Egy nagyon különleges területen dolgozó és kutató fiatalember lesz ezúttal Bányi Kriszta beszélgetotársa. O nem más, mint a szombathelyi származású Koczka André. Grazban találkoztak, és ültek le beszélgetni, ugyanis André egy leginkább kutyára hasonlító robot fejlesztésén dolgozik, amely ráadásul képes arra, hogy önálló döntéseket hozzon, és így teljesítse a megadott feladatot. Hogy honnan indult a fiatal mérnök robotok iránti szenvedélye, az is kiderül a beszélgetésbol.

Magyarországon az utóbbi időben egyre kedveltebbek lettek a „folkudvarok”, „folkkocsmák”, melyek tulajdonképpen a hagyományőrzésnek, és a táncházmozgalomnak újabb változatai. Van egy kis beszélgetés, iszogatás – és közben magyar népzene szól. Az őrvidéki magyarok szeptember utolsó hétvégéjén kipróbálhatták, milyen is a folkkocsma, melyet a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület hirdetett meg, első ízben. Az egyesület saját népzenei együttesei, a Csörge és a Szélforgók húzták a talpalávalót. Míg a vendégek nótázva és táncra perdülve szórakoztak, addig az őrvidéki zenekaroknak egy újabb mérföldkő volt a táncház. Hogy miért? Kiderül Weber Katalin riportjából.

Immár 35 éve, hogy a burgenlandi-magyar határon átszakadt a Kelet- és Nyugat-Európát évtizedeken át elválasztó Vasfüggöny. Ennek hiteles történetét egy amerikai politológus, Matthew Longo írta meg. Az angolul tavaly megjelent kötet azóta nagy feltűnést keltett világszerte. A 35. évfordulóra a magyar nyelvű kiadás is napvilágot látott, melyet a Páneurópai Pikniktől elválaszthatatlan városban, Sopronban mutattak be először az író jelenlétében. A sorsfordító eseményről ilyen átfogó munka eddig még nem készült. Palágyi Zsófia tudósítása.

A Collegium Hungaricum Bécs és a MAK együttmuködésében kettos évfordulót ünnepelnek: a Rubik-kocka 50 éves, a feltalálója, Rubik Erno pedig 80. születésnapját ünnepli. Október 22-én maga Rubik Erno is Bécsbe érkezik, és megnyílik egy pop-up kiállítás is MAK-ban, amelyet a magángyujteményébol állítottak össze. A rendezvény október 22-én, 16.00 és 21.00 óra között számos eseményt kínál.

Bányi Kriszta beszélgetotársa ezúttal a Svung - Bécsi Magyar Színház társulatának tagja, Pille Tamás lesz. Bábszínészi elhivatottsága már nagyon fiatal korában megmutatkozott, bár Magyarországon emellett nevet szerzett magának mint énekes, komikus színész is. Idén már a harmadik évadot kezdte meg Bécsben. Hogy miért is jött az osztrák fovárosba, milyen darabokkal készülnek az új évadban, és a bábszínház mellett milyen területen látható akár Bécsben is, arról is hallhatnak a beszélgetésben.

Fennállása hatvanadik évfordulóját ünnepli a bécsi „Europa“-Club idén, amely egykor az ’56-os magyar fiatalok bécsi kulturális, identitásorzo egyesületeként alakult. A jubileum kapcsán két helyszínen is szerveztek eseményeket, megemlékezéseket idén osszel. Az ünneplo közönség egy része hajóra szállt Bécsben, ahol egy sokszínu kultúrprogramon vett részt, míg a másik része a hagyománynak megfeleloen Bad Deutsch-Altenburg/Németóváron, a Szent István-szobornál és az emlékkonél helyezte el az emlékezés koszorúját. Bányi Kriszta a Dunai hajózáson vett részt, és készített az önök számára is egy beszámolót.

A Blue Danube Nemzetközi Filmfesztivált idén hetedik alkalommal rendezték meg, október elso hetében. A megnyitót Bécsben tartották, az idén 100 éves Collegium Hungaricumban, ahol ezzel egyidoben egy filmtörténeti kiállítás is nyílt, ami, ahogy Méhes Márton, az intézet igazgatója fogalmazott: open end esemény, vagyis egyelore nincs is meghatározva, hogy meddig lesz látható a tárlat anyaga. Az eseményen részt vett Bányi Kriszta is, az o összefoglalója következik.

Ezúttal egy magyar színészházaspár lesz a vendége Bányi Krisztának, akikkel Bécsben ült le beszélgetni a legutóbbi, egyben az évad elso „#itthonotthon“ rendezvényét követoen. Borbély Alexandra és Nagy Ervin mesél majd a meseolvasásról két éves ikerlányaik kapcsán, de természetesen lesz szó filmezésrol, Oscar jelölésrol és még a közös munkalehetoségrol is.

Pár nappal a tervezett időpont elott kellett az árvízhelyzet miatt módosítani a harmadik alkalommal meghirdetett AchtUngarn Fesztivál helyszínét Bécsben, amelynek hagyományosan a Praterben található Der Garten ad helyet évről-évre. A Kerekasztal – Runder Tisch segítségére ezúttal a Collegium Hungaricum sietett, amely helyet biztosított a három napos eseménysorozatnak, így nem kellett lemondani az időjárás ellenére sem a programokat. Ráadásul ezen a hétvégén tartotta meg az AMAPED is a 20. születésnapját. Bányi Kriszta látogatott el Bécsbe, és készített egy összefoglalót az eseményről.

Következő riportunkban egy ma már ritka mesterségnek eredünk nyomába: a kékfestésnek. A kékfestő kelme az elmúlt századokban jelentős szerepet játszott a magyar és a burgenlandi népviseletben is. Eredete vitatott, egyesek szerint Kínából, más feltételezések alapján Törökországból, Kis-Ázsián át került Európába. Európában. 2018 novemberétől a kékfestés az UNESCO Szellemi kulturális örökség része, Magyarország Szlovákiával, Ausztriával, Csehországgal és Németországgal közösen terjesztette fel a kérelmet. Ma már kevés műhely működik. Ausztriában kettő, - ezek közül az egyik a száz éve hagyományosan kelmét előállító kőhalmi/steinbergi Koó család manufaktúrája. Magyarországon öt műhely maradt fenn. A Győri Kékfestő Műhely mesterei immár második alkalommal kaptak meghívást Alsóőrbe, ahol egy workshop keretében avatták be az érdeklődőket, köztük kolléganőnket Weber Katalint is a kékfestés hagyományába, titkaiba.

Mindketten Magyarországról költöztek Ausztriába, mindketten irodalommal foglalkoznak, így most együtt indítják útjára a BIM – Bécsi Irodalmi Műhelyt, ahol írószemináriumot és műfordító műhelyt tartanak. Kiss Tibor Noé író és Nádori Lídia műfordító nem titkolt célja az sem, hogy idővel az irodalomszeretet egy közösséget is építsen.

Biztosan Önök is felfigyeltek már rá, hogy amíg a városok peremén egyre több bevásárlóközpont épül, addig a belvárosok kiüresednek. A legtöbb területet zöld fű vagy park helyett beton borítja, a belvárosokban közben egyre nő az üres kirakatok, kiadó üzletek aránya. A régebben hangulatos, frekventált belvárosi bevásárlóutcák mintha lassan elvesztenék vonzerejüket. Mit tehetünk, hogyan állitsuk meg vagy hogyan forditsuk vissza ezt a folyamatot? Hogy is nézzen ki a jövő belvárosa? Mit szeretnének a lakosok? Ezeknek jártunk utána két érintett városban, Oberwart/Felsőőrben és Oberpullendorf/Felsőpulyán.

Az AMAPED, a Bécsi Magyar Iskola és a Bécsi Magyar Iskolaegyesület szeptember közepén először tartott közös tanévnyitót, ami a gyerekeknek kikapcsolódást, a felnőtteknek pedig az együttműködés újabb mérföldkövét jelentette. Bár egy ideig úgy tűnt, a programot le kell mondani a hirtelen jött eső és árvíz miatt, végül mégis megvalósult a tanévnyitó – kicsik és nagyok legnagyobb örömére.

Színes Kultúránk címu musorunk legújabb kiadásában az alsó-ausztriai Perchtoldsdorf hangulatos könyvesboltjából jelentkezik, ahol Fónyad Gábor íróval beszélgetünk legújabb könyvéröl: A Was kommt noch – Ami még jön cimü regény az életközepi válság dilemmájáról szól, szórakoztatóan és humorosan.

Itt van az osz és ezzel megkezdodnek az oszi munkák is a kertekben. A nyári kánikula után itt az ideje, hogy megtisztítsuk a kertet és elokészítsük a következo évre. Szeptember-október hónapokban a cserjéket, bokrokat vissza kell vágni, de az osz a legmegfelelobb évszak az új növények, fák, bokrok ültetésére is. De mit ültessünk? Melyek azok a bokrok, amelyek bírják a száraz és melegebb nyarakat? Czeglédi Tamás a SNOT indusztriál metál zenekar tagja ilyenkor a kertekben "turnézik" és ismeroseinek is segít a kertek gondozásában. Weber Katalin a hobby-kertészt arról kérdezte, hogy milyen növényeket ültessünk ilyenkor osszel.

Burgenlandban egyre kevesebb a vendéglok száma. A gazdasági kamara adatai szerint az elmúlt 30 évben a vállalkozások 60 százaléka zárt be. Ennek egyrészt a megváltozott fogyasztói magatartás az oka, másrészt sok helyütt az utódok hiánya. Szerencsére egyre több magyar pincér dönt úgy, hogy átveszi azt a vendéglot, ahol éveken át dolgozott. Weber Katalin meglátogatott pár ilyen helyet.

Podcast vagy rádió – ezt a kérdést járja körbe következo összeállításunk. Mivel mind a podcast, mind a rádió musorok szinte azonos térben érhetoek el, emiatt talán nem is lehet pontosan megmondani, hogy melyik a jobb? Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy hallgatóink vajon mit részesítenek elonybe, és vajon sikerült-e már minden korosztályban teret hódítania a manapság egyre népszerubb podcast adásoknak? Bányi Kriszta ült le beszélgetni hallgatóinkkal, és kérdezett meg bennünket, kollégáit is, hogy mi vajon hogy állunk ezzel a kérdéssel.

A fennállása 25. jubileumát ünneplő bécsi Napraforgók Néptánccsoport a nyáron egy izgalmas vállalkozásba kezdett. A táncosok egy napra egy napraforgótáblába költöztek, hogy megörökítsék népviseleteiket. A fotósorozat egy államilag támogatott digitalizációs projekt keretében készülhetett el. Erről beszélgetett Németh Zsuzsanna művészeti vezetővel Bognár László.

A „Hoség-Inform“ nevet kapta az idei 53. Inform Oberwart kiállítás és vásár, és talán épp a kánikula miatt kevesebb volt a látogatók száma is. Akik viszont ellátogattak a régió legnagyobb gazdasági vásárára, azoknak színes programban volt részük. Mint mindig, ezúttal is lehetett magyar szót hallani, sok érdeklodo érkezett Magyarországról, de voltak magyar kiállítók is és az orvidéki magyarság is képviseltette magát – az alsóori UMIZ elso ízben szerepelt önálló standdal. A saját kiadványok – gyermekkönyvek, helytörténeti kötetek – böngészése mellett egy divatbemutatón is részt vehettek a fiatalok és a gyerekek. Weber Katalin kolléganonk a divatbemutatót is megnézte, de a magyar kiállitók érdekes fejlesztéseirol is képet kapott a nagyszínpadon:

Vendégünk Kulmon Angelika, felvidéki származású, Mödlingben élő tájépítész. Beszélgetésünkből kiderül, hogy mi köze a mai zöld gondolkodásnak nagyszüleink tudásához, milyen egy fenntartható otthon, és milyen messzire kerültünk el a természettől.

Bár a napokban már újra elindult a tanítási év, de a nyár utolsó hetét kihasználva a BMKE szervezésében magyar nyelvi tábort tartottak Siget in der Wart/Őriszigetben. Pont a nyár okán, még kötetlen formában, játékos keretek között ismerkedhettek az új magyar szavakkal, kifejezésekkel a gyerekek. Az egyik foglalkozásra Bányi Kriszta is ellátogatott.

Felsőpulyán szomszédoltak a bécsújhelyiek, kihasználva a nyári időszak kínálta programot Burgenlandban. Egyrészt a földrajzi közelség, másrészt a két évtizedes múltjuk miatti tapasztalatok megismerése adott okot arra a Wiener Neustadtban tavaly megalakult magyar egyesület vezetőségének, hogy ellátogassanak Oberpullendorfba, ahol a heti piacon ezúttal ismét a helyi magyarok biztosították a kulturális programokat. Ezúttal Bányi Kriszta is velük tartott. A találkozóról készült beszámolóját most Önök is hallhatják.

2005 és 2010 között a magyar ifj. Harangozó Gyula volt a bécsi Operaház és a Volksoper balett-társulatának muvészeti igazgatója. A Magyar Nemzeti Balett igazgatójaként pályázta meg a posztot, így nem meglepo, hogy Bécsbe, a budapesti társulatból hozott magával balett muvészeket. Köztük Delbó Balázst is, aki azóta is itt él és dolgozik Ausztriában. Hogy miként alakult az élete az elmúlt mintegy 20 esztendo alatt, az is kiderült a következo beszélgetésbol. Az egykori balett muvésszel Bányi Kriszta találkozott Bécsben.

Magyar hívekkel telt meg nemrég a bécsi Szent István-székesegyház a Stephansdom, hiszen öbb évtizedes hagyománya van annak, hogy a magyar államalapítás ünnepét követo hétvégén magyar nyelvu misét, és új kenyér áldást tartanak a magyarok Bécs szívében, melyre Bányi Kriszta is ellátogatott:

A 18. század elején Kismartonban épült volna meg az akkori Magyarország legnagyobb Mária temploma. I. Esterházy Pál terve azonban halálával meghíúsult, de fia Mihály felépíttette a mai Hegyi-templomot melyet 1803-ban szentelték fel. A barokk templom ma kincstárával, altemplomával, a Haydn-mauzóleummal és a Kálvária-heggyel a Kismartonba látogató turisták egyik kedvenc úticélja. A templom a közelmúltban további látnivalókkal bovült: Itt kapott új helyet az Egyházmegyei Múzeum és itt nyílt meg a „100 éve védoszent Szent Márton” címu idoszaki kiállítás is, melynek egyik kurátora, Weinhäusel - Farkas Ildikó muvészettörténész enged betekintést nekünk.

Kulturális portrénkból ez alkalommal az osztrák vitorlássport magyar származású sikerkovácsát, Fundák Györgyöt ismerhetik meg közelebbről. Az 1986 és 2019 közötti „Fundák-érát” a vitorlázás aranykoraként emlegetik Ausztriában, amit többek között három olimpiai aranyérem is fémjelez, és amit 2024-ben egy életműdíj is megkoronázott, amit Fundák Burgenland Tartományfőnökétől vehetett át. De hogy jutott el idáig, és hova tovább? Mindezt személyesen Fundák György mondta el nekünk, akivel a Neusiedl am See/nezsideri vitorláskikötőben Palágyi Zsófia találkozott.

Évszázadok óta hagyomány, hogy a Ferto-táj falvaiból az augusztus 15-i Mária-ünnepre a Frauenkirchen/boldogasszonyi bazilikába zarándokolnak a hívek. A hagyományt 1994-ben élesztették fel, amikor az akkori helyi plébános és küldöttsége Magyarországra utaztak, hogy hálát adjanak a vasfüggöny leomlásáért. Idén is mintegy 1000 magyar zarándokolt el Frauenkirchenbe ezen a napon, akikhez Bányi Kriszta is csatlakozott.

A felújított fertodi Esterházy kastélyban sétálva is megérint bennünket a barokk-reneszánsz kor szelleme. Így volt ezzel több, mint 10 évvel ezelott Klötzl Géza rendezo is, aki megálmodta az Barokk Eszterházy Ételfozo Fesztivált. Augusztus 10-én, immár 12. alkalommal mérték össze tudásukat hobby- fozocsapatok egész Magyarországról. Csárdakonyha, úri konyha és polgármesterek kupája kategóriákban készült itt bivalypecsenye Esterházy módra, fokhagymás ponty, sült galamb és tárkonyos vadragu is. A kulináris idoutazásra Weber Katalin is ellátogatott.

Kazališno društvo DUGAVA iz Pinkovca je projduci petak u domacem selu imala premijeru komedije „Glejte, kako bižu“, a i prikcer su glumci stali na pozornici. Igrokaz je hrvatski prevod iz engleskoga i adapcija komedije iz pera autora Philippa Kinga s naslovom „See how they run“. Prezentirali su glumci dinamicnu farsu s tipicnim engleskim humorom u kulturnom domu Pinkovca, i Angelika Reimann-Mariel je bila pri predstavi.

Bár Szentgotthárdon nőtt fel, már óvodásként Ausztriába került, majd az általános iskolát is a dél-burgenlandi Jennersdorf/Gyanafalván kezdte meg. Röth Sára Dorottya képzőmuvész jelenleg Bécsben él és alkot. Hogy merre vitte eddig az élet, mely ország mely egyetemein tanult művészetet, arról is mesélt a Kismartonban látható „Not knowing“ című kiállítás megnyitóján, amelyre a Kunstverein Eisenstadt hívta meg. A tárlat kurátora Monika Georgieva, aki öt fiatal művészt kért fel erre a csoportos kiállításra. Köztük Röth Sára Dorottyát, akivel Bányi Kriszta beszélget.

Ragyogó napsütésben érkeztek meg Máriacellbe a 30. alsóori zarándoklat résztvevoi: négy nap, 130 km, 96 óra gyaloglás és 190.500 lépés után boldogan értek célba azok, akik idén is vállalták ezt a különleges utat. Sokan éveken át zarándokoltak gyalogosan, most kíséroként segítették a csoportot.

A nyár idén kifejezetten kedvezett a vízparti nyaralásoknak, hisz ezúttal nem csak a tengerparton volt garantált, hogy a levego mellett a szabad vizek homérséklete is kelloen magas volt a gondtalan fürdozéshez. Ennek apropóján, és mert az idojárás még boven kitart egy ideig, voltunk kíváncsiak arra, hogy ki, mit részesít elonyben, ha nyaralásról van szó!

Kulturális portrénk főszereplője Weinhäusel-Farkas Ildikó művészettörténész, pedagógus, akivel legutóbb, az új helyre költözött Egyházmegyei Múzeum kiállítását is megtekinthettük. A szombathelyi születésű Weinhäusel-Farkas Ildikó grazi, stájerországi éveket követően telepedett le Burgenlandban, Neckenmarkt/Sopronnyéken. A Grazi Egyetemen tanult, majd a magyarok által is kedvelt zarándokhelyen, Mariazellben kutatta, gondozta a szakrális kincseket. Jelenleg egy nagymartoni és egy kimartoni gimnáziumban rajz, művészet szakos tanár, emellett férjét, Bernhard Weinhäuselt, a kismartoni Egyházmegyei Múzeum vezetőjét támogatja, segíti munkájában, a legutóbbi kiállítást is együtt tervezték.

Milyen témákat rejt szűkebb lakókörnyezetünk? Erre keresték a választ azok a burgenlandi és nyugat-magyarországi fotósok, akik képeiből szabadtéri tárlatot szerkesztett az Eisenstadt/kismartoni Lichtclique filmes és fotósklub. A „Pont–24“ című kiállítást a nyáron Sopronban lehetett megnézni, ősszel pedig Kismartonban mutatják majd be. Bognár László riportja a képekről és alkotóikról.

Bár még tart egy kicsit a nyári szünet a Svung Bécsi Magyar Színház társulatánál is, azonban már azért mégiscsak elmondhatjuk, hogy közeleg az új évad, amelyben újra a repertoáron lesz az előző szezonban bemutatott, "Az ibolya és más pesti erkölcsök" című előadás, a világhírű drámaíró, Molnár Ferenc jeleneteiből. Egy kis kedvcsináló Bányi Krisztától, aki ott volt a premieren, és most megmutatja, legalábbis hangban, hogy miről is szól ez az előadás.

