A 2024. január 3-ai adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Sorozatunk eddigi adásaiban főképpen az emberi lélek hétköznapi működéséről volt szó. Mindezek alapján úgy tűnhet, mintha az életet és benne az embert csak az érzelmeken - a fájdalom, a gyász, a veszteség no meg persze az öröm érzésén - keresztül vizsgálhatnánk. De ez nincsen így. Az ember másképpen is értelmezhető. A sorozat következő részeiben ebbe a másképp gondolkodásba nyerünk bepillantást. Januártól új részekkel jelentkezünk, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a más szempontok, az újfajta megközelítések képesek kizökkenteni minket az élet sokszor egysíkú, megszürkült hétköznapjaiból. Aktuális, a mindennapokat érintő témákról lesz szó, csak a szokottnál tágabb értelmezésben, így adva perspektívát és új lendületet a folytatáshoz. Szó lesz a különböző korok egymástól eltérő emberképeiről, majd arról, hogy mennyire vagyunk társas lények? Megvizsgálva az emberi társadalmak természetrajzát, benne néhány lehetséges közösségi életformát. És szeretnénk beszélni az emberiség lehetséges jövőképeiről, nem kikerülve azt a felvetést sem, hogy vajon halad-e előre az emberiség, ha igen, mennyiben, ha nem, miért nem? De szóba kerülnek a transzhumanizmus, a gender, a hipokrácia és egyéb, gyakran felmerülő magán- és közéleti kérdések is. A szakértők: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről A mai műsorban két izgalmas lélektani terület találkozásáról, két szakember közös munkájáról volt szó. Hogy nemcsak a külső vonásainkat, a testalkatunkat, a színeinket örököljük a szüleinktől, hanem lelki hatásokat is, hogy hordozzuk akár generációkon át családunk történetének lenyomatait, azt a transzgenerációs kutatások régóta képviselik. A mesék gyógyító erejéről, az utóbbi időben szintén egyre többet hallunk, olvasunk, a meseterápia módszertana ma már széles körben ismert. Hogy mi módon szövi át az életünket a szüleinktől, nagyszüleinktől kapott lelki örökségünk, hogy miként hatnak ránk a felmenőink által átélt nehézségek és, hogy hogyan nyújthat segítséget ezek felismerésében, a gyógyulásban a meseterápia, erről beszélgettünk, Vaskor Gréta család- és meseterapeutával és Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológussal.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Transzhumanizmus. Egyesek szerint a világ legveszélyesebb utópiája, míg mások úgy tartják, az emberi faj túlélésének az egyetlen lehetséges útja. Célja a jelenlegi élethosszunk, intellektuális, pszichés és fizikai képességeink meghaladása, vagyis az emberi lét alapvető korlátainak átlépése. De mi módon? És milyen áron? Ha mindez elméletben lehetséges is, mik a gyakorlati, és mik az etikai akadályok? Szabad-e Istent játszanunk? Erről beszélgettünk Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanárral és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Hogy a mesterséges intelligencia nem is oly sokára a mostaninál sokkal nagyobb mértékben határozza meg az életünket, az nem kérdés. De ami egyfelől haladás, másfelől veszélyforrás az emberiségnek, és ezt a veszélyt nem más, mi magunk jelentjük önmagunk és a világ számára. Mintha mindig késve kapcsolnánk, mintha semmiből nem tanulnánk. Ebben az adásban a mesterséges intelligencia jelentőségéről, a lehetséges előnyökről és veszélyekről beszélgetünk Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanárral és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Szeretjük magunkat jónak, őszintének, tisztességesnek látni. Mégis sokszor könnyebb egy kegyesnek mondott hazugság, mint az igazság. Ugye önökkel is előfordult már, hogy mást mondtak vagy mutattak, mint amit gondoltak, vagy éreztek? Mindenki hipokrita és ezt nem jó beismerni. Ez létezésünk állandó eleme a hétköznapokban csakúgy, mint a történelemben, a nagypolitikában. De miért vagyunk álszentek? Mire jó a szerepjátszás, a színlelés, ha hosszútávon meghasonlás és boldogtalanság az ára? Erről beszélgettünk Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanárral és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Az előzőekben a sztereotípiákról és az előítéletekről, vagyis az emberi működés egy jól ismert, éppen ezért megannyi lehetőséget hordozó vonásáról beszélgettünk. A létezés egy másik sajátos megélése a kisebbségi létélmény. Megtörténhet kicsiben és nagyban, egyénileg és csoportosan, bárkivel. A hely, az idő, és a közösség, vagyis a többség határozza meg, hogy mi magunk mikor és miért kerülünk kisebbségbe. Ez a másság, az eltérés a többségtől vajon szembenállás vagy inkább lehetőség? Mennyi az egyén szabadsága ebben a rendkívül ellentmondásos kérdésben? Beszélgetésünk végére remélhetően ide is eljutunk Mayer Máté pszichológus, család-és párterapeuta, történelemtanárral és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Az előzőekben a sztereotípiákról és az előítéletekről, vagyis az emberi működés egy jól ismert, éppen ezért megannyi lehetőséget hordozó vonásáról beszélgettünk. A létezés egy másik sajátos megélése a kissebségi létélmény. Megtörténhet kicsiben és nagyban, egyénileg és csoportosan, bárkivel. A hely, az idő, és a közösség, vagyis a többség határozza meg, hogy mi magunk mikor és miért kerülünk kisebbségbe. Ez a másság, az eltérés a többségtől vajon szembenállás vagy inkább lehetőség? Mennyi az egyén szabadsága ebben a rendkívül ellentmondásos kérdésben? Beszélgetésünk végére remélhetően ide is eljutunk Mayer Máté pszichológus, család-és párterapeuta, történelemtanárral és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről „Az előítéletek és a józan ész kiegészítik egymást (...), amennyivel kevesebb van az egyikből, annyival több van a másikból” – ezt az elmés megállapítást Bernard de Fontanelle újkori francia matematikus-filozófusnak tulajdonítják. Valóban azt mindannyian tapasztalhatjuk, akár magunkon is, hogy az élet és az emberi kapcsolatok sokkal bonyolultabbak a felszínes előítéleteknél, de a gyakran és szívesen használt sztereotípiáknál is. Mi célt szolgálnak az előítéletek és a sztereotípiák? Mi a különbség közöttük? És lehet-e nélkülük élni vagy inkább hogyan lehet együttélni velük? Erről beszélgettünk Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeutával és Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanítóval.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Az ókori vallások egyik közös vonása az "ARANYKOR" mítosz Atlantisz, Lemúria és más rég letűnt birodalmak virágzása, ahol és amikor az emberiség sokkal szellemibb és sokkal emelkedettebb volt. Az aranykor embere közvetlen kapcsolatban állt az istenek világával, bizonyos értelemben "kozmikus tudatossággal" rendelkezett. Nem merészkedtünk el a feltételezett aranykorig, arról beszélgettünk, hogy merre tart a mai ember? Haladunk-e biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális értelemben? Illetve halad-e az emberiség, mint közösség? És mi a helyzet a morális fejlődésünkkel? Egyáltalán, mit tekintünk fejlődésnek? A műsor állandó vendégei: Mayer Máté pszichológus, pár és családterapeuta, történelemtanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. 

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Az ókori vallások egyik közös vonása az "ARANYKOR" mítosz Atlantisz, Lemúria és más rég letűnt birodalmak virágzása, ahol és amikor az emberiség sokkal szellemibb és sokkal emelkedettebb volt. Az aranykor embere közvetlen kapcsolatban állt az istenek világával, bizonyos értelemben "kozmikus tudatossággal" rendelkezett. Nem merészkedtünk el a feltételezett aranykorig, arról beszélgettünk, hogy merre tart a mai ember? Haladunk-e biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális értelemben? Illetve halad-e az emberiség, mint közösség? És mi a helyzet a morális fejlődésünkkel? Egyáltalán, mit tekintünk fejlődésnek? A műsor állandó vendégei: Mayer Máté pszichológus, pár és családterapeuta, történelemtanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító. 

