A Müpa fenntarthatósági stratégiája nem jogszabályi kötelezettség miatt készült, hanem belső indíttatásból. Ez a rész betekintést enged és átfogó képet ad a stratégia ötletének megszületésétől kezdve, a célok dolgozásának folyamatán át a jövőbeli tervekig. A podcast vendégei, Kosztolánczy Gábor vezérigazgató-helyettes és Újszászy Zsófia stratégia igazgató őszintén mesél a kezdetékről, mérföldkövekről és az elakadásokról is. Kiderül az is, hogy miért fontos a gazdasági és társadalmi kontextus, amelyben egy stratégia készül.   

Gazsi Zoli, az Eisberg vezérigazgatója és egyben az EmberszemlÉLET című könyv írója. Ez a podcast epizód Zoli könyvére emlékeztet. Rövid történetekből áll össze és egyben adja ki az üzenetet. Van történet salátákról, a szülés utáni biztonságról,  jövő vezető képzésről, érkezésről, vezetői tudatosságról és felelősségvállalásról, önismeretről, szényenről és persze fenntarthatóságról is. Zoli saját maga is sok változáson ment keresztül. Története azt juttatja eszembe, hogy meg kell-e várnunk a tragédiát a változáshoz?

Neked mi jut eszedbe Zebegényről? Neked is a Natura Hill? A Natura Hill a fenntartható turizmus egyik kiemelkedő példája. Pedig Hodik Adrienn és férje csak azt szerették volna megmutatni a vendégeknek, ahogy ők élnek, ahogy ők gondolkodnak, ahogy ők étkeznek. A Natura Hill koncepcióját minden vetületében átjárja a fenntarthatóságra való törekvés. Az épület kialakításában, a hulladékkezelésben, az italválasztékban, a beszállítói partnerek kiválasztásában. Már nem csak egy 4 csillagos vendégházuk van, hanem egy Michelin ajánlásos éttermük is. Ha ez nem lett volna még elég, egy nagy kertészeti projektbe is befektettek így hamarosan a zöldség- és gyümölcsszükségletük 85%-át a saját kertjükből és a csirkéik bio tojásaiból fogják fedezni.  Adrienn elmesélte, hogy a fenntarthatóság miért és hogyan van jelen a mindennapokban és hogyan lehet ezt ilyen magas fokon fenntartani.  

A Környezetvédelmi Innovációs Díj nyertese volt a podcast vendége. Sakkozásban közben, már gimisként gondolkodott Gergő és Andor a világ problémáin és az üzleti lehetőségeken. Megközelítésük, hogy a legnagyobb értékteremtési lehetőség most a környezetvédelmi kérdésekben  van. Üzleti megoldást is egy globális problémában találtak. Saját frusztrációjuk, az alumínium dezodor palackok jelentette veszélyes hulladékok mennyisége vezetett az újrahasználható palack és refill megoldáshoz. Ráadásul propán-bután hajtógáz helyett sűrített levegővel működik. Te hogy emlékszel, láttad őket a Cápák között?   Köszönöm a Müpa Budapestnek a felvétel lehetőségét és élményét!  

Litter Annát már 15 éves kora óta foglalkoztatja a társadalmi egyenlőség, ráadásul emellett szeret rendszerekben gondolkodni.  Azt is észrevette, hogy sokan segítenének a világ és a társadalom ügyein, de nehezen találják azt, hogy hol és mikor tehetnek valamit. Ezek megalapozták a Celo platform születését, amelynek missziója a fenntarthatósági ügyek összefogása a magánszemélyek, a civil szervezetek és a vállalatok számára is. Személy szerint imádom, hogy az ügyek a fenntartható fejlődési célokhoz vannak kötve, mert még tisztábbá teszi, hogy a tettem helyi és globális kérdést is támogat egyben. Szavazzatok ti is bizalmat a Celonak! 

A 4. évad a fenntarthatóságra való átállásról szól. Elméletben beszéltünk róla az előző részben, most jöhetnek a gyakorlati megvalósítások. Vendégem Posta Donát a SMAPP LAB társalapítója és egyben vezetője. Donát még nincs 30 éves, de a vállalatával már 17 országban van jelen, nemzetközi befektetői vannak és elég komoly céljaik vannak a jövőre nézve is.  Konkrétan az, hogy legjobban értsék a kártevők rajzását és az ellenük való védekezési módok lehetőségeit, globális szinten. Óriási utat tettek meg onnan, hogy egy versenyre bevittek egy problémát odáig, hogy ma már a megoldásuk világélelmezési szinten kritikus kérdéssel foglakoznak. Szerintem a történet és Donát hozzáállása igazán példaértékű. Müpának köszönhetően tiszta hangon szólunk hozzátok. 

Február második felében újra indul a Körforgásban podcast! Hangolódjatok rá a februári 2-i pódiumbeszélgetésen készült podcast felvétellel. A Zöld Egyenlítő, a Telex Kisbolygó és a Körforgásban közös közönségtalálkozója lehetőséget adott arra, hogy 4 zöld podcaster (Köves Alexandra, Gébert Judit, Nagy Réka  és Tomaj Zsófi) nézők előtt mesélhessen a kezdetekről, a folytatásról, a nyomásról, a feloldozásról, felelősségről, lehetőségekről és feltöltődésről.  Köszönöm kedves Körforgásban podcast hallgatók, hogy Ti is ott voltatok. 

Társadalmi vállalkozások bónusz epizód a Budapest Bike Maffiával.  A Budapest Bike Maffiát a társadalmi apátiából való kimozdulás és a tenni akarás hívta életre 2011-ben. Ételadományok elkészítésével és gyűjtésével kezdték a munkát, azóta azonban már számos programmal közelítik meg a hajléktalanság és az előítéletesség problémáját. Havasi Zoltánnal és Rimóczi Oszkárral beszélgettünk a  Bike Maffia tevékenységéről, stratégiai átalakulásáról és jövőbeli terveiről. 

A Körforgásban egy podcast a fenntarthatóságról. A pilot epizódban bemutatkozik a két host - Tomaj Zsófi és Buru Évi - és bemutatják, hogy miért is vágtak bele a podcastba. Spoiler: mert hisznek abba, hogy minden területnek van fenntarthatósági aspektusa, amely bemutatásával közérthetővé tudják tenni  a kérdést a laikusok számára és ösztönözni tudják a vállalatokat egy fenntarthatóbb  üzletvitelre. Zsófi viszi a szakmai vonalat, Évi lefordítja azt hétköznapi nyelvre.  Az is kiderül, hogy a podcast burkolt célja Évi klímaszorongását is legyőzni.