Csapd le csacsi, Indul a bakterház, A miniszter félrelép, Egészséges erotika, Csók anyu. Ki ne ismerné Koltai Róbertet? A 80 éves színész, rendezo életének és pályájának állomásait idézték fel versek, dalok és számtalan improvizáció segítségével Bécsben az Ateliertheater színpadán. A „Sose halok meg?“ címu improvizációs esten Koltai Róbertet párja, Gaál Ildikó kérdezte, és mesélt szrotikat a színész pályafutásának különbözo idoszakaiból. Ahogy tették ezt az eloadás kapcsán Bányi Kriszta mikrofonja elott is.

500 évvel ezelőtt 1524. június 30-án Batthyány Ferenc, II. Lajos magyar királytól kapta meg a Güssing/németújvári vár feletti uralmat. Idén ezt az évfordulót egy nyílt nappal ünnepelték, és ebből az alkalomból a márciusban megnyílt, "Pelikán Németújvár felett" című kiállítást is ingyenesen nézhették meg a látogatók. Az eseményre meghívták a szervezők a Batthyány család leszármazottjait is, akik közül többen nem csak az ország határain belülről, de azon túlról is érkeztek: Németország és Spanyolország mellett például Dél-Amerikából is. De ott volt a találkozón Batthyány Benedikt is, aki a burgenlandi Berstein/Borostyánkőn él. Vele is beszélgetett Bányi Kriszta, aki szintén részt vett ezen a nyílt napi programon.

Idén már 43. alkalommal rendezték meg a Kammermusikfest Lockenhaus rendezvényét. A mintegy 60 zenész részvételével azonban nem csak Lékán, hanem Kőszegen is várták koncertek a zenekedvelő közönséget. A vasi kisváros felújított zsinagógája különleges akusztikájával pedig idén is elismertséget váltott ki az Ausztriából érkező közönség körében is. A három, ott megtartott koncert egyikén, amelyen a mindössze 12 esztendős magyar zongorista, Váray Domonkos is fellépett, Bányi Kriszta is részt vett, és még a fellépése előtti próba során beszélgetett a fiatal tehetséggel.

Vendégünk Schmuck Éva immáron második éve muködteti a Bánki Szilviával közösen létrehozott In Art Studiót Bécsben, amelyben a gyerekek lehetoséget kapnak arra, hogy a képzomuvészettel foglalkozzanak, de közben Workshopokat és kurzusokat tartanak felnotteknek is. De az eredetileg klarinétmuvészként végzett zenész-képzomuvész tervei között szerepel, hogy ezt a két muvészeti ágat a jövoben szorosabbra fuzve tárja majd a közönség elé. Egy újabb muvész-kávéházi beszélgetés következik, ahol Bányi Kriszta kérdez.

Idén is belakták a Siget in der Wart/oriszigeti községtermet azok a gyerekek, akik részt vettek az Ilyés Márton és Bartek Péter Pál vezette színjátszó táborban, amely a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület „Nyári élménynapok“ címu, szünidei programsorozatának volt része. Bányi Kriszta is ellátagott Oriszigetbe, ahol mind a tanárokkal, mind a résztvevo gyerekekkel beszélgetett az élményeikrol.

Ha egy várra gondolunk, akkor általában lovagok, vitézek, várvédo harcok jutnak eszünkbe – nem így a Burg Schlaining/szalónaki vár esetében, melyet Békevárként ismernek a határainkon túl is. Hogyan lett a középkori erodítménybol békevár? Mindez kiderül „Az erodítménytol a békevárig“ címu új, állandó kiállításban, melynek több magyar vonatkozása is van.

A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület „Nyári élménynapok“ elnevezésu szünidei programsorozatában idén is helyet kapott a színjátszó tábor is. A fiatalokkal, akik érdeklodnek a színészet és a színházi világ iránt idén is Ilyés Márton zenepedagógus valamint a felsopulyai Liszt Ferenc Gimnázium tanára, illetve Bartek Péter Pál festomuvész, rajzpedagógus dolgozott együtt, hogy aztán a tábor zárónapján a közönség elott is bemutassák, hogy mi mindent tanultak. Az oriszigeti táborba ellátagott Bányi Kriszta is, aki a próbák közben kérdezte mind a tanárokat, mind a gyerekeket. Egyébként idén is két jelenetet láthatott a nagyérdemu, az egyiket, a "Mit Händen und Füßen" címut németül, míg a Kincses kalandokat magyar nyelven mutatták be az ifjú színészek

Kulturális portrénk főszereplője Woki Zoltán. A hobbi-történész több mint 30 éve él Szentgotthárdon. Az évtizedek során az osztrák-magyar történelem és a Batthyány-család történetének mélyreható szakértőjévé vált. Beszélgetésünkből kiderült hogyan is lett belőle idén márciustól a Güssing/németújvári vár első magyar nyelvű idegenvezetője. Woki Zoltán azt is elmeséli, hogy mi is a kapcsolódása a csatafutáshoz, amit idén épp 20. alkalommal tartanak meg, és ami szintén összeköti Ausztriát és Magyarországot. Bányi Kriszta nemrég a németújvári várban járt, és itt beszélgetett Woki Zoltánnal.

Az idei nyár ismét próbára teszi a kerttulajdonosokat. Forróság, heves zivatarok, jégeső, meztelencsiga-invázió… Ki hogyan küzd meg a kihívásokkal? Hogyan ápoljuk virágainkat? Öntözzünk-e egy zivatar után? Mit tegyünk, ha nem szeretnénk szúnyoglárvákat tenyészteni az esővízgyűjtőben? Mit ültessünk a veteményesbe, és hogyan kapunk bő termést? Weber Katalin egy tapasztalt hobbikertészt keresett fel és kapott sok tippet.

A Wasserrettung Burgenland/Burgenlandi Vízimentők 300 tagja közül 60 önkéntes, köztük néhány magyar is végez a nyáron is aktív szolgálatot. Segítenek az eltűnt személyek felkutatásában, és ellátják a sérült és kimerült úszókat. A segítségnyújtás és az oktatás mellett a tájékoztatás, a figyelemhívás is a feladata a Burgenlandi Vízimentőknek. Nagy Alexandra a Neufeldi-tónál járt, ahol egy tréningen vettek részt.

Már tavaly felkérték Török Levente karmestert, hogy legyen az idei Oper Burg Gars operabemutatójának zenei vezetője. A július 13-ai bemutatót követően még augusztus 3-ig 9 alkalommal mutatják be Donizetti kétfelvonásos operáját a Szerelmi bájitalt a 35. Oper Burg Gars operafesztiválon, amelynek az idei évadtól Clemens Unterreiner az új művészeti vezetője. Az o meghívására érkezett Ausztriába a magyar származású, de több szállal is Bécshez kapcsolódó karmester, Török Levente. A megbízásairól és a terveiről egyaránt kérdezte őt Bányi Kriszta, de természetesen a beszélgetés fókuszában az idei garsi operafesztivál állt.

Talán nem sokan tudják, hogy a fagylalt elődje mintegy 5000 évvel ezelőtt Kínában született meg, ami hóból, tejből és gyümölcsből állt, ami aztán az egyiptomiaknak köszönhetően jutott el Európába. És bár ma már a legnépszerűbb fagylalt a vanília ízű, azonban mivel az 1850-es évek előtt rendkívül nehéz volt vaníliára szert tenni, így a csokifagyi jócskán megelőzte: ez utóbbit ugyanis már 1692-ben feltalálták. Na de, hogy ma melyek a legnépszerűbb fagylaltok, illetve arra figyelnek-e a fagylaltozók, hogy melyik ízt választották az év fagylaltjának Ausztriában, annak is utána járt Bányi Kriszta.

A vakációval nyári táborok egész sora kezdődött meg Bécsben is: a három magyar iskolának, de magánkezdeményezéseknek is köszönhetően színes kalandok – a mesetábortól a multimédiatáboron át a néptánc táborig – sok napközis tábor vár egész nyáron a diákokra. Már a szünidő első hetében izgalmas programot kínált a Bécsi Magyar Iskolaegyesület tábora, „Megfőzzük a mesekönyveket" címmel. Minden nap egy magyar mesével ismerkedhettek meg a gyerekek, a hallott, látott mesét közösen feldolgozták, barkácsolással, báb előadással vagy ahogy a tábor címe hirdette, meg is "főzték" a meséket.

A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata gondozásában jelent meg 2024-ben az „Emlékező rábaköziek” sorozat 6. kiadványa, amelyet a csornai származású, Bécsben élő Király Edit írt: „Hajóval a Föld körül” címmel. Még csak 28 éves volt, amikor úgy döntött, hogy 1956-ban disszidál Ausztriába. Ágfalvánál jutott át a határon, majd a kismartoni menekülttáborba került. Onnan Bécsbe, de először csak egy rövid időre. A fiatal nő életének alakulásáról, arról, hogy miként is járta körbe a világot hajóval, Bányi Krisztának mesélt bécsi otthonában.

Osztrák és magyar művészek részvételével immár második alkalommal nyílt művészeti biennálé Szombathelyen, a kámoni arborétumban. A botanikus kert óriás fáival már maga is látványosság, de a biennálé idején egy szabadtéri kiállítás is vár a látogatókra, „Művészet és természet - Elferdített világ“ mottóval. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet napjaink aktuális problémáira, mindezt műalkotások segítségével. Az idén egy második, hulladékanyagokat felhasználó művészeti projekt is társult a biennáléhoz.

360.000 gyermek és több, mint 1.300 verseny - ez a mérlege a 25. születésnapját ünneplő Safety Tour Gyermekbiztonsági Olimpia történetének. A vetélkedő idei burgenlandi döntőjében 10 burgenlandi és két magyarországi osztály versengett egymással Mattersburg/Nagymartonban. A negyedik osztályos iskolások játszva tanulhatták meg, mit kell tenniük katasztrófahelyzetben vagy ha baleset történik a környezetükben. A vetélkedőn kezdettől fogva részt vesz egy győri és egy szombathelyi iskola is.

Színes Kultúránk portrémagaznunk vendége Szénási Ferenc soproni karikaturista, akinek kiállítása még augusztus 31-ig látható Kismartonban/Eisenstadtban. A városháza galériájában „Határtalan humor“ mottóval, közel száz ötletkarikatúra és több tucat portrékép ad átfogó képet „Széna“ több évtizedes pályafutásáról. Mi egy igazán jó karikaturista ismérve és mennyire értékelik manapság az effajta humort az emberek? Palágyi Zsófia a kismartoni Városháza Galériájában beszélget Szénási Ferenccel:

Egyszer hűsítő italokra vágyik szervezetünk, majd máskor a keringésünket, immunrendszerünket kell erősítenünk. Minderre segítséget találtunk Binder Grete gyógynövényszakértőnél. Az alsóőri füvesasszony joggal vallja magáról, hogy „Kräuterhexe“, boszorkánykonyhájában készülnek mézes gyógynövényes likőrök, gyulladáscsökkentő kenőcsök vagy immunerősítő cseppek is. Műsorunkban Binder Grete változó időjárási viszontagságokat is figyelembe vevő nyári tippjeit hallják.

Évadzáró színházi bemutatót tartott június 16-án Bécsben, a „nagy“ Svung játszóhelyén a Pygmalion Theaterben a gyermek színjátszó szakkör, a Kicsi Svung. 2022 szeptembere óta az iskolai tanév ideje alatt hétről-hétre találkoznak a Bécsi Magyar Iskolában, ahol Bajka Kinga Csengele és Pongrácz Zsófi segíti a kreatív ötletek megvalósítását. Ezúttal mi is ott voltunk a bécsi tanévzáró eseményen, így most Bányi Kriszta beszámolójában hallhatnak az előadásról és annak sikeréről.

A felsőőri székhelyű Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 10 éve tart népzeneoktatást az egyesület berkein belül. Ebből az alkalomból egy koncertet adtak a Csörge és az utánpótlás Szélforgók Népzenei Együttesek. Az őriszigeti községteremben felcsendültek magyarországi, erdélyi dallamok csakúgy, mint az Őrvidéken, Burgenlandban gyűjtött színes népzenei válogatás is.

Az Ausztriai Magyar Református Gyülekezethez látogatott Nagy Alexandra, és ezúttal különböző korosztályú gyerekekkel beszélgetett. A közösség tagjai Olivér 6, Kristóf 9 és Aleina 18 megmozgatták fantáziájukat és eljátszottak a gondolattal, mi lenne az ő "szupererejük" a világban.

Marika Lichter színművész, énekes, az osztrák színházi és zenei élet egyik ikonikus alakja. Júliusban a fertőmeggyesi tószínpad (Seebühne Mörbisch) deszkáin láthatjuk, hallhatjuk, a „My Fair Lady” című produkcióban, „Mrs. Higgins“ szerepében. A musical próbái javában zajlanak, de emellett Marika Lichter a fővárosban is játszik. Az „Ich hab (k)ein Heimatland” című, a Theater in der Josefstadt színpadán futó, önálló estjén és az „Alle Brider - My Yiddish Songbook” című lemezen Lichter gyermekkorából származó, jiddis dalokat énekel - amiket magyar származású édesanyja is énekelt neki. A musical könnyed világáról és a komoly, érzelmileg megterhelő, családtörténetet elbeszélő előadásokról Weber Katalin beszélgetett Marika Lichterrel.

Bécsben, az idén 100 éves Collegium Hungaricumban egészen szeptemberig látható a 93 esztendős magyar fotóművész, Keleti Éva kiállítása, amelynek a címe: „Amit még nem láttatok“. A magyar színházi és filmes fotográfia élő legendája az 1960-as, 70-es években számos alkalommal járt Ausztriában, amikor magyar színészeket kísért el vendégjátékaikra. És most először az ekkor készült képekből is látható egy válogatás a kiállításon.

A felsőpulyai Maurer Rezsőről azt mesélik, hogy szívvel-lélekkel magyar volt, de szívvel-lélekkel fafaragó is, a magyar népi stílusú műfaragásnak szentelte egész életét, kis műhelye is volt Felsőpulyán. Életművét, mely csaknem 300 alkotást foglal magába, nemrégiben felsőpulyai középiskolások dolgozták fel, és a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezésében mutatták be a nagyközönségnek.

Az Ausztriai Magyar Református Gyülekezethez látogatott Nagy Alexandra, és ezúttal különböző korosztályú gyerekekkel beszélgetett. A közösség tagjai Olivér 6, Kristóf 9 és Aleina 18 osztották meg gondolataikat a szeretetről és Istenről.

A jótékonysági koncertek szervezése a Nemzetközi Duna Filharmónia megalapításától napjainkig a munkájuk központi elemévé vált. Koncertjeikkel már számos szociális projektet támogattak, az egyetemektol az árvaházakig. Az egyesületet több, mint 20 éve alapította meg a Bécsben élo Katona Ágnes.

Két elkötelezett, magyar származású Montessori pedagógus egy magyar vállalkozó támogatásával alapította meg a Lyra Montessori Schule-t, azt az iskolát, amely 2021 szeptemberében indult el Bécs belvárosában. Az intézmény az Osztrák Montessori Társaság tagintézménye és a Montessori Akadémia hospitációs és gyakorlóiskolája egyben. Az alapítók közül Kósa Mónika a vezetője az intézménynek. Az ő, és az iskola tanulóinak volt a vendége Bányi Kriszta, akinek a jövetelére még egy kis meglepetéssel is készültek a gyerekek.

Tavaly novemberben indították el Bécsben a Femspace Társalgó rendezvénysorozatot, amelynek a helyszíne minden alkalommal a BeSchule. Az elmúlt hónapok alatt már kialakult egy „törzsközönség“ is, de mindig vannak új érdeklodok, akik csatlakoznak a csoporthoz. Legutóbb az élet közepének a megélése volt a társalgó választott témája, amely akkora érdeklodést váltott ki, hogy rögtön két alkalmat is hirdettek a szervezok. Az elsore Bányi Kriszta is ellátogatott.

Nagy a kereslet a szülésznok iránt Burgenlandban, ugyanis a tartományra is jellemzo, hogy a jelenleg aktívan dolgozók fele 50 év feletti. Két éve indult el a Fachhochschule Burgenland szülészno képzése Pinkafelden. A bábaképzés azért is különleges, mert 25 éve ez az elso új képzés Ausztriában, egyben a tartomány elso ilyen jellegu iskolája. A kezdetektol ott volt, és a szak elindításáért is sokat tett Simon Imola, az intézmény egészségügyi tanszékén muködo szülészet alapképzés egyetemi oktatója - vele beszélgetett a foiskolai képzés mellett magáról a szülésznoi hivatásról is Bányi Kriszta.

Vendégünk Magyarország bécsi magyar nagykövete, Szilágyiné Bátorfi Edit, aki egy nagy feladatot vett át elodjétol és most úgy tunik fináléjához érkezhet a sokak által régóta dédelgetett terv – a kéttannyelvu oktatás biztosítása a fovárosban, az óvodától egészen az érettségiig. Szilágyiné Bátorfi Edit diplomataként a saját gyermekeivel is megtapasztalta, hogy milyen egy idegennyelvu iskolában elkezdeni, hogy éli meg a szülo, hogy éli meg a gyerek. Ezért is viseli különösen a szívén ezt az ügyet. De Magyarország soros EU-s elnökségének félévében - sok más feladat is hárul a nagykövet asszonyra, aki még csak tavaly osszel foglalta el posztját.

Mintegy 400 taggal alakult meg 1999-ben a Magyar Diákok Egyesülete (MDE-VUS) Bécsben, mint a magyar anyanyelvu egyetemi hallgatók hivatalos érdekképviselete. A jelenlegi vezetés egy bankettet szervezett a közelmúltban, amelyre meghívták a korábbi elnököket, akikkel közösen emlékeztek vissza az elmúlt negyed századra.

Immár 50 éve gyarapszik Bécsben a finnugristák nagy családja. A finnugor nyelveket, kultúrákat, irodalmakat kutató tudományos közösség 1974-ben talált otthonra a Bécsi Egyetemen, napjainkban pedig ez az egyetlen olyan képzési hely Ausztriában, ahol magyar tanárokat képeznek, akik a népcsoport megmaradásának kulcsai a diaszpórában.

Portrémusorunk vendége Danyi Zoltán vajdasági író, költo, rózsakertész,, aki a burgenlandi Nagymartonban a Literaturhaus Mattersburgban mutatta be az immár német nyelven is megjelent, „A rózsákról“ címu kötetét. Az író egy férfi mély válságáról mesél, aki visszatér szerbiai szüloföldjére, a Vajdaságba.

Az idén egy évszázados Collegium Hungaricum Bécs már javában készül az ünneplésre, hisz a jubileumi programsorozat, a napokban, június elején veszi kezdetét. Ezek között nyári fesztivál, kiállítások, városi séta, konferenciák és protokolláris események is lesznek az év végéig. Ennek járt utána a CH-ban Bányi Kriszta.

Még az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1888-ban alakult meg a Grazi Magyar Egyesület és a Magyar bál a kezdetektol jelentos rendezvényüknek számított.  Az idén, május végén immár 135. alkalommal hívták táncba a vendégeket.  A nagyhagyományú Grazi Magyar Bál a helyi magyarság egyik legfontosabb programja, melyet két éve új helyszínen és a báli szezontól eltérve, tavaszi idopontban rendeznek meg.

Ezúttal Nagy Alexandra a fiatalságról és az öregedésről beszélget a badeni magyar anyanyelvi foglalkozás résztvevőivel. Az 5 és 10 év közötti kisgyerekek a téma kapcsán a halálról és a túlvilági életről is elmondják gondolataikat. A beszélgetésben Anna, Gottfried, Anna és Marci, Helena, Lea, Léna, Levente, Máté, Móci és Zsófi fejtik ki véleményüket a témában.

Magazinunk vendége Domokos György hadtörténész, aki 2022 óta dolgozik a bécsi Hadilevéltárban, mint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum bécsi kirendeltségének vezetőhelyettese. Egy előző ciklusban is tagja volt a bécsi magyar levéltári küldöttségnek. Összesen 6 évet kutatott Ausztriában, és ez idő alatt nagy tapasztalatra tett szert a bécsi Hadilevéltár működését és szerepét illetően is. Munkájáról Domokos Györgyöt Nagy Alexandra kérdezte.

ÖT+KETTO KOSZEG címmel egészen június 25-ig látható az a vendégkiállítás a Felsenmuseum Bernstein kristálytermében, amelyet a Koszegi Muvészeti Egyesület hét alkotójának anyagaiból nyitottak meg május 16-án. Ezúttal festok, üvegmuvesek, valamint egy keramikus illetve egy fotós muvei kerültek az igazán egyedi kiállítótérbe. A tárlat megnyitóján közremuködött a grazi egyetemen végzett Julian Frischherz elektoromos pianinon. Bányi Kriszta is ott járt a megnyitón, és beszélgetett a kiállítókkal.