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Sorozatunk eddigi adásaiban főképpen az emberi lélek hétköznapi működéséről volt szó. Mindezek alapján úgy tűnhet, mintha az életet és benne az embert csak az érzelmeken - a fájdalom, a gyász, a veszteség no meg persze az öröm érzésén - keresztül vizsgálhatnánk. De ez nincsen így. Az ember másképpen is értelmezhető. A sorozat következő részeiben ebbe a másképp gondolkodásba nyerünk bepillantást. Januártól új részekkel jelentkezünk, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a más szempontok, az újfajta megközelítések képesek kizökkenteni minket az élet sokszor egysíkú, megszürkült hétköznapjaiból. Aktuális, a mindennapokat érintő témákról lesz szó, csak a szokottnál tágabb értelmezésben, így adva perspektívát és új lendületet a folytatáshoz. Szó lesz a különböző korok egymástól eltérő emberképeiről, majd arról, hogy mennyire vagyunk társas lények? Megvizsgálva az emberi társadalmak természetrajzát, benne néhány lehetséges közösségi életformát. És szeretnénk beszélni az emberiség lehetséges jövőképeiről, nem kikerülve azt a felvetést sem, hogy vajon halad-e előre az emberiség, ha igen, mennyiben, ha nem, miért nem? De szóba kerülnek a transzhumanizmus, a gender, a hipokrácia és egyéb, gyakran felmerülő magán- és közéleti kérdések is. A szakértők: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Sorozatunk eddigi adásaiban főképpen az emberi lélek hétköznapi működéséről volt szó. Mindezek alapján úgy tűnhet, mintha az életet és benne az embert csak az érzelmeken - a fájdalom, a gyász, a veszteség no meg persze az öröm érzésén - keresztül vizsgálhatnánk. De ez nincsen így. Az ember másképpen is értelmezhető. A sorozat következő részeiben ebbe a másképp gondolkodásba nyerünk bepillantást. Januártól új részekkel jelentkezünk, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a más szempontok, az újfajta megközelítések képesek kizökkenteni minket az élet sokszor egysíkú, megszürkült hétköznapjaiból. Aktuális, a mindennapokat érintő témákról lesz szó, csak a szokottnál tágabb értelmezésben, így adva perspektívát és új lendületet a folytatáshoz. Szó lesz a különböző korok egymástól eltérő emberképeiről, majd arról, hogy mennyire vagyunk társas lények? Megvizsgálva az emberi társadalmak természetrajzát, benne néhány lehetséges közösségi életformát. És szeretnénk beszélni az emberiség lehetséges jövőképeiről, nem kikerülve azt a felvetést sem, hogy vajon halad-e előre az emberiség, ha igen, mennyiben, ha nem, miért nem? De szóba kerülnek a transzhumanizmus, a gender, a hipokrácia és egyéb, gyakran felmerülő magán- és közéleti kérdések is. A szakértők: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Sorozatunk eddigi adásaiban főképpen az emberi lélek hétköznapi működéséről volt szó. Mindezek alapján úgy tűnhet, mintha az életet és benne az embert csak az érzelmeken - a fájdalom, a gyász, a veszteség no meg persze az öröm érzésén - keresztül vizsgálhatnánk. De ez nincsen így. Az ember másképpen is értelmezhető. A sorozat következő részeiben ebbe a másképp gondolkodásba nyerünk bepillantást. Januártól új részekkel jelentkezünk, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a más szempontok, az újfajta megközelítések képesek kizökkenteni minket az élet sokszor egysíkú, megszürkült hétköznapjaiból. Aktuális, a mindennapokat érintő témákról lesz szó, csak a szokottnál tágabb értelmezésben, így adva perspektívát és új lendületet a folytatáshoz. Szó lesz a különböző korok egymástól eltérő emberképeiről, majd arról, hogy mennyire vagyunk társas lények? Megvizsgálva az emberi társadalmak természetrajzát, benne néhány lehetséges közösségi életformát. És szeretnénk beszélni az emberiség lehetséges jövőképeiről, nem kikerülve azt a felvetést sem, hogy vajon halad-e előre az emberiség, ha igen, mennyiben, ha nem, miért nem? De szóba kerülnek a transzhumanizmus, a gender, a hipokrácia és egyéb, gyakran felmerülő magán- és közéleti kérdések is. A szakértők: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Sorozatunk eddigi adásaiban főképpen az emberi lélek hétköznapi működéséről volt szó. Mindezek alapján úgy tűnhet, mintha az életet és benne az embert csak az érzelmeken - a fájdalom, a gyász, a veszteség no meg persze az öröm érzésén - keresztül vizsgálhatnánk. De ez nincsen így. Az ember másképpen is értelmezhető. A sorozat következő részeiben ebbe a másképp gondolkodásba nyerünk bepillantást. Januártól új részekkel jelentkezünk, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a más szempontok, az újfajta megközelítések képesek kizökkenteni minket az élet sokszor egysíkú, megszürkült hétköznapjaiból. Aktuális, a mindennapokat érintő témákról lesz szó, csak a szokottnál tágabb értelmezésben, így adva perspektívát és új lendületet a folytatáshoz. Szó lesz a különböző korok egymástól eltérő emberképeiről, majd arról, hogy mennyire vagyunk társas lények? Megvizsgálva az emberi társadalmak természetrajzát, benne néhány lehetséges közösségi életformát. És szeretnénk beszélni az emberiség lehetséges jövőképeiről, nem kikerülve azt a felvetést sem, hogy vajon halad-e előre az emberiség, ha igen, mennyiben, ha nem, miért nem? De szóba kerülnek a transzhumanizmus, a gender, a hipokrácia és egyéb, gyakran felmerülő magán- és közéleti kérdések is. A szakértők: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről Sorozatunk eddigi adásaiban főképpen az emberi lélek hétköznapi működéséről volt szó. Mindezek alapján úgy tűnhet, mintha az életet és benne az embert csak az érzelmeken - a fájdalom, a gyász, a veszteség no meg persze az öröm érzésén - keresztül vizsgálhatnánk. De ez nincsen így. Az ember másképpen is értelmezhető. A sorozat következő részeiben ebbe a másképp gondolkodásba nyerünk bepillantást. Januártól új részekkel jelentkezünk, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a más szempontok, az újfajta megközelítések képesek kizökkenteni minket az élet sokszor egysíkú, megszürkült hétköznapjaiból. Aktuális, a mindennapokat érintő témákról lesz szó, csak a szokottnál tágabb értelmezésben, így adva perspektívát és új lendületet a folytatáshoz. Szó lesz a különböző korok egymástól eltérő emberképeiről, majd arról, hogy mennyire vagyunk társas lények? Megvizsgálva az emberi társadalmak természetrajzát, benne néhány lehetséges közösségi életformát. És szeretnénk beszélni az emberiség lehetséges jövőképeiről, nem kikerülve azt a felvetést sem, hogy vajon halad-e előre az emberiség, ha igen, mennyiben, ha nem, miért nem? De szóba kerülnek a transzhumanizmus, a gender, a hipokrácia és egyéb, gyakran felmerülő magán- és közéleti kérdések is. A szakértők: Mayer Máté pszichológus, pár- és családterapeuta, történelemtanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – A hallgatók kérdeznek Csak a gyenge ember megy pszichológushoz. Tanácsot adni könnyű, de az még nem oldja meg a problémát. Aki nincs az én helyzetemben, az, hogy is tudna segíteni. Ez csak néhány gyakran hangoztatott tévhit a lelki segítség kéréssel kapcsolatban. Ugyanakkor az is igaz, ma már egyre többen érzik úgy, hogy életük bizonyos szakaszában fontos támasz lehet egy pszichológus, egy lelki segítő. Van, amikor elég egy baráti beszélgetés, egy megértő ölelés. Másnak a sport, a testmozgás, vagy bármilyen tevékenység segíthet a lelki helyrerázódásban és van, aki a problémájával szeret inkább visszavonulni. De, amikor mindez nem elég, amikor a baj elhatalmasodik az életünkben, amikor úgy érezzük, hogy fogytán vannak a lelki tartalékaink, bármilyen nehéz, de fontos szakemberhez fordulni. Egy rádióműsor keretei mélyreható változást nem idéznek elő, de biztatást adhatnak az elinduláshoz. Most a hallgatók következnek! A pszichológus, a lelki segítő pedig válaszol! Kérdezzen tőlük, ha bármilyen életvezetési, kapcsolati, vagy más lelki problémája van. Írja meg nekünk néhány mondatban, és mi a műsorban válaszolunk. Email címünk: [email protected]

Ki merem mondani – Mindenható gyermekkor A sorozat új témával folytatódik: A korai életévek hatása a felnőttkorra  6. rész: A gyermekkori lelki traumák gyógyítása Életünk korai élményei egy életen át elkísérnek minket. Alapszemélyiségünk 80%-a hat éves korunkra kialakul. Az addig megélt események rögzülnek, hogy azután később különböző minták, képességek, tulajdonságok, hiedelmek és értékek formájában automatikusan életre keljenek. A gyerekkor hatásainak megismerése révén megérthetjük, hogy pl. miért van az, hogy gyakran a legmélyebb szándékainkkal ellentétes módon gondolkodunk és cselekszünk. Hogy valaki, miért nem mer beleállni egy helyzet megoldásába, a véleményét miért nem meri vállalni, vagy akár csak odáig eljutni, hogy kialakult állásfoglalása legyen egy adott kérdésben. Ehelyett megy a túlélésre koncentrálás, az elkerülés, az ön fölmentés. Sokan nem szívesen beszélnek a gyerekkorukról, mások túlságosan idealizálják azt, de olyan is van, aki túl sötétre festi a képet. Akár elkerüljük, akár megszépítjük a múlttal való szembenézést, egy biztos: a lelkünk sohasem felejt. Felnőttkori rossz döntéseink, megéléseink, kudarcaink, de még a kialakuló betegségeink hátterében is ott lappang mindenható gyermekkorunk megannyi fel nem dolgozott fájdalma és traumája. Ebben a sorozatban a pszichológia régóta ismert és legfrissebb ismereteire alapozva szeretnénk segítséget nyújtani. A szülők, a környezet, a kor, amelyben élünk, a sors vagy önmagunk hibáztatása nem segíti a gyógyulást. Életünk első éveinek megértése, a felismerések, a belátás azonban nélkülözhetetlen része egy lelkileg érett, egészséges életszemléletnek. Aki ebben alapos és mélyreható ismereteket nyújt számunkra: dr. Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa

