leshetnénk el, ahelyett hogy beszennyezzük a szeretetet – írja könyvében a stroke-ból felépült tréner.

Sok embert utcára vinni fontos tudás, de ettől még nem lesz egy politikai erő jelen azon a településen – mondja Lakner Zoltán politológus. Míg Magyar Péter humánerőforrás-gondokkal küzd, Karácsony Gergely azzal, hogy kénytelen „összepártozni” magát.

Példátlan döntések és intézkedések kísérték az Orbán-kormány és az Európai Parlament elmúlt tizennégy évét. Miközben az európai közösség képviselő-testülete a választásra készül, összegyűjtjük, milyen csatákat vívott egymással és miért harcolt a két fél. Központban a jogállamiság és a pénz.

Idén marad a magas intenzitású háború Ukrajnában, mindkét fél úgy érzi, hogy a háborús eszközök a legmegfelelőbbek politikai céljaihoz – mondta a Szabad Európa podcastjában Rácz András. Demkó Attila szerint romlani fog a helyzet a fronton ukrán szempontból, egy orosz áttörés sem zárható ki.

„Összegyurcsányozni” valakit: ez bevett stratégia lett a Fidesz kampányaiban, de Milbacher Dániel szerint a mostaniban versengő narratívák vannak, Magyar Péter pedig igyekszik fölülemelkedni a szekértábor-logikán.

Nem a ráció kormányozza ezt a világot, ezért sosem lesz idegen a költészet vagy a művészet irracionalizmusa, mondta az 1992-es beszélgetésben a költő. Az irodalom olyan ősi szükségletet elégít ki, amit semmilyen más technikai, racionális műveltség vagy tapasztalat nem pótolhat, tette hozzá.

Mi van Bach Goldberg-variációk című műve kottájának az utolsó oldalán, és hogyan bukkant fel az egyik leghíresebb Bach-festményen egy korábban nem ismert kánon kottája? Kiderül a Szelfi legújabb epizódjából, melyben Tóth Árpád, a népszerű Csíkszerda közösségi kórus vezetője volt a vendég.

Hszi Csin-ping kínai elnök május 8. és 10. között Magyarországon lesz. Az egyre szorosabb kapcsolatokat egy Orbán Viktorral közösen bejelentésre kerülő pécsi autógyárral folytathatja a két állam. De mit jelent nyugati szövetségeseinknek Hszi magyarországi látogatása?

Vegyes a mérleg, ha az Európai Unió tagjaként eltelt húsz évre tekintünk vissza — ebben egyetért szinte minden elemző. De abban is, hogy egy történelmi igazságtalanságot orvosolt belépésünk az európai közösségbe, és csak a szélsőségesek vitatják azt, hogy rajtunk múlt, eddig mit hoztunk ki belőle.

Csak Szent István döntése és a kereszténység felvétele ér fel jelentőségében Magyarország EU- és NATO-tagságával – mondja a külpolitikai elemző. Mindig gyanús, ha valaki a békéről szónokol – értékeli a kormányzati retorikát, és furcsállja Kína-barátságunkat, amely szembemegy Trump politikájával.

1992 októberében arról beszélt a német szabaddemokraták pártalapítványának budapesti irodavezetője, hogy ezek a nemzetközi együttműködések elengedhetetlenek voltak a demokratikus átalakulásban. Interjú Mustó István liberális politológussal, egyetemi tanárral a Szabad Európa Rádió archívumából.

Huszonnégy évvel ezelőtt kapta el a HIV-et a férjétől, aki nem tudott róla, hogy végstádiumú AIDS-e van. Márta megtanult együtt élni a vírussal. Szerinte egy kis odafigyeléssel és rendszeres gyógyszerhasználattal nem nagyon változtatta meg az életét a betegség. Nagyinterjú Liebermann Mártával.

A lendület viszi most Magyar Pétert. A látott rajongás miatt indul a TISZA Párt az önkormányzati választáson is, de Ruff Bálint szerint ez nagyon kockázatos lépés, ugyanis Magyarnak kiszámíthatatlan és ismeretlen embereket kell maga mellé vennie.

Az Európai Unió költségvetésén kívüli pénzeszköz haszonélvezője Ukrajna, a kifizetések blokkolásával azonban mégsem szomszédjának okoz kárt Magyarország. A vétó az európai közösség többi tagállamát sújtja, az indokok pedig több morális kérdést is felvetnek – derül ki podcastunkból.

Ezúttal nem állampapírt kell vásárolnia, hanem ingatlant, vagy ingatlanalapba kell fektetnie a pénzét annak a külföldinek, aki könnyen és gyorsan tartózkodási engedélyhez akar jutni Magyarországon. Egy ügyvéd szerint ugrásra készen várják a kínai ügyfelek a kormány új befektetői vízumprogramját.

35 éve nem tud megegyezni Magyarország és Szlovákia a bős–nagymarosi vízlépcső kapcsán, pedig már 1997-ben döntött erről a nemzetközi bíróság. Az ügyben tíz éven át több magyar kormány nemzetközi jogi szakértője volt Nagy Boldizsár, akivel az ügyről megjelent kötetéről beszélgettünk.

László Róbert szerint nem tét nélküli az EP választás, mert annak mindig van belpolitikai következménye. Nemrég két szabálymódosítással is Vitézy Dávid útját egyengette a Fidesz, de Szentkirályi Alexandra jelölése öngól lehet: visszalépése a kegyelmi ügy két női lemondása után visszás lenne.

Csurka István és Debreczeni József vitája korbácsolta fel a kedélyeket 1992 októberében. Egy vitatott publicisztika és az erre adott válasz miatt ült össze az akkori kormánypárt, az MDF országos etikai és fegyelmi bizottsága. A történtek nyomán gyűjtött nemzetközi példákat az itt felidézett műsor.

Legyen szó kortárs zenéről vagy dzsesszről, a világ legjelentősebb hangversenytermeiben koncertezik. Mesterkurzusokon mutatja meg a hangszerében rejlő lehetőségeket, hallgatói pedig rácsodálkoznak, milyen modern hangszer a cimbalom. Interjú Lukács Miklós Liszt Ferenc-díjas cimbalomművésszel.

Jair Bolsonaro volt brazil elnök még februárban látogatott el két napra a brazíliavárosi magyar követségre – csak sejteni lehet, hogy a felelősségre vonást akarta elkerülni. Az Atlaszban megkérdeztük, hogy miért és hogyan lehet nagykövetségekre menekülni. Vendégünk Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

A kormányoldali kritikákkal szemben sem kötelező nem lesz befogadni a menekülteket, sem fejpénzt nem kell fizetni az elmulasztásáért az EU új migrációs paktuma értelmében. Van harmadik opció is, amelyből még profitálhat is a szolidaritást így vállaló tagállam – derül ki podcastunkból.

Molnár László szerint nincs összefüggés a tudatosan rosszul tervezett költségvetés és az amerikai elnökválasztás között, a reptérvásárlás politika célzatú, az orosz tulajdonú Mere üzletláncnál pedig kérdés, megfelel-e az EU-s átláthatósági feltételeknek, és nincs-e összefonódás a magyar kormánnyal.

A rendszerből kétezer nevelőszülő hiányzik, nincs elég pszichológus, a gyerekek sokszor a legalapvetőbb készségeknek sincsenek a birtokában. A Szelfi vendége Illésné Áncsán Aranka és Bihari-Apáthy Judit, a Tűzcsiholó Egyesület munkatársa volt.

Van egy olyan konzisztencia Magyar Péter megnyilvánulásaiban, amely az ellenzéki pártokról ritkán mondható el – mondta Lakner Zoltán politológus podcastunkban. Szerinte a következetesség szükségesebb és keményebb feltételnek tűnik, mint a politikai tartalom, de kell a jó ütemérzék is.

Ismét ringbe száll az Európai Bizottság elnöki posztjáért Ursula von der Leyen, de esélyeit ronthatja két ügy, amelyek nemrég láttak napvilágot. Az egyik a Covid-járvány idején történt vakcinabeszerzést, a másik egy tanácsadói kinevezést érint. Podcastunkból részletesen megismerheti a vádakat.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint Magyar Péter igyekszik független maradni, a választóknál ugyanis nagy pluszt jelent, hogy nem professzionális politikus. Az ellenzéki szereplők közül csak Gyurcsányról beszélt negatívan a szombati tüntetésen, hogy elhatárolja magát a DK-tól.

Hogy éltek a Kádár-kor könnyűzenei sztárjai, a mai celebek elődei? Hogyan befolyásolták egyes zenekarok működését (akár létrejöttét vagy feloszlását is) a párthatározatok? Csatári Bence történész volt a vendégünk a Szelfiben.

Legkésőbb a következő hétéves költségvetési ciklusról kezdődő egyeztetésig megoldást kell találni arra az ellentmondásra, hogy a tagállami szuverenitást biztosító vétójog az egységes fellépés és a gyors döntések akadálya lett. Egy 22 oldalas tervezetben keresi a lehetőségeket az Európai Bizottság.

„A kormányhoz és a Fideszhez semmilyen közöm nincsen!” – mondja Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt, aki azt is elárulta, hogy 2022-ben a Fideszre szavazott. A 3-as metró ügyében feljelentést fog tenni, Budapest nincs felkészülve olimpia megrendezésére, és nem kizárható Karácsony visszalépése.

„Nem az állampolgároknak akarunk kedvezni vagy a kormányzatnak ártani” – mondta az Alkotmánybíróság akkori főtitkára a Szabad Európa Rádió 1991-ben készült interjújában. A beszélgetés második részében szó esik a halálbüntetés körüli jogvitáról, a kamatadó-határozatról és a főtitkár feladatáról.

A társadalom peremére szorult embereket állít színpadra hivatásos színészekkel együtt Schermann Márta színházi rendező. A szakember a Szelfiben elmondta, hogy az ő tapasztalatai is megerősítik a gyermekvédelemmel kapcsolatos súlyos problémákat, amelyek az elmúlt hetekben kerültek nyilvánosságra.

Az elmúlt évtizedben a magyar kormány politikai barátokat és Mészáros Lőrinc, valamint Tiborcz István vezetésével befektetések sorát szerezte a Balkánon. Témánk a NER és a Balkán, vendégeink Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője és Keller-Alánt Ákos, a Szabad Európa újságírója.

A korábbiaknál csendesebben, kisebb hírveréssel zajlott a múlt heti EU-csúcs Brüsszelben, de ha a hangos viták most el is maradtak, fontos döntések születtek Ukrajna vagy a bővítés témájában. Katonák küldése, a védelmi hadiipar, Bosznia tagsági esélyei – ezekről beszélünk a podcastban.

Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak baráti köréhez tartozik, itthon leginkább strómanként ismert. Azonban számos nyugat-európai városban, így Bécsben, Párizsban és Londonban is fiatal magyar műgyűjtőként, a kortárs művészet mecénásaként tartják számon. Mi ezzel a probléma?

Rogán Antalnak nemcsak Magyar Pétertől, de Orbán Viktortól is tartania kell. Ha a választáson gyengébben szerepel a Fidesz, mint az elmúlt választásokon, annak lehetnek személyi következményei – véli Lakner Zoltán politológus.

Bár a Policy Solutions elemzője szerint a Fidesz bohóckodásként állítja be Magyar Péter üzeneteit, egyelőre védekezésbe szorult. A budapesti főpolgármester-jelölti versenyben az a papírforma, hogy Szentkirályi Alexandra visszalép, Vitézy Dávid egyedül marad, az igazi releváns szereplő Lázár János.

„Ez az alkotmánybíráskodás a jogrendszer alkotmányossága érdekében működik” – mondta a testület akkori főtitkára a Szabad Európa Rádió 1991-ben készült interjújában. Szó esik az átalakuló ország előtt álló legnagyobb jogi kihívásokról, így a privatizációról, a kárpótlásról és a választójogról.

Év eleje óta csak a Megafon 120 milliót költött Facebook-hirdetésekre, a kormányhoz köthető oldalak összesen pedig már kétszázmillió fölött járnak. A Dezinformáció hatalmában a 2024-es választási kampány során népszerűsített, fizetett tartalmakat és finanszírozóit vizsgáljuk.

Csillag Péter újságíró 2015-ben kezdte dokumentálni azokat a kistelepülési focipályákat, ahol az igazán nagy meccsek történnek: a „hátsó füveseket”. Az immár több mint 150 helyszínt bemutató sorozat olyan Magyarországot láttat a foci által, amelyet sokszor észre sem akarunk venni.

Ha létezik olyan hangfelvétel, amelyen a kancelláriaminiszter és az igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Rogán Antal beavatkozott egy folyamatban lévő nyomozásba, az a Fidesz őszödi beszéde lehet. Ugyanakkor hitelességi kérdést vet fel, hogy Magyar miért őrizgette három évig.

Sokszor bírálja a magyar kormányfő az uniós döntéshozókat, hogy nem tudnak lépést tartani az amerikai és kínai gazdasági fejlődéssel, emiatt a kontinens lemarad versenyképességben. Az EU állam- és kormányfői megtették az első lépést: fejlődési terv kidolgozására kérték a volt olasz kormányfőt.

Biztonságunk és szuverenitásunk elvesztése, harc Brüsszellel, a baloldallal, Sorossal, a genderpropagandával – Csak néhány jellemző motívum Orbán Viktor beszédeiből. A politikus összes eddigi évértékelőjét elemezte egy infografikákkal gazdagon illusztrált cikkben Németh Dóra és Szalai Bálint.

Egyértelműen gyorsította az inflációt a választások előtti osztogatás. Bod Péter Ákos szerint a kormány tudatosan áldozta fel a költségvetés egyensúlyát a rövid távú politikai kalkulációk oltárán. „Politikai szempontból a beruházás megtérült, a választás meg lett nyerve” – mondta.

Novák Zoltán szerint mivel a Fidesz nem képes megszólítani a fiatalokat, Orbán megnyomta a vészcsengőt, és felszólította idősebb táborát, hogy győzzék meg a gyerekeiket, kire kell szavazniuk. Magyar Péter retorikai képességei nem erősek, emocionálisan mégis bevonta a közönségét. Elemzés az ünnepről.

Az anarchia nem egyenlő a káosszal, de a szó szerinti jelentést véve egy uralkodó nélküli világban a többség hatalma sem érvényes — mondta a Szabad Európa Rádió 1991-es interjújában Sükösd Miklós szociológus. A beszélgetésben szóba kerül József Attila anarchista kapcsolata és a spontán rend igénye.

Hogyan lehet egy diktatúrában demokratikus modellt kialakítani egy pszichiátriai osztályon, egyenrangú kapcsolatot orvos és páciens között, a páciensek erős beleszólását az osztály működésébe? Erről is beszélt a Szelfiben dr. Gerevich József pszichiáter, neurológus, író.

Az Európai Parlament elnöke úgy döntött, hogy pert indítanak az EU „kormánya” ellen, mert túl engedékeny volt a magyar kohéziós tízmilliárd euróról hozott pozitív döntéskor. A podcastban körbejárjuk, mekkora az esélye és kockázata egy ilyen eljárásnak.

Azt nem tudjuk, van-e jobb, de hogy lenne olcsóbb, az egészen biztos. Évek óta közpénzszázmilliárdok kötnek ki Magyarországon egy olyan cégcsoportnál, amely gyakorlatilag egyeduralkodóként állami cégek kommunikációját és rendezvényeit bonyolítja, szervezi.

Semmilyen érdemi együttműködés nincs az ellenzéki pártok között, és ezen a kegyelmi ügy sem változtatott – mondja Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Szerinte egyre nagyobb sárkupacot dobálnak egymásra a pártok, és azt sem hallották meg, ami a Hősök terén történt, a civilek tüntetésén.

Harminc éve dolgozott bíróságokon és egy éve állt a Legfelsőbb Bíróság élén a jogász, amikor a Szabad Európa Rádió interjút kért tőle. A beszélgetés első részét egy hete idéztük fel. A második részben szóba kerül az alkotmánybírósági normakontroll, a nyilvánosság szerepe és az államfő felelőssége.

Itthon alig beszéltek róla, külföldön nemzetközi filmfesztiválokon díjazták, és húsznál több országban mutatják be. A Keskeny út a boldogság felé című dokumentumfilm egy meleg roma párról, útkeresésükről, álmaikról szól. Oláh Kata rendezővel és az egyik főszereplővel, Gagyi Gergővel beszélgettünk.

Van egy összekötő kapocs a régi és az új államfő között, az, hogy nem mondanak igazat – mondja Lakner Zoltán politológus. Sulyok Tamás saját náci múltú apja példáján keresztül, abban segíthetné az egész magyar társadalmat, hogy egyszer az életben túl tudjunk lendülni ezeken a történelmi traumákon.

Még csak terv formájában létezik az Európai Védelmi Ipari Program, de annyi már most látszik belőle, hogy kényes választás elé állítja majd a magyar kormányt. A podcastban körbejárjuk a NATO európai pilléreként emlegetett elképzelést, amely az Európai Unió közös biztonságát szolgálná.

Tüntetők várták a V4-es csúcstalálkozóra érkező kormányfőket Prágában. Orbán Viktort a kegyelmi botrányra emlékeztették a tiltakozók, fütyültek, skandáltak, obszcén feliratú transzparenst emeltek a magasba, de a szlovák kormányfő Robert Fico sem járt jobban, őt hazaküldték - Oroszországba.

A törvényekkel és a józan ésszel is szembemegy, ha az eredeti tervek szerint valósul meg a Fertő-partra tervezett gigantikus állami beruházás – fogalmaztak a Szabad Európa podcastjában az ügyben aktív civil szervezetek képviselői. A beruházásért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium hallgat.

Inkei Péter szerint Demeter Szilárd csak önmagát tudja menedzselni, úgy pattant elő, mint Pallasz Athéné Zeusz fejéből. A legnagyobb erénye, hogy nem okoz felfordulást. A miniszter holdingot hozna létre, pedig a vállalati szemlélet önmagában nem oldja meg a kultúra helyzetét – véli a szakpolitikus.

Harminc éve dolgozott bíróságokon és egy éve állt a Legfelsőbb Bíróság élén a jogász, amikor a Szabad Európa Rádió interjút kért tőle. A beszélgetés első részében szóba került az újonnan felállított Alkotmánybíróság szerepe, az úgynevezett papi perek lezárása és a bírák függetlenségének igénye.

A Fanni kertje Somogyvári Gergő rendező-operatőr első egész estés dokumentumfilmje. A hajléktalan férfi és a transz tizenéves barátságának történetét bemutató film megnyerte a Szarajevói Filmfesztivál zsűrijének különdíját, valamint a budapesti Verzió filmfesztivál közönségdíját.

Magyarország közel kétéves huzavona után megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Változások előtt áll a NATO: új elnöke lesz a szövetségnek, Trump visszatérhet az USA-ban, ráadásul az ukrajnai háború folytatódik. Az Atlaszban a téma a NATO, vendégünk pedig Kis-Benedek József.

Új kockázatok és fenyegetések kísérik az idei európai parlamenti választásokat és az azt megelőző kampányt. A befolyásolási kísérletek és álhírek özönét nehéz úgy kivédeni, hogy a közösségi médiában semmilyen etikai szűrő nem működik. A podcastban szóba kerül a felhasználók és az EU felelőssége is.

Hetek óta uralja a hazai közbeszédet a kegyelmi botrány. Miközben a parlamenti pártok egymásra mutogatnak, a leginkább érintettek hangját alig hallani, pedig a gyermekvédelmi szakemberek szerint a történet éppen arról szól, milyen elképesztő állapotban van a hazai gyermekvédelem.

Az LMP Vitézy Dávid indításával azt kockáztatja, hogy kizárják az Európai Zöld Pártból – mondja Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek EP-lista-vezetője.

A terhességmegszakításról szóló jogszabályok módosítása is érzékeny témának számított a kilencvenes évek elején. Az új magyar demokráciának oldalt kellett választania, Európa liberálisabb vagy konzervatívabb részéhez csatlakozik – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-ben készült összeállításából.

A színművész szerint a politikai nyomás abban is látszik, hogy ki válhat kedveltté, míg régen a színvonal igény és követelmény volt. Novák Katalin Győzikét felköszöntötte a születésnapján, míg Presser Gábor esetében erről nincs hír. A tolerancia helyett a hencegés és a büntetőfékezés lett az alap.

Milyen kihívásokkal néz szembe a Fidesz? Mennyit árthat Magyar Péter? Az ellenzék megérti-e a youtubertüntetés üzenetét? Valóban a jogszabályokon múlik a hatékony gyermekvédelem? Ruff Bálinttal ezekre a kérdésekre keressük a választ az Elemző mostani adásában.

Jól használta ki az időt és a pozíciót is az elmúlt öt évben az Európai Bizottság elnöke, akinek első jelölése nem volt zökkenőmentes 2019-ben – mondja brüsszeli tudósítónk a podcastban. Arról is beszélünk, ki örül nagyon, és ki kevésbé annak, hogy a bizottsági vezető várhatóan a helyén marad.

Interjút adott a Szabad Európának a bicskei gyermekotthon volt nevelője. Bárnai Árpád és egy kollégája lépett fel először a gyerekeket szexuálisan bántalmazó igazgatóval és az ügy eltussolásában segédkező helyettesével szemben. Az interjú készítője, Kerényi György a Sztoriban vendége.

A kegyelmi botrány kapcsán sokkal több szó esik a politikai felelősségről, mint a gyermekvédelemről, noha a szakemberek szerint ez az ügy valójában a gyermekvédelmi rendszer leggyengébb pontjait mutatja meg. Herczog Mária szociológust, gyermekvédelmi szakembert ezekről a gyenge pontokról kérdeztük.

Győri Gábor szerint a kormánynak nem erőssége a bocsánatkérés, pedig a helyzet súlyossága még azt is indokolta volna, hogy Orbán külön beszédet szánjon a kegyelmi ügyre. Így az egészet be lehetett szorítani tíz percbe. Bár a jobboldalon is érezhető a felháborodás, az áldozatokról mégsem esett szó.

