Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni. A legfontosabb eredményekről a szerzőkkel, Surányi Ráchellel és Krekó Péterrel beszélgettünk. A Political Capital teljes tanulmánya itt elérhető: https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/HDMO_WP4_PC_Tanulmany4_20240308.pdf Ajánlunk a témával kapcsolatos korábbi cikkeinket: Klímabohócozástól a megbízhatatlan szélerőművekig: így működik a klímadezinformáció Itt a hőség, itt a klímadezinformáció: ezentúl nem ehetünk marhahúst és sajtot, New Yorkban pedig betiltják a pizzát? Trombitás Kristóf pár nap alatt két nyilvánvalóan manipulált videó terjesztésébe is beszállt See omnystudio.com/listener for privacy information.

A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak? A Lakmusz podcastja Molnár Csabával és Polyák Gáborral. A 2024-es választások előtt közel fél éven át követtük, elemeztük és ellenőriztük a közösségi médiában megjelenő politikai reklámokat. A kampány - és a hirdetésfigyelő projektünk - lezárulta után Molnár Csabával, a Political Capital kutatásvezetőjével és Polyák Gáborral, a Mérték Médialamező Műhely kutatójával beszélgetett Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője. A közösségimédia-hirdetések versenyét elsöprő fölénnyel nyerte a kormányoldal: közel négyszer annyit költött (2,136 milliárd), mint az összes, egymással is versengő ellenzéki kihívója együttvéve (544 millió). Ebből több mint egymilliárd forintot költöttek ellenségképző narratívák hirdetésére, és közel 500 millió forintot hamis vagy félrevzető állítások reklámozására. A kormányoldal a választás legfontosabb témájává tette a háborút, azzal a hamis keretezéssel, miszerint az idei választáson (is) a háború és a béke között kellett választani. A másik kiemelt ellenségképző narratíva célpontja Magyar Péter volt, akinek lejáratása – egy rövid időszakot leszámítva – a teljes kampány domináns eleme maradt De mindennek milyen hatása volt? Mennyire hitték el a választók a milliárdokért reklámozott üzeneteket? Felismeri-e az emberek többsége, ha megafonos videót lát? A projekt keretében ezekre a kérdésekre is kerestünk válaszokat. A választási projetkünk záró riportja itt olvasható.   A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyerta European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Nemrég indult a választási hirdetésfigyelő projektünk, az első eredményekről beszélgetünk a Lakmusz podcastjában. Ellenségképző narratívák, pénzért hirdetett dezinformáció - és a Megafon által két hónap alatt eltapsolt több mint 100 millió forint.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Nincsenek tények, csak vélemények vannak, és egyébként is: mindenki hazudik. Hogy tudunk mégis közös alapot találni egy beszélgetéshez - akár a karácsonyi asztalnál? Krekó Péter és Molnár Csaba, a Political Capital elemzői beszéltek friss kutatásukról a Lakmusz podcastjában. Négyből három magyar erősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tényszerű tudásra tehet szert a mai információs környezetben - derült ki a Political Capital nemrég publikált kutatásából.  Podcastunkban a valóság és a tények megismerhetőségéről, az összeesküvés-elméletek ellentmondásairól, a posztmodern politikai propaganda hatásairól és kínai spindoctorokról is beszélgettünk vendégeinkkel. Mennyire elterjedtek azok a nézetek a hazai közvéleményben, amelyek szerint tények egyáltalán nem léteznek, vagy a jelenlegi helyzetben nem megismerhetők? Kik azok, akik hajlamosabbak erre a kételyre? Hogyan függ össze a tényrelativizmus, a hírek és tények megismerhetőségével kapcsolatos szkepszis, az összeesküvés-elméletekben, álhírekben való hittel? Végül pedig pár tipp, hogy hogyan beszélgessünk a karácsonyi vacsoránál azokkal a rokonokkal, akik nem hisznek a tények megismerhetőségében.    *** A podcastban több tanulmányra és érdekes olvasnivalóra hivatkoznak a résztvevők, akiknek felkeltette az érdeklődését a téma, ezeket a tartalmakat ajánljuk: A kutatás teljes szövege itt érhető el:  https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/hdmo_pc_tanulmany_2_tenyrelativizmus_kozvelemeny_20231130.pdf A számunkra legérdekesebbnek tűnő megállapításokat pedig ebben a cikkünkben emeltük ki:  https://www.lakmusz.hu/a-magyarok-kozel-60-szazaleka-gondolja-hogy-objektiv-valosag-valojaban-nem-letezik-csak-kulonbozo-velemenyek-vannak/ Krekó Péter Alan Sokallal készített interjúját – amelyben többek között a Sokal-afférról, a kemény tudományokról és a posztmodern ideológiákról is szó esik – a Qubit.hu-n tudjátok elolvasni: https://qubit.hu/2022/06/22/alan-sokal-ki-kell-jelenteni-hogy-igenis-letezik-objektiv-igazsag A Mérték Médiaelemző Műhely tanulmányát a pártpreferenciák és a hírfogyasztási szokások összefüggéseiről ezen a linken érhetitek el: https://mertek.eu/wp-content/uploads/2023/07/Mertek-fuzetek_29.pdf A tényrelativizmus kifejezést megalkotó Åsa Wikforss magyarul megjelent műveit pedig itt: https://www.typotex.hu/author/1436/wikforss___saSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Évek óta hallunk a deepfake technológiáról. Sőt, biztosan találkoztunk is már vele. De hol, és hogyan ismerhetjük fel? Mennyire van jelen Magyarországon? És kiket céloz? Vannak-e pozitív felhasználási módjai a technológiának, vagy csak "káros" tartalmakkal találkozhatunk? És ha már itt tartunk: amikor már a szemünknek sem hihetünk, mi lesz a sajtóba vetett bizalommal? Ezekre a kérdésekre (is) keressük a választ Dr. Veszelszki Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének egyetemi docensével.See omnystudio.com/listener for privacy information.