Ki merem mondani – Mindenható gyermekkor A sorozat új témával folytatódik: A korai életévek hatása a felnőttkorra  5. rész: A gyermekkori lelki fejlődési traumák.  Életünk korai élményei egy életen át elkísérnek minket. Alapszemélyiségünk 80%-a hat éves korunkra kialakul. Az addig megélt események rögzülnek, hogy azután később különböző minták, képességek, tulajdonságok, hiedelmek és értékek formájában automatikusan életre keljenek. A gyerekkor hatásainak megismerése révén megérthetjük, hogy pl. miért van az, hogy gyakran a legmélyebb szándékainkkal ellentétes módon gondolkodunk és cselekszünk. Hogy valaki, miért nem mer beleállni egy helyzet megoldásába, a véleményét miért nem meri vállalni, vagy akár csak odáig eljutni, hogy kialakult állásfoglalása legyen egy adott kérdésben. Ehelyett megy a túlélésre koncentrálás, az elkerülés, az ön fölmentés. Sokan nem szívesen beszélnek a gyerekkorukról, mások túlságosan idealizálják azt, de olyan is van, aki túl sötétre festi a képet. Akár elkerüljük, akár megszépítjük a múlttal való szembenézést, egy biztos: a lelkünk sohasem felejt. Felnőttkori rossz döntéseink, megéléseink, kudarcaink, de még a kialakuló betegségeink hátterében is ott lappang mindenható gyermekkorunk megannyi fel nem dolgozott fájdalma és traumája. Ebben a sorozatban a pszichológia régóta ismert és legfrissebb ismereteire alapozva szeretnénk segítséget nyújtani. A szülők, a környezet, a kor, amelyben élünk, a sors vagy önmagunk hibáztatása nem segíti a gyógyulást. Életünk első éveinek megértése, a felismerések, a belátás azonban nélkülözhetetlen része egy lelkileg érett, egészséges életszemléletnek. Aki ebben alapos és mélyreható ismereteket nyújt számunkra: dr. Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa

Ki merem mondani – Mindenható gyermekkor A sorozat új témával folytatódik: A korai életévek hatása a felnőttkorra  4. rész: A hatékony családi nevelés Életünk korai élményei egy életen át elkísérnek minket. Alapszemélyiségünk 80%-a hat éves korunkra kialakul. Az addig megélt események rögzülnek, hogy azután később különböző minták, képességek, tulajdonságok, hiedelmek és értékek formájában automatikusan életre keljenek. A gyerekkor hatásainak megismerése révén megérthetjük, hogy pl. miért van az, hogy gyakran a legmélyebb szándékainkkal ellentétes módon gondolkodunk és cselekszünk. Hogy valaki, miért nem mer beleállni egy helyzet megoldásába, a véleményét miért nem meri vállalni, vagy akár csak odáig eljutni, hogy kialakult állásfoglalása legyen egy adott kérdésben. Ehelyett megy a túlélésre koncentrálás, az elkerülés, az ön fölmentés. Sokan nem szívesen beszélnek a gyerekkorukról, mások túlságosan idealizálják azt, de olyan is van, aki túl sötétre festi a képet. Akár elkerüljük, akár megszépítjük a múlttal való szembenézést, egy biztos: a lelkünk sohasem felejt. Felnőttkori rossz döntéseink, megéléseink, kudarcaink, de még a kialakuló betegségeink hátterében is ott lappang mindenható gyermekkorunk megannyi fel nem dolgozott fájdalma és traumája. Ebben a sorozatban a pszichológia régóta ismert és legfrissebb ismereteire alapozva szeretnénk segítséget nyújtani. A szülők, a környezet, a kor, amelyben élünk, a sors vagy önmagunk hibáztatása nem segíti a gyógyulást. Életünk első éveinek megértése, a felismerések, a belátás azonban nélkülözhetetlen része egy lelkileg érett, egészséges életszemléletnek. Aki ebben alapos és mélyreható ismereteket nyújt számunkra: dr. Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa

Ki merem mondani – Mindenható gyermekkor A sorozat új témával folytatódik: A korai életévek hatása a felnőttkorra  3. rész: Az apa hatása a személyiségfejlődésre Életünk korai élményei egy életen át elkísérnek minket. Alapszemélyiségünk 80%-a hat éves korunkra kialakul. Az addig megélt események rögzülnek, hogy azután később különböző minták, képességek, tulajdonságok, hiedelmek és értékek formájában automatikusan életre keljenek. A gyerekkor hatásainak megismerése révén megérthetjük, hogy pl. miért van az, hogy gyakran a legmélyebb szándékainkkal ellentétes módon gondolkodunk és cselekszünk. Hogy valaki, miért nem mer beleállni egy helyzet megoldásába, a véleményét miért nem meri vállalni, vagy akár csak odáig eljutni, hogy kialakult állásfoglalása legyen egy adott kérdésben. Ehelyett megy a túlélésre koncentrálás, az elkerülés, az ön fölmentés. Sokan nem szívesen beszélnek a gyerekkorukról, mások túlságosan idealizálják azt, de olyan is van, aki túl sötétre festi a képet. Akár elkerüljük, akár megszépítjük a múlttal való szembenézést, egy biztos: a lelkünk sohasem felejt. Felnőttkori rossz döntéseink, megéléseink, kudarcaink, de még a kialakuló betegségeink hátterében is ott lappang mindenható gyermekkorunk megannyi fel nem dolgozott fájdalma és traumája. Ebben a sorozatban a pszichológia régóta ismert és legfrissebb ismereteire alapozva szeretnénk segítséget nyújtani. A szülők, a környezet, a kor, amelyben élünk, a sors vagy önmagunk hibáztatása nem segíti a gyógyulást. Életünk első éveinek megértése, a felismerések, a belátás azonban nélkülözhetetlen része egy lelkileg érett, egészséges életszemléletnek. Aki ebben alapos és mélyreható ismereteket nyújt számunkra: dr. Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa

Ki merem mondani – Mindenható gyermekkor A sorozat új témával folytatódik: A korai életévek hatása a felnőttkorra  2. rész: Az anya hatása a személyiségfejlődésre Életünk korai élményei egy életen át elkísérnek minket. Alapszemélyiségünk 80%-a hat éves korunkra kialakul. Az addig megélt események rögzülnek, hogy azután később különböző minták, képességek, tulajdonságok, hiedelmek és értékek formájában automatikusan életre keljenek. A gyerekkor hatásainak megismerése révén megérthetjük, hogy pl. miért van az, hogy gyakran a legmélyebb szándékainkkal ellentétes módon gondolkodunk és cselekszünk. Hogy valaki, miért nem mer beleállni egy helyzet megoldásába, a véleményét miért nem meri vállalni, vagy akár csak odáig eljutni, hogy kialakult állásfoglalása legyen egy adott kérdésben. Ehelyett megy a túlélésre koncentrálás, az elkerülés, az ön fölmentés. Sokan nem szívesen beszélnek a gyerekkorukról, mások túlságosan idealizálják azt, de olyan is van, aki túl sötétre festi a képet. Akár elkerüljük, akár megszépítjük a múlttal való szembenézést, egy biztos: a lelkünk sohasem felejt. Felnőttkori rossz döntéseink, megéléseink, kudarcaink, de még a kialakuló betegségeink hátterében is ott lappang mindenható gyermekkorunk megannyi fel nem dolgozott fájdalma és traumája. Ebben a sorozatban a pszichológia régóta ismert és legfrissebb ismereteire alapozva szeretnénk segítséget nyújtani. A szülők, a környezet, a kor, amelyben élünk, a sors vagy önmagunk hibáztatása nem segíti a gyógyulást. Életünk első éveinek megértése, a felismerések, a belátás azonban nélkülözhetetlen része egy lelkileg érett, egészséges életszemléletnek. Aki ebben alapos és mélyreható ismereteket nyújt számunkra: dr. Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa

A  2023. február 8-ai adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 13. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. 

 A 2023. január 11-ei adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről.  9. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. Műsorvezető: Sugár Ágnes

A 2022. december 14-ei adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 5. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán. Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus  Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta

A 2022. november 30-ai adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 3. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán. Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus  Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta

A 2022. november 16-ai adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 1.részKépes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására?Fogalomtisztázó: ezoterika, new age, spiritualitás. Melyik, mit jelent? Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről A sorozat új témával folytatódik: Klímaszorongás, klímagyász. 4. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről A sorozat új témával folytatódik: Klímaszorongás, klímagyász. 3. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről A sorozat új témával folytatódik: Klímaszorongás, klímagyász. 2. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről A sorozat új témával folytatódik: Klímaszorongás, klímagyász. 1. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesrőlA sorozat témája: Az összeesküvés elméletek 6. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeut

Ki merem mondani - Beszélgetések a lehetségesrőlA sorozat témája: Az összeesküvés elméletek 5. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeut

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesrőlA sorozat témája: Az összeesküvés elméletek 4. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeut

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesrőlA sorozat témája: Az összeesküvés elméletek 3. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesrőlA sorozat új témával folytatódik: Az összeesküvés elméletek 2. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesrőlA sorozat új témával folytatódik: Az összeesküvés elméletek 1. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta.

Ki merem mondani - Beszélgetések a lehetségesrőlA sorozat új témával folytatódik: A  placebo hatás 2. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta

Ki merem mondani - Beszélgetések a lehetségesrőlA sorozat új témával folytatódik: A  placebo hatás 1. rész Megszólalók: Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 15. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. 

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 14. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. 

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 13. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. 

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 12. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. 

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 11. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására?  Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. 

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 10. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására?  Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. 

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről.  9. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. Műsorvezető: Sugár Ágnes

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 8. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására?  Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus  Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta

 Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 7.rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására?  Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. Műsorvezető: Sugár Ágnes

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 6.rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására?  Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus  Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. Műsorvezető: Sugár Ágnes

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 5.rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán.  Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 4. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán. Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta. Műsorvezető: Sugár Ágnes

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 3. rész Képes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Beszélgetések Echart Tolle: Új Föld című könyve kapcsán. Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus  Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 2. rész Mi az ego? És hogyan működik? És vajon meghaladható-e? Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család és párterapeuta.