A vonatközlekedésről készített pillanatfelvételt 1992-ben a Szabad Európa Rádió. A személyszállítási szokások átalakítása mellett szóba került, hogyan tervezik a vasút korszerűsítését világszerte és mivel akarják visszacsábítani az utasokat a költségesebb és környezetszennyezőbb autókból.

Az embernek az az érzése, hogy Hajnóczy Somából nem csak egy van, a többszörös világbajnok bűvész annyi mindennel foglalkozik egyszerre. Könyvet ír, társasjátékot fejleszt, zenél, videózik, ezer helyen lép fel. Közben házat vesz egy rászoruló családnak, és hajléktalanoknak „varázsol” pénzt.

Volodimir Zelenszkij nemrég leváltotta a hadsereg főparancsnokát, az Egyesült Államok nem tudja biztosítani a megígért támogatásokat, és Oroszország ha lassan is, de folyamatosan területeket szerez. Szakértők szerint a háború kitörése óta Ukrajna egyik legnehezebb időszakát éli.

Fájóan hiányzik a bocsánatkérés az áldozatoktól, és a miniszterelnök felelősségvállalása – mondja Ruff Bálint és Lakner Zoltán. Az Elemző rendkívüli különkiadásában a kegyelmi ügy következményeiről és tanulságairól beszéltünk.

Több folyamat ér össze, amikor az Európai Unió több tagállamában utcára vonulnak a mezőgazdasági termelők. A belvárosi úttestre tejet, trágyát borító traktorok pár évtizede mindennapos látványnak számítottak. A podcastban beszélünk arról, hogy miért tűntek el és tértek most vissza. Szóba kerül

Minél gyorsabban, érthetőbben, látványosabban akarunk információhoz jutni napjainkban; ebben segíti az olvasót az adatvizualizációs újságírás. Egy téma kiált a grafikonokért, táblázatokért, interaktív ábrákért.

Kuslits Gábor szerint a jogsértések gyakorisága eltompítja az érzékenységét azoknak, akiknek ezekre kellene felhívniuk a figyelmet. Egy intézményvezető nem engedhetné meg, hogy a munkatársai egyedül maradjanak a gyerekekkel.

A sajtó szerepéről, a rendszerváltás nehézségeiről, a társadalom drasztikus átalakulásáról beszélt a Szabad Európa Rádiónak 1992-ben adott interjúban a történész-politológus. Szerinte a politika érdeke, hogy ellenőrző erőként működjön a média, amelynek függetlensége kulcs a közönség megtartásához.

A Political Capital kutatása apropóján arról beszélgetünk, hogyan jelenik meg a dezinformáció a közösségi médiában, milyen technikákat használnak egyes szereplők a dezinformáció terjesztésére, kik is valójában a „trollok”, és mit csinálnak.

Palócföld természetközeli, apró falvaiban a mai napig élnek olyan idős emberek, akik hétköznap is hagyományos viseletben járnak. Mohos Zsófia őket fényképezi évek óta. Képei egy épp eltűnőben lévő, nehéz, de a mainál talán emberibb léptékű világot idéznek.

Novák Katalin kegyelmi ügye a fideszes szavazókat sem hagyja hidegen, kibekkelés és ellenügykreálás lehet a Fidesz válasza – mondta Lakner Zoltán az Elemző adásában még azelőtt, hogy Orbán Viktor alkotmánymódosítást jelentett be.

A múlt heti EU-csúcs hírei mellett eltörpült az a bejelentés, hogy a Fidesz EP-képviselői a választások után az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába ülhetnek. A podcastban körbejárjuk, hogyan születtek a múlt heti döntések, és miért lehet elégedett mindenki.

Vége a papíralapú ügyintézésnek, pár év, és minden, állammal, közszolgáltatóval kapcsolatos ügyünket mobilon intézhetjük – ígéri a kormány. A program a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal alá tartozik, de szakértők szerint adatvédelmi szempontból aggályos, bár hatalmas üzleti lehetőség.

Vita az akkugyárakról Éltető Andreával és Kaderják Péterrel. A második részben szóba kerül a gyárak környezeti terhelése és vízhasználata, a munkavédelem, hogy mit tehetnek a hatóságok. Vendégeink kitérnek arra is, megéri-e százmilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárak Magyarországra települését.

Vita a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről Éltető Andreával és Kaderják Péterrel. Az első részben az akkugyárak gazdasági hasznosságáról, a magyar hozzáadott érték növelésének lehetőségéről, a gyárak egyetemi együttműködéseiről és a környezeti fenntarthatóságról lesz szó.

A besúgók, a volt titkosszolgálati munkatársak kiszűrése a közéletből volt az egyik legfontosabb téma a kilencvenes évek elején a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságában – derül ki az 1992-es interjúból, amelyben a testület akkori elnöke, Kövér László a demokratikus elvárásokról is beszélt.

Pszichológus, gyásztanácsadó, meseterapeuta, aki krízishelyzetekben lévőknek segít. Polcz Alaine tanítványa volt. Azt mondja, sok minden lehet nagyon nehéz az embernek, nem csak az, hogy elfogadja a betegséget vagy a halált. Révész Renáta Liliána a Szelfi vendége.

Vörös vonalat lép át a magyar kormányfő, ha megvétózza az Ukrajnának szánt EU-s pénzügyi támogatást – mondta több magas beosztású diplomata brüsszeli tudósítónknak. Mi várható a találkozón, mi lehet az esetleges vétó következménye, és valóban Amerika térnyerésétől fél-e a magyar vezetés? Podcast.

Az Orbán-kormány az elmúlt négy évben olyan kapcsolatrendszert épített ki az amerikai konzervatívok körében, amire az egész világ felfigyelt. Garamvölgyi Flóra azokról a szervezetekről írt, amelyeken keresztül igyekszik erősíteni kapcsolatait a magyar kormány a Trumphoz közeli republikánusokkal.

Csiki Varga Tamás úgy véli, a hidegháború óta a legjelentősebb hadgyakorlatot tervezi a NATO. Mivel az orosz narratíva szerint a Nyugattal állnak hadban, érthető, ha a katonai szövetség a legrosszabbra készül. Szerinte rendkívül kellemetlen, hogy a törökök beelőztek a svéd NATO-tagság ügyében.

Az 1917-es októberi orosz forradalom 75. évfordulóján részletesen foglalkozott a Szabad Európa Rádió a hatalomátvétel történetével, hátterével és következményeivel. Az 1992-ben több részletben sugárzott műsor második részét tesszük közzé.

A színész azt mondja: egyes színházak kötelességüknek érzik, hogy a szórakoztatás mellett ráismerjünk saját butaságainkra is. A politikai élet mentén a színházi is megosztott. Ha pedagógus lenne, a Holt költők társasága című előadás után megint sírna a nézőtéren.

A kormányfő egy kávészünettel közelebb a ’26-os győzelemhez, és neki csak ez számít – mondja Ruff Bálint, amikor a svéd NATO-csatlakozás nyomán előjön a brüsszeli kivonulás képe. Szerinte az ellenzék még mindig a választás technológiai kérdéseinél tart, és Vitézy Dávidból főpolgármester-jelölt lesz.

Magyarország volt a téma az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén, ahol a magyar kormányfő mellett az Európai Bizottság elnökét is kritizálták. Podcastunkban körbejárjuk, kettejük közül ki van inkább célkeresztben, miért került újra napirendre a magyar kormány és az Ukrajnának szánt támogatás.

Január 1-je óta adatszolgáltatásra kötelezik a kocsmákat, cukrászdákat, kisvendéglőket. Minden rendelés után el kell küldeniük a turizmusért felelős állami szervnek, mennyi sört, sütit fogyasztanak a vendégek, mennyibe kerül a rántott hús. Az érintettek véleményét Wiedemann Tamás írta meg.

Miért ilyen gyenge a kormány oktatáspolitikája? Hogyan fogadták a vallásukat gyakorló emberek döntően fideszes világában az egyházi iskolák tanárainak kormánykritikus kiállását? Podcastunkban ezekről is beszélt Mikesy András, a Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetségének alelnöke.

Az MTA korábbi elnöke és egykori oktatási miniszter szerint az alapítványi átalakítás komoly károkat okozott, de egy hét alatt vissza lehetne fordítani a folyamatot. A kutatók körében apátia van. 2001-ben nagyon más volt a Fidesz, Orbán akkor az oktatási kérdésekbe nem szólt bele.

Az 1917-es októberi orosz forradalom 75. évfordulóján részletesen foglalkozott a Szabad Európa Rádió a hatalomátvétel történetével, hátterével és következményeivel. Az 1992-ben több részletben sugárzott műsort két részben tesszük közzé.

Még küzd, de nem tudja meddig bírja. Azt mondja: majdnem ott tart, ahol 50 évvel ezelőtt, annyi különbséggel, hogy most nem börtönbe akarják küldeni, nem a szabadságát akarják elvenni, hanem mindenét, amije van, amit felépített. Nagyinterjú Orbán Viktorról, Krisztusról és a NER-ről.

2023-ban a német volt az egyetlen G7-es gazdaság, amely zsugorodott. A kormánykoalíció támogatottsága csökken, ma már az is elképzelhető, hogy előrehozott választásokat rendeznek Németországban. Az Atlasz vendége Prőhle Gergely korábbi berlini nagykövet és Hettyey András, az NKE docense.

Nemcsak a megváltozott geopolitikai helyzet miatt lesz más az idei EP-választás, mint a megelőzőek voltak, hanem azért is, mert az utóbbi évek válságai során az uniós vezetés hatékonyságot tudott felmutatni. Ez pedig a renitens tagállami kormányokat is váratlanul érte - mondja brüsszeli tudósítónk.

2022 novembere óta több száz postát zártak be az országban. A kormány költségcsökkentéssel indokolta az intézkedést. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a posta veszteséges, meg kell újítani. Az állami cég partneri programot hirdetett, de sok település így is levél- és csomagszolgáltatás nélkül maradt.

Aktívabbak az állampolgárok a helyi környezeti ügyekben, de egy-egy petíció aláírásánál nem sokan lépnek többet. Ha lenne itt egyszer egy valódi nagy klímaper, az módot adhatna az állam környezeti és klímapolitikájának számonkérésére. Interjú dr. Kiss Csabával, az EMLA Egyesület igazgatójával.

Az oktatáskutató szerint a minap bejelentett béremelés megnyugvást hozhat a tanárok számára, a tiltakozásokat tompítani fogja. Az oktatási rendszer elavult, ma is úgy osztályoznak, mint 150 évvel ezelőtt. Pedig a pedagógiának rég reagálnia kellett volna a TikTok és a közösségi média kihívásaira.

Reformkommunista, pártalakító, állampárti politikusként elsőként nevezte az ’56-os forradalmat népfelkelésnek, a neve előkerült a köztársasági elnöki pozíció kapcsán is. Az akkor hatvanéves Pozsgay Imrét 1993 szeptemberében hívta „politikamentes beszélgetésre” a Szabad Európa Rádió.

Invazív vagy inváziós növényfajok? Mit tehet egy kaktusz, ha elszabadul? Hogy került a parlagfű Magyarországra? Minden, amit az inváziós növényekről tudni kell, de soha nem mertük megkérdezni – mostanáig. A Szelfi vendége dr. Csecserits Anikó botanikus.

Mit veszíthet Lázár János, ha nem indul egyéniben? Miről szól Lázár és Karácsony csörtéje? Mit hozhat a Budapest-bérlet-vita Vitézy Dávidnak? Ezekről a kérdésekről beszélget Benyó Rita Lakner Zoltánnal 2024 első Elemzőjében.

„Van rá esély, de nem valószínű” – mondta brüsszeli tudósítónk, amikor podcastunkban a magyar kormányfő váratlan új lehetséges pozíciójáról beszéltünk. Bár a poszt ceremoniális, főleg a szóban forgó időszakban, a lehetőség beindíthat olyan folyamatokat, amelyekből a magyar kormány vesztesen jön ki.

Podcastsorozatunk rendhagyó adásában a Szabad Európa újságírói beszéltek arról, melyik volt számukra 2023 legemlékezetesebb sztorija, és mit várnak 2024-től.

A politológus szerint – a végtelenül kínos EU-s kávézós jelenet ellenére – nem állították teljesen a szőnyeg szélére Orbánt az EU-ban, és Magyarország sem lett megtűrt vagy másodrendű. A kormányfő továbbra is képes irányítani a politikáról alkotott véleményeket, érzelmeket és értékítéletet.

Bartók Béla életművét kutatta, miközben volt a Zeneakadémia rektora és a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is. Az interjúban arról is beszélt, hogy bár voltak a magyar történelemnek olyan korszakai, amikor eltávolodott Európától, a zenei kapcsolat mindig megmaradt.

Az emberiség története során nagyon sokáig az egyes államok, társadalmak belső rendje, békéje volt a legfontosabb érték, és ha ezt erővel akarták megdönteni, azt elítélendőnek, polgárháborúnak tartották. Kezdetben Kossuth Laljosék sem tartották forradalomnak saját küzdelmüket a Habsburg-ház ellen. Hogyan jött létre ez a változás és mi az eredménye? Többek között erről is beszélgettünk Hahner Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem volt docensével, a Mathias Corvinus Collegium Rubicon Intézetének vezetőjével.

A városok, települések közvetlen támogatásának lehetőségét mérte fel pár hónapja a Political Capital kutatása, melyben brüsszeli tudósítónk is részt vett. Nemcsak itthon vált politikai fegyverré vált a kormányok kezében az EU-s források elosztása, de lenne megoldás erre, ha lenne a közös akarat is.

Kisajátított Balaton-part, agonizáló MÁV, Lázár János a viharban, gyermekotthonok, pornófüggőség és Mészáros Lőrinc minden mennyiségben. A Szabad Európa újságírói beszélnek arról, melyik volt számukra 2023 legemlékezetesebb sztorija és mit várnak 2024-től.

Magyarországon az újrahasznosításban hiszünk – legalábbis ez lesz a prioritása a januárban induló üvegvisszaváltási rendszernek. Az uniós jogszabályok szerint a megelőzésen és az újrahasználaton kellene a hangsúlynak lennie, és csak harmadik megoldásként jöhet szóba az újrahasznosítás.

A rendszerváltás után egyik napról a másikra változott meg a gazdasági környezet, majd fokozatosan ennek társadalmi hatását is megérezték az emberek. Az 1990 előtti évek "boldog békeideje" utáni vágyakozásról készített felmérésről beszél Vásárhelyi Mária szociológus.

A színész azokkal a rendezőkkel tud jól dolgozni, akik az agyát is használják. Bár az Igenis, miniszterelnök úr! című darab tízéves, a benne szereplő mondatoknak mára érkezett meg a jelentésük. Eszenyi Enikő vígszínházi ügyével kapcsolatban pedig úgy látja: a főváros álságos vizsgálatot folytatott.

Milyen évet hagyunk magunk mögött és mi vár ránk 2024-ben? Az Elemző két részes év végi adásának második részében a jövőbe tekintünk Lakner Zoltánnal és Ruff Bálinttal.

A soros magyar elnökség idején két olyan döntés végrehajtása is időszerű lesz, amelyeket a magyar kormányfő ellenzett vagy megvétózott. Még nem tudni, hogy Orbán Viktor kihasználja-e a helyzetet saját politikai érdekeinek érvényesítésére vagy biztosítja a pozíciótól elvárt semlegességet.

Feleslegesen nehéz éven van túl Magyarország – véli Lakner Zoltán. Ruff Bálint szerint az ellenzék képtelen volt kihasználni az ölébe hulló témákat. Milyen évet zárunk, és mi vár ránk 2024-ben? Ezekről a kérdésekről beszélünk az Elemző kétrészes különkiadásában.

A kormány a családok és a gyermekek támogatását, védelmét hirdeti, azonban a Szabad Európa tényfeltáró sorozatában a Szabadonban megszólalók, volt állami gondozottak, nevelők beszámolóiból kibontakozó valóság arcul csapja az embert. Podcastunkban a riport készítőjét, Bihari Ádámot kérdeztük.

Mi a közös a radikális populista pártok narratívájában? Milyen dezinformációs stratégiákat követnek? A 2023-as nemzeti választások milyen hatással lehetnek a 2024-es EP-választásra? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban Végh Zsuzsával és Hunyadi Bulcsúval.

A Szabad Európa Rádió mutatta be először a budafoki Szent István téri Ének és Zenei Általános Iskola hagyományőrző műsorát 1991. karácsonyán. A szentegyházasfalusi angyal betlehemest az iskola kórusát vezető Molnár Johanna népzenekutató gyűjtötte és tanította be.

A hajléktalanság olyan állapot, amelyből van kiút, de emberi kapcsolatok nélkül szinte lehetetlen talpra állni - mondja Balog Gyula. Neki sikerült, ma már másokon is próbál segíteni. A Város Mindenkié csoport aktivistája, az Első kézből a hajléktalanságról program létrehozója volt a Szelfi vendége.

Az előző uniós költségvetési ciklusban nagyjából harmincmilliárd euró érkezett Magyarországra, ennek nagyjából egyharmada illetéktelen kezekbe kerülhetett – jelentette ki a Szabad Európa podcastjában Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

A múlt heti EU-csúcson a magyar miniszterelnök kivonulása kapta a legnagyobb figyelmet, elfedve egy annál sokkal fontosabb kérdésben kényszerpályára küldött döntést. Erről is szó lesz a podcastban, amelyben értékeljük a magyar kormány és az európai uniós intézmények idei viszonyát.

Miközben a többségi társadalomban él a meritokrácia mítosza, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa, a valóság ezzel szemben az, hogy egyre nehezebb a kiemelkedés, akinek pedig első generációs értelmiségiként mégis sikerül, nagyon nagy árat fizet érte – minél mélyebbről jött, annál nagyobbat.

A korábbi külügyminiszter szerint fontos fordulat történt az Európai Unió belső életében, amikor kiküldték Orbán Viktort az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló szavazáskor: az unió vezetői félresöpörték az útból. Az Ursula von der Leyen elleni plakátokról úgy véli: kocsmai politizálás.

Összesen tizenegy embert gyilkoltak meg a csekisták 1918-ban, amikor az uralkodóház likvidálására kaptak parancsot a központtól. A 105 éve történtekről Gosztonyi Péter történész beszél. Az is szóba kerül, hogy szemtanúja lehetett-e a kivégzésnek Nagy Imre későbbi magyar miniszterelnök.

Akár 10-15 év múlva a hétköznapi életben is elterjedhetnek az embereket segítő társrobotok. Ezek gyártásához nemcsak mérnökök szükségesek, hanem például biológusok (etológusok), pszichológusok is – egyebek mellett erről beszélgettünk a Szabad Európa podcastjában.

Az újabb választások előtti törvénymódosítás megmutatta: talán ideje lenne, hogy az ellenzék ne alkalmazkodjon a fideszes keretekhez – mondja Lakner Zoltán politológus. Az Elemzőben terítéken az uniós pénzek, a szuverenitásvédelem, a választási törvény módosítása és Antall József hagyatéka.

Régen volt ennyire nehezen megjósolható, hogy mivel zárul az EU állam- és kormányfőinek találkozója, mint most. A magyar kormány már kiharcolta a felfüggesztett uniós források egy részének megnyitását és jelenleg Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak késleltetéséért küzd. Látszólag, de a valóságban?

Többször előfordult, hogy a miniszterelnök vagy a hozzá közel állók akár anyagilag is segítették Orbán Viktor külföldi szövetségeseit. Keller-Alánt Ákos azt elemezte, milyen az, amikor magyar politikusok teszik azt külföldön, ami ellen szerintük a szuverenitásvédelminek nevezett törvény született.

A magyar emberek fizetik meg a profitorientált vállalatok környezeti költségeit, olykor egészségük, életéveik árán – állítja közleményében a hatósági szerződésekről szóló szeptemberi kormányrendeletről a WWF Magyarország. A szervezet szakértője, Dedák Dalma elmondta, miért problémás az új szabály.

Csak a közösségépítésnek van értelme, nem a DK-hoz való viszony kialakításának – mondja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke. Kovács szerint most már nem ússzák meg a programalkotást, és van az a pont, amikor már maguk ellen kell kampányolniuk.

A Szabad Európa Rádió 1991. augusztus 4-én sugárzott műsorában Sükösd Miklós szociológust kérdezték akkor megjelent könyve kapcsán. Az anarchia nem egyenlő az erőszakkal, de a demokratikus államrenddel és a kommunizmussal sem, miközben természetével ellentétes az önmeghatározás – mondja a szerző.

Izraelben kezdett el verseket írni, amelyeket először Facebookon publikált. Később ennek kapcsán derült ki, hogy ADHD-s és Asperger-szindrómás. Barukh-kal beszélgettünk az első felolvasásáról is, amitől annyira félt, hogy végül a saját közönsége nyugtatta meg: nem kell félni, senki sem bántja.

Gyakorlatilag egy héten belül két EU-forrás megnyitásának lehetőségéről is jött hír Brüsszelből. Az Európai Bizottság engedékenysége a magyar kormány hajthatatlanságával találkozott: Orbán Viktor két levélben kérte a szavazás elhalasztását Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről.

A kormány szerint veszélyben van az ország szuverenitása, meg kell védeni. Az Országgyűlés a napokban elfogadhatja azt a törvényjavaslatot, amely a Fidesz retorikája szerint ezt szolgálja. A tiltakozó civilek szerint viszont a kormány folytatja a társadalmi nyilvánosság felszámolását.

Rendkívül demoralizáló hatása van annak a fajta korrupciós átitatottságnak, ami a gazdaságot jellemzi. „Minden fillér, amit túlárazásban eltulajdonítottak, máshol hiányzik. Ez az iparszerű, üzemszerű túlárazás és korrupció más országban nem volt” – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A választási szakértő szerint a korábbi aránytalan rendszer visszacsapott a Fideszre, ezért akarják megszüntetni, így még fővárosi vereség esetén is jó pár képviselői helyet szerezhetnek. Ha az ellenzéknek közös EP-listája volna, tíz mandátumuk lehetne – mondja Tóth Zoltán.