Ha valaki ügyvédhez fordul, az bizonyára nem jókedvébol teszi, hiszen egy komoly probléma vagy egy-egy ügyes-bajos dolog egyáltalán nem szórakoztató. Viszont nagyon is szórakoztató volt Ujvárosi Veronika ügyvédno elso stand-up stílusú önálló estje. „Jogosan“ mottóval 15 éves pályafutásának legizgalmasabb pillanatait osztotta meg a közönséggel a magyar származású bécsi ügyvédno. A bécsi Das Off Theater színpadán  szó esett igazságról, gazságról, jogról, abszurd helyzetekrol, de megindító történetekrol is.

Kulturális portrénk főszereplője ez alkalommal Rost Andrea, világhírű operaénekes, aki 1991-től a bécsi Staatsoper társulatának volt a tagja volt, de a Salzburgi Ünnepi Játékokon is számos produkcióban lépett közönség elé, és saját bevallása szerint Ausztriában alapozta meg későbbi világhírű karrierjét. A világ minden jelentős operaházában fellépő művész nemrég a kőszegi zsinagógában adott egész estés koncertet, majd ezt követően egy a Herendi Porcelánmanufaktúra által a vasi kisvárosba hozott időszaki kiállítás megnyitóján is énekelt. Ekkor volt lehetősége Bányi Krisztának, hogy egy kávéházi beszélgetésen a kezdetekről és a karrierje elindulásáról is beszélgessen a művésszel.

Esther Horvath 2015-ben, az amerikai Audubon Magazine megbízásából, az amerikai parti őrség jégtörőjének fedélzetén utazott először az Északi-sarkvidékre. Már ott és akkor elhatározta, hogy a munkáját és az életét ennek a térségnek szeretné szentelni. A többszörös díjnyertes fotóriporter 2018 óta Németországban él, utóbb az Alfred Wegener sarkkutató intézetnél helyezkedett el. Így vehetett részt a 2019/20-ban zajlott, egyéves MOSAiC expedíción. Esther 3 és fél hónapot tölthetett a Polarstern jégtörő hajó fedélzetén, ami egy jégtábla foglyaként sodródott a sarkvidéken, miközben a kutatók vizsgálataikat végezték az érintetlen területen. Erről a hihetetlen kalandról szólnak a bécsi Collegium Hungaricumban látható, Into the Ice című kiállítás képei is. A fotókról és élményeiről Horváth Esther Bányi Krisztának mesélt.

A május a házasulók hónapja, a színpompás, virágzó természetben sokaknak támad kedve kimondani a boldogító igent. Legkésőbb ilyenkor megkezdődik az esküvői szezon, mely a nyári hónapokban tetőzik, és szeptember végéig is eltarthat. Egy időpontot már legalább egy évvel előre le kell foglalni – igen ám, de melyik legyen a legjobb időpont? A legmegfelelőbb helyszín? A legszebb asztali dekoráció? A közép-burgenlandi Steinberg/kőhalmi Tompa család ezekre igyekszik választ adni. Tompa Mónika, a családi vállalkozás vezetője tíz évvel ezelőtt székszoknyákat varrt lánya esküvőjére, melyeket később másoknak is kölcsönadtak. Így kezdődött meg a sikersztori, amiben ma már az egész família részt vesz: Mónika férje, Attila szállít és dekorál, fiuk, Milán fotóz, lányuk, Alexandra pedig gyermekanimációs programokat kínál az esküvőkön. Weber Katalin látogatta meg a családot, ahol szinte az év esküvőtől esküvőig tart.

Nagy Alexandra ezúttal a badeni magyar anyanyelvi foglalkozás résztvevőivel beszélget a romantikáról. Az 5 és 10 év közötti gyerekek, Anna, Helena, Lea, Léna, Levente, Máté azt fejtik ki, hogy szerintük ki és mi számít romantikusnak.

Vendégünk gyermekkora óta a fotózás szerelmese: egykor, még  Erdélyben édesapja mellett segédkezett a fotók elohívásánál, ma már a felsopulyai „Fotoclub Mitte“ vezetoje. Jonas Klára 18 éve él Középburgenlandban, nagy örömére ideköltözését követoen rögtön felfedezte a Fotoclubot, melynek immár 7 éve a vezetoje. A következo percekben a  Fotoclub tevékenységérol csakúgy szó lesz, mint arról, hogy mitol is jó egy kép, mennyire számít a minöség mellett a mondanivló is? Jonas Klárával Weber Katalin beszélgetett a felsopulyai városházán, a Fotoclub Mitte aktuális kiállításán, mely ezúttal a sorozatfotózást helyezte fókuszba.

Színes kulturális programmal, közös anyáknapi ünnepséggel köszöntötték az édesanyákat és nagymamákat Felsopulyán, a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület és Felsopulya város rendezvényén. A városháza díszterme színültig megtelt családokkal – magyarokkal, osztrákokkal egyaránt.

A Bécsújhelyi Magyarok Kulturális Egyesület idén is megszervezte a környéken élo magyaroknak az anyák napi pikniket, amelyet hagyományosan a bécsújhelyi horgásztónál tartottak meg május 4-én. Ezúttal is készültek a gyerekeknek kézmuves foglalkozásokkal, de most sem maradhatott el a bábeloadás, és a körtánc sem.

JuniorON címu musorunkban Nagy Alexandra a bécsi Amaped 10 és 15 éves diákjaival beszélget. Flórián, Gábor és Viola vállalkoztak az interjúra, melyben elmondják, hogy milyennek találják a számukra természetes multikulturális közeget és milyen változásokat vesznek észre környezetükben.

Bródy János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, szövegíró, zeneszerzo április elején töltötte be 78. életévét és a jubileumok mellett egy premiert is ünnepelt: karrierjének elso önálló koncertjét adta Ausztriában, mégpedig Felsoorben. Hogy hogyan kerülhetett sor erre a koncertre és milyen dalokkal, gondolatokkal érkezett Bródy János az Orvidékre, arról Weber Katalin kérdezte az ikonikus magyar zenészt koncertje elott.

Részt veszünk a "Roberta® - Tanulás robotokkal" elnevezésu programon Lockenhausban/Lékán, mely elsosorban a fiatal, pályaválasztás elott álló lányokat célozza meg. Hiszen a technika a lányok világa is!

A Random Trip és a Halott Pénz alapozta meg a mai adás hangulatát. Mivel a  kismartoni ORF székház a Népcsoporti szerkesztoségek központja is egyben, így nálunk mindennapi a többnyelvuség – de ami a Sag’s Multi tartományi döntojén volt hallható, azt nem gyakran tapasztalhatjuk.meg... A többnyelvu beszédverseny burgenlandi fináléjában 20 diák összesen 10 nyelven osztotta meg velünk gondolatait. Az idei immár a 15. Sag's Multi beszédverseny, melyet négy éve az ORF is támogat.  Az idén három iskolából hat magyar diák is bejutott a döntobe, kolléganom Weber Katalin oket kísérte végig a verseny napján.

Idén nyáron Giuseppe Verdi „Aida“ címu muvét viszik színre a St. Margarethen/szentmargitbányai kofejtoben. A szabadtéri operafesztivál nem csupán zenei élményt, hanem évrol évre varázslatos világokba kalauzoló látványos, vizuális élményt is kínál. Az óriási díszletek immár 13 éve Bécsben készülnek, a Winter ArtService muhelyeiben. A díszletek java már elkészült, helyszíni felépítésük a héten már meg is kezdodött, egypár elemen, mint egy óriási elefánton, még dolgoznak a bécsi muhelyben ahová Weber Katalin is ellátogatott, így most mi is bepillantást kaphatunk a muhelytitkokba.

JuniorON című magazinunkban Nagy Alexandra ezúttal a badeni magyar anyanyelvi foglalkozás résztvevőivel beszélget. Tizenegy 5 és 10 év közötti kisgyerek jelentkezett, hogy szeretne részt venni az interjúban. A témáik között elsőként a barátságról esik szó. Anna, Gottfried, Helena, Anna és Marci, Lea, Léna, Levente, Máté, Móci és Zsófi fejtik ki szerintük milyen egy jó barát.

Kulturális portrénkban Bajka Kinga Csengelét, a Bécsi Magyar Iskola tanárát, a Svung Bécsi Magyar Színház társulatának tagját mutatja be Bányi Kriszta.

Mennyei kávéházzá alakult nemrégiben a fővárosi Wilheim Cafe & Bar, legalábbis arra a két estére, amikor a Svung, Bécsi Magyar Színház művészei legújabb zenés darabjukat mutatták be a közönségnek. A Pille Tamás által rendezett előadásnak a vezérfonala azok a operett slágerek, amelyeknek a szerzője Zerkovitz Béla, akiről azt tartják, hogy ő volt a magyar kuplé megteremtője. Bányi Kriszta riportja.

2004. május 1-jén tíz ország, köztük Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez számos előnyt és kihívást is hozott az osztrák-magyar határ mindkét oldalára, de az vitathatatlan, hogy fellendültek a határon átnyúló kapcsolatok. Összeállításunkban felidézzük, mit reméltek a burgenlandi magyarok a csatlakozástól 2004-ben, és hogy látják ma az elért és elmaradt eredményeket. 2004-ben Bécs Lóránt, húsz évvel később Weber Katalin gyűjtötte össze a véleményeket.

JuniorON című műsorunkban Nagy Alexandra a bécsi Amaped 10 és 15 éves diákjaival beszélget. Flórián, Gábor és Viola vállalkoztak az interjúra, melyben elmondják, hogy őket mennyire foglalkoztatja az orosz-ukrán háború és miként van hatással rájuk a mindennapjaikban.

Savariai emlékek, Szent Márton története, a Szolojövés könyve, Híres szombathelyi nok, verseskötetek, antológiák, de Vadételek a nyugati végeken címmel is jelentek meg már kötetek a vas megyei Szüloföld kiadó gondozásában. Több száz könyvrol van szó, melyek témája vagy szerzoje valamilyen módon a tágabb értelemben vett Vas vármegye régiójához kapcsolódik. Így nem csoda, hogy burgenlandi kötodésu témák, - két nyelven, az alsóori UMIZ – Magyar Média és Információs Központtal karöltve is napvilágot láttak már, például legutóbb Lehár Antal ezredparancsnok naplója. A Szüloföld kiadó vezetoje, Farkas Csaba lesz Weber Katalin beszélgetopartnere, akivel hol másutt talákozhatott volna, mint Alsóorben.

Csonka Erno festomuvész neve nem ismeretlen az Orvidéken, hiszen korábban voltak már kiállításai Felsoorben és Alsóorben is. A szombathelyi muvész több, mint 8 évtizeden át festett, még 90 éves kora felett sem rakta le az ecsetet. 2021-ben még megünnepelhette 100. születésnapját, majd pár hónapra rá elhunyt. Hagyatéka egy része most Burgenlandba, Alsóoore került, ahol egy állandó kiállítás keretében muvei bármikor hozzáférhetoek a közönség számára. Hogy miért éppen az alsóori Öreg iskolába kerültek a szombathelyi muvész munkái? Riporterünk, Weber Katalin az ünnepélyes megnyitón többek között ezt is megtudta.

Az elmúlt hétvégén rendezte meg Mesemondó- és Szavalóversenyét az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete Bécsben. A szervezok idén Kányádi Sándor és Örkény István verseit javasolták a résztvevoknek, akik közül sokan meg is fogadták ezt, de voltak természetesen más választások is, ahogyan megannyi próza is elgangzott a megmérettetésen. A helyszínen 70, online viszont több mint 500 jelentkezoje volt az idei versenynek. Hallgatóinknak Nagy Alexandra készített összefoglalót az eseményrol.

Nagy Alexandra a JuniorON műsorban a bécsi Amaped 10 és 15 éves diákjaival beszélget az értékek felfedezésének fontosságáról az életben. Flórián, Gábor és Viola osztották meg gondolataikat.

Az Ocho Macho zenekar frontembere, Kirchknopf Gergő Kőszegen nőtt fel, és valójában innen indult el a megalakulásának 20. évfordulóját tavaly ünneplő együttes is. Bányi Kriszta ebben a vasi kisvárosban ült le beszélgetni az énekessel a zenekar múltjáról, a régi, és a legfrissebb dalukról.

Idén is megszervezték a Forum4Burgenland oktatási fórumot, amelyet a Burgenlandi Pedagógiai Főiskola, a Burgenlandi Oktatási Igazgatóság és a Burgenlandi Népcsoportok Tanácsadó Testületei szerveznek. Idén március második felében találkoztak a szakemberek, és a burgenlandi őshonos kisebbségek képviselői egymással Eisenstadt/Kismartonban, hogy beszámoljanak az elmúlt év alatt megtartott rendezvényeikről, és szakmai eredményeikről. A rendezvény zenei hátterét az Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium horvát tamburica csoportja és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Csörge népzenei együttese biztosította, valamint táncbemutatót tartott a kétnyelvű gimnázium magyar néptánccsoportja.

Bár a magyar tannyelvű oktatás momentán csak Burgenlandban adott, kevesen tudják, hogy a magyart mint anyanyelvet Ausztria bármelyik tartományának bármelyik diákja tanulhatja, mégpedig iskolai keretek között, és akár érettségizhet is belőle. Ahhoz azonban, hogy egy iskolában anyanyelvi oktatást lehessen indítani, legalább 12 tanulónak kell beiratkoznia. Ez nem jelenti azt, hogy minden tanulónak ugyanabból az iskolából kell érkeznie. Alsó-Ausztriában, Badenben már évek óta jól működik ez: a városi és a környező településeken élő magyar családok minden évben időben jelzik, hogy igényt tartanak erre a képzésre, melyet immár 10 éve Hunyadi-Gáll Anna pedagógus tart.

Ezúttal Nagy Alexandra a bécsi Amaped 10 és 15 éves diákjaival beszélget a házasságról mai kontextusban. Flórián, Gábor és Viola osztották meg őszinte gondolataikat a témában.

Kóczé Angéla professzor a CEU - a Közép-Európai Egyetem bécsi campusán a Romani Studies Program vezetoje. Hogy miként is vezetett az útja idáig, egy az ukrán határ közelében fekvo kis településrol, és mikor, miért is döntött amellett, hogy szociológus diplomát is szerezzen, az is kiderül a vele készült interjúból.

Gondoljunk csak bele: 400 évvel ezelott megalakult egy magyar intézmény Bécsben és ez a magyar intézmény még mindig muködik. A bécsi Collegium Pazmaneumról van szó. Pázmány Péter 1624-ben írta alá az alapítólevelét. A Pazmaneum papnevelo intézetnek indult, de azóta fontos kulturális és közéleti szerepet is betölt a bécsi magyarság körében. Collegium Pazmaneumban Varga János rektor vezet körbe minket a nagymúltú épületben.

A Raidingi/doborjáni Liszt Fesztivál ma már nemzetközi hírnévnek örvend, de kevesen tudják, hogy a kezdetek egy magyar muvészno nevéhez kötodnek. Viola Karal zongoramuvész, zenetanár és grafikusmuvész Pozsonyból származik, ahol a magyar kisebbséghez tartozott, 1968 óta Közép-Burgenlandban él. O kezdeményezte és játszotta több, mint 50 évvel ezelott az elso doborjáni Liszt-koncerteket. Most egy kiállítással tért vissza oda, ahol egykor pályája kezdodött. A sokoldalú muvésznovel a „Liszt – tanítványok – barátok – szeretok“ címu önálló kiállításán találkoztunk.

A felsoori OHO – Kultúr- és Muvészeti Központ ügyvezeto igazgatója Alfred Masal 30 év után az idén nyugdíjba vonul. Mivel o egy személyben volt az intézet produkciós, muvészeti és kereskedelmi vezeto is így tisztségeit részletekben fogja hátrahagyni. Míg a kereskedelmi pozició még betöltésre vár, addig az új produkciós vezetot már megtalálták, a budapesti Varga Turai Orsolya személyében, akit ahogy kollégái hívnak Uschi – 2023 oszén kezdte meg tevékenységét Felsoorben. Korábban Budapesten az UNICEF-nél dolgozott, de mint mondta mindenképp kihívást jelent számára az új munkakör, ahogyan maga az új életvitel Burgenlandban.

Nem létezik húsvéti ünnep Burgenlandban sem hímestojás nélkül. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Virgonc Néptánccsoportjának köszönhetoen ilyenkor írott hímes tojások száza készül el az alsóori Öreg Iskolában. Idén hagyományos írókázást is hirdettek gyerekeknek, de a felnotteknek külön is szerveztek programot, ahol modern technikával készültek a többszínu tojások.

„A soha többé most van" mottóval tartotta meg idei megemlékezését a R.E.F.U.G.I.U.S. egyesület Rechnitz/Rohoncon. A határmenti városkában a náci rezsim utolsó szakaszának egyik legnagyobb buntette történt – 79 évvel ezelott, 1945. március 24-rol 25-re virradó éjszaka 180 zsidót gyilkoltak itt meg a keresztpajtánál. A tragédia évforduján, a megemlékezés keretében egy új emlékmuvet is felavattak.

Székely Szabó Zoltán 1986-ban emigrált Romániából Ausztriába. Akkor a sepsiszentgyörgyi színházból egykori zenész kollégája és jóbarátja küldött neki meghívót, és 100 schilinget, így került Bécsbe. 28 évet élt a fovárosban, majd 2014-ben, miután nyugdíjba vonult, visszaköltözött Marosvásárhelyre. Azóta is ír, és nemrég az „Europa“-Club hívta meg egykori tagját, kultúrfelelosét, az évkönyvük megálmodóját és szerkesztojét, hogy mutassa be a bécsi közönségnek is legutolsó, életrajzi ihletésu, és az itt eltöltött éveket összegzo könyvét. Ennek apropóján találkozott vele Bányi Kriszta és ültek le beszélgetni az egyesület Mariahilferstrassen található székházában.

Az orvidéki magyarok is megemlékeztek az 1848/1849-es szabadságharc évfordulójáról. A március 15-ei ünnepségre ismét az UMIZ irodalmi csoportjának szervezésében került sor, a musort ezúttal is Radics Éva, a gráci Zenemuvészeti Egyetem tanára állította össze. Az alsóori ünnepség különlegessége volt, hogy egy 55 fos budapesti csoport, a Oseink Útján Baráti Kör zarándokcsoportja is együtt ünnepelt az orvidéki magyarokkal. A nagy létszámra való tekinettel  az Öreg iskola helyett a kultúrház nagytermébe kellett áthelyezniük a rendezvényt ahová Weber Katalin is ellátogatott.

Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Kaláka-Klub és Magyarország Bécsi Nagykövetsége szervezésében, koszorúzással és ünnepi musorral emlékeztek meg a bécsi magyarok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulójáról. Az ausztriai magyarság közös március 15-i megemlékezését immár hagyományosan rendezik meg a VII. kerületi Trautson palota dísztermében, ahol szerkesztoségünk is jelen volt.

Aktuális JuniorON címu magazinunkban az eddigi epizódjainkból hallhatnak egy, amolyan "the best of válogatást", hiszen Nagy Alexandra az élettel és a felnőttekkel kapcsolatosan már számos kérdést feltett a gyerekeknek, melyekre örömmel fogalmazták meg gondolataikat az egészen kicsi 5-6 évesek és a nagyobb 8-10 évesek is. A válogatás epizódban a Bécsi Magyar Iskolaegyesület, a bécsi AMAPED és a bécsújhelyi KUWU kisdiákjainak értékes meglátásai hallhatók.

Aktuális JuniorON című magazinunkban az eddigi epizódjainkból hallhatnak egy, amolyan "the best of válogatást", hiszen Nagy Alexandra az élettel és a felnőttekkel kapcsolatosan már számos kérdést feltett a gyerekeknek, melyekre örömmel fogalmazták meg gondolataikat az egészen kicsi 5-6 évesek és a nagyobb 8-10 évesek is. A válogatás epizódban az AMAPED, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület, a Bécsi Magyar Iskola és a bécsújhelyi KUWU kisdiákjainak értékes meglátásai hallhatók.