Ki merem mondani – Beszélgetések a lehetségesről. 1.részKépes-e az ember a tudata, a beállítódása megváltoztatására? Fogalomtisztázó: ezoterika, new age, spiritualitás. Melyik, mit jelent? Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, buddhista tanító, kulturantropológus Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

A 2022. május 4-ei adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 4. rész A kiemelkedő jelentőségű személyiségek sorából ebben az adásban a régmúlt, a közelmúlt és jelenünk egy-egy alakját idéztük meg, IV Bélát, Bibó Istvánt, Hamvas Bélát és Ekhart Tollet. A beszélgetéseket Nagy Lászlóval a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium történelem tanárával kezdtük. Akár ő maga is lehetne példakép, mert tanárként közvetlenül látja, miként alakulnak, vagy alakulnak át korunkban az ideálok és milyen szerepet játszik ebben az iskola? A műsor második felének azt a címet is adhatnánk, hogy ami az előző részekből kimaradt.  Megszólalók: Nagy László, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium történelemtanára Tarr Bence László filozófus Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

A 2022. június 1-i adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 4. rész A lelke mélyén mindenki szeretne jóember lenni, hiszen a jó életnek ez feltétele. Nagy kérdés persze, hogy ki, mit tart jónak a saját életére vonatkozóan. Ebben a beszélgetés sorozatban – akár a félelemről, akár a bátorságról vagy éppen az elmúlásról volt szó – számos alkalommal érintettük a kérdést. Vagyis, hogy az egyik legnagyobb életfeladatunk, hogy hogyan legyünk jól, hogyan éljünk jól, hogy végsősoron mit jelent jónak lenni. Ebben a részben a gyász, a veszteség érzelmi feldolgozásának útjáról volt szó. Aki valaha is foglalkozott a témával, bizonyára találkozott már az úgynevezett szakaszolással, ami a gyász témájával foglalkozó különböző szakembereknél ha nem is teljesen egyforma, de nagyon hasonlatos. Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus  Mayer Máté pszichológus

A 2022. május 25-ei adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 3. rész Nehéz téma az elmúlás. Erről beszélni, erről gondolkodni, a különböző álláspontokat egymás mellé helyezni, mi több elfogadni, hogy eltérő nézőpontok is lehetségesek... nehéz. A téma mindenkit érint, ez az, ami nem megúszható. Mindenkinek megvan a saját jól bejáratott véleménye is, túl sok az érzelem, túl sok a kell, a muszáj, és kevés a jól bevált kapaszkodó. Semmi nem vesz minket igénybe jobban érzelmileg, mint a megváltoztathatatlan miatti fájdalom.  Egy zen történet szerint egyszer egy fiatal fiú kapott egy lovat ajándékba. Az ismerősei örültek ennek: milyen nagyszerű – mondták. De a zen mester csak annyit mondott: majd meglátjuk. Aztán a fiú lovasbalesetet szenvedett és összetörtek a csontjai. Ó milyen borzasztó – szörnyülködtek az ismerősök. Mire a zen mester megint csak annyit mondott: majd meglátjuk. Nem sokkal később a falu fiataljainak be kellett vonulniuk a háborúba, de a fiú, éppen a törött lába miatt nem mehetett a háborúba. Milyen szerencsés, milyen csodás – mondták az ismerősök. Majd meglátjuk – mondta ismét a zen mester. Vagyis, hogy sokszor a jó és a rossz megítélése nemis olyan könnyű, nem is olyan egyértelmű.  Megszólalók: Szendi Gábor klinakai pszichológus Komár Lajos, a Tan Kapuja buddhista főiskola tanára

A 2022. május 18-i adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 2. rész Az elmúlás az életünket végig kísérő megváltoztathatatlan realitás. Mindig el kell engednünk valamit. Akár elfogadjuk ezt, akár elhárítjuk magunktól. Ady Endre szerint az elmúlás egyenesen az élet célja, vagyis hiába minden. De ez talán – ebben az esetben prózaírói túlzás Ady részéről -, mármint, hogy hiábavaló lenne minden. Mert, ha elkerülni nem is, de megkönnyíteni minden bizonnyal lehetséges az életünket kísérő veszteségek fájdalmát. Legalábbis ezt remélve folytattuk múltkor megkezdett vizsgálódásunkat. Megszólalók: Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanító

A 2022. március 9-ei adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 10. rész Nőj már végre föl! - szoktuk mondani értetlenül, amikor a másik ember számunkra lehetetlen módon viselkedik. Ezzel azt üzenjük neki, hogy figyeljen oda másokra, merjen, döntsön és legfőképpen vállaljon felelősséget. És vajon mi minden mást jelent még a felnőttség? A gyermeki létből az érett személyiség kialakulásáig eljutni hosszú és nehéz folyamat, manapság a televíziós csevegő műsorok, a magazinok, az internet egyik kedvelt témája ez. Összegyűjtöttünk néhány gyakran és szívesen hangoztatott szakértői véleményt arról, hogy milyen is egy megfelelően érett személyiség. Némileg gyanakodva, hogy a dolog korántsem olyan egyértelmű, ahogyan az néhány címszóval leírható.Megszólalók: Mayer Máté család- és párterapeuta; Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus és Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus.

A 2022. március 2-ai adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 9. rész Ez a műsor szándékosan képviseli azt, hogy a megismerés útja sokféle lehet, pontosabban, hogy legyünk nyitottak többféle lehetőségre. Kérdezzünk, figyeljünk, érezzünk és gondolkodjunk. És legfőképpen ne ítélkezzünk. Korunkban az önmegismerés egyik divatos eszköze a pszichológia, de a pszichológia tudományán belül is rengeteg elméleti irányzat és alkalmazott terület létezik. Amelyeknek képviselői olykor – olykor még egymással is vitában állnak. És ezzel nincsen semmi baj, mondja a szakértő. Míg a tudományos pszichológia egy meglehetősen fiatal terület, alig száz évre tehető, addig az önmegismerés egy másik útja, a buddhizmus 2500 éves. Története a megújulásra való készség, a nyitottság, a különböző országok és népek életformájához, hitrendszeréhez, kultúrájához való adaptálódás története is. - De hogyan lesz mindebből valódi megértés, valódi bensővé tétel? Persze most is csak szavakat ígérhetünk, mégis a megértés reményében egy kicsit mélyebbre merészkedtünk.Megszólalók: Mayer Máté család és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító voltak.

A 2022. február 23-ai adás ismétlése:  Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 8. rész Legutóbb a közösségben való létezés, a társadalomba való betagozódás során vagy annak dacára elérhető lelki szabadságunk esélyeit vizsgáltuk. A szélesebb rátekintésből most közelebb lépünk az egyéni lehetőségekhez. A személyes példák persze mindig hordoznak általános érvényű elemeket is, hiszen bizonyos élethelyzetek és feladatok a legtöbbünknél azonosak. Vannak például ú.n. természetes válságok, olyan periódusok, amikor egy külső-belső változásokkal együtt járó helyzet nyomasztóan, akár krízisként nehezedhet ránk. Ilyen lehet a kisgyermekkorban, a kamasz korban, az idős korban és ilyen az életközépi válságnak nevezett életszakasz is, amiről sokan úgy tartják, csak kitaláció, míg mások szerint nagyon is valóságos lelki-erőpróba. Megszólalók: Mayer Máté család és párterapeuta, Szendi Gábor klinikai szakpszichológus, Tarr Bence László filozófus Komár Lajos buddhista tanító

A 2022. február 16-ai adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 7. rész Sorozatunkban néhány rész óta már a szabadságról beszélgettünk. A szabadságról elsősorban lelki értelemben. Arról, hogy miképpen élhetünk lelkileg kiegyensúlyozott, boldog életet minden külső-belső hatás, tehát a kapott és a tanult minták, a különböző élethelyzetek dacára. És ha mindez nem lenne elég, mármint az örökségünk, a család, a szűkebb környezet hatásai, ezek által, ezektől elválaszthatatlanul ott van még a társadalomba való beilleszkedés kényszere is. Már, ha kényszernek éljük meg. De akkor hol a szabadság? Egyáltalán elérhető-e a lelki szabadság? Immanuel Kant írta ugye a felvilágosodás eszméjével kapcsolatban, hogy az nem más, mint kilábalás a magunk teremtette kiskorúságból, bátorság arra, hogy ne mások vezessenek, hanem a saját értelmünkre támaszkodjunk. Kant a 18. század filozófusa volt, ahogyan a felvilágosodás eszméje és mozgalma is javarészt ide tehető. És mi a helyzet, hol tartunk napjainkban? Erről beszélgettünk ebben az adásban. Megszólalók: Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus, Mayer Máté család és párterapeut, Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

A 2022. február 9-ei adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 6. rész Rengeteg olyan dolog van az életben, ami a lelki szabadságunk útjában áll. A legtöbbször persze a legfőbb akadály mi magunk vagyunk. A szokásaink, a nézeteink, a megrögzöttségeink. Nehezítő körülményből persze mindenkinek kijut, kinek több, kinek kevesebb és mindenkinek a saját ügye a legproblémásabb, hiszen annak megoldásáért ő a felelős. És ezt az is érzi, aki nem mondja ki. És van olyan is, amikor az a természetes, hogy éppen nem vagyunk jól. Van, hogy nem csak, nem lehet, de nem is kell kimenekülni egy helyzetből.Megszólalók: Mayer Máté család- és párterapeuta Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus, Komár Lajos buddhista tanár

A 2022. február 2-ai adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 5. rész Bármilyen meglepő, egy 2014-es a Chicagói Egyetemen végzett agyi képalkotó, vagyis MRI-vizsgálat-sorozat azt igazolta, hogy az igazságérzetünk működését bizony a gondolkodásuk vezérli. A folyamatban az érzelmeknek szinte semmi szerepük nincs. Ez persze bizonyos szempontból könnyebbség azoknak, akiknek nem egyszer a túlfejlett igazságérzetük okozta kellemetlenségekkel kell szembenézniük. A gondolatainkat talán egyszerűbb kezelnünk, mint az érzelmeinket. A műsorban nem csak az igazságérzetről, hanem az úgynevezett szerepszemélyiségeinkről is szó volt, arról, mit mutatunk magunkból másoknak a különböző élethelyzetekben. Megszólalt: Síklaki István szociápszichológus Mayer Máté család- és párterapeuta Szendi Gábor klinikai szakpszichológus Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus.