Egy fenyegető újságcikk után is vállalta, hogy névvel nyilatkozzon a Szabad Európa Rádiónak 1983-ban az akkor Berlinben élő Konrád György író. Az 1993. október 31-i, utolsó adásnapon visszatekintettek erre az interjúra, valamint a rádió és a demokratikus ellenzék viszonyára.

Milyen szerepet játszott a Ludas Matyi és a Rádiókabaré a lengyel demokratikus mozgalmak elleni hangulatkeltésben? Miért fontos tudni, milyen kocsma van Varsóban a kultúrpalotánál? Hogy élik meg a lengyelek, hogy ez történelmük egyik legszebb fejezete? Mitrovits Miklós polonista a Szelfiben.

A szuverenitás kérdésével lehet egyesíteni a Fideszen belüli egymást gyűlölő frakciókat – mondja Ruff Bálint kampánytanácsadó. Az Elemző mostani adásában beszélünk a decemberi törvénygyárról, a választási törvény módosításáról, a Mi Hazánk ellenzékiségéről és a DK-s megállapodásokról.

Két részletben hívható le, nagy részét majd törleszteni kell, és nem jelenti a magyar kormánnyal szemben hangoztatott aggályok megszűnését – mondja brüsszeli tudósítónk a napokban felszabadítani javasolt 920 millió eurós forrásról. Kétségtelen siker a tárgyalások egy éve után, de még messze a cél.

Az Izrael elleni Hamász-támadás egy kibucban érte Lisaj Lavit. Magyar férjét elhurcolták és túszként tarják fogva. Interjút adott a Szabad Európának, ahogyan a Honvédkórház sürgősségi osztályának részlegvezető főorvosa is, aki most Izraelben, önkéntesként egy kórházban segíti a gyógyító munkát.

Nem lesz még egyszer olyan lista, amelyen Donáth Anna és Gyurcsány Ferenc neve együtt szerepel – mondja a Momentum EP-lista-vezetője. Donáth Anna szerint ahogy sok választó, úgy sok politikus is csak orrbefogva működött együtt Gyurcsány Ferenccel. Címlap-interjúnkban Benyó Rita kérdezi Donáth Annát.

1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Bezárták a szerkesztőséget, mert akkor úgy ítélte meg az adást fenntartó amerikai kongresszus, hogy a rendszerváltás után már biztosított a sajtó- és szólásszabadság, valamint a jogállamiság. Ez az összeállítás zárta a rádió 42 éves történetét.

Hogyan és mire használja a dezinformációt a határon túli magyar közösségekben a kormány? A háború, a migráció és a gender eladható téma határon túl? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban.

Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) korábbi munkatársa már fiatalkorától együtt dolgozott Karikó Katalinnal. A későbbi Nobel-díjas első munkái, tehetsége és szorgalma is szóba kerül a Szelfi legújabb részében.

Brüsszel, Brüsszel, Brüsszel – minden kérdés így kezdődik a napokban postázott nemzeti konzultációs kérdőíven, előrevetítve a kormánykommunikáció következő központi témáját. De valóban veszélyt jelent bármilyen európai uniós álláspont a magyar önrendelkezésre? Erre keressük a választ a podcastban.

Míg korábban az Orbán-kormány kiemelten kezelte a német cégeket, ma már inkább átvennék a helyüket, és ezt olyan nyomásgyakorlással teszik, ami már a német politikai köröknek is szemet szúrt. A német–magyar kapcsolatokat elemezte Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége.

A magyar társadalom egyre inkább bezárul, a szülők társadalmi pozíciója meghatározza gyermekük életesélyeit és társadalmi pozícióját. Miközben a többségi társadalomban él a meritokrácia mítosza, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa, a valóság az, hogy egyre nehezebb kiemelkedni.

Titkosszolgálatokat sejt Ungár Péter az ellenzéki mikroadományok mögött. Szerinte Márki-Zay és Karácsony is ugyanattól a körtől kapta a pénzt. Az LMP társelnöke azt mondta, hogy Szigetvári Viktor fegyverkereskedők stílusában beszélt vele, és elmondta, hogy igazából ki vezeti az ellenzéki tárgyalást.

1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Bezárták a szerkesztőséget, mert akkor úgy ítélte meg az adást fenntartó amerikai kongresszus, hogy a rendszerváltás után már biztosított a sajtó- és szólásszabadság, valamint a jogállamiság. Múltidéző sorozatunkban egy 1990-es műsort hallhatnak.

43 évesen döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot, mert, ahogy mondja, nem funkcionált itthon. A családjával végül Izraelbe mentek, az Arava-sivatag egyik kibucába. Nem volt egyszerű dolguk, de Barukh ott kezdett el verseket írni, és lett a sivatagi magyar irodalom legnagyobb élő költője.

Jelképes, hogy iskolapszichológus meg szociális munkás alig van az iskolákban, iskolarendőrök viszont igen – mondja Lakner Zoltán politológus. Az Elemzőben L. Simon László kirúgása kapcsán beszéltünk a gyermekvédelminek nevezett törvényről és a betarthatóságáról.

„Jogi értelemben megerőszakoltak bennünket” – fogalmazott a migrációs paktummal foglalkozó, legutóbbi EU-csúcs után a magyar kormányfő. A menekültek kötelező befogadását kizáró szófordulatok 2015 óta részei a miniszterelnök megnyilvánulásainak, pedig erre azóta sincs példa vagy kötelezettség.

A kormány csaknem hárommilliárd forintból olimpiai lovasprogramot indított azzal a céllal, hogy 1996 után legyen újra magyar díjugrató az olimpián. A programot – bírálói szerint – szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték.

Karácsony Gergelynek nem célja érdeksérelmet okozni a NER-nek vagy a Fidesz gazdasági holdudvarának. A főpolgármester a Címlap adásában arról is beszélt, hogy november végére meglesz az ellenzéki megállapodás; ma már nem támogatja az előválasztást, ahogy a dugódíjat sem.

1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Podcastsorozatunkban felidézzük a rádió tevékenységét a különböző korszakokban. Ebben az epizódban arról szól az egykori munkatársak beszélgetése, hogy milyen volt a munka a szerkesztőségben és hazai fogadtatásuk a Kádár-korszakban.

Zsámbéki Gábor osztályában végzett a főiskolán. Már harmadévesként főszerepet kapott a Katona József Színházban, amelynek 25 éve tagja, és amely ma is a szakmaiságot, a védőhálót, az inspiráció jelenti számára. A Szelfi vendége Ónodi Eszter színművész.

Nemcsak jelképes támogatást jelez, hanem az európai uniós tagjelöltségért tett erőfeszítések elismerését is, hogy az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával és Moldovával. A friss bővítési országjelentés siker a magyar EU-biztosnak – véli brüsszeli tudósítónk.

Június 8-án öntötte el az andezitbánya felől lezúduló sárlavina a recski Hunyadi utca házait. A katasztrófa 21 családot érint. Helyzetük máig megoldatlan, noha a kormány félmilliárd forintot különített el erre a célra. A NER-közeli bányát a szabálytalanságok miatt alig 3 millió forintra büntették.

Egyenpalackok használatával és csapvíz fogyasztásával sokat tehetnénk a műanyagszemét-hegyek ellen.

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász szerint az illetékesek félnek beszélni a fertőzésekről, nehogy az adatok közfelháborodást okozzanak. Bár a kórház veszélyes üzem, a fertőtlenítés, a kézmosás és a higiéniai protokollok még mindig nem alapvetőek.

1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Bezárták a szerkesztőséget, mert akkor úgy ítélte meg az adást fenntartó amerikai kongresszus, hogy a rendszerváltás után már biztosított a sajtó- és szólásszabadság, valamint a jogállamiság. Ilyen volt a rádió az 50-es, 60-as években.

Amit most csinál Donáth Anna, azt 2019 májusában kellett volna megtennie, mondja Ruff Bálint. Ehhez képest két választáson is összefogott Gyurcsánnyal. A Momentum mellett az Elemzőben terítéken volt még Vona pártépítése, hogy hogyan lett az LMP a DK KDNP-je, és hogy a Fidesznek mire jó a fóliázás.

Tagadhatatlanul javult a magyar fél alkuhelyzete az európai uniós forrásokért vívott egyeztetésekben, mégsem mondható, hogy emiatt akadtak el a tárgyalások – mondja tudósítónk az EU költségvetésének félidei kiigazításáról. A tét nem a brüsszeli adminisztráció fizetése, mint itthon hangoztatják.

A gyász valójában a temetés után kezdődik, a temetés elválasztó rítus, szembesít az elválással, és segít abban, hogy tudomásul vegyük a veszteséget. A halál tabutémává vált. Ebben annak is szerepet van, hogy kevesebben halnak meg otthon, egyre többen fejezik be az életüket egészségügyi intézményben.

A politológus szerint ha Orbánon múlna, a Putyin és az orosz kapcsolat nem lenne kampánytéma. Ez ugyanis a legkevésbé megmagyarázható a Fidesz tábor számára. Bár Orbán beszédei velejéig zagyvák és hemzsegnek a belső ellentmondásoktól, de fel vannak építve és a komplex álvalósággá állnak össze.

1993. október 31-én sugározta utolsó műsorát a SZER. Bezárták a szerkesztőséget, mert akkor úgy ítélte meg az adást fenntartó amerikai kongresszus, hogy a rendszerváltás után már biztosított a sajtó- és szólásszabadság, valamint a jogállamiság. Visszatekintő sorozat a rádió működésének 42 évéről.

Ma Magyarorországon több tízezer ember él az utcán vagy valamilyen közterületen, de egymilliónál is többeknek alkalmatlan és bizonytalan a lakhatása, zsúfolt, penészes, vagy ablak, ajtó nélküli helységekben. A Van Esély Alapítvány az ilyen nehéz helyzetbe került embereknek próbál segíteni.

Lázas egyeztetés kezdődött a magyar igazságszolgáltatási reform elfogadtatásáról – mondja brüsszeli tudósítónk a podcastban. Szerinte az Európai Bizottságot a hétéves költségvetés félidei felülvizsgálatának egyhangú lezárása is sürgeti, a magyar felet pedig a megegyezés lehetősége motiválhatja.

Feldolgozhatatlan mennyiségben ömlik ránk az információ az online térből, de vajon ez segíti vagy gátolja a tájékozódást? Mi hiteles és mi hamis hír? Félretájékoztatás, dezinformáció? A Szabad Európa és a Political Capital podcastsorozata, A dezinformáció hatalma igyekszik segíteni az eligazodást.

A rendszerváltás előtti utolsó október 23-án sugározta a Szabad Európa Rádió a műsort, amelyben Mécs Imre, Molnár Tamás, Solt Ottilia és Tamás Gáspár Miklós volt a vendég. A 33 évvel korábbi események felidézésének különleges hangulatot ad, hogy aznap ünnepelhettek először szabadon és nyíltan.

Emlékműsort sugárzott a Szabad Európa Rádió 1975. május 7-én, egy nappal Mindszenty József bíboros, hercegprímás halála után. Az egyházfő már életében történelmi alakká emelkedett. Miben állt nagysága, miben nyilvánult meg jelleme és egyénisége? – ezt mutatja be az összeállítás.

Mit tanult Kína az orosz–ukrán háborúból? Mennyire összevethető Tajvan és Ukrajna helyzete? Milyen hasonló dezinformációs stratégiákat követnek az autoriter államok? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban.

A zenész érzékeny arra, hogy ne skatulyázzák be, hiszen a sokoldalúság kulcs egy előadónak. Szerinte kérdés, hogy olyan szereplőkre van-e igény a nagy televíziós show-műsorokban, akiket felkapnak, kineveti őket az ország, majd pár év múlva kiköpi. Úgy látja: az embereknek egy történelmi film esetében is csak az számít, hány millióba kerülhetett, egy színésznek viszont nem kell ezzel foglalkoznia.

Mit tanulhat a magyar ellenzék a lengyelektől? Miért ment Orbán Viktor inkább Kínába, mint az Európa Tanácsba? Mitől volt Sólyom László konzervatívként is előremutató politikus? Ezekről beszéltünk Lakner Zoltán politológussal az Elemzőben.

Alig titkoltan a magyar médiahelyzet ihlette azt az új európai uniós törvénytervezetet, amely a tömegtájékoztatás szabadságát hivatott biztosítani. A szerkesztői szabadság, a közmédia védelme és a hirdetési piac versenyhelyzete mellett az óriásplatformok önkényét is célba veszi a tervezet.

Az elmúlt években sorra valósultak meg az emlékezetprojektek emlékművek, épületek, intézmények, szobrok és történelmi filmek formájában. De vajon mennyiben tükrözi a valóságot és mennyiben szolgál politikai célokat a történelmi emlékezés módja?

A politológus szerint Magyarországon migráns nélküli migránsellenesség alakult ki, hisz a kérdés a hatalom fenntartásának legfontosabb eszköze. Közben az utcán tízezrével sétálnak a vendégmunkások és a színes bőrűek. Orbán hazudozik a választóinak, pedig véglegesítés előtt áll az EU-s migránscsomag.

Az 1990-es helyhatósági választások két fordulója között adott interjút a Szabad Európa Rádiónak Antall József miniszterelnök. A beszélgetésben szóba kerül az átalakuló ország külpolitikája, társadalmi kihívásai, a média szerepe és a rendszerváltás utáni kormányzás váratlan feladatai.

Miután elhozta a fődíjat és a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat is a Karlovy Vary-i filmfesztiválról az egy fillér magyar állami támogatás nélkül készült Ernelláék Farkaséknál című filmjével, egy államtitkár ezt úgy kommentálta, „nyertünk”, és a magyar film sikeréről beszélt. Azóta elkészült a Békeidő, leforgatták az Egy százalék indiánt és a Kálmán napot – szintén magyar állami támogatás nélkül, de azt mondja, mostanra belefáradt, a következő filmes, színházi projektjeit már külföldön készíti elő.

Nagy felfordulást okozott Várhelyi Olivér magyar EU-biztos, amikor a Hamász fegyveres szervezet hétvégi, izraeli támadása után a palesztinoknak utalt európai uniós segélyek felfüggesztéséről posztolt üzenetet. A podcastban azt keressük, miként juthatott ki a később javításra szoruló szöveg.

Becsey Zsolt szerint nem figyeltünk arra, hogy az uniós pénzekből végrehajtott beruházások mennyire hatékonyak hosszú távon, és jók strukturálisan. A második Orbán-kormány volt államtitkára úgy látja: nehéz lejönni arról a gazdasági modellről, amely szinte csak a növekedésre fókuszál.

Az Izrael elleni támadás ötödik napjának reggelén beszélgettünk Bihari Ádámmal, a Szabad Európa szerkesztő-riporterével, aki egy évig Izraelben járt egyetemre. Ő és Báthory Róbert jegyzi azt a cikket, amelyben a térség szakértői mellett izraeli magyarok beszéltek az október 7-én kezdődő támadásról.

„Biztos vagyok abban, hogy ’19-hez képest is sokkal több helyen lesz ellenzéki győzelem, Budapesten és vidéken is” – mondja Dobrev Klára, a DK árnyékkormányának miniszterelnöke.

A kilencvenes évek elején az erotika terén is új lehetőségek nyíltak a magyar társadalom előtt. A Szabad Európa Rádió műsora egy 1993-as felmérés alapján mutatja be, milyen szokások és vágyak jelentek meg, illetve mi maradt meg a régiekből. Erre az időszakra esett a HIV hazai elterjedése.

Ha sport lenne a polgármesterség, Pásztor Béla Európa-bajnok lenne. 58 évig volt Veresegyház első embere, tanácselnökként kezdte, átsegítette a települést a rendszerváltozáson. De csak a rendszer változott, ő maradt, megtartották a városlakók, akiket ő maga akarnok, tehetséges hadseregként jellemez.

Pánikgombot nyomott a Momentum és a DK – véli Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó az utóbbi napok belpolitikai eseményeit elemezve. A Mi Hazánkat lehet szatellitpártnak tekinteni, de a szavazóit nem, ráadásul tábora a legösszetartóbb és -cselekvőképesebb az ellenzéki oldalon – fogalmazott.

Most kezdődik az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója a spanyolországi Granadában, amelyet másnap az EU állam- és kormányfőinek nem hivatalos egyeztetése követ. A podcastban áttekintjük, mi valósult meg a jövőre lejáró előző stratégiai tervben és mi várható a következő ötéves programban.

Két ismert, fehér felsőbbrendűséget hirdető amerikai is beiratkozott az ELTE egyik nyári magyar nyelvi kurzusára. Egyikük évek óta itt él. Csoporttársaikban félelmet keltett a jelenlétük: volt, aki emiatt be sem fejezte a fizetős kurzust, amikor megtudta, kikről van szó.

Takácsy Dorka, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy kutató munkatársa szerint összecsengnek az orosz és magyar politikusok mondatai a külső és belső ellenség meghatározásánál. Hozzátette, már a 2017-es civiltörvény és a 2018-as Stop Soros törvény is az orosz mechanizmusokat követte.

A rendszerváltást követően hatalmas erővel tört a felszínre a kelet-európai nemzetek körében a nemzeti önmeghatározás és a saját népi közösséghez tartozás igénye. A Szabad Európa Rádió 1993. áprilisában sugárzott műsora azt mutatja be, milyen választ adtak erre a törekvésre a nyugati demokráciák.

A politikai kényszer a határ mindkét oldalán dolgozik: a megvetett Orbán Viktor követendő vezető, a magyarellenességéről elhíresült Robert Fico pedig a budapesti kormány szövetségese lett. A Political Capitallal induló új sorozatban aktuális példát hozunk a dezinformáció terjedésére és hatására.

A színész azt mondja: karrierjére hatással volt származása, később munkái között már szép számmal szerepeltek nem színesbőrű emberek is. A közéleti szereplésekbe belefáradt, Don Quijote harcnak érezte. Tudja, hogy készülnek listák, és egyes castingokra azért nem jutott el, mert aláírt egy petíciót.

Az álhírek, a dezinformáció terjedése több oldalról is fenyegetést jelent: valóságérzetünk, a  források hitelessége, a morális mértéktartás, de még a hatalom gyakorlása, megszerzése és megőrzése oldaláról is. Ez A dezinformáció hatalma, a Political Capital és a Szabad Európa új podcast sorozata.

Nagyságrendekkel tenné hatékonyabbá az Európai Unió működését a legutóbbi, nem hivatalos német–francia reformterv. Bár látszólag a magyar kormány politikáját veszi célba a javaslat, inkább a közösség bővítésének szándéka indokolja. A podcastból kiderül, mit veszíthet és nyerhet az Orbán-kormány.

Pár év alatt nőtt informatikai-telekommunikációs óriássá a 4iG, Miközben ezermilliárdos adósságot görget maga előtt, nyereséget nem termel, javarészt az államnak tartozik és egyre több kritikus infrastruktúra kerül a birtokába. Mi a kockázata a terjeszkedésnek?

Az oktatáskutató szerint közoktatási rendszerünk döbbenetesen szétaprózódott, több száz iskolát kellene bezárni. De ilyen 2010 óta nem történik, mert a kormány nem vállalja a politikai felelősséget, miközben a tanárokkal bármit megtehet. A szakszervezetek ragaszkodnak a jogszerűséghez, ami ebben a helyzetben kontraproduktív.

"A művészetet olyan hatékony eszköznek látom, amellyel a valóságot meg lehet változtatni" - fogalmaz az 1993-as interjúban a művész. Szóba kerül a lázadás, a húsevés elhagyása, a belenyugvás, de kérdezik a művészi élet és a vállalkozói világ ellentmondásáról is.

Korábban soha nem adott még podcast-interjút, imádja a goa trance-t, és azt mondja, nem bírná elvégezni a munkáját, ha nem jógázna rendszeresen. A Szelfi vendége Fáy Zsolt, a MagNet Bank elnöke.

A ciklus végére az Európai Parlamentben feltorlódik a munka, amit még a közelgő választási kampány is pörget – mondja brüsszeli tudósítónk, aki szerint ez nem rontja az eredményességet. Ellenkezőleg: a helyükre újrapályázó képviselők bizonyítani akarnak. A magyar pártok azonban egyelőre hallgatnak.

Július elsején átvette a Mol a hulladékgazdálkodás nagy részét Magyarországon. A koncesszió értelmében 35 éven át uralhatja a piacot, diktálhatja a feltételeket leányvállalatán, a MOHU-n keresztül. A jelek szerint kőkemény, sokak szerint irreális feltételekről van szó, így inkább nem is szerződtek.

A GKI vezérigazgatója szerint a kormány munkaalapú társadalom szlogenje butaság, hisz mindegyik társadalom munkára épül. A kínai akkumulátorgyárak telepítésével kapcsolatban pedig úgy látja: csak a telket biztosítjuk ezeknek az üzemeknek, miközben a magyar vállalkozásokat fosztjuk ki azért, hogy idegen munkaerőnek adjunk munkahelyeket.

A 90-es évek elején az átalakuló Európának nagy kihívást jelentettek az egymás mellett élő kis nemzetek, nemzeti és etnikai kisebbségek potenciális és valóságos konfliktusai, amelyek - mint a délszláv válság akkoriban frissen megmutatta - háborúhoz is vezethetnek. Ezzel is foglalkozik az interjú.

Hogyan lehet(ne) öröm a tanulás, milyen a diákok értékelése egy alternatív iskolában, és miért idejétmúlt a jelenlegi oktatási rendszer? – erről is beszélgettünk a korábban három alternatív iskola elindításában is részt vevő pedagógussal, Szeszler Annával, aki sokáig a Lauder iskolát vezette.

Érthetetlen, miért kellett hazudnia Gulyás Gergelynek Orbán Viktor nyaralásáról – véli Lakner Zoltán politológus. Szerinte ha ez egy másik nyugati országban történik, az ottani újságírók a fogukkal tépnék szét a hazugságon kapott politikust.