Hol van Bécsben emléktáblája Ady Endrének? Milyen magyar titkokat rejtenek a Votivkirche üvegablakai és mi köze József Attilának a Collegium Hungaricumhoz? A feladványok megfejtése mind-mint ott rejtőzik az ausztriai magyar emlékek több adatbázisában. A lista, amit a Magyar Népcsoporttanács tagja, Szemerédi Tibor gyűjt, közel 600 bejegyzést számlál. Múltidézés magyar történetekkel az ORF Magyarok podcastban!

Az Oberwart/felsőőri magyar színjátszásnak több mint 100 éves hagyománya van. Az 1889-ben alakult Református Ifjúsági Olvasó- és Dalkör először 1921-ben mutatott be színdarabot, a premierek pedig máig fixpontját alkotják az őrvidéki magyar kulturális életnek. A Covid-járvány miatt négy év szünetre kényszerültek – annál nagyobb volt március elején az öröm a rivalda mindkét oldalán, amikor ismét felgördült a függöny. A bemutatón mi is ott jártunk.

A március 8-i nemzetközi nőnapot először 1911-ben ünnepelték meg, többek között Ausztriában is. Magyarországon máig szokás a női családtagok, kollégák, ismerősök felköszöntése, alkalmi összejövetelek szervezése. Ezt a hagyományt pedig a Burgenlandba költözött magyarok magukkal hozták Ausztriába. A Jabingi-Alsóőri Magyarok Baráti Körének mulatságán a szervezőket és résztvevőket a nőnap jelentőségéről kérdeztük.

Aktuális JuniorON címu adásunkban Nagy Alexandra a bécsi Amaped 6-7 éves kisdiákjaival beszélget az életben fellelheto értékekrol. Terveikrol és elképzeléseikrol Ádám, Dávid, Lali és Noémi osztják meg gondolataikat.

Színes Kultúránk címu magazinunk vendége Lendvai Gábor, burgenlandi-horvát származású nyugdíjas üzletember, akit visszahúzott a szíve az Orvidékre, így hat éve Budapestrol visszaköltözött Burgenlandba, azóta Pinkaóváron/Burgban és idonként koncerteket, kisebb fesztiválokat szervez. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekessel, aki a magyar zene- és kultúrtörténet meghatározó alakja, Bródy Jánossal régi barátság köti össze, így jött az ötlet, hogy meghívja Burgenlandba koncertezni.

Doborjánban/Raiding a Liszt Fesztivál mellett a Liszt Ferenc Egyesület is kínál rendszeres kulturális programokat. Idei elso rendezvényükre februárban került sor – méghozzá egy rendhagyó koncerttel: az egyesület meghívására a Pannon Cigányzenekar szólistái adtak koncertet „Liszt és a romák zenéje“ címmel. Liszt ismert szerzeményei, mint a 2. Magyar rapszódia mellett elhangzottak olyan népzenei darabok is, melyekbol annak idején Liszt nagy valószínuséggel meríthetett. Ezekbol hallhatott a közönség egy válogatást.

Ha az Orvidéken magyar ünnepségek, népzenei rendezvények vannak, akkor már régóta nem kell vendég zenekart hívni, ugyanis immár 10 éve saját magyar népi zenekara van Burgenlandnak. Megalakulásuk tizedik évfordulójára készülnek idén a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület égisze alatt muködo Csörge és Szélforgók Népzenei Együttesek. Tanáraik a szombathelyi Boglya zenekar vezetoi, a Földesi házaspár, Földesi János és Jánosné – akik nemcsak tanítanak, hanem az orvidéki népzenei- népdalkincset meg is örökítik.

Aktuális JuniorON című adásunkban Nagy Alexandra a bécsi Amaped 6-7 éves kisdiákjaival beszélget a bátorságról és arról: jó -e az, hogy mi emberek mind különbözőek vagyunk és így más dolgokat is akarunk az életben? Ádám, Dávid, Lali és Noémi osztják meg gondolataikat.

A jótékonysági koncertek szervezése a Nemzetközi Duna Filharmónia megalapításától napjainkig a munkájuk központi elemévé vált. Koncertjeikkel már számos szociális projektet támogattak, az egyetemektol az árvaházakig. Az egyesületet több, mint 20 éve alapította meg a Bécsben élo Katona Ágnes.

Katona Ágnest talán szerte Ausztriában a magyar közösségekben is úgy ismernek, mint a Nemzetközi Duna Filharmónia alapítóját és vezetőjét, koncertek, jótékonysági események szervezőjét. Mára már több, mint 20 év telt el azóta, hogy megalakult ez a kulturális eseményeket és együttműködéseket támogató szervezet. Ennek kapcsán végeztünk egy kis számvetést az elmúlt két évtizedről.

A gyori Belvárosi Betyárok zenekar télbúcsúztató koncertet tartott a Collegium Hungaricumban Bécsben, amely a Gyerekkuckó programsorozat ez évi elso rendezvénye volt. A Gyerekkuckó idén jubilál is, ugyanis 25 éve szólítják már meg gazdag kínálatukkal a családokat.

Felsoorben és környékén a gyerekek, diákok számára az óvodás kortól egészen a gimnáziumi érettségiig biztosított a magyar nyelv tanulásának lehetosége. Emellett a felnottek számára a Magyarok Népfoiskolája valamint a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület is kínál nyelvtanfolyamokat. Utóbbi a klasszikus kezdo vagy haladó nyelvi kurzusok mellett egy olyan lehetoséget is nyújt, ahol az élo beszéd kerül elotérbe, tehát a hangsúlyt valóban a nyelv gyakorlására fektetik.

JuniorON című magazinunk újabb epizódjában Nagy Alexandra Bécsben, az Amaped 8-10 év közötti kisdiákjaival beszélget egy ismert szólás kapcsán a halhatatlanságról és ezzel kapcsolatban az életben fellelhető örömökről. Ádám, Gábor, Henrik, Irma, Julcsi, Linett és Marci osztják meg gondolataikat.

Színes Kultúránk c. magazinunk vendége Lengyel Ferenc, Bécsben élo nyugalmazott pedagógus, aki egy bécsi nagy múltú versmondóverseny nevét adta és hosszú évekig szervezését is vállalta. Hogy mirol is van szó az adásunkban kiderül. Lengyel Ferenc a Kolozsvári Egyetemen szerzett magyar és angol szakos diplomát, majd hosszú utat járt be mire mint középiskolai tanár el tudott helyezkedni Ausztriában. 2010 óta a Bécsi Magyar Iskola pedagógusa is és különféle tananyagokat készített az évek alatt a magyar mint származási nyelvoktatás számára. A költészet mindig is szívügye volt és maradt is, napjainkban is hobbi szinten gyermekverseket ír, és versfordítással is foglalkozik. Mindezekrol Nagy Alexandra beszélgetett vele Bécsben.

Közismert tény, hogy a jóga a test, az elme és lélek gyógyítója, amit egyre többen felismernek és ezért beépítik a mindennapjaikba. Bármilyen testalkattal és korban el lehet kezdeni, mert a gyakorlatok végzése nem arra szolgál, hogy egymással versengjünk. Arra viszont igen, hogy a test adottságait teljes terjedelmében kihasználjuk és ezáltal fenntartsuk egészséges muködését. Nagy Alexandra Bécsben a SATI Yoga stúdiót kereste fel, ahol Laczkó Attila jógaoktatóval és a hozzá járó yogikkal beszélgetett az élet minoségéhez is fontos testtartás javító gyakorlatokról:

A bécsújhelyi/Wienerneustadt magyarok tavaly rendezték meg elso báljukat. Akkor még ugyan hivatalosan nem alakult újra a helyi magyarokból álló egyesület, azonban a szervezok akkor és most is ugyanazok voltak. Mostanra már hivatalosan is bejegyzetté vált a Bécsújhelyi Magyarok Kulturális Egyesülete. Nem volt kérdés, hogy az elmúlt egy év egyik legsikeresebb eseményét idén is megtartsák, amire ezúttal is mintegy 100, helyben, illetve a környéken élo látogatott el. Tette ezt szerkesztoségünkbol Bányi Kriszta is, aki a vidám eseményen szintén nem eloször volt jelen:

Mai epizódunkban Nagy Alexandra a bécsújhelyi 3-8 év közötti gyerekekkel beszélgetett jövőbeni elképzeléseikről és az állatok szerepéről az életünkben. Alex, Liza, Norina, Olivér, Szofi és Zente osztották meg gondolataikat.

Portrébeszélgetésünk főszereplője ez alkalommal Paul Lendvai, újságíró, kommentátor, az ORF Europastudio című adásának vezetője. A Balkán és a közép-európai térség talán legjobb ausztriai ismerője január végén új könyvvel jelentkezett, melynek címe: Über die Heuchelei. Täuschungen und Selbsttäuschungen in der Politik. A kötet Oroszország múltjáról és jelenéről, a mindig forrongó Balkánról, Magyarországról és Ausztriáról is szól, és olyan személyiségek cselekvéseit elemzi, mint Vlagyimir Putyin orosz és Orbán Viktor magyar politikai vezető vagy épp Sebastian Kurz korábbi néppárti kancellár. Bognár László a könyv főbb gondolatairól és újságírói munkája vezérfonaláról is beszélgetett Paul Lendvaival. Az interjú február 7-én készült, az aktuális magyarországi és oroszországi eseményekről így nem esik benne szó.

Farsang farkán, azaz húshagyókedden mindenütt hangos jelmezes felvonulásokkal űzik ki a telet: Felsőőr belvárosa idén is egy nagy farsangi party-vá változott. De ilyenkor számos intézmény is farsangi mulatság helyszínévé alakul át egy délután erejéig. Az Arbeiterkammer (Munkáskamara) felsőőri könyvtárát is kis boszorkányok, királylányok, sárkányok vették birtokukba: csendes könyvtári óra helyett interaktív, háromnyelvű felolvasás és játékok várták a kicsiket a könyvtár és az UMIZ, az alsóőri Magyar Média és Információs Központ közös rendezvényén. Weber Katalin járt a vidám farsangon.

A farsang, vagy ahogy sokan hívják, az 5. évszak idén különösen rövid volt. De mindenütt sikerült megünnepelni, és az utolsó hétvégén hétvégén, majd húshagyókedden a tetőpontjukra hágtak a különféle mulatságok. Hagyományosan farsang utolsó szombatján rendezi meg Magyar bálját a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület. Így történt ez ezúttal is: immár 19. alkalommal hívták a bálozni vágyókat a felsőpulyai Domschitz-vendéglőbe. Felsőpulya a farsang burgenlandi fellegvárának számít – gondoljunk csak a „Faschingsgilde Krebsler” „Kapplsitzung” kabarésorozatára, ami a tartomány határain kívül is ismert. A szezonban viszont csupán egy bál van, a nagy hagyományú magyar bál, ami ráadásul a maga nemében egyetlen egész Burgenlandban. Így mi sem hagyhattuk ki: Weber Katalin tudósítása.

Mai epizódunkban Nagy Alexandra a bécsújhelyi 3-8 év közötti gyerekekkel beszélgetett az irigységről és arról, miért veszekednek az emberek valamint jó-e az, hogy jelen van a veszekedés az életünkben. Alex, Liza, Norina, Olivér, Szofi és Zente osztották meg gondolataikat.

Közeleg Valentin-azaz Bálint napja, melyet nemcsak a szerelmesek ünnepelnek meg, hanem egyre többen ajándékoznak barátoknak, barátnoknek, családtagoknak, munkatársaknak, sot saját maguknak is kisebb-nagyobb figyelmességeket az emberek. Ez lehet édesség, egy könyv, ékszer, egy romantikus vacsora vagy akár egy kényezteto wellness-hétvége is. Egy valami azonban sosem hiányozhat a Bálint-napi köszöntéseknél: a virág! Igen ám, de milyen virág legyen? Mindig vörös rózsa? Milyen jelentosége van a színeknek vagy számoknak? Válogassuk magunk össze a csokrot vagy bízzuk szakérto kezekre? Weber Katalin Felsopulyán Csukovits Szabina virágkötonél járt utána a trendeknek.

A jótékonysági koncertek szervezése a Nemzetközi Duna Filharmónia megalapításától napjainkig a munkájuk központi elemévé vált. Koncertjeikkel már számos szociális projektet támogattak, az egyetemektol az árvaházakig. Most a traumatizált fiatalok támogtását segíto Die Boje számára gyujtöttek.

A magyar anyanyelvu családok gyermekei az iskolába lépés után, amennyiben még nem beszélnek megfelelo szinten németül, szükségszeruen átesnek a nyelvi készségeiket vizsgáló felmérésen. Nick Ildikó, a Bunte Schule magyar nyelvu pedagógusa igyekszik eloszlatni a szülokben az olykor „mumusnak“ tartott teszttel kapcsolatos aggodalmakat.

Andorka Hanna önálló, idoszaki kiállítása nyílik meg március 22-én Laxemburgban, a múzeumban. A tárlatot, amelyen a bécsi festono vitorlásokat ábrázoló festményeit mutatják be, egy hónapon át láthatja majd a közönség, a múzeum nyitvatartási idejében, szombaton és vasárnap.

Generációváltás a bécsi székhelyu Club Pannonia vezetoségében, amely 1992-ben alakult. Az új vezetés új ötletekkel és eseményekkel igyekszik megújítani a közösséget és bevonni a fiatalokat is az egyesületbe. Ennek érdekében számukra is vonzó programokat terveznek.

Ezúttal Nagy Alexandra Bécsben az Amaped 8-10 éves kisdiákjaival beszélgetett az élet értelméről és a munka világáról. Ádám, Gábor, Henrik, Irma, Julcsi, Linett és Marci osztották meg gondolataikat.

Vendégünk álma mindig is az volt, hogy háziorvosként az emberekrol gondoskodjon. A vas megyei születésu Mészárics Ágnes, családjával már egy ideje Alsóorben/Unterwartban telepedett le, ezért nagy örömmel ragadta meg az alkalmat, amikor az Orvosi Kamara Alsóornek megadta a rendelonyitás lehetoségét. A megüresedett vendéglo helyén január 2-án nyílt meg a háziorvosi rendelo, mellyel az orvosi ellátás új korszaka kezdodött meg a faluban. A pácienseket egy saját elképzelései szerint kialakított,  akadálymentes és modern rendeloben várja a fiatal doktorno. Mészárics Ágnes budapesti tanulmányai 2013-as befejezése után Felsopulya és Felsoor kórházaiban dolgozott. A belgyógyászati szakorvosi képzést abbahagyta, hogy megvalósíthassa álmát, a saját háziorvosi rendelot. A doktorno a fogadtatásáról és az elképzeléseirol beszélgetett Weber Katalinnal:

Január végén nyílt meg Szittya Emil. Az avantgárd sokszínu csavargója címu kiállítás a bécsi Collegium Hungaricumban. A stuttgarti Liszt Intézet közremuködésével megvalósult tárlat a 20. század eleji magyar és európai avantgárd muvészet egyik legrejtélyesebb alakjának állít emléket. Szittya Emil élt Bécsben, Németországban, majd Párizsban telepedett le. Érdekességként még, személyes ismeroje volt Karl Krausnak és Arnold Schönbergnek is. Nagy Alexandra riportjából kiderül, hogy mi minden látható munkásságából a bécsi kiállításon.

Itt a farsang, áll a bál, ilyenkor keringoznek a cserkészek is. Hagyományos farsangi báljukat ezúttal „János vitéz Tündérországban“ mottóval rendezte meg a Bécsi Magyar Széchenyi István Cserkészcsapat és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség az Am Tabor Plébánia nagytermében.  A nyilvános rendezvény minden korosztályt megszólított, a délután a gyerekek, családok farsangjával kezdodött meg, majd az este a felnottek báljával folytatódott. Weber Katalin is elvegyült a farsangi báli forgatagban:

Mai epizódunkban Nagy Alexandra a bécsújhelyi 3-8 év közötti gyerekekkel beszélgetett az újévi fogadalmak értelmérol és egy ismert szállóige kapcsán magáról az életrol.Alex, Liza, Norina, Olivér, Szofi és Zente osztották meg gondolataikat.

Idén január 6-án volt 25 éve, hogy Kovács Ferenc a Hypo Niederösterreich felkérésére elvállatla a noi csapat edzoi pozícióját, és azóta is ott dolgozik. Hogy honnan is indult, mikor és miként is került Ausztriába, arról is beszélgettünk, de természetesen az elején kezdtük, vagyis ott, hogy honnan jön a kézilabda iránti érdeklodése?

Egy újabb, saját kiadvány ünnepélyes bemutatójával nyitotta meg a 2024-es évet az Alsóori Magyar Média és Információs Központ. Az „Orvidéki füveskönyv“ címmel megjelent, kétnyelvu kötetet az Unterwart/alsóori gyógynövényszakérto és pedagógus, Binder Grete írta és mutatta be személyesen január 20-án, az alsóori kultúrházban.

Minden bizonnyal sokunkkal megesett már, hogy félrehallotta egy-egy dal szövegét és akár hosszú évekig a saját verziójával énekelte az adott zeneszámot, amire szembesült vele, hogy nem egészen úgy szól az eredeti verzió! A 80-as, 90-es években még amellett, hogy például Magyarországon a maihoz képest kevesebben beszéltek angolul, vagy akár németül, az is jóval nehezebb volt az internet hiányával, hogy bárhol utána lehessen nézni az eredeti dalok szövegeinek, így aztán szinte magától értetodo volt, hogy akár halandzsa szöveggel, vagy éppen belehallott magyar szavakkal énekelték a felkapott slágereket - nos pontosan ezek a kritériumai az úgynevezett Agathe Bauer Lieder névvel fémjelzett daloknak. Összeállításunkban ezekre mutatunk példákat.

Vendégünk csaknem 40 év után valósította meg gyermekkori álmát: a romániai származású Csiki Zoltánt 2023-ban szentelték Kismartonban pappá és immár fél éve Felsőőrben káplán. De misézett már magyar nyelven Alsóőrben és Felsőpulyán is. Bár katolikus környezetben nőtt fel, és teológiát is tanult, mégsem lehetett belőle rögtön pap. Temesváron közgazdaságtant tanult, majd több mint tíz évig dolgozott és élt Münchenben, családot alapított, egy 13 éves kislány édesapja. Válása után kezdett újra el gondolkodni a hivatásán, és gyermekkori tervein, álmán. Erről a hosszú útról. Jelenlegi feladatiról, de jövőbeni terveiről is beszélgetett Weber Katalinnal.

Aki rendszeresen kirándul Magyarországon, annak biztosan feltűnt, hogy az utóbbi időben egyre több vár és kastély pompázik régi fényében. A Nemzeti Kastély és Várprogram keretében csaknem 30 műemlék – 17 kastély és 12 vár – újul meg, nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva. Így megújulva vehetik birtokba a látogatók az egri várat, a keszthelyi Festetics kastélyt, a sümegi várat vagy a fertődi Esterházy kastélyt is. Az év végén a határhoz közeli Nagycenken adták át a teljesen felújított kastély épületegyüttesét és a Széchenyi István életművét és a Széchenyi-család életterét bemutató állandó kiállítást. A megnyitóra Weber Katalin látogatott el.

Mennyire igaz ma az, hogy az "élethosszig tartó tanulás" elkerülhetetlen? Mennyire nehéz a tanulás és a karrierváltás felnőttkorban? Miért okoz sok fiatalnak is nehézséget a pályaorientáció? Milyen gyorsan változik a munkaerőpiac? Akár szükségletről, akár szükségszerűségről van szó, a tanulás ma nem ér véget, amikor elhagyjuk az iskolát, hanem egész életünkben elkísér bennünket. Az átképzésnek számos oka lehet. Egyesek számára az egészségi állapotuk már nem teszi lehetővé, hogy az egykor tanult szakmát folytassák, míg mások számára a munkaerőpiac változása a döntő tényező. Weber Katalin a Neutal/sopronújlaki Burgenlandi Képzési Központban tett látogatást, ahol Christian Vlasich ügyvezetővel és Auckenthaler Anita felnőttképző trénerrel beszélgetett a kihívásokról.

Mai epizódunkban a felnottekrol mondják el kendozetlenül véleményüket a Bécsi Magyar Iskola 7, 8, és 9 éves kisdiákjai, Abigél, Szofi és Teó. A gyerekekkel Nagy Alexandra beszélget.

Bányi Kriszta beszélgetopartnere az Másréti Kató Zoltán, aki a Bornemisza Péter Társaság, a bécsi kulturális egyesület elnöke, de mellette a Bécsi Posta szerkesztoje is. Ebben az adásban visszatekintünk a múlt esztendore, de szó lesz arról is, hogy az új év milyen változásokat hoz.