A 2022. január 26-ai adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 4. rész Ugye ismerik a tréfásnak szánt mondást, amikor valakitől megkérdezik, hogy hogy van és az illető azt válaszolja, hogy jól, röviden jól. És hosszabban? – jön a következő kérdés. – Hosszabban? Hosszabban nem jól – így a válasz. Régi igazság, hogy mi magyarok jók vagyunk panaszkodásban. Ami fakadhat egyszerű rossz szokásból, de ha nem vigyázunk és eleget gyakoroljuk, mint minden szokás, ez is szemléletünk, világlátásunk fontos részévé válhat. Ebben az adásban  állandó szakértőinkkel beszélgettünk még a manipulációról és annak hatásairól, a kontroll igényről, de beszéltünk a jelenlét, vagyis a pillanat megtapasztalásáról és az önismeret néhány más lehetőségéről is.  Megszólal: Síklaki István szociálpszichológus,  Mayer Máté csalás és párterapeuta,  Komár Lajos buddhista tanár,  Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

A 2022. január 19-i adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 3. rész A műsor szándékosan szeretné azt is érzékeltetni, hogy milyen sokféleképpen gondolkodunk a világról és benne az ember működéséről. Hogy a meggyőződéseink nem csak, hogy nem azonosak, de nem is biztos, hogy az egyedüli igazságok. Persze miközben a világról alkotott nézeteink biztonságérzetünk fontos pillérei, annak megengedése, hogy másoknak másképp áll össze a valóság, másoknak másképpen működik az életükben ugyanaz, nagyfokú szabadságot is ad. Nem pusztán a nézőpontok szabadságát, hanem a megengedés, az elfogadás, a másik ember tiszteletének szabadságát is.  Megszólalók: Síklaki István szociálpszichológus, Komár Lajos buddhista tanár, Szendi Gábor klinikai szakpszichológus, Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus

A 2022. január 12-ei adás ismétlése: Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 2. rész Ma már az emberek jelentős részének az élete látszólag egyre szabadabb, a rendelkezésre álló lehetőségek hosszú sorából válogathatunk, hogy minél teljesebb, boldogabb életet élhessünk. A vágyott boldogság azonban mégsem jön el. Talán mert lelkileg nem nőttünk fel hozzá? Vajon milyen az a szabadság, amely segít élni az élet, a társadalom adta lehetőségekkel? Sorozatunk következő részeiben ezt vizsgáljuk meg. Megszólalók: Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus Mayer Máté család- és párterapeuta Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus

A 2022. január 5-ei adás ismétlése: Minden valószínűség szerint átlagemberként a legtöbben nagy hatással nem leszünk az emberiségre. A gazdaság, a környezetszennyezés, a háborúk, a nagypolitika globális befolyásolása nem áll módunkban. A világot nem válthatjuk meg. De mindannyian hatunk legalább a közvetlen környezetünkre és ily módon végső soron az egész világra. Amit viszont megtehetünk, hogy a magunk belső világát, a tanult, a hozott és a kapott meggyőződésinket újra gondoljuk és talán egy jobb, egy élhetőbb élet reményében egy részüket át is formáljuk. Vagyis fejlesztjük önmagunkat. A sorozat következő témája a szabadság. Ez egy meglehetősen összetett és bonyolult fogalom, tömören úgy mondhatnánk: a szabadság, mint a megvalósítás lehetősége. A szabad akarat kérdése elsősorban filozófiai kategória, mi a következő adásokban ennek vizsgálatát lelki értelemben kíséreljük meg, vagyis, hogy mi a helyzet a lélek szabadságával? Ebben a részben bevezető következik a témához. Egy fontos adottságunkról, a velünk született erkölcsi érzékünkről, az erkölcsi értékeinkről beszélgettünk.  Megszólalók: Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi tanár Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

A 2022. február 2-i adás ismétlése: Az adás vendége a legendás Lángh Júlia volt. Az egykori rádiós tudósító, fordító, reklámszövegíró, szociális gondozó, újságíró, szerkesztő élt Párizsban, Münchenben, sőt többször hosszú időt Afrikában töltött, először óvónőként, majd csádi fiataloknak tanított rádiós újságírást. Az Afrikához fűződő szerelme újabb és újabb formában, regényben, novellákban, műfordításokban nyilvánul meg. Az adásban Váradi Júlia műsorvezetővel megpróbálták közelebb hozni a mai afrikai kultúrát a magyar hallgatókhoz.

A 2021. december 8-ai adás ismétlése: Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 7.rész Ennek az adásnak a középpontjában az én vizsgálata áll. De eddig is azt vizsgáltuk, hiszen eddig is abból indultunk ki, amit magunkra vonatkoztatunk, amivel azonosítjuk magunkat, amit megélünk. És hogy mindezek megértése, feltérképezése lenne az én vagy önismeret. Igen ám, de ki az az én, aki azonosít, aki vonatkoztat, aki megél? Hogy ez fából vaskarika, vagyis képtelen kérdés? Nem tudom. Megnézzük, hogy a példáink és a válaszaink közelebb visznek-e valamiféle mélyebb megértéshez. Hiszen végül is ez lenne a sorozat célja. Megszólalók: Síklaki István szociálpszichológus Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus Mayer Máté család- és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár

A 2021. december 1-i adás ismétlése: Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről.  Visszatértünk a mindennapi esetekhez, hiszen – lelki önvédelemből – szorongásaink oldásának többféle öntudatlanul alkalmazott módja van. Ilyenek pl. a hibáztatás enyhébb és durvább változatai. De ezúttal elhagytuk a lelki komfortzónánkat is, tippeket kaptunk ahhoz, miként tudunk másképpen rátekinteni a már ismert élethelyzeteinkre. Illetve szó volt még – egy szintén egy sajátos út –, a buddhizmus erkölcsi szabályainak 21. századi értelmezéséről, amelyek szintén egy újfajta nézőpont kimunkálásában segíthetnek. Vendégek: Síklaki István szociálpszichológus Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus Mayer Máté család és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár

A 2021. november 24-i adás ismétlése: Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről.Ebben a részben ismert jelenségekre ismert példákat hoztunk. Olyanokat is, amelyek megdöbbentenek és amelyekkel kapcsolatban akár elutasítás, akár együttérzés a bennünk ébredő reakció, mindenképpen kihívást jelentenek. És voltak olyan történetek, amelyek inspirálóak. Toleranciára, együttérzésre hangolnak. A "mással, máskor is megtörtént már" ismerős érzése pedig reményt, bátorságot adhat nekünk is a tovább lépéshez.Vendégek:Síklaki István szociálpszichológus,Széles Tamás ókatolikus papMayer Máté család és párterapeuta,Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus

A 2021. november 17-i adás ismétlése: Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 4. rész. Beszéltünk a mágikus gondolkodásról és ennek kapcsán arról, hogy kit nevezünk külső kontrollosnak és kit belső kontrollosnak. Arról, hogy miként lehetünk a közösség része, anélkül, hogy nyáj módjára, arctalanul el kellene vegyülnünk. Azután szó volt a felnőtt korúak valódi felnőtté válásáról és a buddhizmus néhány alapvetésének így a buddhista meditációnak korunkra vetített hasznáról, használhatóságáról. A műsorban szerepel: Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus Széles Tamás ókatolikus pap Mayer Máté család és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár

A 2021. november 10.-i adás ismétlése: A műsor 3. részében arról volt szó, hogy hogyan épül fel a saját személyes valóságunk, amivel aztán azonosulunk, sokszor olyannyira, hogy azt fogadjuk el egyedül igaznak. És ha kritika vagy bántás éri ezt az egyedülinek elfogadott igazságunkat, azt személyes sérelemként éljük meg. Hogyan nézzük másként a világot? Hogyan érezzük a helyünkön magunkat benne? Hol kezdődik az önismeret? A műsorban megszólalt: Síklaki István szociálpszichológus Mayer Máté család és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár Széles Tamás ókatolikus pap

A 2021. november 3-ai adás ismétlése: Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről: Pánik, kényszer, kötődési szorongások és ami mögötte van. 2. rész Ebben a részben folytattuk az előző adásban végig nem listázott félelmi megnyilvánulásaink kibeszélését. Szó van még az érzelemről, a félelem és az érzelem szabályozás lehetőségeiről.   Megszólalók:   Síklaki István szociálpszichológus Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus, Mayer Máté család és párterapeuta Széles Tamás ókatolikus pap  