Ötvennél is több kötelezettségszegési eljárás van érvényben Magyarország ellen, de még így is a "jól viselkedő" tagállamok közé tartozunk. Miért állunk akkor mégis a szőnyeg szélén? Mert ebben az esetben sem a mennyiség, hanem a minőség számít, és a szupermérföldkövekről akkor még nem is beszéltünk.

Minden hétre jutott egy vasúti hír ezen a nyáron. Balesetről, késésekről, sebességkorlátozásról, a területért felelős miniszter Lázár János és a MÁV vezetése közötti feszültségről, üzengetésről szóltak a beszámolók. Benyó Rita a vasút helyzetével foglalkozik legfrissebb videóriportjában.

Húsz éve még azt mondta Orbán Viktor az édesapjának, hogy ne szállítson követ állami útépítésekre, ma már milliárdos profit landol minden évben az Orbán családnál. Jandó Zoltánnal, a G7 gazdasági portál újságírójával beszélgettünk arról, hogyan gazdagszik a miniszterelnök környezete.

Központi kérdéssé vált az átvett vagyon kezelése a rendszerváltás után – ez volt a Szabad Európa Rádió 1991. szeptember 22-én sugárzott műsorának központi témája is. Az érdekképviseletek jövőjéről és lehetőségeiről kérdezték Nagy Sándort, a Magyar Szakszervezeti Szövetség akkori elnökét.

Dr. Lengyel Árpád a Carpathia hajóorvosaként vett részt a túlélők mentésében, mégsem lett közismert itthon a magyar mentős. Emlékét unokája, Völgyi Péterné Dr. Reich Márta ápolja. Azt mondja: nagyapjának a rettenetes pánik olyan traumát okozott, hogy élményeiről később senkinek nem beszélt.

Az új tagországok felvétele előtt egy sor kérdést tisztáznia kell a közösségnek: egyebek mellett az agrártámogatások rendszerét és a vétók lehetőségét veszélyezteti Ukrajna, Szerbia vagy Montenegró belépése. Az sem kizárt, hogy Magyarország nettó befizetővé válik, azaz elzáródik az uniós pénzcsap.

A Zrínyi haderőfejlesztési program 3500-3600 milliárd forint elköltéséről szól. Vannak, akik szerint ez kidobott pénz, Orbán Viktor szerint viszont az ukrajnai háború egyik tanulsága, hogy nemcsak az a kérdés, mennyi fegyvered van, de az is, hogy mennyit tudsz a saját területeden gyártani.

Magyarics Tamás szerint a Trump elleni büntetőeljárások hatalmas médiajelenlétet biztosítanak számára, a politika befolyásolhatja az igazságszolgáltatás menetét. A podcastban körbejárjuk a politikus elleni vádakat, és azt kutatjuk, miért lehet mégis az egyik biztos jelölt az elnökválasztáson.

A Fidesz-MDF székház ügye volt az új magyar demokrácia pártjainak első nagyobb pénzügyi botránya. Innen indul a Szabad Európa Rádió 1993-as összeállítása, amely azt mutatja be, hol milyen visszaélések derültek ki, illetve hogyan igyekeznek útját állni a piszkos politikai pénzeknek.

Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a technológia által uralt, gyorsan változó világban? Erről szól a Holnap címmel megjelent kötet, amelynek szerkesztője dr. Kapitány-Fövény Máté, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, az OMIII-drogambulancia klinikai szakpszichológusa.

A Fidesznek fontos az EP-választás – mondta podcastunkban Ruff Bálint kampánytanácsadó, aki szerint Orbán Viktor szövetségi tervei miatt sem mindegy, ott milyen eredményt ér el pártja. A kormányfő úgy lép a nemzetközi porondra, hogy olyan szabályokat hág át, amelyeket ő sérthetetlennek tart.

A napokban jár le két fontos határidő: a kormánynak nyilatkoznia kell, lehívja-e a helyreállítási alap hitellehetőségét és le kell adnia egy tervet az orosz energiáról való leválásról. Ugyan ebben benne van a lehetőség az uniós források könnyebb elérésére, de csak a teljes összeg töredékére.

Szabó M. István a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságírója legfrissebb cikkében Paks II-vel foglalkozott, egészen pontosan azzal, vajon mit kommunikál a kormány és mit jelent valójában az, hogy Paks II. megkapta a létesítési engedélyt.

Az elemző szerint Orbán előadásából hiányoztak az érdemi konkrétumok. Márki-Zay Péter és Gulyás Gergely vitájában a fesztivál legabszurdabb mondatai hangzottak el. Rogán Antal „állománygyűlést” tartott. Szijjártó Péter fellépése pedig valójában arról szólt, miért van szükségünk akkumulátorgyárakra.

Egyetlen döntést sem szabad annál magasabb szinten meghozni, mint ahol lehetséges - hangzik el az összeállításban, amelyet 1993-ban készített a Szabad Európa Rádió. Szóba kerül, hogy piacgazdálkodás és magántulajdon szerepe, és hogy miként fér meg egymás mellett a decentralizáció és az integráció.

"Szabi a Pék" jobban szereti a régimódi pékárut: vajas kenyeret és sós kiflicsücsköt, édes kalácson - megvajazva és megsózva – simán el tudna élni. Miközben modern és egyedi: jöhet a pizza csípőskolbásszal és málnával, kis krémsajttal. Az élteti igazán, ha egy gyerek saját készítésű sütit visz neki.

Történelmi, gazdasági és politikai törésvonalak szabdalják az Európai Unió területét, de a közösség mindig a különbségek eltüntetéséért, a felzárkóztatásért és a magasabb életszínvonal megteremtéséért dolgozott – mondja brüsszeli tudósítónk, aki szerint kulcskérdés az öngondoskodás és a nyitottság.

Miközben Mészáros Lőrinc a nyilvánosság által korábban nem ismert jachton töltötte szabadságát családjával, változás történt a kormányzat egyes tagjaival és baráti vállalkozóival korábban kapcsolatba hozott jachtok tulajdonosi hátterében.

Kis-Benedek József a nagymértékű haderőfejlesztésről azt mondja: hadseregnek az a feladata, hogy háborúra készüljön, ahhoz viszont jó eszközök kellenek. A honvédelmi miniszter lefejezte a hadsereget, megfelelő utánpótlás nélkül. Az új vezérkari főnök az ő embere, kinevezése politikai döntés volt.

A harminc évvel ezelőtt készült interjúban Györffy György történész professzort kérdezte a Szabad Európa Rádió a Szent Istvánról kialakult kép hitelességéről és az uralkodó előtt álló kihívásokról. Szóba kerül, hogyan vonult fel hadserege és miért lett a vásárnapból vasárnap.

A világhírű zongorista és zeneszerző több tízezres arénákat tölt meg. Kottát nem használ, hallás után mindent megjegyez. A Bohemian Rhapsody feldolgozásánál például úgy képzelte, hogy van benne egy kis Mozart, Chopin, Beethoven, Bach, Rahmanyinov, és mindenki hozzáad egy részletet, akárcsak ő.

Példátlan szellemi, szervezeti és politikai mélypontra került nyáron az ellenzék, a pártok teljesen elszakadtak a választóktól – véli Ruff Bálint kampánytanácsadó. Friss GDP-adatokról, Mészáros Lőrincről, Soros György kivonulásáról, Lánchíd-átadásról beszéltünk az Elemzőben.

Azt már többen megfogalmazták, hogy Oroszország 2014-es és 2022-es agressziója Ukrajna ellen szorosabbra fűzte Kijev és Brüsszel kapcsolatát. A háború azonban - a harcok embertelen borzalma mellett - három pontban is felgyorsíthatja a tagsági tárgyalásokat, ha az ország eljut odáig.

Budapest sebhelyeit feltáró sorozatba kezdett Bihari Ádám, a Szabad Európa budapesti irodájának szerkesztő-riportere. Huszonnyolc Margit-szigetnyi terület áll kihasználatlanul a fővárosban, ahogy Budapest főépítésze mondja, a város aranytartalékai, de fejlesztésükhöz rengeteg pénz kell.

Deli Kálmán szerint a biciklisek nem szabálykövetők, pedig ők is járművezetők, akár az autósok. Azt, hogy az Árpád-hídon ne versenyezzenek és ne mehessenek akár 170 km/h-val autók, rendőri jelenléttel lehetne megakadályozni. A büntetőfékezés műveltségi probléma, az ittas vezetés pedig általános.

"A politikamentes beszélgetések" sorozatban kértek interjút a politikustól, aki akkor az MSZP frakcióvezetője volt, de megbízottként egy ideig betöltötte a belügyminiszteri posztot is. Szó esik a cigarettázásról, a szovjet irodalomról és egy első generációs értelmiségi útjáról a politika élvonalába.

Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állatkert állategészségügyi igazgatója, vezető állatorvosa több mint 25 éve óvja az állatkert lakóinak egészségét. A hivatása mellett arról is kérdeztük, elvállalná-e az állatkert vezetését, és mit fejlesztene az idén 157 éves intézményben, ha hirtelen sok pénz lenne rá.

Elkéstek és az egységes fellépés is hiányzik - mondja brüsszeli tudósítónk podcastunkban arról, hogy megakadályozhatja-e bármelyik politikai erő az Európai Parlamentben Magyarország soros EU-elnökségét 2024 második félévében. A feladatok meghatározásakor azonban jöhetnek még korlátozások.

Nem csitulnak a státusztörvény keltette indulatok. Minden napra jut egy hír az oktatás állapotáról, a gyerekek lesújtó szövegértési képességeiről, a több ezer megbuktatott elsősről. A szakma pedagógushiányról beszél, a kormány szerint viszont van és lesz is elég pedagógus. Mi az igazság?

Az MNB korábbi elnöke szerint a kötelező akciózással a kormány a cselekvés látszatát kelti. Schiffer András felvetésére, miszerint fel kellene függeszteni az uniós befizetéseket, a közgazdász professzor azt mondja: ezzel Magyarország kizárná magát az unióból, ami évszázados tragédia volna.

Elbocsátások, új műfajok megjelenése és a közönség megtartása - ilyen kihívások előtt találták magukat az operett műfaj művészéi és rajongói a kilencvenes évek elején. Az 1990 szilveszterén rögzített portréban szó esik a szerencse szerepéről, a műfaji előítéletről és a hétköznapok könnyedségéről.

A többszörös nemzetközi díjas asztrofotós azt mondja, képeivel az univerzum varázslatos vizualitásának olyan mozzanatait keresi, amiket más nem örökített meg. Bonyolult technikával rengeteg kozmikus fényt kell lefotóznia, de az elképesztő űrutazásnak csak a fényévmilliárdok szabhatnak határt.

Az Orbán-kormány nem először fut neki az oktatás reformjának, elvileg 10 éve egyszer már megreformálták, láthatóan sikertelenül. Lakner Zoltán szerint a mostani reformmal egy újabb nemzedéknyi időt vesztegetünk el. Bosszútörvényről, megszorításokról, amerikai viszonyról beszéltünk podcastunkban.

Vétók és voksok - mire adta áldását a magyar kormányfő, és kire jut a fogaskerekek megakasztása? Kell-e egyáltalán szavazni azokban a kérdésekben, amikre Orbán Viktor érzékeny? Podcastunkból erre is választ kap, de megtudhatja kinek az érdekeit képviselik az EU-biztosok és ki a kormányfő serpája.

Az év egyik legnagyobb sajtófigyelmet kiváltó eseménye már jó ideje a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Orbán Viktor tusványosi előadásai hetekig muníciót adnak az elemzőknek, gyakran nemzetközi bírálatokat váltanak ki. A Sztoriban vendége Kósa András, aki ott volt Tusnádfürdőn.

A kultúraközvetítő szakember szerint Tusványos egyértelműen fideszes kampányrendezvény, egy zenekar ottani fellépésével a rendszert legitimálja, miközben a zenekarok és a kulturális elit tagjai azzal nyugtatják magukat, hogy a Fidesz szőrős mancsa már úgyis mindenen rajta van.

Gyors és alapos átalakulás kellett ahhoz, hogy az ország csatlakozhasson a NATO-hoz 1999-ben. A tagfelvétel előtt hat évvel, a Szabad Európa Rádió műsora azt vette számba, milyen elvárásoknak kellett megfelelnie a Magyar Néphadseregből lett honvédségnek, a tiszteknek és a hadászati eszközöknek.

A korábbi informatikai szakember, Apostol János negyven éves elmúlt, amikor -egy hirtelen ötlettől vezérelve- beiratkozott az orvosi egyetemre. Sikeresen el is végezte. Mindezt úgy, hogy diszlexiával és diszgráfiával küzd. Most az ötvenes éveiben jár, rezidensként dolgozik egy vidéki kórházban.

Bár vannak pozitívumok is benne, összességében elmarasztaló értékelést fogalmaz meg Magyarországról az éves jogállamisági jelentés. A korrupcióellenes vagy a médiapluralizmus érdekében tett intézkedések hiánya a kifogások között szerepel a dokumentumban, amely több egy újabb paksaméta papírnál.

A Címlap mindig a hét legjelentősebb hírének, eseményének hátterét, összefüggéseit igyekszik bemutatni, elemezni szakértők segítségével. A Sztoriban vendége a szerkesztő-műsorvezető, Lampé Ágnes.

Miután a kormány a Molnak adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, hatalmasat fordult a világ. Az eddig önállóan tevékenykedő vállalkozásoknak el kellett dönteniük: aláírnak vagy tönkremennek. Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke a vendégünk.

A politológus professzor szerint az idei volt Orbán eddigi legagresszívebb tusványosi „szentbeszéde”. A miniszterelnök megsértette a román kormányt, pofonokat osztott Amerikának, az EU-t alpári fogalmakkal rugdosta. Közben beállt Kína mögé, Oroszországot pedig felmentette.

A folyó mindkét partjára szükség van, hogy kérdések és válaszok legyenek - fogalmaz a művész, aki a 80-as évek elején települt át az akkori Csehszlovákiából. Szóba kerül az "életközepi fordulatról", a gyöngeség erőre váltásáról és a jógáról, ami szerinte a politikai feszültségeken is enyhítene.

A hatvanas évek elején Angliából költözött Magyarországra Bodóczky Caroline. Annak idején a diák levelezőtársként megismert magyar férje miatt jött Budapestre. A tanárnővel arról is beszélgettünk, milyen volt családot alapítania egy brit fiatal lánynak a vasfüggöny mögötti Magyarországon.

Lesz-e válasz a stratégiai megoldatlanságokra - erre vár választ a kormányfő tusványosi beszédében elemzőnk. Lakner Zoltán politológus kérdeztük a svéd NATO-csatlakozás kérdésében látható külpolitikai súlyvesztésről, a homofóbia felhangosításáról, a gazdasági krízisről és az ellenzék eltűnéséről is.

A Brüsszelben tárgyaló magyar miniszter szerint nem a kormányon múlik, ha elúszik a megállapodás az Erasmus- és Horizont-ösztöndíjakról, mivel az Európai Bizottság késlekedik; holott pont azért nincs hivatalos reakció, hogy egyáltalán megmaradjon az időben történő megállapodás lehetősége.

Kik profitálhatnak a magyar űrstratégiából vagy a százmillió dolláros HUNOR űrhajósprogramból? Ezt elemezte háromrészes cikksorozatában Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége.

Ezen a héten zajlott a Pride-felvonulás, a közösségi fesztivál leglátványosabb eseménye. Ebből az alkalomból idézzük fel a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorát a magyarországi homoszexuálisok akkori helyzetéről, problémáiról, elfogadottságáról. Kerekasztal-beszélgetés aktivistákkal és szexológussal.

Még hisz abban, hogy a művészettel jobbá lehet tenni a világot, azt mondja, különben nem is csinálná. Amikor pár éve megkérdezték, azt mondta, hogy szerinte Thuróczy Szabolcs és Molnár Piroska a legjobb színész Magyarországon, azóta már mindkettővel játszhatott egy filmben Vilmányi Benett.

Svédország tagsága egy ideig még ütőkártya lehet Erdoğan török elnök kezében – mondja tudósítónk a katonai szövetség vilniusi csúcstalálkozóját értékelve. Az ukrán elnök csalódottan, de mégsem üres kézzel távozott, Oroszország és Kína pedig feljebb került a fenyegető tényezők listáján.

Nincs olyan hét, hogy ne érkezne hír egy újabb balatoni gigaberuházásról, arról, hogyan írják felül az egyéni érdekek a közérdeket. Benyó Rita, a Szabad Európa újságírója kétrészes videóriportban foglalkozott azzal, mit bír még el a Balaton. Erről beszélt podcastsorozatunkban.

"Ha találkozol egy újságíróval, pofozd föl. Ha te nem is tudod miért, ő biztosan tudni fogja" - nyomtatta falragaszokra a francia szélsőjobb harminc éve. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora azt kutatta, mit tettek akkor a kormányok a nemcsak a sajtót veszélyeztető eszmék térnyerése ellen.

A Fertő, a Velencei-tó és a Balaton közül utóbbi van a legkevésbé természetközeli állapotban – mondta a Szabad Európának Padisák Judit limnológus, egyetemi tanár. A szárazföldi belvizek szakértőjével a Balatonról, az emberi természetről, oktatásról és civil kurázsiról is beszélgettünk a Szelfiben.

Kormányzaton belülről darálták le Varga Juditot, mondja Ruff Bálint kampánytanácsadó.

Stefano Bottoni úgy látja: Orbán – Putyinhoz hasonló módszerrel – rutinból kigúnyolta és megalázta Hadházy Ákost. Célja az volt, hogy félelmet, akár undort keltsen, tudatosan hergelte a környezetében állókat, akik úgy viselkedtek, mint a falka, amelyik ráveti magát a prédára.

Megismétlődött a 2015-ös helyzet: a magyar kormány ismét kisebbségben találta magát az európai uniós menekültpolitika kérdésében. Az Európai Bizottság egy olyan paktumot készít elő, amely a front-, a tranzit- és a célországoknak is megfelel. A magyar kormány egyik nagy szövetségesét már meggyőzték.

Ez az a sport, amihez mindenki ért. A magyar válogatott győzelme vagy veresége napokig, hetekig beszédtéma. Soha nem látott állami milliárdokkal segíti a labdarúgást a kormány. De vajon látszanak-e az új stadionok, kifogástalan műfüves edzőpályák az eredményeken?

Az elemző szerint Varga Judit agresszív stílusa után Tuzson Bence személyében egy beszélő fej kerül az igazságügyi tárca élére. A politológus úgy látja: bár Orbán Viktor most épp pénzfalónak állítja be Brüsszelt, nem fog bebizonyosodni, hogy a Magyarországnak járó pénzeket Ukrajna kapta volna.

Élete nagy részét emigrációban töltötte, 1938-tól Franciaországban alkotott íróként, történészként és publicistaként. Nagy Imre temetésére, 1989-ben tért vissza először. A Szabad Európa Rádió 1992-ben rögzített beszélgetést vele korábbi munkái felidézésével.

Magyarország éves inflációs adata volt a legrosszabb az Európai Unió tagállamai között a májusi összesítésben: duplája az utána következő cseh és lengyel értéknek, háromszorosa az EU-átlagnak. A podcastban a számok mögé nézünk, és azt kutatjuk, mekkora a valós szerepe a háborúnak ls a szankcióknak.

Miközben a közoktatás színvonala egyre romlik Magyarországon, a tehetséges és a kormány politikájával nem kritikus fiatalok egészen kivételes lehetőségekhez és tudáshoz juthatnak például a Mathias Corvinus Collegium Alapítványon keresztül.

A korábbi oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatási szakpolitikája. „Ha az eddigi változtatásokat a Fidesz részéről oktatási reformnak nevezzük, az olyan, mintha Drezda szőnyegbombázását új építészeti reformnak hívnánk” – mondja most induló podcastsorozatunk első epizódjában.

Teenager party Cseke Lászlóval – ma már megbecsülni sem lehet, 1959-es indulása óta hányan várták a műsort a sistergő rövidhullámon a legfrissebb slágerekkel és egy műsorvezetővel, akiről harminc éven át senki sem tudta, kicsoda. 1992-es életútinterjú a Szabad Európa Rádió legendás munkatársával.

Muhi András több mint 250 filmet jegyez producerként. Azt mondja, a Larry volt az utolsó alkotás, amelynek készítésében rész vett. Beszélgettünk kultúrpolitikáról, a filmesek lehetőségeiről és arról, hogy felvenné-e a telefont, ha Káel Csaba keresné egy munkával.

A frakcióbüdzsék lefelezése volt az első csapás, az ÁSZ-bírság a második lépés lehet az ellenzéki pártok kampány-lehetőségeinek szűkítésére, mondja a politológus podcastunkban. Beszélgettünk arról, hogy a DK vezető, de nem domináló párt, és hogy van-e esélye a kormányszóvivőnek Budapesten.

Vissza nem térítendő források és kölcsön – ezzel támogatná Ukrajnát az Európai Unió, amely a tagállamok összefogására számít a pénz előteremtésében. Négy év alatt 40-50 milliárd eurót adnának, nagyságrendileg ennyit kapna Magyarország is 2021 és 2027 között, ha teljesítené a feltételeket.

Három százalékkal dobhatják meg az amúgy is magas inflációt a csomagolással kapcsolatos díjemelések, pár hónap múlva érzékelhetik is a vásárlók az üzletek kasszáinál. Egyelőre azonban az is kérdéses, el tud-e indulni július 1-jén országos szinten a Mol vezetésével a hulladékgazdálkodási koncesszió.

Néhol egy pofon sem csattanhat el, máshol pénzért árulják őket – rendkívül eltérő volt a gyerekjogok helyzete a kilencvenes évek elején, és azóta is maradt javítanivaló. A Szabad Európa Rádió műsora körképet ad arról, milyen sorsa van a családokban élő és a szülők nélkül felnövő kiskorúaknak.