Az elmúlt év végén, egy egész napon keresztül, a hat államilag elismert népcsoport állt a középpontban a bécsi parlamentben. Ezen az úgynevezett „Népcsoportok Napján“ a parlamenti elnök meghívta a népcsoportok képviselőit, hogy a politikusokkal együtt cseréljék ki gondolataikat arról, hogy hogyan fog alakulni a népcsoportok jövője.

A közelmúltban ismét soproni vendégeket fogadott a kismartoni általános iskola: immár második alkalommal látogatott el a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola 3. német nemzetiségi osztálya a burgenlandi tanulókhoz, egy két éve indított együttműködésnek a keretében. A diákok együtt töltöttek egy egész délelőttöt, melynek során alkalmuk nyílt nemcsak a tanult szavak gyakorlására, hanem egymás megismerésére is.

Mai témánk a szépség, melyről a Bécsi Magyar Iskola 9 és 12 éves diákjaival, Szofival és Hangával beszélgetett Bécsben Nagy Alexandra.

Sikeres 2023-as évet tudhat maga mögött az Operabál Zenekar, amely több országban is fellépett. Az új báli szezonra is megkapta már a felkéréseket a Wiener Opernball Orchester/Bécsi Operabál zenekar, így már tart a felkészülés. Gyükér László vezeto karmesterrel beszélgetünk, aki azt is elmonda, hogy a munkát 3-4 hónappal korábban megkezdik, és az adott báli események elott pedig több próbát is tartanak.

Határon átívelő együttműködés jött létre a Rotenturm/vasvörösvári Tűzoltómúzeum Egyesület és a Magyarországon működő Erdődy Tamás Légi Tűzoltó és Életmentő Egyesület között. A két szerveződés kooperációjának céljai között szerepel, hogy felújítsák a gróf Vasvörösváron található hagyatékát, és méltó módon megemlékezzenek Erdődy önfeláldozó munkásságáról. Mindkét egyesület nyitott egymás felé, a jövőben többször is szeretnének találkozni.

A burgenlandi magyarsággal kapcsolatos irodalom, történelem, nyelvtörténet, levéltárak és könyvtárak, vallás, regionális történelem és kisebbségtörténet fókuszában állt az a nemzetközi konferencia melyet Felsőőrben tartottak meg tavaly év végén. A "Magyarok Burgenlandban. A regionalitás mint történelmi kategória" című, háromnapos értekezésen 2024-re is érvényes gondolatokat fogalmaztak meg a meghívott előadók. A Bécsi Egyetem a Szegedi Egyetemmel és az ÖIUS - Ausztriai Magyar Kutatóintézettel együttműködve tartotta meg tudományos értekezését.

A Bécsi Egyetem Fordítástudományi Központja (ZTW) a kutatás és az oktatás területén a nyelvi és kulturális akadályokon átívelően, a kommunikáció minden formájával foglalkozik. A Transzkulturális Kommunikáció szak pedig a szerteágazó igényeknek próbál meg eleget tenni, így a 14 oktatott nyelv között a magyar is helyet kapott a tanszéken. 2017-ben 180 fokos fordulatot vett a fordítástudomány helyzete, hiszen megjelent a neurális gépi fordítás és a künstliche Intelligenz, a mesterséges intelligencia , ez a magyar nyelvet is érinti.

A témánk a pénz és hogy mire költik el a legszívesebben. Errol a Bécsi Magyar Iskola 9 és 12 éves diákjaival, Szofival és Hangával beszélgetett Nagy Alexandra Bécsben.

Adásunk vendége egy olyan szakember lesz, akinek a kezei között a történelem számos idoszaka megfordult már. Pergamenek, kódexek, korvinák szépültek, frissültek meg, hogy a múltba nyújthassanak még hosszú ideig betekintést az érdeklodoknek. Ádám Ágnes, Budapesten kezdett dolgozni, majd tavaly nyáron már az Osztrák Nemzeti Könyvtár könyvrestaurátoraként fejezte be pályafutását.

Mai epizódunkban a városi és a falusi élet közötti különbségek, előnyök és hátrányok lesznek terítéken. Erről a témáról a Bécsi Magyar Iskola 7, 8 és 9 éves diákjaival, Abigéllel, Szofival és Teóval beszélget Nagy Alexandra Bécsben.

Steigerwald Tamás Bécs egyik legismertebb látványosságának, a Stephansdomnak a “Kirchenmeistere“ azaz egyház- vagy templomatyája. Egy olyan hivatalt tölt be, mely bizonyítottan már a középkor óta, az 1330-as évektől létezik. A Szent István székesegyház felügyelőjének 1650-ből származó utasítása összefoglalja hatáskörét és feladatait. Rábízták a templom legfőbb gondozását, az épület tisztaságát, a személyzet felügyeletét, a teljes pénzkezelést. Ezek a feladatok, ha keveset is, de azért persze változtak az évszázadok során. Hogy hogyan lett a vajdasági teológusból Bécs legnagyobb templomának felügyelője, mik is a mai feladatok, erről Weber Katalin kérdezte Steigerwald Tamást.

Mai témánk a karácsony, és minden ami az ünneppel jár. Nagy Alexandrának ezúttal az unterwarti azaz alsóőri óvodásokkal volt szerencséje beszélgetni. A 3-6 év közöttiek mind nagyon izgatottak voltak, így hallhatóan hangos beszélgetés lett, melyben Anna, Ádám, Leila Léna, Levente és Valentino osztották meg gondolataikat a Jézuskáról és a szeretetről.

Nemcsak saját verseket vet papírra, hanem a burgenlandi magyar irodalmat is kutatja a felsoori Istvanits Kerstin pedagógus és író. Fiatal írónak számít, hiszen nemrég – a pandémia alatt – kezdett csak el verseket, rövid prózákat írni. Az elso próbálkozások nyomtatásban is megjelentek a lex liszt 12 kiadó „Junge Literatur Burgenland” legutóbbi antológia kötetében. Irodalmi kutatómunkája viszont ennél sokkal korábban kezdodött. 2022-ig tanársegéd volt a bécsi egyetem Finnugor Tanszékén, több, mint 10 éve tanít a pinkafeldi/pinkafoi technikumban. Saját írásairól, de a burgenlandi irodalmi kutatómunkáról, a burgenlandi magyar nyelvjárásokról is szó lesz a következo percekben. Istvanits Kerstinnel Weber Katalin beszélget.

A legtöbb magyar családnál nincs karácsony töltött káposzta nélkül. Sokan hamisan, azaz húsgombóccal készítik, hiszen a töltésnek, a káposztalevélbe töltésnek megvannak a fortélyai. Most a töltött káposzta elkészítésének  titkaiba kaphatunk bepillantást a dél-burgenlandi Orállási/Oberdorf Reiner Gabriela konyhájában, aki közös fozésre invitálta Weber Katalint:

Az Advent lehet csönd, a nyugalom, a várakozás idoszaka, de lehet ez a a várakozás inkább örömteli, néha hangos, semmiképp sem magányos is. Ki ahogy szereti. Megoszthatjuk a készülodés örömét, az ünnepi hangulatot barátainkkal, vagy akár – úgy mint Alsóorben – az egész faluval is. Idén ismét közösen, ünnepélyes gyertyagyújtással, az  Alsóori Énekkar és a népiskolások  karácsonyváró eloadásával, kiállításmegnyitóval és hangulatos adventi vásárral köszöntötték az alsóoriek az adventet ahova Weber Katalin is ellátogatott:

Mindjárt itt a karácsony - az ajándékozással lehet még sokan bajban vannak, hiszen szeretnék valami igazán személyes dologgal meglepni szeretteiket. Igen ám, de mi legyen ez? Még van ido, még elkészülhet jövo vasárnapig akár egy saját magunk barkácsolta ajándék is. Weber Katalin kolléganonk sok-sok kreatív ötletet gyujtött össze a burgenlandi magyarok körében:

Aktuális epizódunkban az alsóori/Unterwart kétnyelvu általános iskola gyermekeinek gondolatait hallhatják. Nagy Alexandra a jóságról és a karácsonyi emlékeikrol kérdezte a 7 és 8 éveseket, Hannát, Karolinát, Szofit és Szofiát.

A jó súgó „irodalmi munkatárs, pszichiáter, gyógypedagógus, feszültséglevezető, idegcsillapító, lelkesítő, és – ha megengedi – barát is.“ Ezt írja Gálvölgyi János színművész a Súgókönyv című kiadvány előszavában. A szerző, Lovass Ágnes 36 éve él – nem dolgozik, él – a színházban. Kellékesként, asszisztensként, ügyelőként, színházi mindenesként, de elsősorban súgóként. Tudását, élményeit, történeteit pedig nemrégiben egy olyan kézikönyvben tárta az olvasók el, ami nemcsak szakmabelieknek, hanem a színház szerelmeseinek is szól. A Súgókönyv az Európa Kiadónál jelent meg, szerzőjével pedig a kötetről és a színpadi súgás művészetéről is beszélgettünk.

Ruzsics Nóra 1992 óta él Ausztriában, jelenleg Alsó-Ausztriában él és alkot. Gyorben született, tanulmányait a bécsi Képzomuvészeti Akadémián végezte, majd kortárs tánc- és színházi képzést is szerzett. A videó, az eloadómuvészet és a szobrászat területén tevékenykedik. Az agyagból és mukobol készült vízi tárgyak mellett audiovizuális alkotásokat készít rövidfilmek, dokumentumfilmek és muvészfilmek formájában, ahol a tényeket, a történetmesélést és a zenét vizuális és eloadómuvészettel kombinálja. Mindemellett képzomuvész férjével EMMERICH WEISSENBERGERrel megannyi projektben dolgozik együtt, mint "actionista".

Idén végre minden adott volt ahhoz, hogy a Mikulás kényelmes körülmények között érkezzen meg szánkójával a köztudottan jó és szorgalmas bécsi gyerekekhez is. Mesés hótakaró borította be a fovárost amikor december 4-én több, mint 500 magyar gyerek várta a nagyszakállú jóságos Mikulást a Bécsi Városháza dísztermében. Egy fergeteges gyermekkoncertet követoen mindenki meg is kapta jól megérdemelt ajándékát. Mi is ott voltunk ezen a különleges ünnepségen és még exkluzív interjút is kaptunk a Mikulástól. Kísérjék el Palágyi Zsófiát a bécsi magyar gyerekek ünnepségére.

Az adventi készülodéshez hozzátartozik a mézeskalács mindent elárasztó, fuszeres illata. A mézeskalács készítésének hagyománya  évezredes múltra tekint vissza. Az ókori görögök, rómaik is szívesen fogyasztották ezt a csemegét. A középkorban pedig a „mézesbábosság” tiszteletbeli szakmának számított, ekkor alakult ki a mézeskalács díszítésének hagyománya is. A mézeskalács receptje és díszítésének elemei szinte semmit sem változtak, és ma nincs olyan vásár, ahol ne szerepelne a portékák között. Így van ez  advent idején is, bár sokan nem vásárfiaként szerzik be, hanem maguk sütik, díszítik és egy-egy jól sikerült darab akár karácsonyfadísz vagy ajándék is lehet. A mézeskalácsdíszítés tudományából kaptak ízelítot a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület által szervezett workshop résztvevoi is. A szombathelyi Vida Anikó Felsoorre és Oriszigetre is elhozta legszebb darabjait, majd a cukormázzal történo írókázásba avatta be a családokat.

Mai epizódunkban a Bécsi Magyar Iskolaegyesület 8 éves diákjai Lili, Marion és Rebeka mondják el véleményüket világunkról, kitérve a jóra és a rosszra egyaránt...

Beszélgetőpartnerünk Schauermann János római katolikus plébános, aki szeptember óta az Obertwart/felsőőri, St Martin in der Wart/őriszentmártoni és Spitzzicken/oláhciklényi magyar-, német-, horvát- és romaajkú hívek lelki vezetője. Emellett a Győri Hittudományi Főiskola szombathelyi tanszakán is tanít teológiát. A veszprémi születésű Schauermann Jánost már gyermekkorában megragadta, lenyűgözte a templomok világa. A győri Hittudományi Főiskolán tanult, itt került kapcsolatba a szerzetesrendekkel. A premontrei rendhez csatlakozva öt évet élt és tanult a heiligenkreuzi kolostorban. Később a szombathelyi Szent Márton templomban szolgált 14 éven át. Burgenlandba Ägidius Zsifkovics püspök meghívására érkezett, szeptember 1-én került sor beiktatására. Schauermann János Weber Katalin kolleganőnknek mesélt útjáról, hitéről, feladatairól.

Ausztriában hagyományosan november 11-én, Márton napján 11 óra 11 perckor veszi kezdetét a farsang és ezzel a báli szezon is. Az Alsóőri Önkéntes Tűzoltók az elsők között nyitják meg ezt az időszakot, ezúttal is Katalin napján, november 25-én hívták táncba a vendégeket. Az örömbe kicsi üröm is vegyül, hiszen ma már ez az egyetlen bál a faluban – ez persze sosem szegi kedvét a mulatni vágyóknak, épp ellenkezőleg: annál többen érkeznek évről évre az egész környékről.

Magyarország fővárosa, Budapest idén ünnepli 150. születésnapját. Ez persze így nem egészen igaz, hiszen a város története, múltja csaknem kétezer éves. A másfél évszázados jubileum a három történelmi városrész, Buda, Pest és Óbuda egyesítéséről és a város igazi metropolisszá alakulásáról szól. A kerek évforduló napja egész pontosan november 17-re esett: 1873-ban ezen a napon ült össze először a három városrészből egyesült magyar főváros tanácsa. Ebből az alkalomból november 17-én Budapesten programok sorozata vette kezdetét, de Bécsben is megemlékeztek az évfordulóról, a Bécsi Magyar Történeti Intézet által szervezett kiállítás és építészettörténeti konferencia keretében.

Mai epizódunkban Bécsi Magyar Iskola 9 és 12 éves diákjainak gondoltait hallhatják. Hangát és Szofit – a szomorúság, a boldogság és a stressz fogalmakról kérdeztem Bécsben. AKM:T* CELEBRATING 500: DRAMEDY AND CURIOSITY E* Light Waves (a) Verlag:WEST ONE MUSIC WOM 503 WOM/503/18_Z

Marczis Krisztián és Marczisné Dorner Magdolna néptáncoktatók, akik éveken át voltak aktív tagjai a bécsi Napraforgók néptáncegyüttesnek, majd tavaly Koszegre költöztek. De a táncoktatást Ausztriában továbbra is folytatják.

Összeállításunkban a megújult a fertodi Esterházy-kastély kiállítótereibe kalauzoljuk el hallgatóinkar, ugyanis a folyamatosan szépülo épületben nemrég egy különleges vezetést tartottak az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai, amelyre meghívták szerkesztoségünket is. Mi pedig elfogadva ezt az invitálást jártuk be a kastély középso részén a keleti és nyugati szárnyakat is, megnézve, hogy mi várja az oda látogatókat. Sok érdekességet is hallottunk arról, hogy miként sikerült bizonyos mukincseket illetve berendezési tárgyakat visszaszerezni. Vvegyenek részt most ezen a virtuális tárlatvezetésen - természetesen a teljesség igénye nélkül.

Burgenlandban az utolsó 20 évben a falusi kocsmák, vendéglok egyharmada húzta le végleg a rolót. Egyre többen kénytelenek bezárni, a magas muködési költségek vagy a hiányzó személyzet miatt. Ez a negatív trend az idén Alsóort is utolérte, októberrel bezárt az utolsó kocsma is. A helyi plébános kezdeményezésére egy Pfarrkaffee-gyülekezeti kávézó most az a hely, ahol az emberek rendszeresen találkozhatnak.

Mai JuniorOn epizódunkban a Bécsi Magyar Iskola 7, 8 és 9 éves diákjaival beszélget Nagy Alexandra arról, hogy ki számít sikeresnek, kitérve különféle szakmákra is, melyek iránt a gyerekek már most nagyon érdeklodnek.

A Bornemisza Péter Társaság és a Bécsi Napló közös meghívására tartott a közelmúltban eloadással egybekötött könyvbemutatót Bécsben Jeszenszky Géza történész, diplomata. Jeszenszky a Magyar Demokrata Fórum alapító majd elnökségi tagja volt, 1990-ben az elso szabadon választott kormány, az Antall-kormány külügyminisztere lett. Késobb  Magyarország washingtoni, norvégiai és izlandi nagykövete. Egy olyan történész, aki maga is történelmet írt. Feladatának tekintette, hogy külföldön népszerusítse Magyarországot. Annál nagyobb dilemmába került, amikor az Orbán kormány támogatójából a kormány külpolitikájának kritikusává vált. Bécsben „Quo vadis Hungaria? – Magyarország és az euro-atlanti szövetség” címu eloadása csakúgy Magyarország megítélésnek megváltozásával foglalkozott, mint a bemutatásra kerülo „Az elveszett presztizs” címu kötet. Jeszenszky Gézával Weber Katalin beszélget:

Kulturális sokszínuség, oktatás és jövo mottó alatt immár 16. alkalommal tartotta meg Alsóorben az UMIZ – Imre Samu Nyelvi intézet grémiuma a tudomány napjához közeli nyelvi konferenciáját. Ez alkalommal a burgenlandi magyarok mellett Magyarországról, Szlovéniából és Horvátországból is érkeztek eloadók az eseményre. A rendezvényen Bányi Kriszta is részt vett, az o összeállítása következik az ott elhangzottakról.

Vannak templomok, amelyek nem csupán a vasárnapi hagyományos szentmisék helyszínei, hanem ennél sokkal többek: nagy jelentoséget kapva igazi zarándokhellyé, találkozóhellyé válnak. Egy ilyen templom a Bad Deustch Altenburg/Németóvári Mária-templom, mely idovel a magyarság fontos zarándokhelyévé vált: A németóvári  templom  feltehetoen egy 11. századi, Szent István király által emelt templom romjaira épült. A templom és a mellette található temeto pedig késobb az 56-os magyarok zarándokhelyévé vált. A magyarok évente kétszer is találkoznak itt, tavasszal a templom melletti parkban Szent István szobránál helyeznek el koszorút, november elején pedig azokra a magyar menekülokre emlékeznek, akik idegen földben nyugszanak. A legutóbbi, november 11-i megemlékezés óta pedig már egy emléktábla orzi azoknak a névsorát Deutsch Altenburgban akik sokat tettek az Ausztriában élo magyarokért. A megemlékezés résztvevoivel Weber Katalin beszélgetett:

Kulturális sokszínuség, oktatás és jövo mottó alatt immár 16. alkalommal tartotta meg Alsóorben az UMIZ – Imre Samu Nyelvi intézet grémiuma a tudomány napjához közeli nyelvi konferenciáját. Ez alkalommal a burgenlandi magyarok mellett Magyarországról, Szlovéniából és Horvátországból is érkeztek eloadók az eseményre. A rendezvényen Bányi Kriszta is részt vett, az o összeállítása következik az ott elhangzottakról.

Magazinunk vendége Békési Sándor, történész, aki 2004-tol a Bécsi Múzeum topográfiai és városfejlodési és dokumentációs osztályának kurátora. A történész 1982 óta él Bécsben. 1996-ban diplomázott a Bécsi Egyetem „Kultúra és környezet” interdiszciplináris projekttanfolyamán és az egyetemek közötti Interdiszciplináris Kutatási és Továbbképzési Intézetben (IFF). A történész diplomamunkája során a képeslapok dokumentációs jelentoségével foglalkozott, méghozzá a Ferto tó képeslapokon keresztüli reprezentációját kutatta. Késobb doktori disszertációjában ezt a témát kibovítette és a tó észleléstörténetét a 18.századtól máig feldolgozta, de már nemcsak a képeslapok által, hanem régi térképek és egyéb ábrázolások alapján, mindkét – a magyar és az osztrák – aspektusból nézve. Ez a szenvedélye jelenlegi munkájának is része, a Bécs Múzeumban többek között Bécs történetérol gyujt már évek óta képeslapokat. Békési Sándort eddigi szakmai pályafutásáról Nagy Alexandra kérdezte a Bécs Múzeumban.