A 2021. október 27-i adás ismétlése: Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 1. rész Téma: a legősibb érzelmeink egyike, a félelem oka és eredete. És különböző megynyilvánulási formái (köztük azok, amikről nem is sejtjük, hogy valójában a félelem mozgatja). Az adás vendégei: Síklaki István szociálpszichológus  Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus Mayer Máté család- és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár Széles Tamás ókatolikus pap

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 4. rész A lelke mélyén mindenki szeretne jóember lenni, hiszen a jó életnek ez feltétele. Nagy kérdés persze, hogy ki, mit tart jónak a saját életére vonatkozóan. Ebben a beszélgetés sorozatban – akár a félelemről, akár a bátorságról vagy éppen az elmúlásról volt szó – számos alkalommal érintettük a kérdést. Vagyis, hogy az egyik legnagyobb életfeladatunk, hogy hogyan legyünk jól, hogyan éljünk jól, hogy végsősoron mit jelent jónak lenni. Ebben a részben a gyász, a veszteség érzelmi feldolgozásának útjáról volt szó. Aki valaha is foglalkozott a témával, bizonyára találkozott már az úgynevezett szakaszolással, ami a gyász témájával foglalkozó különböző szakembereknél ha nem is teljesen egyforma, de nagyon hasonlatos. Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus  Mayer Máté pszichológus

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 3. rész Nehéz téma az elmúlás. Erről beszélni, erről gondolkodni, a különböző álláspontokat egymás mellé helyezni, mi több elfogadni, hogy eltérő nézőpontok is lehetségesek... nehéz. A téma mindenkit érint, ez az, ami nem megúszható. Mindenkinek megvan a saját jól bejáratott véleménye is, túl sok az érzelem, túl sok a kell, a muszáj, és kevés a jól bevált kapaszkodó. Semmi nem vesz minket igénybe jobban érzelmileg, mint a megváltoztathatatlan miatti fájdalom.  Egy zen történet szerint egyszer egy fiatal fiú kapott egy lovat ajándékba. Az ismerősei örültek ennek: milyen nagyszerű – mondták. De a zen mester csak annyit mondott: majd meglátjuk. Aztán a fiú lovasbalesetet szenvedett és összetörtek a csontjai. Ó milyen borzasztó – szörnyülködtek az ismerősök. Mire a zen mester megint csak annyit mondott: majd meglátjuk. Nem sokkal később a falu fiataljainak be kellett vonulniuk a háborúba, de a fiú, éppen a törött lába miatt nem mehetett a háborúba. Milyen szerencsés, milyen csodás – mondták az ismerősök. Majd meglátjuk – mondta ismét a zen mester. Vagyis, hogy sokszor a jó és a rossz megítélése nemis olyan könnyű, nem is olyan egyértelmű.  Megszólalók: Szendi Gábor klinakai pszichológus Komár Lajos, a Tan Kapuja buddhista főiskola tanára

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 2. rész Az elmúlás az életünket végig kísérő megváltoztathatatlan realitás. Mindig el kell engednünk valamit. Akár elfogadjuk ezt, akár elhárítjuk magunktól. Ady Endre szerint az elmúlás egyenesen az élet célja, vagyis hiába minden. De ez talán – ebben az esetben prózaírói túlzás Ady részéről -, mármint, hogy hiábavaló lenne minden. Mert, ha elkerülni nem is, de megkönnyíteni minden bizonnyal lehetséges az életünket kísérő veszteségek fájdalmát. Legalábbis ezt remélve folytattuk múltkor megkezdett vizsgálódásunkat. Megszólalók: Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanító

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 1. rész Életünket végig kíséri az elmúlás. Gyász alatt a leggyakrabban a haláleset miatti veszteség fájdalmát értjük, de fontos tudni, hogy egy szakítás, egy barátság vége, egy munkahely elvesztése, a megváltozott egészségi állapot, de az öregedés, vagy akár egy költözés miatti szomorúság fájdalma is ide tartozik. A gyász a veszteségre adott természetes reakció. A mi kultúránkban. Mert nem mindenütt van így.  Hogyan gyászolunk és vajon hányféleképpen lehet vagy lehetne megküzdeni az elmúlással? Sorozatunk következő adásaiban erről beszélgetünk. A beszélgetés egy ponton különös fordulatot vett. Bár ettől a sorozattól korábban sem volt idegen a személyesség, most mégis valami más történt. A szakértő pszichológus saját története és megrendítő megnyilatkozása új irányt, új nézőpontot tárt fel. Megszólalók: Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 4. rész A kiemelkedő jelentőségű személyiségek sorából ebben az adásban a régmúlt, a közelmúlt és jelenünk egy-egy alakját idéztük meg, IV Bélát, Bibó Istvánt, Hamvas Bélát és Ekhart Tollet. A beszélgetéseket Nagy Lászlóval a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium történelem tanárával kezdtük. Akár ő maga is lehetne példakép, mert tanárként közvetlenül látja, miként alakulnak, vagy alakulnak át korunkban az ideálok és milyen szerepet játszik ebben az iskola? A műsor második felének azt a címet is adhatnánk, hogy ami az előző részekből kimaradt.  Megszólalók: Nagy László, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium történelemtanára Tarr Bence László filozófus Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 3. rész Minden relatív, attól függ, honnan nézzük - ez a tétel az eddigi adások során számos alkalommal igazolódott már, és most az ideáljainkkal kapcsolatban merül fel ismét a kérdés. Manapság, amikor a legfőbb emberi értékek közé a teljesítményközpontúság, a kitartás és a lemondás képessége tartozik, vajon hol marad, hová lesz a személyiség teljességének megélése? És ez utóbbit mennyiben segítik korunk példaképei? Ebben az adásban erről is beszélgetünk, ahogy az is kiderül, mi lehet a közös Kurt Cobain és Teréz anya vagy Amal Clooney és Mahatma Gandhi lelki alkatában. Megszólaló: Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 2. rész Vajon kikből lesznek a példaképek? Olyan személyekből, akik ránk hasonlítanak, vagyis arra, amivé vagy akivé válni szeretnénk, vagy inkább olyan személyekből, akiket elképzelni sem tudtunk volna, de rájuk találtunk és nagyon szeretnénk hozzájuk hasonlatossá válni? Erről is beszélgettünk a műsorban, de szó volt még a csoportszimbólumok erejéről, korunk ideálkínálatáról és a személyes példaképekről is, akik ebben az esteben egy forradalmár, egy tudós, egy színész és egy feltaláló-üzletember.  Megszólaló: Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológussal

Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 1. rész Életünk során minden élmény, minden fontos személyes kapcsolat formálja a személyiségünket. Fiatalkorunkban mindez meghatározóan hat tánk. A pozitív hatások értéket nyújtanak, lelkesítenek, megerősítenek. Belőlük lehet a példa, vagy példakép, amit vagy akit követni szeretnénk. De mit hat ránk inkább? A család, az iskola, a tömegkommunikáció? Kikből lesznek példaképek és mire jók valójában? Az adásban erről beszélgettünk, és ez a téma a sorozat következő részeiben is. Megszólaló: Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a becsületről. 4. rész Az adás indító témája a pletyka, az a régi és meglehetősen elterjedt, de nem tisztességes szokásunk, hogy szeretünk bizalmas információkat megosztani másokról, az érintettek tudta nélkül. Nem szép dolog, de hasznos – mondják egyesek. Vagy mégsem? Majd beszélgettünk a buddhizmusról, amely szemléletében és gyakorlatában sok olyan elemet hordoz, amelyek önmagából kifordult világunkban segítséget, akár támasztékot jelenthetnek. Bár manapság meghallani a mondandó lényegét, nem egyszerű feladat. A buddhista tanítások megértésének nehézsége éppen abban áll, hogy befogadásának feltétele az a szemlélet, amit szeretne átadni. A valódi belső változásra való igény. Majd szó volt még a hűtlenség, a hazugság hétköznapi terheiről, valamint a moralizálás, a politikai hitviták csapdáiról. Megszólalók: Szendi Gábor szakpszichológus, Komár Lajos buddhista tanár, Mayer Máté család és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a becsületről. 3. rész Sok szó esett már arról – ebben a műsorban is –, hogy felnőtté válásunk során részben öröklött, hozott készletből dolgozunk, részben tanult folyamatok alakítanak bennünket. Ez a tanulás lehet tudatosan és lehet tudattalanul végbemenő is. Hogy könnyebb-e az életünk, ha tudatosak vagyunk, azt megtippelni sem lehet, de hogy a tudatosság révén önmagunkkal meghittebb, bensőségesebb viszonyba kerülünk, az biztosra vehető. És vajon létezik-e nagyobb biztonság, nagyobb támogató erő az önazonosságnál, amikor azt érezzük, hogy végre hazataláltunk?Megszólalók: Komár Lajos buddhista tanító Nagy László történelem tanár Tarr Bence László kulturális antropológus.