Minden jelentős díjat, szakmai elismerést megkapott, amivel ezen a pályán elismerhetik egy színész művészetét. Sokáig tanított, azt mondja, a pályakezdőkben is ott vannak a jövő Darvas Ivánjai, Bessenyei Ferencei, Máthé Erzsijei. Molnár Piroska, a nemzet színésze volt a Szelfi vendége.

Mivel a két éve elcsalt választások és az azt követő leszámolások miatt már vezetett be büntetőintézkedéseket a Lukasenka-rendszer ellen az EU, az ukrajnai háború kitörésekor egy kivéreztetett gazdaságon kellene szankcionálható területet találni. Ahol lehetne, az nem tetszik a déli államoknak.

A magyar lakosság három-négy százaléka küzdhet pornófüggőséggel, mégis, a kifejezetten nagy arány ellenére alig hallani erről, miközben ez a függőség is súlyos következményekkel járhat. Miért tabutéma a pornó?

A rendszerváltás után az emberi és szociális jogokat is újra kellett fogalmazni az alkotmányban és a gondolkodásban is. Erről a feladatról beszélgetett a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorában Sajó András alkotmányjogásszal és Kulcsár Péter politológussal Kézdi Pál.

Sok esetben a puszta szerencsén múlik, hogy valaki, aki épp elakadással küzd az életében, kap-e itthon megfelelő mentális segítséget. Egy alapítvány tartja fent Magyarország maroknyi pszichoterápiás intézeteinek egyikét, a terápiás közösségként működő Thalassa Házat.

A Fideszben valóban van egy stratégiai vita, ami arról szól, hogy maradjunk-e tagjai az Uniónak, vagy ne maradjunk. Ez egy valódi vita bennük, mondja Ruff Bálint kampánytanácsadó. Az Elemzőben beszélünk még a kormány megszorító politikájáról, Novák Katalin kettős beszédéről, és Budaházy Györgyről.

Nem csak az Európai Unió irányítása vizsgázik 2024. június 9-én, a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a szavazás pillanatfelvétel lesz a tagállami kormányok teljesítményéről is. Az esélyekről és technikai kérdésekről beszélgettünk brüsszeli tudósítónkkal a podcastsorozat friss epizódjában.

Milyen kormányzati folyamatokat indított be itthon, amikor a sajtóban gyakran kémbankként emlegetett, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank amerikai szankciós listára került?

„A törvények azoknak vannak, akik tiszteletben akarják őket tartani” – mondta az elemző a Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorában, amely az újjászülető szélsőjobb és az átalakuló szélsőbal erők akkori kelet-európai mozgolódásáról adott körképet.

Az első olvasópróbától kezdve végigkíséri a darabot, segíti a színészeket, akiknek védőhálót jelent. Hivatalosan 1976 óta dolgozik a Vígszínházban, de először ötven éve lépett a teátrum színpadára, még énekesként, Presser Gábor Képzelt riportjában. A Szelfiben Kertes Zsuzsa, a Vígszínház súgója.

Újabb meghallgatást tartottak az Általános Ügyek Tanácsában a jogállamiságról, de az eljárás mégsem halad. Podcastunkban arra keressük a választ, miért nincs előrelépés, elvehetik-e a soros elnökséget Magyarországtól, és mi szerepel a Magyarországgal foglalkozó legfrissebb EP-határozatban.

Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta eltelt 18 hónapban megélénkült az oroszok üzleti aktivitása Magyarországon. Mivel foglalkoznak ezek a cégek, és mi motiválhatja tulajdonosaikat, amikor Magyarországon terjeszkednek?

A hatalmas erőforrásokból működtetett politikai propaganda mellett mi adja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének stabilitását, és miért gyenge az ellenzéki politikai mobilizáció? Erről beszélgetett podcastunkban két szociológus.

A húsvét és a pészah kapcsolatáról, a zsidó és keresztény vallási ünnepek szétválásáról, a húsvét és a pünkösd hagyományáról beszélt Komoróczy Géza egyetemi tanár, történész a Szabad Európa Rádió harminc évvel ezelőtt készült műsorában. Szóba kerül a mozgó ünnepek eredete és jelentősége is.

Akkor vált a missziójává az érdekvédelmi munka, amikor saját bőrén tapasztalta, milyen nehéz diagnózishoz jutni autizmus spektrumzavarral felnőtt nőként ma Magyarországon. Oravecz Lizankát évekig borderline-nal kezelték, az egyik orvosa azt jósolta neki, hogy ,,diliházban fog megrohadni”.

Eltérő politikát kell követni, ha egy ellenzéki főpolgármester a Fidesz hosszú távú hatalmára készül, vagy maga is leválthatónak tartja a rendszert – mondta elemzőnk, akivel beszéltünk még a tanártüntetések vörös vonaláról, a választási törvény módosításáról és a Schadl–Völner–Varga-ügyről. Podcast.

Döntés még nincs, csak lebegteti a kormány az EU helyreállítási alapjának (RRF) részeként szolgáló hitel esetleges felvételét. Augusztus végén kell kimondani a végső szót, de az biztosnak látszik, hogy a kölcsönnel sem lehet megkerülni a kifizetésekért a magyar kormánynak szabott 27 feltételt.

Olcsóbb a kannás bornál, és nagyobbat üt. Kétszáz forintért egy másik dimenzióba repít pár órára, a következmények pedig beláthatatlanok – a dizájnerdrogok mára letarolták Magyarországot. Ezt mutatja be videóriportjában Báthory Róbert, aki podcastsorozatunkban beszélt tapasztalatairól.

A közveszélyes munkakerülés üldözése, az alkoholelvonó Nagyfán, munkásszállók és állami gondozás – egy közös volt ezekben a rendszerváltás előtt: mindegyiket a hajléktalanság problémájának leplezésére (is) használta az akkori hatalom. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora a megoldásokat kereste.

Hogy nézett ki a hagyományos magyar parasztház, és miért szaporodtak el a Kádár-kockák? Többet tud-e egy hagyományos vályogház, mint egy szupermodern technológiával létrehozott épület? Erről is beszélgettünk Krizsán András építésszel.

Könnyebben érthető és követhető szabályokat ígér a tagállamoknak az Európai Bizottság a fiskális politika átalakításával. A kormányokat adósságcsökkentő pályára ösztönzik, megelőzve a költségvetési hiány és az államadósság elszabadulását. A magyar kormányt a választási túlköltekezés miatt bírálják.

Ellentmondásos fiatalítási program, magas rendfokozatú tisztek elbocsátása, majd a vezérkari főnök felmentése – felpörögtek az események a Magyar Honvédségnél. Több cikkben foglalkoztunk a történésekkel, ezekről beszélgetünk most a szerzővel, Kósa Andrással, a Szabad Európa főmunkatársával.

A magyar zeneszerzésre nem jellemző, hogy elmaradna a nyugati színvonaltól - mondta a nemzetközileg is elismert művész, aki többek között a BBC-nek, Philip Jones Brass Ensamble-nek és a Magyar Állami Operaháznak is komponált. Az 1992-es beszélgetésben a kortárs magyar zene helyzete is szóba kerül.

Nagyon sok Magyarországon az alsóvégtag-amputációk száma. Az ok az érszűkület mellett a népbetegségnek mondható diabétesz. Daróczy Judit bőrgyógyászprofesszor, egyetemi tanár évtizedek óta foglalkozik a nehezen gyógyuló sebek, elsősorban a cukorbetegség okozta lábsebek gyógyításával.

Az autoriter rendszereknek az a sajátossága, hogy elszigeteli a vezetést, miközben állandóan a népi felhatalmazásra hivatkoznak, mondja Lakner Zoltán politológus a CPAC konferenciáról. Az Elemzőben emellett beszélünk a diákokról, a kordonbontásról, és az ellenzéki szellemi holdudvar hiányáról.

Közösségi médiás posztban adta hírül az igazságügy-miniszter, hogy létrejött a technikai megállapodás az Európai Bizottsággal az igazságügyi reformról. A szükséges törvényeket pár napon belül el is fogadta a Parlament, de még messze a visszatartott források lehívása - mondja tudósítónk a podcastban.

Kikoptak a hírekből az ukrán menekültek, pedig több tízezren élnek Magyarországon, főként nők és gyermekek, hiszen a férfiak otthon harcolnak. Igyekeznek normális hétköznapokat teremteni egy abnormális helyzetben, és ebben elsősorban a civil szervezetek segítségére számíthatnak.

A nemzeti érdekre hivatkozik a tüntető és az is, aki ellen tüntetnek. Orbán Viktor kedvenc szófordulata a nemzeti érdek, a magyarok érdeke. Hogyan születik és fogalmazódik meg a nemzeti érdek? Bárdi Nándor történész és Körösényi András politikatudós Kerényi György mikrofonja előtt a Szabad Európa podcastjában.

Az általában jellemzőnél több témakör került a minősített többséggel módosítható jogszabályok közé, amikor az új magyar demokrácia kereteit határozták meg a rendszerváltás idején. Kukorelli István alkotmányjogász és Schlett István politológus az okokról is beszélt az 1992. december 4-ei adásban.

Ha ezerszer lehülyéznek, akkor sem adom fel azt az elvem, hogy megpróbálok mindenki felé empátiával fordulni és ha ő hülyéz le, akkor tudom, hogy azért van, mert rengeteg traumát cipel magával az illető - mondja podcastunkban Kukorelly Endre író.

Felkeltette az EU versenyjogi hatóságának érdeklődését a magyar kormány által kötött 35 éves sztrádakoncesszió. Többet még nem lehet tudni, a testület a magyar kormány válaszát várja az ügyben – mondja brüsszeli tudósítónk a podcastban. Ha visszásságot találnak, az más ügyekre is hatással lehet.

Július elsején indul az új hulladékgazdálkodási rendszer, amelynek főszereplője a Mol. A kormány koncessziós szerződést kötött az olajipari céggel, nem kevesebb mint 35 évre. A Mol leánycége fogja koordinálni a lakossági szemétszállítást és szinte az összes ipari hulladékfeldolgozást, -kezelést.

Szaúd-Arábia olajnagyhatalom, ahol egyszerre van jelen a hightech és az évezredes tradíciók világa. A szunnita királyságban ugyanakkor a nőket a férfiak gyámsága alá rendelő szigor az élet egyre több területen enyhülni látszik. Hogy mit érzékel ebből nőként egy újságíró, arról Benyó Rita beszél.

A karrier és a család összehangolása harminc évvel ezelőtt is ismert téma volt, de a nők munkahelyi szexuális zaklatásáról kevés érintett mert beszélni. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora nyugati országok gyakorlatát mutatja be a visszaélések megfékezésére és az egyenlő feltételek biztosítására.

A Whistler anyja egy híres festmény, amely egy komor hölgyet ábrázol, a festő édesanyját. A Whistler mamája ezzel szemben egyáltalán nem komor tartalmat jelöl: ezen a címen egy blog működik.

Magasabb politikai szintre emelte az ellenzéki kordonbontást, hogy a státusztörvény ellen tüntetők felvonultak a Karmelitához - mondja elemzőnk. Szerinte jól keretezi a pénzügyi gondokat a főpolgármester a "járjon-e a villamos" kérdéssel, de tévedés azt hinni, Orbán Viktor elengedte Budapestet.

Bár jogsértő lépés, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország is úgy döntött, hogy átmenetileg kitilt piacáról egyes ukrajnai mezőgazdasági termékeket. Podcastunkban körbejárjuk, miért hátrányos az ukrán gabona-dömping, miért reagált lomhán az Európai Bizottság és mi volt a lengyelek váratlan húzása.

Három éve tart a nyomozás egy 2,2 milliárdos költségvetési csalás ügyében. Az ügy egyik főszereplője a nemzeti sírkertek gondozására alakult Nemzeti Örökség Intézet, amelynek több munkatársát is letartóztatták. A nyomozást meghosszabbították, de már mindenki szabadlábon van.

A hatalmi ágak megosztása éppen csak megkezdődött, amikor a Szabad Európa Rádió 1992-ben interjút kért ifj. Fekete Gyula MDF-es parlamenti képviselőtől és Kulcsár Péter politológustól. A társadalmi, gazdasági és politikai átalakulás elemzése közben szó esik a hatalomból kimaradók felelősségéről is.

Képek ezreit szedte össze lomtalanításokon, és állítása szerint az összes fotót látta, ami csak megjelent a Fortepanon – ez pedig mostanra csaknem 200.000 képet jelent. A Fortepant alapító Tamási Miklóssal beszélgettünk közmédiáról, a XX. századi Magyarországról és a mesterséges intelligenciáról.

Ahány tagállam, annyi érdek – ezért is születik meg nehezen a közös politika az érkező menekültek és gazdasági bevándorlók kérdésében. Az elhatározás megvan, hogy még ebben az EP-ciklusban összeálljon a javaslat, és nem kizárt, hogy kompromisszum hiányában ehhez elég lesz a minősített többség is.

Nem természeti katasztrófáról, hanem koncepcionális emberi hibáról beszélnek a Szabad Európának nyilatkozó alföldi gazdák. Az elmúlt 121 év legaszályosabb éve volt a tavalyi, mégis uniós százmilliók mentek el használhatatlannak tűnő záportározók építésére a félsivatag Homokhátságon.

Miközben a befogadó országok saját kultúrájuk elfogadását várják el, addig nekik is tenniük kell a bevándorlókkal szembeni toleranciáért - az iskolai oktatásban kezdve. A Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsora nemzetközi képet ad arról, hol miként igyekeznek elfogadóbbá tenni a társadalmat.

Magyarországon közel 25 ezer gyermek nem a saját családjában, hanem gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél él. Nekik próbál biztos érzelmi hátteret és hosszú távú kapcsolatot biztosítani a Gyermekhíd Alapítvány. A szervezet több tucat önkéntessel és néhány állandó munkatárssal dolgozik.

Semmifajta politikai rációnak nem felel meg a magyarországi külpolitika Ruff Bálint kampánytanácsadó szerint. Példátlan, hogy valaki NATO-tagországként a szövetségesét jelöli meg, mint fő ellenfelét. Jöhetnek e újabb kitiltások az amerikaiaktól? Az ellenzék tud-e bármit is kezdeni a helyzettel?

Érzékenyen kell egyensúlyoznia az EU-nak az Egyesült Államok és Kína közötti globális versenyben - mondja brüsszeli tudósítónk a podcastban. Legnagyobb kereskedelmi partneréről van szó, miközben a függés közös: Kínának is fontos az európai piac. Milyen megoldást hozhat a negyedik ipari forradalom?

Mészáros Lőrinc magánvagyonát a Forbes tavaly decemberben 436,5 milliárd forintra becsülte, a Szabad Európa mégis arról értesült, hogy magyar kisvállalkozások lehetetlenültek el anyagilag, mert a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló cég mint fővállalkozó nem fizetett nekik az elvégzett munka után.

Szobrásznak, festőnek szánták szülei, de nótaénekes lett a 73 éves korában, 1996-ban elhunyt művész. A Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorában áttekintette pályáját, és beszélt arról, hogy milyen kapcsolata volt Kodály Zoltánnal, aki nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatta.

A biztonság legfőbb garanciája - így kívánja bemutatni magát a kormányfő, de ezt szolgálja-e a hadsereg megítélésének javítását célzó kampány is? A podcastban beszélünk arról, mi az értelme a kordonbontásnak a Karmelitánál és miért meglepő Dobrev Klára EP-listás első helye.

A kötelezettségszegési eljárás elindítása után az Európai Bíróság elé került a magyar kormány által gyermekvédelminek, de kritikusai által inkább homofóbnak nevezett törvény. Az eljárás támogatóihoz legutóbb csatlakozott Svédországgal már tíz tagállam erősíti az Európai Bizottság álláspontját.

Számos cikkben foglalkozott a Szabad Európa a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakításával. Bihari Ádám azt mutatja be, hogyan csapódik le mindez a betegeken. Hogy látja az átalakítást a kis falvak lakóit gyógyító háziorvos, és hogy bírja majd a már most is túlterhelt mentőszolgálat?

A kilencvenes évek elején a monetáris politikát meghatározó Nemzeti Bank új jogállását is tisztázni kellett. Ebben az időszakban készült a Szabad Európa Rádió interjúja Bod Péter Ákossal, a jegybank akkori elnökével. Szóba kerül, miben különbözik munkája és szakértelme egy politikusétól.

Nem az a legfontosabb, hogy mindig nekünk legyen igazunk, hanem hogy megpróbáljuk megérteni a másikat. Nagyon jó dolog egy sörrel a kezedben a Los Angeles Lakersnek drukkolni, de a való életben semmi sem fekete-fehér – Andrew Hefler Magyarországon élő amerikai színházi szakemberrel beszélgettünk.

Magának szabta a március 31-i határidőt az Európai Bizottság feltételeinek teljesítésére az EU-s forrásokra váró magyar kormány. Az összes kérdésben messze a megegyezés, de a négy legfontosabb témában akár napokon belül áttörés lehet. A tét 13 milliárd euró, de ezen még nyolcmilliárd sorsa is múlik.

Civil támogatással működik a szombathelyi székhelyű és Vas megyében piacvezető Nyugat.hu, a Szabad Európa egyik partnerszerkesztősége, amelyet március 15-én Magyar Sajtódíjjal tüntettek ki. A Sztoriban vendége volt Roznár Gyöngyi, a Nyugat.hu főszerkesztője.

Jelentős átalakuláson ment át Magyarország katonai ereje az 1990-es évek elején. Ez kihívást jelentett a vezérkarnak és a kiskatonáknak is - ezért volt aktuális a Szabad Európa Rádió 1993. január 3-ai adása, melyben katonapszichológusokkal beszélgetnek az elitváltásról és a szakmai tapasztalatról.

A kórházi munkája során és igazságügyi szakértőként is nehéz sorsokkal, családi drámákkal találkozik Dr. Sófi Gyula osztályvezető főorvos, igazságügyi gyermekpszichiáter és gyermekgyógyász szakértő. A Szelfiben a szakmájáról, a covid és az online világ gyermekekre gyakorolt hatásairól is beszélt.

Mennyire szuverén az az ország, amelynek vezetője a saját nemzeti ünnepén még azt sem meri kimondani, hogy azokban a történelmi eseményekben Oroszország milyen szerepet játszott? Lakner Zoltánnal március 15-e apropóján beszéltünk nemzetről, hazaszeretetről, szuverenitásról.

Az Európai Unió határai mellett kitört háború felgyorsította a közös védelmi politika támogatóinak összefogását, mondja brüsszeli tudósítónk a podcastban. Ha EU-s hadseregről még nincs is értelme beszélni, a kontinens védelmi iparának és hadi infrastruktúrájának fejlesztése már napirenden van.

Tornanádaskán évek óta azért járnak a szülők a börtönbe, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést

Már a bibliai időkben is létezett adófizetés, de az 1990-es évek elején mégis meg kellett tanulniuk a magyar munkavállalóknak, hogy a bérük után milyen befizetési kötelezettségek léteznek. A Szabad Európa Rádió 1993. január 22-én sugárzott műsora európai körképet adott a jövedelmek elszámolásáról.

„Ez a föld, ami az állatok életterét adja, túl szép és túl jó a fekvése, és úgy illeszkedik másoknak a birtokához, hogy másoknak is kell. Ráadásul mindenáron. Mert az őket nem érdekli , hogy ebben nekünk öt év munkánk van, és hogy ettől függ az állatok élete.”

A kormány magának adta a március végi dátumot az Európai Bizottság elvárásainak teljesítésére. Ezek között mérföldkövek és szupermérföldkövek vannak, a podcastban azzal foglalkozunk, ezek közül mennyit és hogyan kell meglépni, és mekkora esély van a sikerre, a tét ez esetben 12 milliárd euró.

„Az íróságot egyáltalán nem vettem komolyan, a gyári munkát tekintettem életpályának, […] Túl későn kerültem be ebbe a társaságba, más embereket, más barátságokat szoktam meg” - mondta egy interjúban Tar Sándor, aki négy novelláját olvassa fel az 1993-as felvételen.

Magyarországon túl sokan isznak ahhoz, hogy ne tekintsük népegészségügyi problémának, ne foglalkozzunk vele nagyon komolyan, és ne bagatellizáljuk úgy, ahogy jelenleg bagatellizálva van – mondja dr. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus, a Szelfi vendége.

Az elmúlt 30 év külpolitikai mélypontjának nevezte a NATO-bővítés magyar blokkolását elemzőnk, aki szerint ennek az árát évtizedekig fizetni fogja az ország. Az ellenzéket értékelve azt mondta, hogy két párt mutat aktivitást, de értetlenségük a fiatalokat a Mi Hazánkhoz és a Kutyapárthoz sodorják.

Nemrég három új ügyben is az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot az Európai Bizottság. Marihuána, tanúvédelem, megújuló energia - ezekben a témákban a magyar kormány a közös EU-s érdekek ellenében politizál, illetve elmaradásban van. Mi várható az eljárásokban? - erről szól ez a podcast.

Publikálásuk előtt kerültek ki akkor még embargós KSH-adatok egy kormányhoz köthető elemző céghez. A Központi Statisztikai Hivatal az embargó szabályainak súlyos megsértéséről beszél, olyan adatszivárogtatásról, amelyre évtizedek óta nem volt példa.

"Az etnikai kisebbség nem tud többséggé alakulni, ezért nem tudja érdekeit sem érvényesíteni a választásokon vagy szavazásokon" - hangzik el az 1993-ban sugárzott műsorban, amely a nyelvi kultúrák demokratikus keretek közötti sorsát kutatja.

Hónapról hónapra küzdenek a túlélésért a fiatal és felnőtt autisták számára létrehozott civil lakóotthonok az elszálló rezsiárak, az egyre szűkösebb pályázati lehetőségek és a több mint tíz éve változatlan összegű állami normatíva miatt. Számukra nyújt védőernyőt az Autistic Art Alapítvány.