Unterwart azaz Alsóor is azok közé a falvak közé tartozik, melynek már nincs vendégloje. Talán ezért is volt olyan nagy az érdeklodés, amikor a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Pannon kulináris sorozatának szervezoi az idei év zárórendezvényeként egy oszi borvacsorát hirdettek meg. Seper Mariann négyfogásos menüjéhez Wawrzsák László borszakérto párosított magyar borokat. Hogy mit lehet varázsolni az oszi termésekbol, a tökbol, céklából, gombákból és almából és mindehhez milyen nedük illenek a legjobban? - ennek járt utána Weber Katalin.

Riportunkban az októberben elindult Bécsi Szelet Magazin elso programjáról hallhatnak, mely Zádory Édua, Magyarországon született, de már hosszú évek óta Ausztriában élo hegedumuvész, képzomuvész bemutatkozásával startolt el. A legfiatalabb kulturális rendezvényeket, eseményeket kínáló, közösségi teret biztosító exkluzív közéleti magazin korántsem csak az online térre korlátozódik. Az izgalmas részletekrol Bányi Kriszta készített egy összeállítást.

Mai témáink között szerepel az átvitt értelemben vett gazdagság és olyan ötletek, amiktől jobb lehetne a világunk. Mindezekről a Bécsi Magyar Iskolaegyesület diákjai a 8 éves Emma, a 9 éves Karolina, a 10 éves Laura és 11 éves Nándi osztották meg gondolataikat.

A Fertő tó partján, Winden am See/Sásonyban élő nyugdíjas növényorvos, Tarjányi József, a bécsi "Europa"-Club szervező titkáraként veszi ki részét a fővárosi magyar életből. Emellett viszont majdnem 25 éve megszállottan gyűjti és dokumentálja a magyar költő, Petőfi Sándor nyomait a világban. Mára közel félezer emlékhelyet jegyzett fel Argentínától Kínáig. A lakóhelyén, Sásonyban pedig maga állított táblát az 1840 telén, katonaként arra masírozó költő tiszteletére. Petőfi születésének idei, 200. jubileuma kapcsán Bognár László kereste fel.

149 évvel ezelott, 1874. november 1-én, a kora reggeli órákban, hogy elkerüljék az esetleges tüntetéseket - avatták fel a Bécsi Központi Temetot, a fováros Simmering városrészében. Valójában már 13 évvel korábban, 1863-ban foglalkoztatta Bécs város önkormányzatát egy nagy, minden vallási felekezet számára fenntartott városi, központi temeto létrehozásának gondolata. Mindenszentek és halottak napja elott járt a hatalamas területet felölelo sírkertben, vagy inkább sírparkban Nagy Alexandra, aki John-Borszki Katalin idegenvezetot kísérte végig a temetoben, és tudott meg tole számos érdekes és hasznos információt.

Egész nap várta a vendégeket Alsóorben a Múzeumház – Magyar otthon is október 26-án, a nemzeti ünnepnapon. A kulturális minisztérium kezdeményezéséhez az országos akcióban Burgenlandban idén 36 múzeum és gyujtemény csatlakozott. 2023-ban a tartományban már 20. alkalommal tartották meg a kiállítóterek a nyílt napot.

Ez alkalommal beszélgetopartnerünk Burgenland egyik legsokoldalúbb magyartanárnoje lesz, aki a felsopulyai Általános Iskola pedagógusaként vonult idén szeptemberben nyugdíjba. Tóth Mária pedagógus nevéhez fuzodik az elso – még a rendszerváltás elott megrendezett osztrák-magyar nyári nyelvtábor illetve iskolai partnerkapcsolat, de oktatott a Pedagógia Foiskolán, a Népfoiskolán, több éven át szerkesztette a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület kiadványait, és nem utolsó sorban munkatársa volt az ORF magyar szerkesztoségének.

A Magyarság Háza tíz éves tevékenységét, a magyarság kulturális örökségét mutatja be a „Szemelvények a Magyarság Háza életébol" címu interaktív vándorkiállítás, melyet október 13-án nyitottak meg Felsopulyán. A tárlat a bécsi Kaláka Club és a Középburgenlandi Magyarok Kultúregyesülete meghívására érkezett Burgenlandba. A kiállítást 2021-ben, a tíz éves évfordulón mutatták be Budapesten, azóta már Dunaszerdahelyen, Temesváron, Mádéfalván, Eszéken és Fertodön megnyíltak az utazó ládák. Felsopulyán november 5-ig lesz látható a vándorkiállítás.

Márfi Márk két évvel ezelőtt járt először Bécsben, majd a közelmúltban az Itthon-otthon rendezvény szervezői újra meghívták a Telik című monodrámáját, amit az itt élő, magyar nyelvű közönség lelkesen fogadott. Márfi Márk szakdolgozatából született meg ez az előadás, aminek több különlegessége is van. Egyik ilyen, hogy, a fiatal, akkor mindössze 26 esztendös, végzős színészpalánta a saját életéből írta meg a záróvizsgához szükséges szakdolgozatot, a másik pedig, hogy az ebből született előadást egy nagyon különleges módon, gyakorlatilag a közönség által körbezárt térben adja elő egymaga. Hogy miért lett színész, és mik a tervei, arról is beszélgettünk Márfi Márkkal.

Szlovákiából érkezett Bécsbe, az Itthon-otthon? októberi rendezvényére Bandor Éva Jászai Mari-díjas színész, aki bár volt idő, hogy elgondolkodott rajta, hogy más országban próbáljon szerencsét, de végül győzött a lokálpatriotizmusa, és a maradás mellett döntött. Magyarul és szlovákul is láthatjuk színpadon játszani, sőt számos filmben is játszott, játszik. Hogy mit gondol a bátorságról, arról kérdeztük elsőként.

Az elmúlt tizenöt évben több mint húsz országban, az esetek nagy többségében háborús övezetekben járt, hisz hosszú ideig haditudósító is volt Al Ghaoui Hesna riporter, újságíró, író. Nincs akinek ne jutott volna eszébe feltenni neki a kérdést, hogy nem félt-e, és o határozott igennel felel erre. Nem véletlen, hogy az utóbbi években arról tart előadásokat és írt könyvet is, hogy hogyan félhetünk bátran? Bécsben, a Menni vagy maradni – A bátorságról címmel megtartott Itthon-otthon? esemény vendégeként találkoztunk és beszélgettünk a témáról.

N. Tóth Anikóval, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatójával Bécsben beszélgettünk, ahol meghívott vendége volt a Menni vagy maradni? – A bátorságról című "Itthon-otthon" rendezvénynek. Társelnöke a szlovákiai Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesületnek - amely egyébként az est egyik társszervezője is volt. 1985 óta publikál novellákat, meséket, recenziókat, esszéket, tanulmányokat, interjúkat különféle szlovákiai magyar és magyarországi lapban. Beszélgetésünket onnan indítottuk, hogy a menni vagy maradni kérdés, az ő életében mennyire volt, vagy van jelen.

A KultPult és a Lean in Femspace által szervezett "Itthon-otthon" rendezvénysorozat „Menni vagy maradni – A bátorságról“ címet viselő estjére ezúttal Európa több országából érkeztek a meghívott vendégek, akiknek mára már a magán, valamint a szakmai élete nem csak szülőhazájukkal, hanem akár több országgal is összekapcsolódik. A programról szóló riportsorozatunk első részét hallgathatják meg ebben az összeállításban.

A 19 éves Ujvary Matthias, aki tavaly még a junior tenisz-világranglista első száz legjobbja között szerepelt, jelenleg pedig a felnőtt kategóriában a legjobb ezer között van nem titok, hogy a tenisz világ csúcsára szeretne feljutni. A junioroktól a felnőttek turnéjába már megtette az első lépéseket - sikereket is elkönyvelhet már -, és mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban sorscsapásokat kellett elviselnie, mindkét szülőjét elveszítette. Ujvary Matthiast idén egy különleges párharc lendítette fel és motiválta: Dominic Thiem ellen játszhatott a mauthauseni Challenger-tornán. Eddigi sikereiről és jövőbeni terveiről kérdeztük.

Magazinunk vendége Jakab Tünde Ausztriában egyre inkább feltörekvo énekesno, aki egy felvidéki magyar zenész családban született és már korán felfedezte a zene iránti szenvedélyét. Gyermekként és tinédzserként számos szlovák és nemzetközi zenei versenyt nyert mint fuvolista. Tünde végül a Bécsi Zene- és Eloadómuvészeti Egyetemen klasszikus fuvolát végzett. Kamarazenészként koncertezett évekig Európában és Ázsiában. 2019-ben aztán úgy döntött, hogy a korábban dédelgetett álmának szenteli magát, és a továbbiakban pop mufajban próbál meg érvényesülni. Bázisa Bécsben van, dalai angolul hallhatók - ez is jelzi, hogy a zene az valóban határtalan. Az egykori fuvolamuvésszel elso albumáról és eddigi pályafutásáról Nagy Alexandra beszélgetett.

A régi idokben nagy hagyomány volt Felso-és Középpulyán a „Háromtánc“, mivel több népcsoport élt a járásban, így a búcsúkor mindenkinek a kedvében akartak járni és eltáncolták a csárdást, a keringot és a polkát is. Ezt a szokást elevenítte fel 2005-ben a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és azóta a „Háromtánc” illetve a Szent Ferenc napi búcsú Felsopulya városának igazi színfoltjává vált.

Alsóorben már 100 évvel ezelott is játszottak magyar nyelven népszínmuveket, és 40 éve megalakult a Magyar Színjátszó Egyesület. Tavaly, a jubileumi év kapcsán született egy döntés, hogy megváltoztatják az egyesület nevét és ennek értelmében német nyelven is játszani fognak. Az idei eloadásuk így több szempontból is premier volt: hiszen eloször lépett fel német nyelven az amator társulat, de eloször rendezte egy no a darabot, és mindemellett eloször volt gasztronómiai kínálatuk is. Az "Ó, te szent pénzeszsák" címu krimikomédiát a Dinner & Crime mottó jegyében adták elo, melyre Weber Kati látogatott el.

Szeptember közepén ismét feltörekvo, nemzetközí hírnévre vágyó fiatal zenekarok vették birtokukba a fovárost. A Waves Vienna Fesztiválon ezúttal hét színpadon közel 100 fiatal zenekar léphetett fel. Ausztria legnagyobb alternatív, elektronikus, rock- és klubfesztiválja 2011 óta vált az európai zenészek találkozóhelyévé. Ma Európa egyik legjobb showcase fesztiválja és konferenciája, mely a magyar piac számára is nagyon fontos. Idén négy magyar zenekar, a Carson Coma, a Boebeck, Noira és a Wolfolks mutatkozhatott be Bécsben, a fesztivál keretében. Weber Katalin is ott volt a dedikált fogadáson, ahol mind a négy zenekar frontemberével találkozott. Az interjúk elott még hallgassuk az Én még sohasem címü számot a Carson Comától.

Alsóőrben már megszokott kép, hogy kutatók járják az utcát, őrvidéki magyar szavakat gyűjtve, életútinterjúkat rögzítve. Talán nincs is még egy ilyen magyarok lakta falu, ahol ilyen gyakran fordulnának meg kutatócsoportok, egyetemi hallgatók, nyelvtudományi intézetek. A közelmúltban a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztálya folytatott kutatómunkát Alsóőrben. A több mint két éve zajló „Do you speak magyar?“ című, kárpát-medencei falukutató program idei állomása volt Burgenland. A kutatókat mi is elkísértük az első délutánon.

Lehet, első hallásra meglepő a tény, de a divat az egyik leginkább környezetszennyező iparág a világon. Az ENSZ adatai szerint a divatipar önmagában felelős a Föld szennyvizeinek 20%-áért, illetve a környezetet terhelő hulladékok 10%-áért. A fiatalok körében egyre fontosabbá válik, hogy óvják Földünket, ezért egyre többen mondanak nemet az úgynevezett fast fashion-re, és lemondanak a felesleges új ruhanemű vásárlásáról is. Egyre többen választják a másodkézből beszerezhető ruhákat. Talán sokakban még mindig az a kép él, hogy használt ruhát vásárolni kínos, ám valójában egyre elterjedtebb már a fiatalok körében is a fenntartható divat. Hogy ez mennyire igaz, erről győződhettünk meg Felsőőrben fiatal hölgyek, anyukák körében tett véleménykutatásunk során.

A Bécsben élo Kovács Dóra nyelvtanárként tavaly megnyerte az Osztrák Gazdasági Kamara versenyét, amelynek a célja olyan kereskedelmi szolgáltatók bemutatása volt, akik a háttérben gondoskodnak a mindennapi élet fontos területein zajló események gördülékenyebbé tételérol. Dóra nyelvtanárként pályázott, és nyert. Hogy pontosan milyen területen is dolgozik, és miként alakult az élete amióta Bécset választotta az élete közáppontjának, arról stílusosan a fováros egy kávéházában ültünk le beszélgetni.

Az érettségit sikeresen maguk mögött tudó diákok általában élvezik a nyarat, strandolnak, buliznak. De azért akad olyan is, aki a nyári melegben is a tanulást, a tudományt választja. Vecsernyés-Handl Rahel, a kismartoni Kurzwiese gimnáziumban az elmúlt tanévben érettségizett, és országos ezüstéremmel a zsebében  július végén részt vett Zürichben a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián. A 18 éves soproni fiatal no most osszel is visszatér Zürichbe, ott folytatja ugyanis egyetemi tanulmányait, természetesen kémia szakon. Elutazása elott osztotta meg velünk élményeit, beszélt a kémia jelentoségérol a hétköznapokban.

Javában zajlik a szüret, így most egy kirándulásra hívjuk a hallgatókat is az egyik legrégebbi, történelmi borvidékre. 100 évvel ezelott Burgenland, mint tartomány létrejöttekor nemcsak falvak hovatartozása volt kérdéses, hanem például Locsmándnál szoloskertek is vita tárgyát képezték. Az egykor egybefüggo borvidék két oldalán más-más utat járt be a kékfrankos felfedzése és felemelkedése. Közép-Burgenlandot ma már a határokon túl is Blaufránkischlandként ismerik. De talán nem mindenki tudja, hogy a határ túloldalán, Magyarországon is a kékfrankos az egyik legelterjedtebb fajta és a szolok királynojeként tartják számon.

Mai vendégünk Deák Erno, történész, szerkeszto, akinek a Rádiusz Könyvek sorozatában jelent meg idén júniusban a Magyarként Ausztriában - Válogatott esszék és költemények címu könyve, melyben kétféle – racionális és költoi – oldaláról ismerheti meg az olvasó. A Bécsi Napló szerkesztoje leginkább német és magyar nyelvu publikációiról ismert, de mivel gyermekkora óta a költészet szerelmese, így nem elöször jelentkezik versekkel is. Hallhatnak a versei közöl is egyet valamint szó lesz a könyvében olvasható esszékrol és verseinek keletkezésérol és Nagy Alexandra magáról az inspirációról is kérdezte a versírás iránt.

Bár az olyan jelenségek, mint a klímaváltozás, az infláció, és a különbözo társadalmi egyenlotlenségek pesszimizmusra adnak okot a fiatalok körében, ok mégis eltökéltek abban, hogy jobb hellyé teszik a világot. A következo percekben Nagy Alexandra beszélget a Bécsi Magyar Diákegyesület három tagjával az aktuális élethelyzetekkel kapcsolatos elképzeléseikrol.

A burgenlandi magyarok kultúregyesülete már több, mint 60 éve alakult meg Felsoorben. A középburgenlandi, Felsopulya és környéki magyarok is hosszú évtizedeken át ide tartoztak, „Felsopulyai csoport” néven jegyezték oket. Míg egyszer a felsopulyai Kulmann Erno és Major Pál gondoltak egy nagyot és indítványozták a különválást, a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület megalapítását. Mindez 20 évvel ezelott történt, mára már a felsopulyai kulturális élet fix pontját alkotják az egyesület programjai. Amilyen színes az egyesület tevékenysége, olyan színesre sikerült a jubileumi program is, melyet a közelmúltban meghívott vendégekkel a felsopulyai városházán ünnepelt az egyesület.

Beszélgetőtársunk nem akart katona lenni, de végül mégis határőr lett belőle. Hős sem akart lenni, de mégis hős lett, a vasfüggöny lehullásának, a páneurópai piknik eseményének csendes, békés hőse. Bella Árpád nyugalmazott határőr ezredes ma is úgy emlékszik 1989. augusztus 19-re, mintha tegnap lett volna. Emlékeit immár olvashatjuk is. A közelmúltban, Sopronban bemutatott „Határeset” című interjúkötet a történelmi események, a piknik története mellett a család történetét és a határőr főtiszt szakmai életútját is bemutatja. A könyvbemutatón Weber Katalin beszélgetett Bella Árpáddal.

AchtUngarn mottóval ismét bemutatkoztak a Bécsben élő magyarok. Szeptember második hétvégéjén a Praterben rendeztek színes kavalkádot, melyben  a gasztronómia, képzőművészet, tudomány, történelem, kultúra, folklór, zene és a sport területén mutatták be a magyar vívmányokat. Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala immár második ízben várta az érdeklődőket, a magyar kultúra rajongóit, barátait a kétnapos fesztiválra. Weber Katalin kolléganőnk a nyitónapon látogatott ki a Spenadlwiese-re.

Idén első ízben szervezett nyári gyermektábort a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület. Az első próbatábornak máris nagy sikere volt, a színes programok magyar és nem magyar anyanyelvű gyerekeket egyaránt vonzottak. Érkeztek kis résztvevők az egész régióból, de bécsi gyerekek is, akik a nyarat töltötték felsőpulyai nagyszüleiknél. Hogy az első próbálkozás ilyen jól sikerült, ez több önkéntes  támogatásának is köszönhető. Az egyik tábori délelőttre Weber Katalin is ellátogatott.

Mai Színes Kultúránk c. magazinunk vendége a felsoori Benko Anikó, aki idén tavasszal lett a Burgenlandi Iparszövetség ügyvezeto igazgatója. Az ifjú céltudatos jogász, két gyermek édesanyja. Külföldi tanulmányok és szakmai tapasztalatok birtokában tért vissza szülovárosába Felsoorbe, ahol gyermekeinek is szeretné megadni azt a lehetoséget, melyet egykor o is élvezett, - hogy kétnyelvu oktatásban legyen részük. Hiszen Benko Anikó is a felsoori Kétnyelvu Szövetségi Gimnáziumban érettségizett, és a közelmúltban az iskola meghívására részt vett egy pódiumbeszélgetésen, ahol a diákoknak örömmel beszélt a kétynelvuség elonyeirol. Hogy o jogászként milyen hasznát veszi a német mellett a magyar nyelvnek Ausztriában és milyen további tervei vannak, mint Burgenlandi Iparszövetség ügyvezeto igazgatójának – mindezekrol Benko Anikót Weber Katalin kérdezte.

Augusztus és szeptember az a két hónap az évben, amikor a Ferto tó és a Fertozug térségébol elindulnak a vonuló madarak, hogy a téli hónapokra szó szerint értve, melegebb éghajlatra költözzenek. A téli hónapok elott azonban ennek a térségnek a változatos vízi élohelyei ideális feltételeket kínálnak a legkülönbözobb madárfajoknak. Hogy milyen fajok a legjellemzobbek, és miért is érdemes ellátogatni a térségbe, annak járt utána Bányi Kriszta, akit Wichmann Gábor, magyar származású ornitológust kisért el, hogy aztán egy madárlesbol szemügyre vegyék a tájat és természetesen az épp ott fellelheto madarakat.

Rusztot a jó borok és a gólyák városának is szokták nevezni – de emellett, és ezt kevesen tudják, az orgonák városa is. A három ruszti templomban három nagyon különbözo hangszer lakik. Ezeket pedig minden nyáron egy osztrák-magyar szervezésu zenei fesztivál, az Orgona határok nélkül köti össze.

Budapesten már nem ismeretlen, a magyar fővárosban ugyanis több zenekarban is játszik, és közben elvégezte a budapesti Zeneakadémia zeneszerző szakát. Burgenlandban tavaly találkozhattunk első ízben a mindössze 23 éves Csernovszky Márk nevével, a Pannon Ifjúsági Zenekar projektjében. Az idén nemcsak, hogy ismételt meghívást kapott a nemzetközi zenei békeprojektbe, hanem egy felkérést is a szervezők részéről, azzal a megbízással, hogy komponáljon külön erre az alkalomra egy művet.