Ki merem mondani – Beszélgetések a becsületről. 2. rész Az emberek nagy többségét érdekli a bűn, sőt, ha az egyes televíziós csatornák dokumentarista, de akár fikciós filmjeit vesszük alapul, a rablások, a gyilkosságok, a csalások, sőt a sorozatgyilkosok történetei egyenesen tömegeket vonzanak. Persze azt is szeretjük, ha a végén megnyugtató megoldás születik, vagyis, ha a bűnelkövető elnyeri méltó büntetését. De még inkább szeretjük, ha mindez a képernyőn marad. Ebben az adásban a becstelenség néhány válfaját vizsgáltuk meg közelebbről. Mivel természetesen nem pusztán a hétköznapi szórakoztatásunk részeként jelenik meg a bűn. Szinte mindennapi beszédtémát adnak a minket körülvevő csalások, korrupciós ügyek és bár fontos eszmény a becsület mindenki tudja, hogy elképesztő előnyökkel járhat az, ha valaki inkább becstelen. De min múlik az, hogy rálépünk-e erre az útra? Megszólalók: Szendi Gábor klinikai szakpszichológus Mayer Máté pszichológus, családterapeuta Tarr Bence Lászó filozófus

Ki merem mondani – Beszélgetések a becsületről. 1. rész Régóta vizsgált kérdés, hogy vajon a becsületességre, a tisztességrevaló hajlamunk velünk születik-e, vagy inkább tanult folyamat eredménye? Vannak, akik szerint az emberiség nem maradt volna fenn, ha evolúciósan nem égetődik belénk néhány fontos erkölcsi alapelv, így a becsületesség igénye. Mások úgy tartják, hogy a becsület a társadalom által felállított mérce szerint adományozható tisztség, vagyis a társadalmi jutalmazás eszköze. Még az is lehet, hogy a kettő között van az igazság! De kinek az igazsága? Mostantól néhány adáson keresztül a becsület kérdésével foglalkozunk. Honnan ered, mi célt szolgál, van-e még egyáltalán, de legalábbis, hogy olykor, olykor miért érezzük égetően a hiányát?Megszólalók: Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus Mayer Máté család- és párterapeuta Nagy László a budapesti Kölcsey Gimnázium történelem tanára Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 10. rész Nőj már végre föl! - szoktuk mondani értetlenül, amikor a másik ember számunkra lehetetlen módon viselkedik. Ezzel azt üzenjük neki, hogy figyeljen oda másokra, merjen, döntsön és legfőképpen vállaljon felelősséget. És vajon mi minden mást jelent még a felnőttség? A gyermeki létből az érett személyiség kialakulásáig eljutni hosszú és nehéz folyamat, manapság a televíziós csevegő műsorok, a magazinok, az internet egyik kedvelt témája ez. Összegyűjtöttünk néhány gyakran és szívesen hangoztatott szakértői véleményt arról, hogy milyen is egy megfelelően érett személyiség. Némileg gyanakodva, hogy a dolog korántsem olyan egyértelmű, ahogyan az néhány címszóval leírható.Megszólalók: Mayer Máté család- és párterapeuta; Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus és Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus.

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 9. rész Ez a műsor szándékosan képviseli azt, hogy a megismerés útja sokféle lehet, pontosabban, hogy legyünk nyitottak többféle lehetőségre. Kérdezzünk, figyeljünk, érezzünk és gondolkodjunk. És legfőképpen ne ítélkezzünk. Korunkban az önmegismerés egyik divatos eszköze a pszichológia, de a pszichológia tudományán belül is rengeteg elméleti irányzat és alkalmazott terület létezik. Amelyeknek képviselői olykor – olykor még egymással is vitában állnak. És ezzel nincsen semmi baj, mondja a szakértő. Míg a tudományos pszichológia egy meglehetősen fiatal terület, alig száz évre tehető, addig az önmegismerés egy másik útja, a buddhizmus 2500 éves. Története a megújulásra való készség, a nyitottság, a különböző országok és népek életformájához, hitrendszeréhez, kultúrájához való adaptálódás története is. - De hogyan lesz mindebből valódi megértés, valódi bensővé tétel? Persze most is csak szavakat ígérhetünk, mégis a megértés reményében egy kicsit mélyebbre merészkedtünk.Megszólalók: Mayer Máté család és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító voltak.

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 8. rész Legutóbb a közösségben való létezés, a társadalomba való betagozódás során vagy annak dacára elérhető lelki szabadságunk esélyeit vizsgáltuk. A szélesebb rátekintésből most közelebb lépünk az egyéni lehetőségekhez. A személyes példák persze mindig hordoznak általános érvényű elemeket is, hiszen bizonyos élethelyzetek és feladatok a legtöbbünknél azonosak. Vannak például ú.n. természetes válságok, olyan periódusok, amikor egy külső-belső változásokkal együtt járó helyzet nyomasztóan, akár krízisként nehezedhet ránk. Ilyen lehet a kisgyermekkorban, a kamasz korban, az idős korban és ilyen az életközépi válságnak nevezett életszakasz is, amiről sokan úgy tartják, csak kitaláció, míg mások szerint nagyon is valóságos lelki-erőpróba. Megszólalók: Mayer Máté család és párterapeuta, Szendi Gábor klinikai szakpszichológus, Tarr Bence László filozófus Komár Lajos buddhista tanító

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 7. rész Sorozatunkban néhány rész óta már a szabadságról beszélgettünk. A szabadságról elsősorban lelki értelemben. Arról, hogy miképpen élhetünk lelkileg kiegyensúlyozott, boldog életet minden külső-belső hatás, tehát a kapott és a tanult minták, a különböző élethelyzetek dacára. És ha mindez nem lenne elég, mármint az örökségünk, a család, a szűkebb környezet hatásai, ezek által, ezektől elválaszthatatlanul ott van még a társadalomba való beilleszkedés kényszere is. Már, ha kényszernek éljük meg. De akkor hol a szabadság? Egyáltalán elérhető-e a lelki szabadság? Immanuel Kant írta ugye a felvilágosodás eszméjével kapcsolatban, hogy az nem más, mint kilábalás a magunk teremtette kiskorúságból, bátorság arra, hogy ne mások vezessenek, hanem a saját értelmünkre támaszkodjunk. Kant a 18. század filozófusa volt, ahogyan a felvilágosodás eszméje és mozgalma is javarészt ide tehető. És mi a helyzet, hol tartunk napjainkban? Erről beszélgettünk ebben az adásban. Megszólalók: Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus, Mayer Máté család és párterapeut, Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 6. rész Rengeteg olyan dolog van az életben, ami a lelki szabadságunk útjában áll. A legtöbbször persze a legfőbb akadály mi magunk vagyunk. A szokásaink, a nézeteink, a megrögzöttségeink. Nehezítő körülményből persze mindenkinek kijut, kinek több, kinek kevesebb és mindenkinek a saját ügye a legproblémásabb, hiszen annak megoldásáért ő a felelős. És ezt az is érzi, aki nem mondja ki. És van olyan is, amikor az a természetes, hogy éppen nem vagyunk jól. Van, hogy nem csak, nem lehet, de nem is kell kimenekülni egy helyzetből.Megszólalók: Mayer Máté család- és párterapeuta Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus, Komár Lajos buddhista tanár

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 5. rész Bármilyen meglepő, egy 2014-es a Chicagói Egyetemen végzett agyi képalkotó, vagyis MRI-vizsgálat-sorozat azt igazolta, hogy az igazságérzetünk működését bizony a gondolkodásuk vezérli. A folyamatban az érzelmeknek szinte semmi szerepük nincs. Ez persze bizonyos szempontból könnyebbség azoknak, akiknek nem egyszer a túlfejlett igazságérzetük okozta kellemetlenségekkel kell szembenézniük. A gondolatainkat talán egyszerűbb kezelnünk, mint az érzelmeinket. A műsorban nem csak az igazságérzetről, hanem az úgynevezett szerepszemélyiségeinkről is szó volt, arról, mit mutatunk magunkból másoknak a különböző élethelyzetekben. Megszólalt: Síklaki István szociápszichológus Mayer Máté család- és párterapeuta Szendi Gábor klinikai szakpszichológus Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus.

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 4. rész Ugye ismerik a tréfásnak szánt mondást, amikor valakitől megkérdezik, hogy hogy van és az illető azt válaszolja, hogy jól, röviden jól. És hosszabban? – jön a következő kérdés. – Hosszabban? Hosszabban nem jól – így a válasz. Régi igazság, hogy mi magyarok jók vagyunk panaszkodásban. Ami fakadhat egyszerű rossz szokásból, de ha nem vigyázunk és eleget gyakoroljuk, mint minden szokás, ez is szemléletünk, világlátásunk fontos részévé válhat. Ebben az adásban  állandó szakértőinkkel beszélgettünk még a manipulációról és annak hatásairól, a kontroll igényről, de beszéltünk a jelenlét, vagyis a pillanat megtapasztalásáról és az önismeret néhány más lehetőségéről is.  Megszólal: Síklaki István szociálpszichológus,  Mayer Máté csalás és párterapeuta,  Komár Lajos buddhista tanár,  Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus                                                 

A magyar ember tud és szeret is panaszkodni, a múlton rágódni vagy a jövő miatt aggódni, és ha nem vigyázunk, mindez világlátásunk részévé válik, és szabadságunk rovására megy. Mások elvárásai, de még a divat is manipulálnak, persze nem biztos, hogy ez a kárunkra van. Hogy hogyan, ki és mi befolyásolja életünket, arról Síklaki István szociálpszichológussal beszélgettünk.    

