Ebben az izgalmas epizódban Kun Zoltán, előadó és megbízott egyetemi oktató osztja meg velünk értékes meglátásait a stressz, alvás és regeneráció témakörében. Zoltán feltárja előttünk, hogy a stressz valójában folyamatosan jelen van életünkben, még akkor is, amikor nem érzékeljük közvetlenül. Bemutatja a legmodernebb stresszmérési technológiákat, különös tekintettel a professzionális EKG készülékekre, amelyek segítségével pontosabb képet kaphatunk szervezetünk állapotáról.Az epizód során mélyrehatóan foglalkozunk az alvás minőségének kulcsfontosságú szerepével a stresszkezelésben és általános jóllétünkben. Zoltán praktikus tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan tudunk napközben is hatékonyan regenerálódni és kezelni a stresszt.mellett betekintést nyerünk abba is, hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a munka világát, és milyen új lehetőségeket teremt számunkra.Végül, de nem utolsósorban, Zoltán hangsúlyozza a rendszeres fizikai aktivitás fontosságát mind a stresszkezelés, mind az alvásminőség javítása szempontjából. Az epizód során személyes tapasztalatain és szakmai meglátásain keresztül segít megérteni, miért kulcsfontosságú odafigyelni ezekre a területekre a modern, gyorsan változó világunkban, és hogyan tudjuk optimalizálni regenerációnkat a mindennapi életben.Ha jobban megismernétek Kun Zoltánt is:www.fusionvital.huwww.nextacademy.huTámogató: Streamnet Zrt.Gyártó: Showcast Media

Ebben az epizódban beszélgetőpartnerünk Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke, aki elkalauzol minket a magyar adóhatóság digitális átalakulásának és adatkezelési rendszerének világába. Megtudhatjuk, hogyan fejlődött az adóhatóság az elektronikus adatfeldolgozás korai éveitől napjainkig, valamint hogyan alkalmazzák a modern technológiákat és mesterséges intelligenciát a hatékonyabb működés érdekében.A beszélgetés az APEH (mai NAV) megalakulásáról és az 1988-as adóév első elektronikus adatfeldolgozási kísérleteiről indult. Vágujhelyi Ferenc kifejtette, hogy már akkor cél volt az elektronikus adatfeldolgozás, annak ellenére, hogy számos technológiai és digitális írástudásbeli korlátozás létezett. Az adóhatóság adattárházak létrehozásával és az adatok lekérdezés-orientált tárolásával lényeges fejlődést ért el. Az adatelemzést és az adattárházakból létrehozott adatpiacokat is részletezték. Az adóintegritási szabályok alkalmazásával fedeznek fel leggyakrabban devianciát (szabálytalanságokat).A beszélgetés során kiemelték a NAV modern adatgyűjtési és elemzési megoldásait, mint például az online számla és pénztárgéprendszerek. A mesterséges intelligencia és mélytanulás szerepe is szóba került, ahol a rendszer segít a gazdasági és számviteli csalások felismerésében és kezelésében. Elnök úr hangsúlyozta, hogy az adóhatóság célja nem csupán a szankcionálás, hanem a segítő szándékú adategyeztetések és támogató eljárások bevezetése. Az üzleti adatok kezelése anonymizált formában történik, hogy az egyének adatvédelmét biztosítsák.Vágujhelyi Ferenc arról is beszélt, mennyire fontos a globális szinten történő együttműködés az adóhatóságok között, és hangsúlyozta a különböző nemzetközi szervezetekkel (pl. IOTA, WCO) való közös munkát, és az Európai Unió keretein belüli együttműködéseket. A jövőre vonatkozó tervekről is szó esett, különös tekintettel a NAV ügyfélszolgálati stratégiáinak és nyelvezetének egyszerűsítésére. Az adóhatóság célja, hogy elősegítse a vállalkozások önkéntes jogkövetését és tovább csökkentse a gazdaság fehéredését.

 A hazai vállalatok még digitálisan éretlenek, ha a HR folyamatok automatizálásáról van szó. Csak negyedük digitalizálta a HR folyamatokat, 22%-uk csak az on boarding tréningekhez használja, 19%-uk pedig a HR analitikában. Az emelkedő százalékok kecsegtetőek, de vajon stratégia is van a bevezetés mögött, vagy csupán a piaci nyomás hatása lenne? A Jobsgarden 2024-es kutatásában 76 munkáltatót és több száz munkavállalót szólaltatott meg az álláskeresés, jelöltelőszűrés, AI munkahelyi alkalmazása témák köré szervezett kérdőívében. Tényleg van bennünk félelem, hogy elveszi a munkánkat a mesterséges intelligencia? Melyik területen adhatja a legnagyobb hozzáadott értéket az AI? Mit érdemes tenni munkavállalóként? Honnan ered a témával kapcsolatos ellenállás, és hogyan kommunikálhatók az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések bevezetése a szervezeten belül? Mikor van tényleg szükség rá, és hogyan válasszunk a különféle megoldások közül? És egyáltalán mit nyerhet egy cég az AI bevezetésével? Erről és még sok minden másról beszélgettünk Székely Lillával, a Jobsgarden Workforce digitalization and IT Recruitment vezetőjével. Támogató: Streamnet Zrt.Gyártó: Showcast Media

A chatbot szó jelentése is kibővült a nyelvi modellek megjelenésével. Az AI térnyerése egészen új dimenziókat nyitott az ügyfelekkel való kapcsolattartásban. A chatbotok mára már olyan fejlett szoftverekké váltak, amelyek képesek interaktív kommunikációra valós, emberi személy beavatkozása nélkül. Persze néha, legfőképp a kezdeti időkben, a tanulási folyamatuk elején érdemes jobban figyelni rájuk. Előnyük, hogy nagy számú ügyfelek képesek kiszolgálni egyidőben és a fejlődésre, tanulásra is képesek. De milyen okai és szükségletei voltak a Magyar Telekomnak, hogy saját fejlesztésű digitális asszisztensekkel kezdjen kísérletezni? Mennyire egészítik ki a már meglévő VANDA-t, aki hat évvel ezelőtt Magyarországon elsőként állt munkába, mint virtuális üzleti asszisztens?  Milyen kihívásokkal kellett szembesülni a fejlesztés során és hogyan küzdöttek meg ezekkel? És igazából mit lehet azzal nyerni céges szinten belső-, és külső ügyfelek elégedettségének növelése szempontjából, ha cégünk munkavállalóit egy új „kollégával” bővítjük? Ezekről és még sok minden másról beszélgettünk Horváth Varga Jánossal, a  Magyar Telekom vállalati üzletágában a mesterséges intelligencia fejlesztések vezetőjével.Támogató: Streamnet Zrt.Gyártó: Showcast Media