A felnőttek szívesen emlékeznek vissza, milyen jó móka volt nyár végén a lekaszált- learatott mezokön sorakozó szalmabálákon ugrálni. A mai gyerekek általában ugrálóvárakban tombolják ki magukat, talán ezért is olyan különleges számukra is, ha ezt kivételesen szalmabálákon tehetik meg. Így volt ez a szünidő utolsó hetében, ragyogó napsütésben megrendezett  BÁLa bulin is, melyet immár sokadik alkalommal hirdetett meg a Magyar Anyucik Oberwart környékén elnevezésű, közösségi média csoport. Az egész környékről érkeztek fiatal, magyar családok, akiknek a program lehetőségeken túl gyakorlati tippeket is nyújt a csoport.

Párbeszédekből álló zenei utazás – barokk és kortárs retorika – érzelem és értelem: Vivaldi és Händel művei mellett kortárs újzene, de népzenei elemek is felcsendültek a közelmúltban a kismartoni Esterházy kastély Haydn-termében. Egy héten át hat különböző országból érkezett 24 fiatal zenész muzsikálhatott együtt  a Pannon Ifjúsági Zenekarban. Az európai fiatalok zenekari békeprojektje 2015-ben indult el, és az idén immár hetedik alkalommal vendégeskedhettek Kismartonban.

Egy menhelyről mentett kutya örökbefogadása különleges esemény, de nem mentes a kihívásoktól sem. A menhelyi és otthoni kutyaviselkedés megértése, valamint annak mérlegelése, hogy a kutya illik-e a kutyatartó életstílusához – kulcsfontosságú tényezők, amelyeket figyelembe kell venni. Az is előfordulhat, hogy az új családtaggal nem igazán sikerül megtalálni a közös hangot, és nem megy a beilleszkedés. Ilyenkor jön jól egy szakember segítsége, aki megtalálja a kutya és gazdija közti problémákat, és megoldást is talál a kialakult helyzetekre. Ilyen a Bécsben élő Farkas Anikó, aki kutya-ember kapcsolat coach, akinek "Körpersprachlich orientierte ganzheitliche Hunde-Coachin" végzettsége van, amiben évről-évre tudatosan fejleszti is magát.

A tánc az élet elixírje lehet - ezt sok idősebb ember is megerősítheti: Ausztriában ugyanis már 40 éve létezik a "Tanzen ab der Lebensmitte" kezdeményezés. Országszerte több mint 1.000 táncklubban mintegy 25.000 idős ember lép rendszeresen a táncparkettre. Burgenlandban 20 szenior táncklub működik. A tánc jelentősen hozzájárulhat a szellemi és fizikai fittséghez, különösen idősebb korban. De életörömöt és sok egyedülálló idős ember számára társaságot is jelent. Weber Katalin Sopronkeresztúron/Deutschkreutzban látogatott meg egy szenior tánccsoportot, mely határokon átnyúlóan – a soproni "Piros tánccipők" csoporttal együttműködve - ápolja ezt a tánc- és közösségi élményt.

Alsóőr még ma is többségében magyarlakta település. A magyar nyelv megőrzéséhez nagyban hozzájárul a Magyar Média- és Információs Központ, röviden UMIZ magyar könyvtára is, mely idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A csaknem 30 ezer információhordozóval büszkélkedő intézmény Ausztria legnagyobb magyar könyvtára és levéltára. Az alsóőri "Öreg iskolában" található szakkönyvtár egyik különlegessége a kárpát-medencei magyarsággal foglalkozó gazdag gyűjtemény, de az őrvidéki magyar nyelvjárás kutatásával is foglalkoznak.

Minden újrakezdés egy megújulás – vallja mai vendégünk, Molnár Erzsébet festomuvész. 1990-ben fiatal pedagógusként német nyelvtudását szerette volna fejleszteni Felso-Ausztriában,  aztán nemcsak a hegyekbe, a tájba, hanem a festészetbe is beleszeretett. Az autodidakta képzés mellett neves német és osztrák festoknél tanult, majd késobb o maga is támogatott más muvészeket. Élt Bécsben is, két és fél éve pedig a délburgenlandi Rohoncon talált otthonra, ahol már egy kiállítást is rendezett, a Reichermühle Galériában. Kalandos életérol, az újrakezdésekrol, de festoi munkásságáról, képeirol is beszélgetett Weber Katalinnal:.

Ha Felsőőr idősebb lakosainál érdeklődünk utcanevek vagy házszámok után, akkor nem biztos, hogy kapunk segítséget. De ha úgy kérdezzük, hol lakik "a Király", "a Tojásos" vagy "a Varjáger", akkor már biztos útba igazítanak bennünket. Ezek a nevek és eredetük mind megtalálhatóak az Őrvidéki háznevek gyűjteményében. Hogy ezeket sikerült feljegyezni az utókor számára, az Posch Jenőnek köszönhető. De Posch úr nemcsak a házneveket gyűjtötte össze: rengeteg tárgyat, paraszti szerszámot is őriz ma már műemlékvédelem alatt álló szülőházában. Ide szívesen hívja meg a barátokat, szomszédokat, hogy a régi időkről beszélgessenek.

Bécsújhely és környéki Magyarok Kulturális Egyesülete - azaz "KUWU" névvel tavasszal megalakult Bécsújhelyen az első magyar egyesület. Az alapító tagok megválasztották a tisztségviselőket, megbeszélték a célokat, a következő egy év programtervezetét. Az egyesület várja a környéken élő magyarok jelentkezését.

Méhes Márton, a Collegium Hungaricum újonnan kinevezett igazgatója az adás vendége, aki június elején vette át az intézmény igazgatását. Mint ismert, 2010 és 2015 között már egyszer volt ebben a tisztségben, azonban mint kihangsúlyozta, 2023-ban egy egészen más kihívásokkal és feladatokkal teli pozíciót fogadott el. Hogy miként látja a rá váró munkát a következo évekre, és milyen tervekkel és célkituzésekkel vágott bele ebbe, az is kiderül a beszélgetésbol.

Az idei nyár már eddig is sokak számára jelentett kihívást nem csak Ausztriában, ami az idojárást illeti. Az éghajlatváltozás hatásait már nem lehet tagadni. Az olyan szélsoséges idojárási események, mint a hohullámok és a heves esozések egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Ürge-Vorsatz Diána professzor, a bécsi Közép-európai Egyetem klímakutatója hangsúlyozza, hogy alkalmazkodnunk kell ehhez az új normához. Most van itt az ideje, hogy elültessük azokat a fákat, amelyek 10-15 év múlva a szélsoséges hohullámok idején huvösen tartják majd a levegot körülöttünk - mondja. Ez az alkalmazkodás egyéni és kollektív cselekvést és hosszú távú tervezést igényel.

Burgenland egyetlen, és egyben Ausztria legrégebbi református templomát kerestük fel. A felsoori református templom ugyanis idén ünnepli fennállásának 250. évfordulóját. Összeállításunkban hallhatnak a megépítésének elozményeirol, de a mai napig meglévo - túlnyomórészt magyar nyelvu - gyülekezet életérol, és annak a jelentoségérol is. A gyülekezet tagjai egyébként az egykori magyar határorök leszármazottai, akik évszázadok óta orzik nemcsak a vallást, de a magyar nyelvet, kultúrát is.

Blaufränkisch - kékfrankos - Frankovka Modrá – Lemberger – vagyis a nagy hagyományú szolofajta és a belole készülo karakteres borok évrol-évre a közép-burgenlandi Locsmándra/Lutzmannsburgba csábítják a kiváló neduk kedveloit. Locsmánd egyébként az egyik legrégebbi kékfrankos termoterület,  1218-ban egy oklevélben említik eloször a szolotermesztést a térségben. Ha nem is több száz éve, de már több évtizede annak, hogy a borászok augusztus elején úgynevezett borünnepre hívják a borkedveloket, amely aztán mára már nemzetközivé notte ki magát. Ezúttal is több mint 100 bort kóstolhattak a borkedvelok, és a helyi termelok mellett magyar, szlovák és német pincészetek is bemutatkoztak

Vendégünk a 86 éves, mindig mosolygó Körmendy Margit, akivel Salzburg pezsgő belvárosában Nagy Alexandra találkozott. Margitnak 53 éve ez a város jelenti a szabadságot. Amióta itt él, sokat tett azért, hogy beilleszkedjen, de gyökereit sosem feledte el. Már kiérkezése után a református közösség együttléteit szervezte, és lelkesen vett részt az irodalmat, zenét kedvelő magyar kör programjainak alakításában. Margit Romániában banktechnikai pénzügyi iskolát végzett, Salzburgban kozmetikus lett, és üzletet vezetett. Mégis nyugdíjasként váltotta valóra igazi álmát, amikor művészettörténetet hallgatott a Salzburgi Egyetemen, melynek szervezésében végre utazni is tudott a világban.

Az idén jubiláló Salzburgi Magyar Egyesületet az utóbbi években egy fiatal családosokból álló csapat tette ismét aktívvá. Legfőbb célkitűzéseik között szerepel a magyar gyökerekhez való kötődés megtartása és erősítése a Salzburgban élő magyar közösségben. Az egyesület 2018 végén a SalzUNG nevet választotta magának, játékosan utalva a Salzburgban élő magyarokra, illetve arra a szándékra, hogy „egy kis ízt, sót vigyenek a helyi magyarok életébe“. Az egyesület nyári irodalmi programjára Nagy Alexandra látogatott el.

Július 10. és 21. között újra megnyíltak a gyermekek előtt hat bécsi egyetem és egy főiskola kapui. A "KinderuniWien" keretében számos interaktív előadás, szeminárium és kisebb csoportokban megtartott workshop várta a tudásra szomjazó fiatalokat. Azzal a céllal, hogy közelebb hozzák az egyetemi életet a 7 és 12 év közötti gyerekekhez és érdeklődést keltő bepillantást nyújtsanak a tudományok világába. A programhoz immár harmadszorra csatlakozott a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke a nyelvekről és az irodalomról szóló, játékos szemináriumával. Közösen keresték a választ arra, hogy mégis mi is a nyelv, és mikor beszélünk irodalomról. Balogh Evelin tudósítása.

Mai vendégünk az alsóori László-Horváth Szandra festomuvész, akinek elso önálló kiállítása látható aktuálisan az Öreg iskolában, Alsóorött. A csepregi születésu fiatal muvészno 2015-óta él Ausztriában, két kisgyermeke már itt született. 2017-ben, kisfia születését követoen kezdett el festeni és a kisfia lett azóta a fo motiválója, de kritikusa is. László Horváth Szandra akril és akvarell munkáin pasztell színekben köszön vissza a természet. A fiatal festomuvésszel a kiállítás alkalmával beszélgetett Weber Katalin.

A nyári szünet immár javában tart és vele együtt feléledt a fiataloknak szóló táborok sokszínu kínálata is. Július elso hetében Bécs városa 24 gyerek számára kalandok színhelyévé alakult át. És pedig a Rumini címu könyvsorozatban szereplo kalandok színhelyévé. Rumini egy egér - o a foszereplo Berg Judit magyar író azonos címü regényeiben.

Napi több órás próbák elozik meg az eloadásokat. A kórus évente mintegy 300 estén lép színpadra, három évszázadot felölelo ötvenöt különbözo operában. A Bécsi Állami Operaház Kórusának egyik délelotti próbáján jártunk. A hivatásos énekesek között ugyanis szép számban vannak magyarok is.

Wagner Szilárd, az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet lelkésze, nem csak lelkészi hivatásával foglalkozik, hanem egy izgalmas hobbinak is hódol. Mégpedig szabadidejében gabonasiklókat és királypitonokat tenyészt. Júniusban bemutatót tartott a bécsi AMAPED székhelyén, ahol az eloadása során két lányával közösen mutatta be Wagner Szilárd ezeket a csodálatos, nem mérgezo állatokat a gyerekeknek és szüleiknek. De nem csak kígyókat hozott, voltak a különleges vendégek között különféle rovarok is. A bátrabbak még meg is simogathatták a gyönyöru mintákkal és színekkel rendelkezo siklókat és kígyókat. Az igazán lelkes résztvevok pedig akár kígyótojással is távozhattak.

Kevés tizenéves mondhatja magáról, hogy világbajnok. A 17 éves felsopulyai magyar Németh Doris immár kétszeres Hip Hop világbajnoknak tudhatja magát. Tavaly felnott urban duo, idén pedig felnott urban formáció kategóriában nyert világbajnoki címet a horvátországi Porecben megrendezett ESDU Dancestar World Final világbajnokságon. Itt a világ legjobb táncosai találkoznak évrol évre, idén 63 országból több, mint 5000 táncos mérte össze tudását különbözo kategóriákban. A világbajnok diáklányt Felsopulyán látogatta meg Weber Katalin.

Végre itt van a nagybetűs Vakáció, Ausztria minden tartományában megkezdődött a nyári szünet. A bécsi és burgenlandi tanulók már egy héttel korábban belekóstolhattak az édes semmittevésbe. Illetve - nehogy megsértsünk valakit is - nemcsak a semmittevésbe, hiszen sokan nagyon is aktív szünidőt terveznek, tudta meg Weber Katalin, aki a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnáziumban az utolsó tanítási napon tett látogatást, és kérdezte a diákokat: vajon aktívan vagy inkább pihenéssel töltik a nyarat?

Ötéves mandátuma lejártával, július 14-én távozott a képviselet éléről Nagy Andor, Magyarország bécsi nagykövete. A diplomata elutazása előtt búcsúfogadást adott a nagykövetségen azoknak, akik az elmúlt öt évben kísérték karrierjét, segítették munkáját. Ennek kapcsán kérte visszatekintésre és értékelésre Nagy Alexandra.

Az „Őrség“, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület lapja 1968 óta jelenik meg, és az aktuális, immár 64. kiadványuk igazi „bestseller“ lett. A „Felsoeor leírása“ című könyvecske igazi helytörténeti csemege, mely Topler János egykori felsőőri tisztviselő eredeti írásait jelenteti meg: „Felsoeor alakulása, története és tényállása. A felsoeori nép számára“ alcímmel. A kiadvány megjelenését valóságos nyomozás előzte meg: sokan beszéltek Topler írásairól, de senki sem tudta, hol vannak a kézzel írt füzetek. Már 1994-ben is közzétettek egy felhívást, keresve Topler feljegyzéseit. Végül aztán 2021-ben „besétáltak“ a könyvek a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület irodájába. Serenyi Helene, Topler János unokahúga a szülöi házban találta meg illetve vehette át nagynénjétől a féltve őrzött kincseket, melyeket a BMKE rendelkezésére bocsátott. A könyv kalandos történetéről Weber Katalin készített riportot.

Nem csak a helyi, hanem a Magyarországról érkezo csoportokat is várják a bécsújhelyi Museum St. Peter an der Sperr munkatársai, ahol magyar nyelvu idegenvezetot is lehet kérni a programokhoz. Múzeumlátogatás, a katonai akadémia, de a város bemutatása is szerepel a kínálatban. Sajti-Kollár Andrea azonban eredetileg nem idegenvezetonek készült.

Mulatság, Mulatschak, Mulatitschango - a mulatság kifejezést Burgenlandban szinte mindenki ismeri, ha jelentoségét szó szerint nem is, de mindenki tudja, itt zenérol, táncról, jó hangulatról lesz szó. Jó volt a hangulat a második Orvidéki Mulatságon is. A tavalyi nagy sikert követoen ismét Orvidéki Mulatságra hívta az érdeklodoket június 17-én a Burgenlandi Magyarok Népfoiskolája. A zenés, interkulturális esten orvidéki és bécsi muvészeti együttesek adtak ízelítot az osztrák, a magyar és roma zenei hagyományokból a felsoori OHO színháztermében.

A Felsoori Kétnyelvu Szövetségi Gimnázium immár 30 éve egyedülálló és nemcsak Ausztriában, hanem nemzetközi tekintetben is. Mintául szolgál a nyelvtanítás, a népcsoporti nyelvek oktatása terén. A 30. születésnapot az egész eltelt tanévben ünnepelte az iskola: még a tanév elején rendeztek egy nagyszabású ünnepséget, melyet megtisztelt többek között Martin Polaschek oktatási miniszter vagy Martin Zsivkovits, a gimnázium alapító igazgatója is. Ezt követoen a tanév során számos programmal emlékeztek vissza a kétnyelvu gimnázium 30 éves történetére. Az év végén, az utolsó tanítási napon pedig egy rendhagyó pódiumbeszélgetésre hívták a felso tagozatos diákokat. A zárórendezvény „Több nyelv - több lehetoség“ mottóval a többnyelvuség jelentoségét kívánta - a tanulók számára is érthetoen - kihangsúlyozni.

A muvészcsaládból származó Szurcsik János, már 1979 óta él Ausztriában és még az Iparmuvészeti Foiskola befejezése elott politikai okokból menekült ide. Kezdetben leginkább grafikusként dolgozott, de idokozben a képzomuvészet vette át nála a fo szerepet. Feleségével, az osztrák képzomuvész Andrea Wallentaval Kleinwiesendorfban él és egy közös muteremben alkot. Szurcsik János munkáit 5 kategóriába sorolja.

Az évzáró eseményeknél, a bécsi Bunte Schule Währing általános iskola negyedik osztályosainak búcsúzása igazán különlegesnek számít, hiszen ok az elso kéttannyelvu, magyar-német általános iskolai osztály Bécsben. A fovárosban hosszú évek törekvése után a 2019/2020-as tanévben indulhatott el az elso kéttannyelvu osztály. A diákok, szüleik és a pedagógusok kíséretében „ballagtak el”, egy kötetlen családi piknik keretében.

Igazi balatonparti hangulatban telt a bizonyítványosztás idén a Bécsi Magyar Iskolaegyesületnél. A téma mondhatni, hogy az utcán hevert, vagyis az aprópót a Collegium Hungaricum épületében található és egész nyáron át nyitva tartó Balaton - Rerto+ kiálltása adta, így a diákok és a pedagógusok itt gyultek össze, hogy minden diáknak átadják a sikeres évrol tanúskodó oklevelet. Bányi Kriszta is elment a vidám eseményre.

Vendégünk a bécsi Bosz Lilla, aki az Európai Biztonsági és Együttmuködési Szervezet mellett muködo magyar képviseleten dolgozik, mint biztonságpolitikai tanácsadó, mindemellett Kulturschock Wien név alatt posztol bécsi kulturális ajánlókat a közösségi oldalakon. A családanya azt vallja, hogy a több lábon állás napjainkban egyáltalán nem meglepo. Bosz Lillával kolléganom, Nagy Alexandra beszélget:

Aki június végéig Kismartonban, a Kalvarienbergplatzon járna, tekintse meg az ott található szabadtéri fotókiállítást, amit a Lichtclique fotó- és filmklub nyitott meg. A kiállításon „Pannónia“ mottóval 60 burgenlandi és magyar fotós mutat be közel 100 képet még június végéig. Kollégánk, Sebestyén Áron is jelen volt a kiállítás megnyitóján:

A Kicsi Svung gyermekszakkör foglalkozásokat tavaly osszel a Svung Bécsi Magyar Színház társulatának tagjai indították el, méghozzá azzal az elgondolással, hogy professzionális keretek között szervezzék meg Bécs elso magyar gyermekszínjátszó szakkörét. A foglalkozások azóta is hétrol-hétre zavartalanul folynak a Bécsi Magyar Iskola által biztosított próbateremben. Itt járt a napokban Bányi Kriszta kolléganom is, és bepillanthatott a következo június 26-i magyarnyelvu gyermekszínházi eloadás elokészületeibe.

Az InterEUropa Balett valamint az Europaballett St. Pölten koprodukciójában mutatják be jövo héten a Sisi a császárné címu baletteloadást Alsó-Ausztria fovárosában. A darab megálmodója Michael Kropf koreográfus, az InterEuropa Balett alapítója. A foszerepeet Iryna Tsymbal és Dolbilov Alexey nemzetközi híru balettmuvészek táncolják. Június 30-án ez lesz a premier, ami egyben a szezonnyitó eloadás is a Sommer Theater Park szabadtéri színpadán. Kolléganom Bányi Kriszta még a próbák egyikén járt ott és beszélgetett a készülo eloadásról a társulat tagjaival:

Történetünk főszereplője ez alkalommal Diem Éva, született Ribarics. Az édesapja révén Középpulyáról származó nyugdíjas tanárnő az utolsók közé tartozik, akik még elmondhatják, hogyan élték át a második világháborút. Diem Éva 6 éve minden évben iskolai osztályokat keres fel, hogy továbbadja történetét, amit egy kis rajzos füzetben is megörökítettek. Bécsi otthonában találkozott vele néhány hete Bognár László, hogy megismerje különleges sorsának mozzanatait.