Nemcsak a magyar igazságügy-miniszter tagadta meg az együttműködést az Európai Parlament Pegasus-bizottságával, néhány más országban sem segítette a kormányzat a testület munkáját – emlékeztet tudósítónk, aki szerint ha emiatt nem is kerül hátrányba Magyarország, a kabinet megítélését nem javítja.

Magyarországon évente legkevesebb hatezer ember levegőminőségi okok miatt hal meg. Két éve az uniós bíróság elmarasztalta Magyarországot, mert a 2005 és 2017 közötti adatok alapján rendszeresen és tartósan rossz volt több helyen is a levegő minősége. Egyelőre nem látni, hogyan javulhatna a helyzet.

Sztrájk, polgári engedetlenség, demonstráció. Több mint egy éve tart a tanárok küzdelme, most kezdik a tiltakozást az egészségügyben. A problémák hasonlók, de mi nehezíti az összefogást? Vendégünk Nagy Erzsébet PDSZ-választmányi tag és Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Személyiségfejlesztés, önállóság, közösségi felelősségtudat, életre nevelés - ilyen fogalmakkal hirdették magukat harminc éve a kísérleti iskolák. A Szabad Európa Rádió 1993. február 8-ai adásában a hagyományos iskolarendszer merevségével és a személyesebb nevelés légkörével foglalkoztak.

Ma a lakhatási szegénység mintegy 3 millió embert érint Magyarországon - hatalmas szám. A probléma eközben nem igazán része a társadalmi diskurzusnak, a kormány bő kézzel osztott lakhatási támogatásai inkább demográfiai, családgyarapítási célokat szolgálnak.

Egyre nyíltabb és látványosabb orientációs válság áll fenn Lakner Zoltán szerint. A kormánynak rossz vagy sok esetben semmilyen válasza nincs arra, hogy merre tovább. Ez egy politikai krízis, amire az ellenzéknek nincs válasza. Orbán és Putyin-évértékelő, háború, Völner-ügy az Elemző podcastban.

A nukleáris energia és a gyémántpiac továbbra sincs a büntetőintézkedések célkeresztjében, de egyre szűkül a korlátozások kijátszásának lehetősége. A podcastban beszélünk arról, miért maradt távol a döntéstől a magyar külügyminiszter, és mennyire, miben érezheti Moszkva az EU-s szankciók hatását.

A Dharma állatmenhelyen olyan lovakkal foglalkoznak, amelyeket rossz tartás miatt elkobzott az állam korábbi tulajdonosától. A menhely sorsa bizonytalanná vált, mert Siófok gyönyörű részén fekszik, szemet is vetett rá egy jó kapcsolatokkal rendelkező befektető.

A rendszerváltás után kialakuló szabad piac egy keserű felismerést is hozott: nem jár mindenkinek a munkahely. Az állás elvesztése, a munkakeresés és a munkanélkülieknek járó támogatás ismeretlen fogalmak voltak 1990 előtt. Európai körkép a Szabad Európa Rádió 1993. február 12-ei műsorából.

Kovács Tímea és kilenc éves svájci juhászkutyája, Demi, a hét elején jöttek vissza Törökországból, ahol túlélők után kutattak a földrengés helyszínén. Tímea soha nem látott mértékű pusztulásról számolt be, azt mondja, pszichésen még nem sikerült feldolgoznia a látottakat.

Nem látványos kormányzati tisztség után landolt Brüsszelben, karrierje nagy részét a belga fővárosban töltötte különböző hivatalokban a mindenkori magyar kormány képviselőjeként. Bemutatjuk Várhelyi Olivért, akiből Orbán Viktor EU-biztost csinált, de ennek nem mindenki örült.

Kerényi György cikksorozata gyakorlatilag a megjelenés pillanatában a Szabad Európa toplistájának élére került. Azt mondja, a jelenséget akarta bemutatni, a piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködését, azt hogyan működik a pártfinanszírozás szürkezónája.

A héten temették el Mécs Imre politikust, parlamenti képviselőt, 1956-os forradalmárt. A Szabad Európa Rádió akkor kért interjút tőle, amikor 1991-ben az SZDSZ elnöki posztjáért indult harcba. Szó esik ’56 tanulságairól, az atomjaiból órák alatt újjászerveződő társadalomról, a közös cél erejéről.

A kormánypárt mindent politikai szintre emel, de ha az ellenzék teszi ezt, rögtön előkerülnek a racionális ellenérvek – jellemzi elemzőnk a gyakorlatot, amely most az akkumulátorgyárak elleni lakossági tiltakozás során is előkerült. A podcastban szóba kerül még EU-tagságuk és az évértékelők is.

A napokban Orbán Viktor egy nyilatkozata miatt ismét kiemelt téma lett a közbeszédben Magyarország európai uniós tagsága, illetve a megszüntetése. A figyelem központjába kerülő idézetet később pontosították. Podcastunkban körbejárjuk, mivel járna a szakítás, ki kezdeményezheti, és van-e visszaút.

Hegynyi földet mozgatnak meg ezekben a hetekben Recsken, ahol andezitbánya nyílik alig pár száz méterre a lakóházaktól. A recskiek aggódnak. A polgármester előremenekül, mert a most működő bánya pár év múlva bezár, a településnek viszont kell a pénz, márpedig az új bánya több adóbevételt jelent.

A Nirvánia után podcastsorozat utolsó vendége Hajnóczy Csaba, aki ma már leginkább akusztikus ökológiával foglalkozik, és tanítja is. Azért együttese, a Kampec Dolores máig működik, de az ős-Kontroll zenésze inkább már a természetes és urbánus környezet hangjait építi be kortárs zenei műveibe.

A héten volt Tamás Gáspár Miklós temetése. A filozófusra emlékezünk a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorával, amelyben az SZDSZ Országos Tanácsának elnökeként Csurka Istvánnal, az MDF akkori alelnökével beszélgetett a megszűnő pártállam új lehetőséget kereső vezetőiről, magas beosztású embereiről.

Mindenkinek más a tapasztalata a magyar egészségüggyel. Azt azonban valószínűleg senki nem vitatja, hogy a kommunikáció orvos és beteg között néha bizony nem a legmegfelelőbb. Nem meglepő – az egészségügyi képzésből lényegében hiányzik ez a fajta ismeretátadás.

Mint a Szabad Európa megírta, eddig már több mint 500 milliárd forintot osztott szét a magyar kormány a helyreállítási alapból, amelynek kifizetéseit azonban szuperfeltételekhez kötötte az Európai Tanács. Podcastunkban körbejárjuk, szabályos-e ez és mi köze a lépésnek a pedagógusok béremeléséhez.

Miközben Magyarország részben vagy egészen visszalép a 2024-es női kézilabda-Európa-bajnokság rendezésétől – állítólag a magas rezsiköltségek miatt –, a kormány jóval tehetősebb országok vállalásait túllicitálva rendez atlétikai világbajnokságot.

Az Európa Kiadó legtöbb számának szerzője belesodródott abba, hogy énekes, szövegíró, majd zenekarvezető legyen, meséli Menyhárt Jenő a Nirvánia után sorozat új beszélgetésében. Azóta lett athéni szél és spártai eső, a jövő idő merénylete, de az nem jött el, hogy az éneklés évei lassan elmúlnak.

Stratégiai ágazatnak nevezte a médiát Orbán Viktor kormányfő politikai igazgatója egy szerdai konferencián. A Szabad Európa Rádió archívumából egy olyan műsort idézünk vissza, amely a hatalom és média harminc évvel ezelőtti viszonyáról szól. Láng Júlia összeállítása 1993. január 25-én hangzott el.

Szabadúszóként vagy társulatban jobb színésznek lenni? Kell politizálnia a színháznak? Fontos a civil kurázsi? A Szelfiben Kovács Patrícia, a Vígszínház művésze. 

Valójában az unió csupa olyan dolgot kér és vár el, ami a magyar állampolgároknak jó. Kérdés, hogy az ellenzék képes-e ezt bemutatni. Oktatás, közvélemény-kutatások, tiltakozó debreceniek – ezeket a témákat vitattuk meg Elemző című podcastsorozatunkban.

Megszűnhet az a gyakorlat, hogy az EU-s intézményekből kikerülő politikusok, tisztségviselők szabadon választanak új munkahelyeket, legalábbis addig, amíg kapják a busás lelépési díjat. Ez csak az egyik változás, amely a katari megvesztegetési ügy fejleménye lehet – derül ki podcastunkból.

Az elmúlt hetek egyik legjelentősebb gazdasági híre volt a magyar Vodafone felvásárlása. A 4iG és a magyar állam vette meg a Vodafone Magyarországot, ezzel hozzájuk került a Vodafone hárommilliós ügyfélköre. Az ügylet körül több furcsaság is van, ezekről írt Wiedemann Tamás, a Sztoriban vendége.

A rendszerváltás után a közvélemény-kutatások módszere és feladata is változott. Harminc évvel ezelőtt még csak formálódott a mai értelemben vett felmérések etikája és gyakorlata. Erről kérdezték a Szabad Európa Rádió 1993. február 15-én sugárzott műsorában Hann Endre szociálpszichológust.

Homoki Andrea közösségszervező, az Elios-szerződéseket és a vonatkozó OLAF-jelentést kiperlő civil szervezet aktivistája. Stelczer Attila egy szomszédos település, Vecsés egyesületében segíti megoldani lakóhelye problémáit. A két aktivistával elrontott közvilágításról, sárgára színeződött ivóvízről, nehézkes tömegközlekedésről beszélgettünk, és arról, mit és hogyan tehet ilyen és hasonló problémák ellen – másokkal összefogva – egy hétköznapi állampolgár.

Bár az európai közösség igyekszik elzárni az uniós pénzcsapot Oroszország felé, a gázcsap maradhat nyitva Magyarország felé. Az intézkedésekben megmarad a realitás talaján az Európai Bizottság, amely a háború okozta válságból előre menekül - derül ki az EU energiapolitikáját taglaló podcastunkból.

Miközben a kormány akkumulátor-nagyhatalommá tenné az országot, Debrecenben óriási vihart kavart a kínai gyár építésének terve. A civilek aggódnak a vízbázis és a beáldozott termőföldek miatt. A dereciner.hu követi a történetet. Az online újság vezetőjével és a cikk szerzőjével beszélgettünk.

A Balaton és a Trabant alapítója, zenésze, legendás szövegeik írója, Tarr Béla filmjeinek zeneszerzője. A Nirvánia után vendége, Víg Mihály kóborol mélázva az interjúban cigányteleptől a Bibliáig, agyzsibbasztástól ihletett pillanatokig, oktatástól lelkiismeretig.

A vereség után ötven évvel, 1993-ban kérdezte dr. Gosztonyi Péter történészt, a svájci Kelet-Európa Intézet igazgatóját a Szabad Európa Rádió munkatársa, Kasza László. Az interjúban szó esik a sokáig elhallgatott vereség körülményeinek folyamatos feltárásáról, a kutatások addigi eredményeiről.

Csak ne nehezítse meg működésüket az állam, ezt szeretné Szalkai Dániel a Miskolci Autista Alapítványtól, akiknek három évtizedes működésük során most télen kellett először adománygyűjtő kampányt indítaniuk, hogy fedezni tudják valamiből az irreálisan megemelkedett rezsiköltségeiket.

Mivel működő és hatékony ellenzék nincs, a feszültség a Fideszen belül csapódik le – mondja elemzőnk év eleji értékelésében. Három tengelyen tapintható ez a belső ellentét, miközben a nemzetközi nyomás sem mérséklődik a kormányon és pártján. Hová tűntek az ügyek és a hírciklus? – erről is beszélünk.

Van egy kiskapu, amelyet kihasználva egy tagállam folyó költségvetési kiadásait is finanszírozhatja az Európai Unió. Természetesen ennek több feltétele van, és ezeknek egyszerre kell teljesülniük. Erről beszélgettünk brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal podcastsorozatunk friss epizódjában.

A Szabad Európa Rádió 1950-től 1993-ig működött Magyarországon. Műsorai páratlan történelmi, kulturális hagyatékot jelentenek, archívuma egyebek mellett Szent-Györgyi Alberttel és Karády Katalinnal készült interjút is őriz. A 2020-ban újraindult Szabad Európa igyekszik bemutatni ezt az örökséget.

Az 1984-ben alakult Kampec Dolores és a kortárs komolyzenéhez és a free jazzhez közelítő más formációk énekese, Kenderesi Gabi a Nirvánia után podcastsorozat vendége. Zenéről és spiritualitásról is beszélgettünk.

A rendszerváltás után terjedt el, hogy a szovjet csapatok nukleáris fegyvereket is állomásoztattak Magyarország területén. A közvélemény felháborodása nyomán arra kérte a pártvezetőket a Szabad Európa Rádió, hogy mondják el véleményüket a politikai felelősségre vonásról, ebben és más ügyekben is.

Látványos fordulatot hozott 2022 a magyar kormány és az európai uniós intézmények viszonyában. Vétók, szankciók, befagyasztások és szupermérföldkövek – gyakorivá váltak ezek a szavak a hírekben. Podcastunkban azt járjuk körbe, hogy mi vezetett ehhez, és mire számíthatunk idén.

Az alacsony fizetés ellentételezéseként kapták a Lovi dolgozói azokat a bérlakásokat, amelyekben generációk nőttek fel, és amelyeket a tudtuk nélkül adtak el a fejük fölül. Most kilakoltatással fenyegetik őket. Árnyalatnyival jobb csak a helyzete a felszámolt OPNI szolgálati lakásaiban élőknek.

A Nirvánia után vendégei mind kreatív, számtalan dolgot kitaláló és megvalósító emberek, de talán Kistamás László alkotó energiái hozták létre a legtöbb kulturális projektet. A Kontroll Csoport egyik alapítója volt Kerényi György vendége.

A Szabad Európa Rádió harminc évvel ezelőtt, december 28-án sugározta ezt az összeállítást, amelyben visszatekintettek az elmúlt évre. Mi foglalkoztatta, mi érdekelte az embereket 1992-ben?

A sakktörténet legjobb női sakkozója, Polgár Judit volt a Szelfi vendége, ahol beszélt a minden gyereknek szóló iskolai sakkprogramokról, és arról, hogyan győzte le tavaly nyáron egy madridi parkban, nyolc perces játszmában Magnus Carlsen sakk-világbajnokot.

A választás után a Fidesznek legfontosabb kampánytermékét, a rezsicsökkentést kellett elengednie, nyakába szakadt az infláció, az energiaárak és a harc az EU-val. Még sincsenek tömegtüntetések, és a kormány népszerűsége sem csökkent. Ennek okairól beszélgetünk az év végi Elemző 2. részében.

A 2008-as gazdasági válság és a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása is hozzájárult ahhoz, ahogy idén a hirtelen megváltozó világpolitikai helyzetre reagált az Európai Unió. Podcast az orosz gáz biztonsági feláráról, a magyar kormány voksairól és a következő szankció várható köréről.

Hiába tűnik színjátéknak a választás egy autokrata rendszer legitimálásához, az ellenzék mégsem hivatkozhat erre eredménytelenségét magyarázva – hallható a beszélgetés első részében. Most a választásokig vezető utat tekintjük át, holnap az április óta eltelt időszakkal folytatjuk.

Több cikkben foglalkozott a Szabad Európa az egészségügy helyzetével, és azzal is, hogy a jelek szerint a kormány hozzáfogott az ágazat átalakításához. Keller-Alánt Ákos legutóbbi cikkében arról a rendeltről írt, amely szerint 2023 márciusától központosítják a kórházi laborvizsgálatokat.

A Nirvánia után podcast-sorozatban a rendszerváltáskori alter-rock egyik legemblematikusabb alakja Bárdos Deák Ági, a Kontroll Csoport egyik alapítója, majd az Ági és a fiúk vezetője. Igazi, viharos rock-jelenség volt, aki ma irodalmi esteket is vezet, és rendszeres szerzője a Magyar Narancsnak.

Az 1989. december 26-án sugárzott összeállításban novellák, versek és Szokolai Sándor Magyar karácsony című művének részletei is szerepelnek.

Az 1989. december 25-én sugárzott összeállításban novellák, versek és Szokolai Sándor Magyar karácsony című művének részletei szerepelnek. A műsor második részét holnap hallgathatják meg, podcastsorozatunk következő epizódjában.

Jogászok, ügyvédek, akik a szabadidejükben önkéntesként rászorulókon segítenek: lent, a téren fogadják az ügyfeleket, olykor esőben-hóban. Ők az Utcajogászok. Az Utcajogász két tagjával, Kalota Ágnessel és Mekler Kingával beszélgettünk.

Szürke zónának számít a különböző érdekeket kijáró aktivisták tevékenysége az európai intézményekben. Bár vannak szigorú szabályok, megtalálja a kiskaput az, aki keresi. Néhányan most keresték, ez vezetett az EU eddigi talán legnagyobb korrupciós ügyéhez. Ennek hátteréről szól ez a podcast.

Új epizóddal jelentkezik a Szabad Európa tényfeltáró sorozata, a Szabadon. Báthory Róbert a szerb–magyar határ szerb oldalán járt, ahol pár hete menekültek ezreit gyűjtötte be a rendőrség. Elhagyatott házakat, tanyákat romboltak le a hatóságok, majd menekülttáborba vitték az embereket.

A szegedi punkzenekar, a CPg tagjai a 80-as években két évet ültek izgatásért a dalszövegeik miatt. A Nirvánia után sorozat új podcastjában vezetőjük, gitárosuk, Benkő Zoltán beszél életéről, zenekarukról. Az interjúban néha megszólal Nagy Zoltán is, a zenekar alapító dobosa.

Azért fog meggyökerezni a demokrácia itthon, mert nincsenek ellene dolgozó történelmi ideológiák – mondta a harminc éve készült interjúban a Fidesz alapító tagja. A később az SZDSZ-ben és a Liberális Pártban politizáló Fodor Gábor beszél a rendteremtésről, a demokrácia jövőjéről és a háborúkról.

„Hihetetlen mértékben képesek vagyunk nem szolidárisak lenni egymással” – fogalmazott a Szabad Európa podcast műsorában a ma már inkább filozófusként, íróként, környezetvédőként ismert filmrendező. Szerinte a hatalom akkor szokott megbukni, ha elveszti a mértéket.

Uniós megállapodás, Matolcsy György „igazságbeszéde”, a pedagógusok hetek óta tartó sztrájkja – ezeket a témákat vitattuk meg a Szabad Európa Elemző című podcastsorozatának mostani epizódjában. Beszélünk arról, miben tévedett Orbán Viktor, és miért nem hasonlítható Matolcsy Simicskához.

Váratlan egyezségre jutott a magyar fél az Ukrajnának szánt hitelről a többi EU-s tagországgal, miközben saját ügyeiben is történtek fejlemények. Nincsenek véletlenek, de fontos szerepe van az adott körülményeknek – mondja brüsszeli tudósítónk. Ezek az eredmények szóba kerülnek a mai EU-csúcson is.

Miről szólnak valójában a brüsszeli hírek? Mi és miért történik az Európai Unió központjában? Miért fontos ez számunkra? Milyen testületek, intézmények döntenek a magyar ügyekben, és hogyan csapódnak le ezek a döntések a hétköznapokban? Ezekre fogunk koncentrálni.

Az elfogult vélemény-újságírás és a tárgyilagos tájékoztatás viszonyáról beszélgetett a Magyar Nemzet és a Népszabadság egykori szerkesztőjével Kézdi Pál a Szabad Európa Rádió 1993. februári műsorában. Szóba kerül, hogy az irodalmi kötelék előny vagy hátrány, és kivédhető-e a pártpolitika befolyása.

Ősi Juditot azért bocsátották el öt kollégájával együtt a Karinthy gimnáziumból, mert polgári engedetlenségben vett részt, tiltakozásul a pedagógusok helyzete és a közoktatás állapota ellen. Azt mondja, ezt kellett tenniük, és bízik abban, hogy tanárként folytathatja, mert ez a hivatás az élete.

Csak az a kérdés, Ukrajna vagy Oroszország kezd-e hamarabb egy téli offenzívába, mivel egyelőre mindkét fél katonai győzelemre készül – mondta a Szabad Európa podcastjában Demkó Attila. Az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetéről is beszélgettünk a biztonságpolitikai szakértővel.

Brüsszel elég messze van ahhoz, hogy az onnan jött ember azt mondjon, amit akar. Hogy tisztán lássunk a magyar kormány és az európai uniós intézmények közös ügyeiben, podcastsorozatot indítunk állandó brüsszeli tudósítónkkal. Ezen a héten az Ukrajnának szánt hitel és az olajársapka a témánk.

Húszezer család megélhetése kerülhet veszélybe, ha összeomlik a Dunaferr, márpedig az elmúlt hetek hírei, még inkább a kormány hallgatása azt sejteti, hogy hiába várja a gyár a mentőövet. Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa több cikkben foglalkozott a vasművel, őt kérdeztük az előzményekről.

A Csókolom együttessel vált ismertté, de az elmúlt évtizedben inkább Darvas Kristóf zongoristával énekelt. Emelkedetten hétköznapi dalszövegei még az alter zenei világban is különlegesek voltak. Ujj Zsuzsi Nirvánia után.

Mi a valóság és mi a mítosz Sztálin személye körül? Gosztonyi Péter történészt kérdezte Kasza László a Szabad Európa Rádió 1993. február 28-án sugárzott műsorában. Szóba kerül a vezér elszigeteltsége, téveszméi, szorongása, becsvágya, és hogy ezek közül melyik volt a legveszélyesebb a népére.

Nem csak hisz a szolidaritás és az összefogás fontosságában, de tenni is próbál érte, amikor az egyetemen tanítja a jövő jogászait vagy amikor a Társaság a Szabadságjogokért munkatársaként olyan embereket segít, akik nem elég erősek ahhoz, hogy hallassák a hangjukat. A Szelfiben Zeller Judit jogász.