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 3.rész A műsor szándékosan szeretné azt is érzékeltetni, hogy milyen sokféleképpen gondolkodunk a világról és benne az ember működéséről. Hogy a meggyőződéseink nem csak, hogy nem azonosak, de nem is biztos, hogy az egyedüli igazságok. Persze miközben a világról alkotott nézeteink biztonságérzetünk fontos pillérei, annak megengedése, hogy másoknak másképp áll össze a valóság, másoknak másképpen működik az életükben ugyanaz, nagyfokú szabadságot is ad. Nem pusztán a nézőpontok szabadságát, hanem a megengedés, az elfogadás, a másik ember tiszteletének szabadságát is.  Megszólalók: Síklaki István szociálpszichológus, Komár Lajos buddhista tanár, Szendi Gábor klinikai szakpszichológus, Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 2. rész Ma már az emberek jelentős részének az élete látszólag egyre szabadabb, a rendelkezésre álló lehetőségek hosszú sorából válogathatunk, hogy minél teljesebb, boldogabb életet élhessünk. A vágyott boldogság azonban mégsem jön el. Talán mert lelkileg nem nőttünk fel hozzá? Vajon milyen az a szabadság, amely segít élni az élet, a társadalom adta lehetőségekkel? Sorozatunk következő részeiben ezt vizsgáljuk meg. Megszólalók: Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus Mayer Máté család- és párterapeuta Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 1. rész Minden valószínűség szerint átlagemberként a legtöbben nagy hatással nem leszünk az emberiségre. A gazdaság, a környezetszennyezés, a háborúk, a nagypolitika globális befolyásolása nem áll módunkban. A világot nem válthatjuk meg. De mindannyian hatunk legalább a közvetlen környezetünkre és ily módon végső soron az egész világra. Amit viszont megtehetünk, hogy a magunk belső világát, a tanult, a hozott és a kapott meggyőződésinket újra gondoljuk és talán egy jobb, egy élhetőbb élet reményében egy részüket át is formáljuk. Vagyis fejlesztjük önmagunkat. A sorozat következő témája a szabadság. Ez egy meglehetősen összetett és bonyolult fogalom, tömören úgy mondhatnánk: a szabadság, mint a megvalósítás lehetősége. A szabad akarat kérdése elsősorban filozófiai kategória, mi a következő adásokban ennek vizsgálatát lelki értelemben kíséreljük meg, vagyis, hogy mi a helyzet a lélek szabadságával? Ebben a részben bevezető következik a témához. Egy fontos adottságunkról, a velünk született erkölcsi érzékünkről, az erkölcsi értékeinkről beszélgettünk.  Megszólalók: Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi tanár Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

A sorozatban a pszichológus (a kutató és a terapeuta), a szociálpszichológus, az ókatolikus pap és a buddhista tanító hétről, hétre azt fejtegette, hogy miként szabadulhatunk meg félelmeinktől, hogyan ismerhetjük fel és hogyan háríthatjuk el a félelem káros hatásait. Néha persze a szakértők szavaiból az is kiderült, hogy lehet, hogy értik a félelem nyelvét, de ők sem mentesek a félelem különböző ártalmaitól. Ebben és még a következő részben a sorozatból már ismert két szakértő beszélt a saját a félelmeiről és persze a megküzdés módjáról is.   Megszólalók:   Mayer Máté család- és párterapeuta   Komár Lajos buddhista tanár.

Széles Tamás ókatolikus pap a kezdetektől része annak a beszélgetői körnek, amelynek tagjai hétről hétre fejtik ki gondolataikat a Ki merem mondani adásában. Az életünket behálózó, olykor megbénító félelmeinkről, az azokkal való bánásmód mikéntjéről Széles Tamás letisztult gondolatokkal, mélyen elkötelezett egyházi emberként nyilatkozik. A sorozat indításakor a bemutatásnál dilemmát okozott, hogy elhangozzék-e hogy Széles Tamásnak a lelkészi hivatása mellett, már azt megelőzően volt/van egy másik hivatása is, hogy a hallgatók közül sokan ismerhetik, találkozhattak már vele színházban vagy éppen külföldi filmek szikronhangjaként. Széles Tamás ugyanis színész (is). Nyilvánvaló volt, hogy erről is beszélgetnünk kell tehát.  Karácsonyi beszélgetés Széles Tamással. 

Olyan távolságokba is elmerészkedünk, amelyek a mi kultúránkban meglehetősen szokatlanok. Tettük ezt azért is, amiért tulajdonképpen ez a műsor is létrejött. Hogy megnézhessük és ezáltal talán könnyebben elfogadjuk, hogy a minket körülvevő világnak és benne az embernek milyen sokféle megközelítése és értelmezése lehetséges. És, hogy ebben a sokféleségben mennyire nehéz, megkockáztatható, hogy lehetetlen, de talán nem is kell igazságot tennünk. Mert ahány nézőpont, annyi igazság. Az életünk tele van kétségekkel, bizonytalanságokkal, félelmekkel. De ha az említett sokféleséget elfogadnánk, akár csak lehetőségként, ha lenne bátorságunk olykor kitekinteni a megszokott, az egyedülinek vélt igazságaink mögül, talán a szorongásaink, a félelmeink jó részét is felszámolnánk. Ez persze nem azt jelenti, hogy az elnyomást, a jogtalanságot, a bűnt is el kell fogadnunk. Sőt, ha van bátorságunk nyitottan és megengedően szemlélődni, lesz bátorságunk önmagunk jobb megismeréséhez és ezáltal önmagunk őszinte, hiteles képviseletéhez is. És ezzel el is jutottunk egy nagyon fontos erőforrásunk, a bátorság kérdéséhez. Az adás minden megszólalója egyetértett abban, hogy a bátorság természetesen nem jelent félelem nélküliséget. Megszólalók: Síklaki István szociálpszichológus Széles Tamás ókatolikus pap Mayer Máté család és párterapeuta Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus,

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 7.rész Ennek az adásnak a középpontjában az én vizsgálata áll. De eddig is azt vizsgáltuk, hiszen eddig is abból indultunk ki, amit magunkra vonatkoztatunk, amivel azonosítjuk magunkat, amit megélünk. És hogy mindezek megértése, feltérképezése lenne az én vagy önismeret. Igen ám, de ki az az én, aki azonosít, aki vonatkoztat, aki megél? Hogy ez fából vaskarika, vagyis képtelen kérdés? Nem tudom. Megnézzük, hogy a példáink és a válaszaink közelebb visznek-e valamiféle mélyebb megértéshez. Hiszen végül is ez lenne a sorozat célja. Megszólalók: Síklaki István szociálpszichológus Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus Mayer Máté család- és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 6. rész Visszatértünk a mindennapi esetekhez, hiszen – lelki önvédelemből – szorongásaink oldásának többféle öntudatlanul alkalmazott módja van. Ilyenek pl. a hibáztatás enyhébb és durvább változatai. De ezúttal elhagytuk a lelki komfortzónánkat is, tippeket kaptunk ahhoz, miként tudunk másképpen rátekinteni a már ismert élethelyzeteinkre. Illetve szó volt még – egy szintén egy sajátos út –, a buddhizmus erkölcsi szabályainak 21. századi értelmezéséről, amelyek szintén egy újfajta nézőpont kimunkálásában segíthetnek. Megszólalók: Síklaki István szociálpszichológus Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus Mayer Máté család és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 5. részEbben a részben ismert jelenségekre ismert példákat hoztunk.Olyanokat is, amelyek megdöbbentenek és amelyekkel kapcsolatban akár elutasítás, akár együttérzés a bennünk ébredő reakció, mindenképpen kihívást jelentenek. És voltak olyan történetek, amelyek inspirálóak. Toleranciára, együttérzésre hangolnak. A "mással, máskor is megtörtént már" ismerős érzése pedig reményt, bátorságot adhat nekünk is a tovább lépéshez. Megszólalók:Síklaki István szociálpszichológus,Széles Tamás ókatolikus papMayer Máté család és párterapeuta,Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus,

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 4. rész. Téma: Beszéltünk a mágikus gondolkodásról és ennek kapcsán arról, hogy kit nevezünk külső kontrollosnak és kit belső kontrollosnak. Arról, hogy miként lehetünk a közösség része, anélkül, hogy nyáj módjára, arctalanul el kellene vegyülnünk. Azután szó volt a felnőtt korúak valódi felnőtté válásáról és a buddhizmus néhány alapvetésének így a buddhista meditációnak korunkra vetített hasznáról, használhatóságáról. Megszólalók: Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus Széles Tamás ókatolikus pap Mayer Máté család és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 3. rész  Téma: Hogyan épül fel a saját személyes valóságunk, amivel aztán azonosulunk, sokszor olyannyira, hogy azt fogadjuk el egyedül igaznak. És ha kritika vagy bántás éri ezt az egyedülinek elfogadott igazságunkat, azt személyes sérelemként éljük meg. Hogyan nézzük másként a világot? Hogyan érezzük a helyünkön magunkat benne? Hol kezdődik az önismeret? MEgszólalók: Síklaki István szociálpszichológus Mayer Máté család és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár Széles Tamás ókatolikus pap.

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 2. rész   Téma: Pánik, kényszer, kötődési szorongások és ami mögötte van.  Ebben a részben folytattuk az előző adásban végig nem listázott félelmi megnyilvánulásaink kibeszélését. Szó van még az érzelemről, a félelem és az érzelem szabályozás lehetőségeiről.   Megszólalók:   Síklaki István szociálpszichológus Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus, Mayer Máté család és párterapeuta Széles Tamás ókatolikus pap

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 1. rész Téma: A legősibb érzelmeink egyike, a félelem oka és eredete. És különböző megynyilvánulási formái (köztük azok, amikről nem is sejtjük, hogy valójában a félelem mozgatja). Megszólalók:   Síklaki István szociálpszichológus Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus, Mayer Máté család és párterapeuta Komár Lajos buddhista tanár Széles Tamás ókatolikus pap Szerkesztő-műsorveuező: Sugár Ágnes