EU-pénzek, a pedagógusok és diákok tüntetései, valamint az államfő ukrajnai útja – csak három az elmúlt hetek bel- és külpolitikai témáiból, amelyet megvitatunk a Szabad Európa Elemző-podcastsorozat-epizódjában. Beszélünk arról, hogy milyen képessége romlott Orbán Viktornak, és hol tart az ellenzék.

Magyarországon több mint hárommillió ember él a létminimum alatt. Az állam szociális tűzifával segíti az ötezres lélekszámúnál kisebb településeket, de ez csak csepp a tengerben, és nem mindig azok kapják, akiknek szükségük lenne rá. Báthory Róbert beszél a Szabad Európa videóriportjáról.

Németh Vladimir, Vova volt a legendás klub, a Tilos az Á vezetője, de ő katalizálta a Tilos rádió létrejöttét is. Fontos szereplője volt az elmúlt évtizedek kulturális életének. Podcast-sorozatunk, a Nirvánia után harmadik részében Kerényi György kérdezte.

A rendszerváltás után három évvel, 1993-ban még csak tanulta az ország a piacgazdaság és a szabad gazdasági verseny fogalmát, gyakorlatát. A Szabad Európa Rádió műsorában Tóth Kálmán vállalkozót kérdezték, aki elsők között tapasztalhatta meg az üzleti siker és a hirtelen gazdagság érzését.

A Szelfiben ezúttal Kiss László középiskolai történelemtanárral beszélgetünk arról, mit érdemes igazán megtanítani egy mai fiatalnak a történelemórákon és miért érdemes rendszeresen megszavaztatni az osztályt órán.

Ez a Sztoriban annyiban rendhagyó, hogy nem egy konkrét cikk, podcast vagy videó készítésének hátteréről beszélnek vendégeink, hanem a Szabad Európa új videósorozatáról, amelyet kettejük neve fémjelez. Benyó Ritát és Báthory Róbertet kérdeztük a Szabadonról.

A rendszerváltás körüli évek alter zenéjének meghatározó arcait bemutató sorozatunkban most Barcs Miklós foglalja össze élet és művészi filozófiáját. A Flash együttes frontembere a stúdióba nem hozta be állandó fellépőtársát, láncfűrészét, de így is kíméletlenül leszámol mindennel és mindenkivel.

Még a délszláv konfliktus közben, 1993. februárjában készített interjút Matus János politológussal, katonai szakértővel az akkor a Szabad Európa Rádiónak dolgozó Kun Miklós. Beszélnek a Balkán történelméről, a válság kialakulásáról, az esélyekről, a rendezésről és a magyar fegyverszállítás ügyéről.

Hosszú évek kálváriája után elkészült a mecseki Láthatatlanokról szóló dokumentumfilm. A rendező közösségi finanszírozásból és végül a pécsi önkormányzat segítségével fejezte be a filmet, amely három olyan férfiról szól, akik fiatal korukban a hegyen harcoltak a szovjetek ellen, majd emigráltak.

Fél évvel a kormány hivatalba lépése után nem szokás átalakítani a kormányt. Lakner Zoltán szerint Lantos Csaba kormányba emelése lehetett a kiindulópontja ennek a változásnak. Minisztercserékről, megszűnő és alakuló tárcákról, kormányzóképességről beszélgettünk az Elemző legújabb adásában.

A rendszerváltás körüli évek underground zenei világának emblematikus alakjai szólalnak meg a Szabad Európa új podcast-sorozatában. Hogy látják ennyi idő elteltével az akkori éveket, mi hajtotta őket, milyen vágyaik voltak és mi valósult meg ezekből? A sorozat készítőjét, Kerényi Györgyöt kérdeztük.

Új podcast-sorozatunkban a rendszerváltás körüli évek alternatív zenéjének meghatározó személyiségeivel beszélget Kerényi György. A Nirvánia után első részének vendége Kamondy Ágnes, aki zenekara, az Orkesztra Luna mellett sok formációban játszott, és azóta is rendszeresen vannak előadóestjei.

„Az utóbbi időben nem ruhákat tervezek, hanem új testeket” – mondta a Szabad Európa Rádió 1993-as beszélgetésében a divattervező. Az öltözködéssel is valóra válthatók álmok – teszi hozzá Király Tamás. Szóba kerül a színek mulandósága, a szabadság és a nemzetközi divatvilág elérhetősége is.

Cordelia Shakespeare Lear királyának legifjabb lánya. Odaadóan szereti apját, de ezt szavak helyett segítséggel mutatja meg. Hallgat és segít. A Cordelia Alapítvány is ezt teszi immár 26 éve: menekülteknek segít. A Szelfi vendége az alapítvány vezetője, dr. Hárdi Lilla orvos, pszichiáter.

Ha ezt megengedheti az állam, akkor elveszett a természetvédelem – mondta egy tájvédelmi szakértő a Szabad Európának a Fertő tavi beruházásról. A világörökségi helyszínen folyó építkezésen forgatott a Szabad Európa új munkatársa, Horn Gabriella és Barna-Lipkovski Miklós, ők beszéltek a látottakról.

A pártok egyezséggel, a sajtó etikai kódexszel készült a második szabad, többpárti parlamenti választásokra. A Szabad Európa Rádió 1993 szeptemberében készített összeállítást a demokratikus világ gyakorlatáról és arról, hogy ez milyen hatással volt a magyarországi készülődésre.

Muszáj kicsit optimistának lenni, mondja Garaczi László, ha fel akar kelni az ember az ágyból, és nem akar depressziós lenni. A végtelen gyűlöletkampányt viszont tragikusnak látja. Abban bízik, hogy egyszer csak rájövünk, hogy mit lehet elérni ezzel a kultúrával és ezzel a 10 millió emberrel.

A Szabad Európa több cikkben is foglalkozott a budapesti kórház népszerű szülészeti osztályán történtekkel, miután létszámgondokról, bérfeszültségről érkeztek hírek. Legutóbb arról írtunk, hogy az osztály dolgozóinak fele felmondott. Az előzményekről és a következményekről Wiedemann Tamás beszélt.

Az Európai Bizottság és a jegybank ragaszkodott ahhoz, hogy alacsonyabb hiány mellett tervezze meg a kormány a költségvetést, az IMF nem volt ennyire szigorú. A Szabad Európa podcast adásában Kovács Álmos volt államtitkár, a kormány fő tárgyalója emlékezett vissza a 2008-as IMF-hitelfelvételre.

Először az erdő szempontjából következik be a katasztrófa, később áttételesen az ember szempontjából is – figyelmeztetett az élővilág pusztításának veszélyeire már 1993-ban Balogh János zoológus professzor. A Szabad Európa Rádió az akadémikus 80. születésnapja alkalmából kérte az interjút.

A Szelfiben a Váci egyházmegye nyugalmazott püspökét kérdeztük egyebek mellett az állam és az egyház viszonyáról, a cölibátusról, a nyitás felé tartó egyházról és arról is, nem bánta-e meg, hogy ezt a hivatást választotta.

A Szabad Európa tudott meg elsőként részleteket Orbán Viktor kötcsei, hagyományosan zárt körben elmondott beszédéből. Azt mondta, tudatosan nevel ki egy új generációt, akik képesek kormányozni akár 2060-ig is. Keller-Alánt Ákos arról írt, hol képzi saját politikai és gazdasági utánpótlását a Fidesz.

A Szabad Európa Rádió 1993-ban készített interjút Bak Jánossal, az 1956-os Intézet tudományos tanácsadójával 1956 emlékezetéről. A beszélgetésben szóba kerül az egyes értelmezésekben felfedezhető egyoldalúság, a megtorlás vesztesége, a forradalom példája és Nagy Imre miniszterelnök gondolati útja.

Vannak emberek, akiket kifejezetten vonzanak a lepusztult épületek, imádnak ilyen helyekre bejutni. Sőt sok külföldi is csak azért jön Magyarországra, hogy elhagyott objektumokat fotózzon. Békés Zoltán szabadidejében a romokat bújja.

A nagyvárosokban bátrabbak a pedagógusok, a kisebb településeken azonban elakadhat a tiltakozáshullám – mondja Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó, akit a friss belpolitikai történések elemzésére kértünk. Beszéltünk arról is, hogy van-e esélyük a diákoknak politikusok nélkül.

A Homokhátságon százmilliók folytak el záportározók építésére. A településeknek pályázniuk kellett az uniós forrásokra. Ezeket a pályázatokat olvasva olyan, mintha az emberek itt vízben fuldokolnának, miközben már semmilyen víz nincs, amit el lehetne vezetni. Báthory Róbert járt az egyik tározónál.

„Felháborodom, tehát vagyok. A felháborodás a mai társadalomban a szellemi ember létének legmagasabb kifejezése” – magyarázta a magát kimért, távolságtartó közép-európai közírónak tartó Bálint György, miért ragadja el néha a szenvedély. A Szabad Európa Rádió 1993-ban tekintette át életművét.

Hiába diagnosztizálnak egyre több gyereket és felnőttet is autizmusspektrum-zavarral, az állam mintha nem ismerné el létezésüket, ezzel együtt pedig a társadalom egy jó része sem. Érintett szülőként ezen is próbálnak változtatni Daniss-Bodó Eszterék az Egy sima, egy fordított Egyesülettel.

Látszólag Indiana Jones nyomdokain járnak, valójában hatalmas üzlet sokaknak a kincsvadászat. A műkincsekkel néha meg sem állnak Bécsig, de akár a Parlament-környéki kávézókban is jó pénzt kaphatnak a portékájukért, amely hivatalosan az államé lenne. Erről a különleges világról írt Báthory Róbert.

Testkontroll és salátabár – 1993-ban még csak ízlelgettük ezeket a szavakat, még nem váltak a napi étkezési szokások részévé ezek az igények. A Szabad Európa Rádió archív műsora körképet mutat a kilencvenes évek elejének táplálkozási szokásairól és étkezési kultúrájáról Láng Júlia szerkesztésében.

Kőművesként kezdte, jogvédő lett belőle. Glonczi László úgy látja: a cigánytelepek környékén azért nyílt sok egyházi iskola, mert jó biznisz romagyerekeket oktatni. Szerinte sok esetben az egyházi fenntartású iskolák szegregálnak. A jogvédő nemrég megkapta a TASZ Szabad-díját is.

Valószínűleg ez az egyik legmegosztóbb társadalmi téma. Jakab-Aponyi Noémi és Németh Dóra egy olyan összeállítással jelentkezett szeptember 28-án, a biztonságos abortusz világnapján, amelyben statisztikák és tanulmányok bemutatása mellett több érintettet is megszólaltattak.

A Szabad Európa Rádió hangtárából egy irodalmi emlékműsort idézünk fel a 205 éve született Tompa Mihályról. Az összeállítást Takács Mária készítette 1993-ban. A verseket Avar István, Papp Zoltán és Szabó Zsuzsa előadásában hallhatják.

Sevcsik M. Anna élete legnehezebb döntését hozta meg, amikor megtudta, hogy kislánya, akit a szíve alatt visel, gyógyíthatatlan Edwards-szindrómás. Amit átélt a kórházban, az késztette arra, hogy létrehozza a Babagenetika Egyesületet, és segítséget nyújtson a kétségbeesett kismamáknak.

Több mint egy éven át tartó oknyomozás, amelyből végül nem lett sztori. Hiábavaló volt? Egyáltalán nem. Ez az élet, ilyen az újságíró munkája. Krimibe illő fordulatokat hozott az a másfél év, amíg Keller-Alánt Ákos utánajárt egy Orbán Viktor állítólagos svájci bankszámlájáról szóló információnak.

A Szabad Európa Rádió 1993. szeptember 5-én sugárzott beszélgetést a színházi rendezővel. Szóba került, milyen kihívások álltak a színházművészet előtt akkoriban, és milyen válaszok születtek erre a világot jelentő deszkákon, illetve mit veszít a rendező, ha nem színpadra, hanem filmre dolgozik.

Csak olyan színháznak van értelme, amelynek tétje van, amely társadalmi változást tud létrehozni, arra törekszik – mondja a Baltazár Színház alapítója. Társulatának tagjai fogyatékkal élők, főleg down-szindrómások. Azt mondja, a művészetük bizonyítja, hogy nincsenek korlátok. A Szelfiben Elek Dóra.

Másfél év és egy bírósági döntés kellett ahhoz, hogy a Szabad Európa betekinthessen azokba a dokumentumokba, amelyekből azt próbáltuk kideríteni, milyen szerkesztési elvek alapján készülnek a közmédia tartalmai, ki felel azokért. Keller-Alánt Ákos írta meg, miről árulkodnak a kiperelt iratok.

Politikamentes beszélgetésre hívta az akkori külügyminisztert 1993 áprilisában a Szabad Európa Rádió. Szóba került politikatörténeti érdeklődése, tanári karrierje és példaképei. Kiderül, hogy szívesen tölti szabadidejét síeléssel, és kényelmesebbnek találja az öltönyt, mint a divat követését.

Tudja, mit élnek át ezek az emberek, mert a saját bőrén tapasztalta meg, milyen áldozattá válni. Magánélete összefonódik a hivatásával, de nem zavarja, szereti, amit csinál. A Szelfiben Toszeczky Renáta, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának szociális munkása.

Nem lassít az infláció, húsz százalék felett lehet ősszel, de van, ami már augusztusban lehagyta: az élelmiszerek drágulása ugyanis az infláció kétszerese volt. Miért szabadultak el ennyire az árak? Mi lett a legdrágább? Mi várható? Wiedemann Tamás, a Szabad Európa gazdasági újságírója válaszol.

A Szabad Európa Rádió 1993. szeptember 17-én sugárzott műsora a kulturális egyenlőség akkori állapotát vizsgálta. Hogyan változott a multikulturalizmus eszméje, és hogyan vándorolt képviselete a jobb- és baloldal között? Csaknem harminc évvel ezelőtti tanulságok a világ több pontjáról.

Háromszor ült börtönben drogkereskedelemért. Kétszer Magyarországon, egyszer pedig Brazíliában, ahol egy kiló kokainnal a gyomrában bukott le a reptéren. Szülek István 15 évig volt heroinista, de már sok-sok éve tiszta és a heroint a futásra cserélte.

Hektárszám irtják az erdőt Balatonfüred mellett. Aggódó civilek felhívására indult útnak a Szabad Európa két újságírója, Barna-Lipkovski Miklós és Jakab-Aponyi Noémi, hogy kiderítsék, ki, miért és hogyan vágja a fákat a gyönyörű és védett Koloska-völgyben. A Sztoriban vendége Barna-Lipkovski Miklós.

"Az erkölcsöt leginkább megtagadó diktátorok...jönnek, és mennek" - fogalmazott az író, tanár, országgyűlési képviselő, aki az Antall-kormányban másfél évig oktatási államtitkár is volt. Az 1993-ban készült beszélgetés idején már lemondott erről a pozíciójáról és függetlenként ült a Parlamentben.

Nem tartozik egyik mozgalomhoz, szakszervezethez sem, mégis a pedagógussztrájk és polgári engedetlenség egyik meghatározó alakja lett. Ahogy mondja, azért, mert állampolgárként úgy érzi, kötelessége élni állampolgári jogaival és felelősségével. A TASZ nemrégiben Szabad-díjra jelölte Simkó Editet.

Új hangok, új színek jelennek meg a Szabad Európa oldalán. Vidéki független szerkesztőségek írásain, podcastjain, videóin keresztül mutatjuk meg, mi történik az országban. Az együttműködésről beszél Vovesz Tibor igazgató, a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője.

A tűzijáték elhalasztása apropóján sorozatunk is marad Szent István ünnepének témájánál: az 1991-es műsor művészettörténeti és néprajzi áttekintést ad a király alakjáról, augusztus 20. és a kenyér szimbólum kapcsolatáról. Felcsendülnek több mint öt évtizede rögzített egyházi énekek is.

Hogy fog kinézni Magyarország klímája húsz-harminc év múlva? Lesz-e vizünk, tud-e majd működni a mezőgazdaság? Van még, ami menthető? Nem késtünk el a cselekvéssel? Van még egy utolsó szalmaszál, amelybe kapaszkodhatunk? Erről is beszélgettünk Ürge-Vorsatz Diánával, a CEU professzorával.

A második világháború előtti évtized és az 1945-öt követő időszak sajtószemléje tanulságos képet fest az augusztus 20-ai ünnep történetéről és politikai szerepéről. Az 1991-ben sugárzott, 50 perces műsor röviden áttekinti Szent István király tiszteletének történetét is.

Családját hitük miatt üldözték Iránban, neki gyerekként, Ausztriában felnőve megkülönböztetésben volt része. Dr. Ajang Armin Farid most igazságügyi fogorvosszakértőként segít harapásnyomok vizsgálatával kézre keríteni gyilkosokat, erőszaktevőket, és azonosítani tömegszerencsétlenségek áldozatait.

Még kevésbé láthatunk bele a jövőben, hogy adóforintjainkból fizetett politikusaink miből vagyonosodnak. Átalakította a képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszert a kormány, és éppen a legmagasabb pozícióban lévőkre vonatkozó szabályokon lazítottak. Keller-Alánt Ákos mondja el a részeteket.

A Hazai levél című műsorban írók, művészek üzentek a SZER hallgatóinak. A most felidézett, Egy rendőrre, Az ismeretlen címzett és Az okinavai guvat: madár röpte nélkül című írást 1993 nyarán sugározta a rádió.

A rezsiszámlájuk az egekben, nincs megtakarítás a zsebükben, de közben tömegével mentenének rossz körülmények között tartott vagy megkínzott állatokat, csak éppen a drága üzemanyag miatt nem tudnak. A Tetovált Állatmentők vezetője szerint nem csak ők vannak rossz helyzetben.

Klímamenekült lettem, ezt mondta egy alföldi gazdálkodó, aki a szárazság miatt nem tudja a lovait a saját földjén táplálni, házról házra jár, legelhető területek után kutat. Példátlan aszály sújtja Magyarországot, Bács-Kiskunban 400 milliárd forint a kár. Báthory Róbert beszélt az alföldi gazdákkal.

Az önmegvalósításról, az egység széthasadásáról és a szerelemről is beszélt a Szabad Európa Rádiónak 1993-ban adott interjúban a két éve elhunyt Kátai Mihály festőművész. Szóba került a látomások szerepe, az emberi szellem és test fejlődése, valamint a mértéktartás.

Montágh Imre tanítványaként kezdte, neve ott van az Oscar-díjas Saul fia stáblistáján. Tanított az ELTE-n és a színművészetin. A Szabad Európának egyebek között beszélt arról, mi a különbség helyes és szép beszéd között, és hogyan élte meg a FreeSZFE-t. A Szelfiben Ságodi Gabriella beszédtanár.

Az ellenzéki pártok mintha nem akarnák meglovagolni azt a társadalmi sokkot, amelyet a rezsiköltségek radikális kormányzati emelése okoz. Mi lehet az oka annak, hogy Facebook-posztok tömkelegében merül ki az ellenzéki aktivitás? A Sztoriban Kerényi Györgyöt kérdeztük erről.

A Hazai Levél című műsorban írók, művészek üzentek a SZER hallgatóinak. A felidézett írásokat 1993 nyarán sugározta a rádió. A most 73 éves, József Attila-díjas Marno János író, költő, műfordító dolgozott a Múzsák Könyvkiadó és az Igen folyóirat szerkesztőjeként.

Valószínűleg lehallgatták őket, de számítottak rá, mondja Kolesár András és Polauf Donát, akik egy megzavart miniszteri vacsorával kerültek a hírekbe. A társadalmi szolidaritás hiánya számukra fájóbb, mint az, hogy adócsalónak, drogosnak nevezik őket. Úgy vélik, nem szabad leállni a tiltakozással.

Sni – Sajátos nevelési igényű, ez az a három szó, amelyet nem akar egyetlen szülő sem hallani. Több mint százezer gyermek jelzőjeként használják. Sokuknak (és családjuknak) elérhetetlen álom a közoktatás. Róluk írt Jakab-Aponyi Noémi.

Hosszú út vezetett az európai közösség összefogásáig, amely elképzelhetetlen lett volna a francia–német viszony rendezése nélkül. Ezzel a történeti háttérrel foglalkozott a Szabad Európa Rádió 1993. május 21-i műsora, amelyet a szerkesztőség akkori párizsi munkatársa, Zirkuli Péter készített.

Azt mondja: náluk szakmai ártalom, ha valakinek a fenekébe harap egy krokodil vagy épp egy cápa szakít ki egy kis darabot belőle, ilyen a tengerbiológusok élete. Sétáltatott már cápát a hóna alá csapva, hogy feléledjen a sokkhatásból és látta, hogyan pusztulnak el a korallszirtek egy év alatt.

Vajon miért év közben, miért ilyen rohamtempóban és miért így nyúlt hozzá a katatörvényhez a kormány? Az az igazi probléma, hogy megfizethetetlen lesz vagy az, hogy egyáltalán nem lesz földgáz? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Wiedemann Tamással.

A Hazai levél című műsorban írók, művészek üzentek a SZER hallgatóinak. A most felidézett, háromrészes sorozatot 1993 őszén sugározta a rádió, két évvel Páskándi Géza Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, drámaíró halála előtt.

Zsúró-Luz Ivett volt katona az Afghan Evac nevű szervezettel azért küzd, hogy kimenekítse a tálibok elől Afganisztánból azt a tizenkét afgán családot, akik annak idején a magyar honvédségnek dolgoztak, de akikről szerinte a magyar kormány azóta megfeledkezett.

Milyen a vízminőség a magyarországi folyók, tavak strandjain? Több száz ilyen strand vízminőségét ellenőrizheti egyetlen kattintással, a Szabad Európa interaktív térképén. Hogy mérik a vízminőséget? Hogyan lehetséges, hogy kifogásolt minősítésű strandok is nyitva vannak? Szalai Bálintot kérdeztük.

„Úgy fogjuk kezelni, mintha örökké élne” – válaszolta a hozzátartozóknak, amikor egy-egy beteg életkilátásairól kérdezték. Dr. Antalóczy Zoltán nemzetközi hírű szívgyógyász orvos arról is beszélt az 1993. június 13-án sugárzott interjúban, hogy vesztett csaták nincsenek; ez a társadalomra is igaz.

"Vannak adakozók, akik szerint, ha kicsit szakadt is, neki jó lesz. Nincs hús a levesben, de legalább meleg. A Heti betevőben tiszteletben tartjuk a másik méltóságát, és ugyanolyan vasárnapi ebédet adunk, mint amit te otthon megeszel" mondja Holczer-Nagy Emese, a Heti betevő alapítója, önkéntese.

A Patent Egyesületet minden hónapban több tucat nő keresi meg azzal, hogy a rendőrség és a bíróság asszisztál a partnerük által elkövetett bántalmazáshoz, az erőszakos apának kapcsolattartási jogot ad, és ha az anya nem engedi a rettegő gyereket a bántalmazó apához, milliós bírságra számíthat.

Az embernek az álmaihoz kell hűnek lennie, de ehhez hihetetlen nagy erő kell – mondta az 1993-as interjúban az akkor hetvenéves művész. Szóba kerül az óriás katedrálisok, a harmincméteres Krisztus-szobrok mellett az aktív és teremtő művész felelőssége, valamint az új hit, jelentés és formák hiánya.

Amikor tanár volt, Göncz Árpád köztársasági elnökként megmentette egy fegyelmitől. A Soros-programban pedig felmondott. Szerinte egyik politikai oldal sem érdekelt abban, hogy felszámolják az országban az cigányosztályokat. Életútinterjú Debre Magdolna pedagógussal.

Szavazatszerző ígéretek vagy szakpolitikai racionalitások? A politikai hasznon kívül valóban jó eszköz az infláció ellen a rezsicsökkentés, a benzinársapka és a többi hatósági ár? A NER vezérdemokráciájában már nem rúgnak labdába szakemberek, közgazdászok sem. Kerényi György őket kérdezte.

„Világszerte növekszik a gyermek- és fiatalkorban elkövetett bűncselekmények száma” – hangzott el a harminc éve sugárzott műsor bevezetőjében. Felelőssé tehetők-e az erőszakos tévésorozatok, illetve milyen módszerekkel lehet visszaterelni a megbotlott fiatalokat a helyes útra? Látlelet 1993-ból.

Az extrém koszos lakásokat szereti, mert ott tud igazán nagy dolgot elérni. Barbara szerint sokan félnek attól, hogy rend lesz a lakásukban, mert már megszokták az átláthatatlan koszt és káoszt. A kétgyermekes anyuka depressziósoknak segít, akik már évek óta nem takarítottak a lakásukban.

Hogy élheti túl Európa az üzemanyagra szomjas nyarat? Lesz elég benzin és gázolaj? Nem kell korlátozást bevezetni? Mi a nagyobb probléma, a kőolaj- vagy a földgázhiány? Wiedemann Tamást kérdeztük a lehetséges forgatókönyvekről.

A Szabad Európa Rádió 1990-ben sugározta a műsort, amelyben Mensáros László színművész beszélt életéről, pályájáról. Olyan családból jött, ahol előítélettel kezelték a színészeket, szülei zenésznek szánták, a pályára csak felnőtt fejjel léphetett. Szó esik becsületről, lemondásról, helytállásról is.

Nem hajlandó olyannal foglalkozni, amire nincs igazán hatása, és nem tud rajta változtatni – mondja az országgyűlési választásokról Alföldi Róbert, aki saját bevallása szerint kevesebbet foglalkozik a közélettel, a politikával, kevesebb hírt olvas azóta, és megpróbálja végezni a dolgát, amíg lehet.

Az élethez szerencse is kell, mondják, de amikor csak a szerencsén múlik az élet, az nem hangzik jól. Márpedig a ritka betegségben szenvedőknél ez bizony könnyen előfordulhat. Hány embert érint? Miért kell évekig várniuk a diagnózisra? Erről is beszélgettünk Fazekas Pálmával.

A Szabad Európa Rádió Világszerte című műsora 1993. augusztus 2-án azt gyűjtötte egybe, jellemzően miként töltötték a nyári vakációt akkortájt a különböző országokban. Felfedezett vidéki turizmus, garázsnyaralók, esős tengerpartok – sokszínű a kép, de egy közös: mindenki igyekszik spórolni.

Mihez kezd egy magyar zenetanár Hollandiában, ha a szakmájában akar dolgozni? Kiss Anna évtizedek óta él Delftben, ahová nem az elégedetlenség vagy egy jobb állás reménye, hanem szerelem vitte. Vele beszélgettünk elfogadásról, tanári hivatásról, és arról, hogy látnak bennünket a hollandok.

Varga Judit igazságügyi miniszter a győri családgyilkosság után azt ígérte, 2020 az áldozatsegítés éve lesz. Azóta két év telt el és közel száz nőt ölt meg a partnere. Becslések szerint 226 ezer nő él jelenleg bántalmazó kapcsolatban Magyarországon. Kitől remélhetnek védelmet?

A XVII. századból származik a pünkösdi királyság hagyományának első említése, ezután több irodalmi mű, majd XX. századi néprajzi feljegyzés örökítette meg a szokást. A Szabad Európa Rádió 1993. május 30-án elhangzott műsora mutatja be a tradíciót és az ahhoz kötődő népdalokat eredeti felvételekkel.

Nyugat-Európában az emberkereskedők nem a saját honfitársaikat adják-veszik rabszolgaként, inkább harmadik országbelieket használnak ki. Magyarországon azonban ez is máshogy van. A magyarok magyar állampolgárokat zsákmányolnak ki ház körüli rabszolgaként vagy prostitúcióra kényszerítve őket.

Nagy András újságíró, szerkesztő, a Szabad Európa multimédiás csapatának vezetője a Sztoriban vendége. Nem egy konkrét riportról, tudósításról kérdeztük, hanem arról a lassan 100 napról, ami az ukrajnai háború kirobbanása óta eltelt.

Nincs annyi jelző a nyelvünkben, mint amennyi kifejezhetné azt a széles skálát, amelyben játszott – írták róla a kortárs kritikusok. A színművész születésének századik évfordulójára készített műsort a Szabad Európa Rádió 1993 májusában. Ezt idézzük fel podcastsorozatunk friss epizódjában.

A koronavírus-járvány miatti karantén idején megjelent nóta feldolgozásával lépett a nyilvánosság elé, majd korábbi évtizedeket idéző átiratokkal jelentkezett az elmúlt két évben. Széplábi Borival arról is beszéltünk, miért fájnak jobban a külsejét célzó kritikák és mit élvez a stand-upban.

Valószínűleg nincs még egy magyar politikus, aki annyi kormánynak lett volna tisztviselője, és pártnak politikusa, mint Kerék-Bárczy Szabolcs. Podcastunkban beszél a nem létező ellenzékről, a „Fidesz-bűnszervezetről”, és hogy naivitás-e a köz szolgálatának lehetőségét keresni a politikában.

Több mint száz ukrán gyermek tanul az anyanyelvén Nagykovácsiban. A szülők azt mondják, a háború rádöbbentette őket, hogy a békeidőben néha nyűgnek számító napi rutin milyen értékké válik, ha bármi elveszi az embertől. Barna-Lipkovski Miklós a menekült gyermekeket befogadó amerikai iskolában.

Indulásakor minden munkatársat Szabónak hívtak a Tilos rádiónál, de vajon miért? Kiderül a Szabad Európa Rádió 1991. szeptember 15-én sugárzott műsorából. Miért tartották különösen veszélyesnek a társadalomra a kalózrádiót a rendszerváltás idején, és hogyan lehetett kijátszani az üldöző hatóságokat?

Felért a csúcsra, de összesen három hónapig vezette a M1 hétvégi híradóit. Nem bírta a hazugságokat és az elferdített híreket, ezért felmondott. A műsorvezetés után Angliába ment - azt mondja jól döntött, mert csak így tudta a szakmai hitelét megőrizni. Azóta menő fotós lett.

A jogerős bírósági döntés ellenére sem hozták még nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek alátámasztanák, miért jó az, hogy 35 évre koncesszióba adja a teljes hazai gyorsforgalmi úthálózatot az állam. Nyertes már van, és a média ismét Mészáros Lőrincet emlegeti. Wiedemann Tamás elmondja, miért.

Sípolás, berregés, csipogás – ilyen hangokkal igyekeztek érthetetlenné tenni a Szabad Európa Rádiót a rendszerváltás előtt. Az ország több pontjáról zavarták az adást, és ebben bármilyen kimaradás súlyos szabotázsnak számított. 1991-ben szerelték le a zavaróállomásokat, akkor készült ez a műsor.

Ingyenes tanácsadást hirdetett a koronavírus-járvány közepén egy debreceni pszichológus. A podcastban beszélgetünk arról, hogy miben különbözik egy személyes találkozó a távkonzultációtól, miért baj, ha a kliens dohányzik a beszélgetés közben és hogy a szakmai tapasztalat ellensúlyozza-e életkorát.

A magyar kormány megvétózta, hogy az EU elítélje egy török emberi jogi aktivista bebörtönzését. Az indoklás szerint nem minősítjük más ország igazságszolgáltatási gyakorlatát. Keller-Alánt Ákos azonban több esetet is talált, amikor ez egyáltalán nem volt szempont Orbán Viktornál.

Sosem tagadta az életkorát, a színészközpontú színház elhivatott támogatója, sikereit önzetlenségének is köszöni – derül ki az interjúból, amelyet 1990-ben rögzített és sugárzott a Szabad Európa Rádió. Az archívumból visszaidézett műsorban Pécsi Ildikó színművész beszélgetőtársa Demján László.

„Napi szinten találkozom olyan párokkal, akik a szülészeti rendszerben elszenvedett trauma miatt nem szeretnének több gyereket” – mondja Nyitrai Eszter pszichológus, dúla. Vele és a Másállapotot a Szülészetben mozgalom egyik alapítójával, Keszler Viktóriával beszélgetünk.

A magyar kormány az egyetlen olyan uniós ország, amelyet meggyanúsítottak azzal, hogy a Pegasus-kémprogrammal megfigyelte saját újságíróit. Ez is szerepel a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet sajtószabadságról készített friss jelentésében. Erről is kérdeztük Keller-Alánt Ákost.

Kihallgatások, tanúverések, kikényszerített vallomások: ez ugrik be, ha a pártállami III/III-as ügyosztály nevét hallja az ember. Ebből semmi sem igaz – állította a Szabad Európa Rádió 1993. augusztus 1-jei műsorában Horváth József tábornok, az egység egykori vezetője, aki a működésükről beszélt.

A magyar társadalomban nagyon sok a lelki, mentális problémával küzdő, illetve traumatizált egyén, ezért igazi politikai sikert a szorongásra alapozással lehet elérni, amelyek a már bennünk meglévő alapvető szorongást még jobban felnagyítják, mondja Hodász András.

Kevesebb adminisztratív hiba volt, de a rendellenességek és a csalásgyanús esetek száma, különösen az időseket érintőké, még nőtt is az előző választásokhoz képest – derült ki a magyarországi választásokat már ötödször monitorozó Unhack Democracy előzetes jelentéséből, amelyről Kerényi György írt.

Visszatérhet-e a hit és alázat a művészi világba, amikor a bevétel diktál? - ezekre is válaszol a Szabad Európának adott 1990-es interjúban a művész házaspár. Az archív felvételen szóba kerül a rendezőcentrikus színház, a társadalmi tükör szerepe és a műfaj jövője.

Miért nem tud mit kezdeni a hatalom a független, közösségi rádiókkal? Félő, hogy szeptembertől ismét csak az online térben szólhat a Tilos Rádió. Erről és általában a közösségi rádiózásról is kérdeztük a Tilos ügyvezetőjét, Csabai Gábort, azaz Papót.

Hét hónapon át követte a politikai eseményeket, nyilatkozatokat Konstruktív Bizalmatlanság című podcast-sorozatunk az idei választásra készülve. A Sztoriban vendége Vovesz Tibor, aki hónapokon át beszélgetett Ruff Bálint politikai és kommunikációs tanácsadóval a kampány történéseiről.

A politikai felelősségre vonás kérdését járta körbe a Szabad Európa Rádió 1991. április 28-i műsora, miután kiderült, hogy atomfegyvereket állomásoztattak Magyarországon. Körinterjú az akkori pártvezetőkkel. Válaszol: Balázs István, Pető Iván, Böcz István, Gál Zoltán, Gáspár Miklós és Orbán Viktor.

Nem annak a húszezer szavazatszámlálónak kell megoldania a közoktatás kérdését, aki most szembesült az aluliskolázottság mértékével, ez állami feladat. De ezeket az energiákat lehetne arra fordítani, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra – mondja Kende Anna szociálpszichológus, az ELTE docense.

Két napot sem várt a választás után az Európai Bizottság, azonnal bejelentette, hogy megindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Arató Lászlót, a Szabad Európa brüsszeli tudósítója arról is kérdeztünk, milyen magyar újságíróként dolgozni az EU központjában.

„Belénk sulykolták, hogy nincs sztár, mindenki egyformán vacak” – mondta Tolnay Klári a rendszerváltás évében, 1990-ben vele készült interjúban a Szabad Európa Rádió riporterének. Beszélgetés a régi sikerről, egy átmeneti korról és az új színházról egy emlékezetes életmű tükrében.

Mérő László matematikus-pszichológus a borsodi Sárazsadányban számlált szavazatokat a választáson. De nagyot csalódott: nem csak az ellenzékben, hanem abban is, hogy szerinte elhitették azt 20 ezer szavazatszámlálóval az országban, hogy a Fidesz szisztematikusan csal, de szerinte ez nem igaz.

Az elmúlt fél évben nem volt olyan közvélemény-kutatás, amely negyven százalék alatt mérte a Márki-Zay Péter vezette összefogás támogatottságát, ehhez képest a Fidesz simán hozta a kétharmadot, az ellenzék kiütéses vereséget szenvedett. Erről az ellentmondásról kérdeztük Keller-Alánt Ákost.

Kényszerházasság, ahol a szabályok kioltják a kapcsolat tüzét – ennek bizonyult az ellenzéki összefogás, mondja elemzőnk. Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadóval fél éve követjük az eseményeket. A záróbeszélgetés nem utólagos okoskodás, hanem az eddigi észrevételek megmérettetése.

Gyűlölködő hangok, indulatok, névtelen fenyegetések, plakátháború a kampányban – kevesen emlékeznek, de ezek a problémák már az újkori első szabad választások előtt is megjelentek. A Szabad Európa Rádió 1990. április 2-i műsora arra kereste a választ, mi a gyökere ezeknek a jelenségeknek.

Az EBESZ választási megfigyelőinek két héttel ezelőtti jelentése alapján Magyarországon csaknem 26 ezer ember van eltiltva a közügyektől és további 47 ezer ember nem szavazhat a belátási képességének korlátozottsága miatt. De, hogyan szavazhatnak a rácsok mögött az elítéltek?

Kétrészes cikkben foglalkozott a választás előtti napok mozgósításával Kerényi György, aki azt vizsgálta, milyen eszközöket használnak a pártok, hogy látják az elmúlt fél évet a lakásokba kopogtató, szórólapozó, plakátokat ragasztó kampánystábok tagjai.

Harminc éve, 1992-ben bízta meg a Fidesz parlamenti frakciója akkori vezetőjét, Orbán Viktort a kormányzati munkára való felkészülés irányításával. Megindult az addigi gyűjtőpárt programpárttá alakulása, ezért kért interjút a politikustól a Szabad Európa Rádió is. Archív beszélgetés 1993-ból.

Bicskey Levente szenvedélye, hogy civilként segít, legyen szó hajléktalanokról, nehéz sorsú családokról vagy a háború áldozatairól. Soha nem akart intézmény lenni, a civil kurázsi pedig szerinte azért fontos, mert van mit tenni, és ha mi nem tesszük meg, nem teszi meg helyettünk senki.

Nagyon jó irány, hogy az ellenzék három mondatra szűkítette kampányüzenetét, de félő, hogy már nem lesz elég idő ennek sulykolására – mondja Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó. A választások előtti utolsó hetek a mozgósításról szólnak, fáradtan interjúzni vagy telefonálgatni nem tanácsos.

A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Az állam szerint az adófizetők is jól járnának, ezt állítólag kiszámolták, de az adatokat úgy kellett kiperelni. Wiedemann Tamás mondja el a részleteket.

A színház, a magyar kultúra és a nemzeti értékek védelméről beszélgetett a Szabad Európa Rádió műsorában Bessenyei Ferenc színművésszel Demján László. Az 1990-ben készített műsor bepillantást enged a sikerekkel teli életútba és a pályafutás végén az elmélkedéssel töltött napokba.

Azt vallja, hogy a közoktatás helyzete azért is lehet ma olyan, amilyen, mert a szülők nem mernek hangot adni a véleményüknek, pedig az oktatás minőségén múlik gyermekük sorsa, jövője. Miklós Györgyék épp ezért indították el 2016-ban a Szülői Hang Közösséget.

A háború elől menekülő romák rekedtek Záhonyban. Útlevél nélkül jöttek át Magyarországra, sokan egy jobb élet reményében, de amikor kiderült, hogy erre nincs esély, inkább visszamentek volna, papírok nélkül azonban ez nagyon nehéz. Báthory Róbert beszélt velük.

Más a magyar mentalitás a gazdasági fogalmakkal kapcsolatban, az erkölcsi megfontolások nem olyan szigorúak, a magyar társadalom toleránsabb a gazdasági visszaélésekkel kapcsolatban, mint a nyugati – hangzott el a Szabad Európa Rádió 1993. október 17-i műsorában. Polgári politizálás és demokrácia.

„A pedagógusok tűrtek, vártak, szóltak. Akkor lett elegük, amikor látták, hogy az egy dolog, hogy ők belepusztulnak, de erre most már a gyerekek mennek rá” – mondja dr. Gyarmathy Éva pszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ és a Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanács alapítója.

Minden pontot teljesített egy képzeletbeli megfelelési listán a kormányfő az ukrajnai háború kitörése után, mondja elemzőnk, aki szerint a témában három szintű a jobboldal kommunikációja. Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó nem tartja hibának, hogy az ellenzék elengedi a népszavazás-ügyét.

Egyre otthonosabban mozognak a pártok a közösségi oldalakon. Úgy tűnik, külön kampánystratégiát folytatnak, hogy eljuttassák üzeneteiket a közösségi platformokon tájékozódó potenciális szavazókhoz. Ki, mennyiért és mit oszt meg? Erről beszél Szalai Bálint, a Sztoriban vendége.

A második nagylemeze után ismerte fel, hogy a jogi pálya helyett érdemes lehet az éneklést választania. Későn érőnek tartja magát, és sosem lett része a show-biznisznek – derül ki az 1990-ben rögzített beszélgetésből. Koncz Zsuzsa énekes beszélgetőpartnere Demján László volt.

„Van-e élet a halál után? Azoknak, akik itt maradnak, mindenképpen. És nekünk az is a feladatunkhoz tartozik, hogy őket segítsük, amíg csak szükségük van rá” – mondja dr. Benyó Gábor, az ország egyetlen gyermekhospice-háza, a Tábitha Ház orvos igazgatója.

Látott háborút a Balkánon és Irakban is, most is azonnal útra kelt, és az orosz invázió elől menekülő ukrajnaiak első csoportjával szinte egyszerre ért a magyar–ukrán határra, hogy onnan tudósítsa a Szabad Európát. Nagy Andrással beszélgettünk.

Az orosz invázió órák alatt változtatta meg a világpolitikát és a magyar választási kampányt is. Konstruktív bizalmatlanság című podcastsorozatunk rendkívüli epizódjában a végleges egyéni jelölti névsorról és a pártlistákról is kérdeztük Ruff Bálint kommunikációs és kampányszakértőt.

Önként vállalta a szerepváltást, de nem kereste a lehetőséget. Nem akart eltávolodni az emberektől, megveti a gőgöt és a felsőbbrendűség érzését. A Szabad Európa Rádió 1993. július 25-én sugárzott műsorában Pető Ivánt, a Szabad Demokraták Szövetségének akkori elnökét kérdezte Tamás Ottó.

Évek óta nem nyer pályázatokat az Igazgyöngy Alapítvány, amelynek a vezetője pontosan vissza tudja vezetni, hogy mióta pályáznak hiába. L. Ritók Nóra hat évvel ezelőtt kritikával illette az akkor még miniszterként dolgozó Balog Zoltánt. Azóta nem nyernek pályázatot.

Altatott kampány, gyors reakciók: így lehetne összefoglalni az utóbbi napokat. Ruff Bálint kommunikációs és kampányszakértő szerint a kormányoldalra a visszafogott hangnem jellemző, közben pedig megdőlni látszik az az ellenzéki terv, hogy egyéni jelöltek párharca legyen az április választás.

Összefognak, tárgyalnak, de perelni is készek a rögzített ár miatt a magyar államot a kis benzinkutak. Azzal érvelnek, hogy a törvény szerint az állam nem kényszerítheti a vállalkozásokat arra, hogy veszteségesen üzemeljenek. Wiedemann Tamás több érintettel is beszélt, erről kérdeztük.

Engi Klára és Tóth Attila jégtáncos volt a Szabad Európa Rádió vendége 1991. április 28-án. A velük készült beszélgetésben szóba kerül az 1989-es világbajnokság, ahol dobogóra voltak esélyesek, de a pontozás miatt negyedik helyen végeztek, valamint az amatőr és profi sport közötti nehéz döntés.

A kormány nem akarja, az ellenzék pedig nem tudja képviselni ezt az ügyet – mondja a Diaspora Aid egyik alapítója, Láng Balázs. A civil szervezet segítséget ajánl azoknak az angliai magyaroknak, akik szavaznának a választáson, de problémát jelent eljutniuk az ottani szavazókörök egyikébe.