A bécsi KultPult, a Femspace Egyesület és a Loffice Wien kulturális-közéleti estek sorozatát indította el nemrégiben "Itthon-otthon?" címmel nemrégiben a fővárosban. A sorozat első vendége Rainer-Micsinyei Nóra színésznő volt, aki jelenleg Ausztriában él, és friss fővárosi tapasztalataiból standup-előadást szerkesztett az est közönsége számára. A nézők az "Ungarische Salami" című előadás premierje után is együtt maradtak, a beszélgetés során a költözés, az újrakezdés, a karrierépítés dilemmái is szerepeltek. Nagy Alexandra riportja...

Ausztria kevés magyar nyelvű könyvtára közül az egyik a főváros magyar kulturális intézetében várja az olvasókat. A Collegium Hungaricum bibliotékájában még az elmúlt tanévben programsorozatot indítottak az iskolás korosztály számára. A könyvtárvezetésekre a hétvégi magyar iskolák diákcsoportjai jelentkeztek be. A program célja nem más, mint hogy a német mellett a magyar könyvek iránt is felkeltsék a gyerekek érdeklődését. Ők ennek köszönhetően rendszeres könyvtárhasználó fiatalokká is válhatnak. Az egyik ilyen vezetésen, amelyen épp az AMAPED diákjai ismerkedtek a könyvtárral, Bányi Kriszta is ott járt...

Vendégünk „dzsedimesternek“ is nevezi magát. Filmrendező szeretett volna lenni, ma ásatásokon keresi a kalandot. A szombathelyi Szilasi Attila Botond régész, a paleolitikum, a kőkorszak tudományának doktora. Archeojedi nevű vállakozásával 2009 óta van jelen Ausztriában is, különböző ásatásokon. Hogy miért lett „jedi/dzsedi” a nevük, miért is olyan gazdag Burgenland területe történelmi lelőhelyekben, hogyan zajlik a modern régészet és mi volt számára a legnagyobb felfedezés - mundérról Weber Katalin beszélgetett Szilasi Attila Botonddal:

Bécsben, a Magyar Nagykövetségen mutatkozott be májusban Kőszeg, annak az eseménysorozatnak az első állomásaként, amelynek Magyarország bécsi nagykövete, Nagy Andor volt az ötletgazdája. Bár az ő hivatali ideje idén nyáron lejár, de ahogy ígérte, a sorozat folytatódik, és hamarosan egy újabb nyugat-magyarországi településsel ismerkedhetnek majd meg a bécsiek

Az „Esterházy” és „történelem” szavakból született meg az „ESTÖRI” cím, mely a középiskolásoknak és gimnazistáknak szóló verseny névadója. A versenyt az idén immár hetedik alkalommal rendezték meg. A Kreatív Történelmi Versenyt a Esterházy Magyarország Alapítvány szervezi, az osztrák magánalapítvány támogatásával. Az elodöntok Magyarországon zajlottak, a dönto május 25-én pedig Kismartonban volt, az Esterházy kastélyban, ahova 12 csapat jutott be. Az idén az Európai Unió volt a központi téma - hogy ezt a diákok milyen módon, milyen kreatívan közelítették meg, ebbe Weber Katalin kolléganonk a helyszínen nyert bepillantást.

Az „Esterházy” és „történelem” szavakból született meg az „ESTÖRI” cím, mely a középiskolásoknak és gimnazistáknak szóló verseny névadója. A versenyt az idén immár hetedik alkalommal rendezték meg. A Kreatív Történelmi Versenyt a Esterházy Magyarország Alapítvány szervezi, az osztrák magánalapítvány támogatásával. Az elődöntők Magyarországon zajlottak, a döntő május 25-én pedig Kismartonban volt, az Esterházy-kastélyban, ahova 12 csapat jutott be. Az idén az Európai Unió volt a központi téma - riportunkban utánajárunk, hogy ezt a diákok milyen módon, milyen kreatívan közelítették meg...

A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén a közelmúltban tartott felolvasóesten a közönség a szerző első „Évszakhoz képest hűvösebb“ című novelláskötetét ismerhette meg, mely tavaly „Es ist zu kühl für diese Jahreszeit“ címmel jelent meg németül. A kiadványban 13 tömör, minimalista, ugyanakkor dinamikus elbeszélés található, melyekben a hangsúly az impressziókon és a múlt eseményein van. Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című könyve 2020-ban Magyarországon elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. A magyarországi sikeres fogadtatás után, 2022-ben Tankó Tímea fordításában a Schöffling und Co. Verlag gondozásában németül is megjelent. A szerző pozitív német recenziókról számolt be, és reméli, hogy Ausztriában is hasonlóképpen sokakat megszólít majd a kötet. Harag Anitával első könyvéről a bécsi felolvasóesten Nagy Alexandra beszélgetett.

Veszprém város 2018 decemberében a Balaton-régióval közösen nyerte el a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címet Magyarországon, és idén január második felében el is indult annak a számszerűsítve körülbelül 3000 programnak a megtartása, amely ebben az évben a térségben megvalósul. A félidőben járunk, és nemrég ismét Bécsbe jöttek a szervezők, hogy Ausztriában újfent népszerűsítsék ezt az egész évben zajló eseménysorozatot. Az ORF Magyarok podcast kétrészes sorozatban mutatja be Európa Kulturális Fővárosait. A Temesvárról szóló, második epizódot itt hallgathatják meg: https://radiothek.orf.at/podcasts/bgl/orf-magyarok-podcast/eurpa-kulturlis-fvrosa---temesvr

Sugározd a fényed - Gyújts fényt a városban" - ez a mottója az idei kulturális évadnak a romániai Temesváron. A Bánság fővárosának is nevezett, mintegy 310 ezer lakosú városban több mint 10 ezer magyar él, így a román, a német és a szerb mellett a magyar kultúra is meghatározó tényező. Az epizódból megtudjuk, hogyan kapcsolódik egymáshoz Temesvár és a világosság, és hogy hogyan lett egy baden-württembergi német a román város első embere. Szubjektív városnézést tart nekünk egy Grazban élő temesvári magyar, majd a Temesvári Magyar Színház igazgatója beszél az idei tervekről, végül egy képzőművész vezet be minket különleges művészete titkaiba. Az ORF Magyarok podcast kétrészes sorozatban mutatja be Európa Kulturális Fővárosait. A Veszprém-Balaton régióról szóló, első epizódot itt hallgathatják meg: https://radiothek.orf.at/podcasts/bgl/orf-magyarok-podcast/eurpa-kulturlis-fvrosa-veszprm--balaton-rgi

Az utolsó 10 évben majdnem megduplázódott a magyar cserkészek száma Európában. Egyre többfelé alakulnak cserkészcsapatok. Hogy mi a titka, a varázsa, mit nyújt a cserkészet a mai fiataloknak, és mi is az regöscserkészet – minderről beszélgetünk vendégünkkel, Konthur Zoltánnal, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség első, európai kerületének vezetőjével. Konthur Zoltán ez év elején vette át ezt a megbízatást. Gyermekkora óta cserkész, öt éves kora óta él Németországban, jelenleg Berlinben. Kollégánk, Weber Katalin a magyarországi Kiscsőszön találkozott vele, ahol első ízben vendégeskedett a kerület regös cserkészeinek tavaszi tábora.

A népcsoportok története, mai helyzete és problémái – és mindez a bécsi Hofburgban? Erre mindeddig valóban nem volt példa. Most az Osztrák Történelem Háza #nachgefragt, azaz „rákérdezünk – történelem több nézőpontból“ című kezdeményezésének köszönhetően, rendhagyó vezetéseken mutatkozhatnak be az Ausztriában élő, őshonos kisebbségek. A cseh és szlovén vezetések után harmadikként a magyar népcsoport következett. Zsótér Iris a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium igazgatója és Somogyi Attila a Magyar Népcsoporttanács elnöke kalauzolta az érdeklődőket...

Az Európai Uniónak napjainkban 24 hivatalos nyelve van – de ennél is több nyelv, nyelvváltozat használatos. Ausztriában pedig a kutatások szerint a fiatalok negyede a németen kívül egy másik nyelvet is használ a mindennapokban. Ezt a többnyelvűséget, nyelvi sokszínűséget hivatott erősíteni az immár 14. alkalommal zajló „Sag’s Multi!“ kétnyelvű beszédverseny. Az országos verseny fő szervezője három éve az ORF, így a burgenlandi regionális finálénak idén is kismartoni stúdiónk adott otthont. A zsűri és a közönség 13 szónoklatot hallhatott, többek között négy magyar diáktól. Őket is megismerhetik Weber Katalin riportjából...

Karvanszky Mónika református lelkész Felvidéken született, elöszor valláspedagógiát majd lelkész képzést végzett, de tanulmányai alatt mindvégig párhuzamosan Bécsben is volt ösztöndíjas, így a valláspedagógiát majd református teológiai képzését Komáromban valamint Bécsben végezte el. Már a tanulmányai alatt betekintést kapott a bécsi szórvány szolgálat gyakorlati részébe Soós Mihály református lelkész gondoskodó szárnyai alatt. Az azóta eltelt ido alatt szervezo és közösségépíto munkája az egyik legfontosabb szereplojévé tette nemcsak az ausztriai és azon belül is a bécsi református gyülekezetben, hanem a bécsi magyar népcsoport életében is. De Karvanszky Mónika kislányként nem református lelkésznek készült, hanem sokkal inkább a közgazdaság érdekelte, mégis a gondviselésnek köszönhetoen lelkész lett.

A Szélforgók Ifjúsági Népzenei Együttes több okból is az Orvidék/ Burgenland büszkesége. Egyrészt mert a fiatalok kitartó munkájuknak köszönhetoen idén, az egyébként háromévente megrendezett magyar Országos Népzenei Versenyen harmadik helyezést értek el, mint a verseny legjobb vonós együttese. Másrészt viszont emellett egy nagyon fontos küldetésük is van: az ifjú népzenészek ugynis, mint táncházi zenekar szeretnék képviselni az orvidéki és más magyarnyelvu régió népzenéjét Európa szerte. De ehhez kitartó munkára van szükség, amitol ok nem hátrálnak meg.

Liszt Ferenc nemcsak nagy zeneszerzo volt, hanem az elso nagy európaiak egyike is. Bejárta egész Európát, és úgy ünnepelték, akár csak napjainban egy popsztárt. Amit már kevesebben tudnak, Liszt hatására vették fel az ének- zeneoktatást az iskolai tantervbe, Liszt maga pedig ingyen tanított fiatal tehetségeket. Manfred Fuchs nyugalmazott zenetanárt, a doborjáni Liszt Társaság elnökét mindet oly mértékben motiválta, hogy négy évvel ezelott megalapította a Liszt Fórumot a diákok számára. Így idén már a 4. Liszt Fórum keretében találkozhatott a közelmúltban ismét 30 felsopulyai és soproni gimnazista - a soproni Berzsenyi Dániel Líceum és a felsopulyai Liszt Ferenc Gimnázium tanulói. A fórumnak a doborjáni Liszt könyvtár adott helyet.

Mai kulturális magazinunk foszereploje kivételesen egy hangszer lesz! Mégpedig egy nagyon régi, a magyar paraszti élet nagy hagyományú, ördöngosnek titulált hangszere: a borduda. A dudával magával, egy dudással és a duda megfestojével a közelmúltban a bécsi Collegium Hungaricumban találkozhattunk. Jakab Mihály festomuvész „Dudások, Zenészek, Táblaképek“ címu kiállításmegnyitóján a Kárpát -medence dudazenéibol hallhattunk ízelítot, a képeken pedig mindenütt a népi, paraszti díszítomotívumok, és természetesen a duda köszöntek vissza. A laudációból pedig azt is megtudhattuk, hogy a dudát egykor rengeteg hiedelem övezte. Jakab Mihály festomuvésszel, Deréky Pál irodalomtörténésszel és Nagy Gábor hagyományorzo bordudással Weber Katalin beszélget:

Összeállításunkban egy igazi idoutazásra hívjuk önöket. 40 évvel repülünk vissza az idoben, amikor az ORF Burgenland adásában megkezdodött a magyar nyelvu adások szerkesztése. Hogy is kezdodött minden? 1983-ban mindössze egy igazán lelkes, felsopulyai születésu fiatal no volt az, aki azzal kereste fel az ORF kismartoni szerkesztoségét, hogy jó lenne, ha magyar nyelvu adások is lennének a programkínálatban. A magyar adások megszületésének nyomába Weber Katalin eredt, aki Elisabeth Czerwenka-Kulmont, az elso magyar rádióadás szerkesztojét és kezdeményezojét egy múltidézésre hívta a burgenlandi székházba.

A múlt hétvégén, szombaton egy sokszínu programmal várták az Alsóori Magyar Média- és Információs Központba a gyerekeket szüleikkel, nagyszüleikkel. A havi rendszerességgel megtartott rendezvénynek az aktualitását természetesen az anyák napja adta, így a szokásos programindító mesekönyvmozi után, már a barkácsmuhely foglalkozás is eköré az ünnepvárás köré épült, illetve kifejezetten ehhez kapcsolódó eseménnyel is kiegészült a szombat délután: mint pl az anyukák és nagymamák felköszöntése virággal és dallal, vagy egy a közös családi fotózásra is alkalmas fotósarokkal.

Mai vendégünk Pap Zoltán ötvös-, szobrászmuvész. Tanulmányait a budapesti Képzomuvészeti Foiskolán végezte, a 70-es évekig Magyarországon élt és alkotott. Itt találkozott eloször az antiszemitizmussal. Pap Zoltán családjával még a rendszerváltás elott, a 80-as évek elején költözött Salzburgba, ahol idoközben elismert muvész lett: nevéhez fuzodik több Holokauszt emlékmu, az „In Memoriam Bücherverbrennung” emlékmu, de a Genfi UNO-palotában is látható egy munkája. Ezenkívül ékszereket, faliplasztikákat, szobrokat is készít, a salzburgi PapArt Galériában átfogó képet kaphatunk alkotásaiból. A muvész 4 éve a burgenlandi Locsmándon is él és alkot, ahol legutóbb mutermében találkoztunk vele, méghozzá két aktuális esmény kapcsán.

Egy magyar kezdeményezés nyerte az idei SozialMarie társadalmi innovációs pályázat fődíját. A 19. alkalommal odaítélt elismeréssel 15 közép-európai projekteket tüntetnek ki, amelyek helyi társadalmi problémákra adnak példamutató válaszokat. A 15.000 eurós fődíjat a "Hosszú létra" nevű akció képviselői vehették át. A második díjat az etikus vásárlást népszerűsítő "Kié Szlovákia" című projekt kapta, a harmadik harmadik díjban pedig egy másik magyar projekt érdemelte ki. A budapesti EMMA Egyesület Közösségi Roma Dúla Szolgálatot indított a Miskolc melletti Alsózsolcán. A SozialMarie közönségdíját is egy magyar kezdeményezés nyerte, mégpedig a Budapesti Szociális Központ, amely hajléktalan, bántalmazott nőknek szervez traumatudatos orvosi ellátást. Az idei pályázatra közel 300 osztrák, magyar, cseh, szlovák, szlovén és horvát projektet neveztek, a zsűri 15 projektet díjazott.

A május az esküvők csúcsidőszaka. A dél-burgenlandi Gyepüfüzesen/Kohfidischben élő Kliaras Isabell pedig ilyenkor éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy művészi cukrászkülönlegességeivel megédesítse a frissen egybekelt párok házasságának első pillanatait. De nem volt ez mindig így. Isabell Bécsben volt adószakértő, de három éve cukrászkabátra cserélte a számok világát, azóta pedig Ausztria legjobb cukrászai között tartja számon a szakma. Kliaras Isabellt Palágyi Zsófia látogatta meg Kohfidischben a Fine Cake Art műhelyben...

A tavasz a nagytakarítás ideje, de nemcsak a lakásban, kertben, hanem a parkokban, játszótereken, a patak mentén, az utak mellett, az erdőkben is. A hagyományos „Flurreinigung” akció Ausztria-szerte kerül meghirdetésre, még mielőtt minden kizöldül. Önkéntesek szedik össze a figyelmetlenül vagy szándékosan eldobott hulladékot, hogy lakóhelyüket és annak közvetlen környezetét megszépítsék, tisztává tegyék. A szemétgyűjtő akciót Alsóőrött is minden éven megtartják, az idén rekordszámú önkéntes jelentkezett. Velük tartott Weber Katalin is, riportjából kiderül, mi mindent találni az árokpartokon egy ilyen akció alkalmával:

Témánk ez alkalommal az irodalom, képzőművészet, történelem és társadalom. Igen, mindez egyben, köszönhetően beszélgetőtársamnak, a Bécsben élő költő és műfordító Lesi Zoltánnak, aki nemrégiben a Literaturhaus Mattersburg vendége volt Nagymartonban. A podcastban a 2019-ben, magyarul Magasugrás, németül In Frauenkleidung címmel megjelent kötet életútjáról, szereplőiről, valamint a nyelvváltás dilemmájáról és a költő előtt álló célokról is beszélgetünk. Legyenek társaink ebben Önök is!

A festészet és a zene kapcsolódása jött létre Bécsben, Pongrácz Károly művésznevén „Charles“ festőművész kiállításának megnyitóján. A főváros Hitzing városrészének kerületi hivatalában a díszterem falait közel ötven alkotás színesítette, méghozzá „a víz különféle színei, a fényforrások illetve színes fényjelenségek változásai“ témában. A vernisszázsra, melyen nyolc nyelven csendültek fel dalok, Nagy Alexandra is ellátogatott, hogy közelebb hozza Pongrácz Károly képeinek világát.

Tavasszal a „zöld gyógyszertár" tele van gyógyító hatású, vitamindús növényekkel. Egy-kettőt bizonyára mindenki ismer, mint a kankalint, a százszorszépet vagy a gyermekláncfüvet. Az alsóőri Binder Grete gyógynövényszakértő és pedagógus ennél sokkal többet, elmondása szerint 200 fajtát ismer, így nem csoda, hogy szinte minden éven vendége a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Pannon Kulináris sorozatának. Ezúttal likőrök, ecetméz, olajok és krémek készültek Grete boszorkánykonyhájában, a workshopnak ezúttal is az alsóőri klubház adott otthont. Weber Katain riportja.

Újabb balettelőadásra készül az InterEUropa Balett valamint az Europaballett St. Pölten. A Sisi a császárné című darabban Ferenc József szerepében az oroszországi születésű, de immár 18 esztendeje a Győri Balett társulatát erősítő Dolbilov Alexeyt láthatjuk majd. A darab megálmodója Michael Kropf, az InterEUropa Balett alapítója, táncművész és koreográfus. A próbafolyamatok megkezdődtek, kollégánk, Bányi Kriszta pedig az első próbák egyikén, St. Pöltenben találkozott a balettművésszel.

Egy felmérés szerint a mai fiatalok a klímaváltozást, a háborúkat, a biztonság és jólét hiányát látják a világ legnagyobb problémáinak. A konfliktusokkal teli időszakokkal foglalkoztak egy szemeszteren át a linzi Művészeti Egyetem tér és design tagozatának hallgatói is, munkáikat „Conflicting Times“ címmel egy pop-up kiállítás keretében mutatták be a bécsi Seestadt-ban található Contemporary Matters Studióban. A háborúval, fegyveres konfliktusokkal foglalkozó installációkat, performanszokat bemutató rendezvény a dialógus megteremtésére helyezte a hangsúlyt.

Egy rendhagyó előadáson lépett fel három magyar származású, Bécsben élő operaénekes a Collegium Hungaricumban. A rendezvény célja az volt, hogy a közönség bepillanthasson a kulisszák mögé, miközben természetesen operaélménnyel is gazdagodnak. A művészek egy beszélgetés során olyan titkokat is elárultak, mint azt, hogy miként működik a színpadi csók, vagy hogy hajtanak végre akár egy gyilkosságot a nézők szeme elött.

Mai vendégeinkkel közös bécsi fellépésük során találkoztunk. Grecsó Krisztián írót, valamint Dés László és Dés András jazz-zenészeket régi barátság köti össze és már egy egész Kárpát-medencei, 30 állomásos turnét tudhatnak maguk mögött. Mostanában már csak évente két-három alkalommal vállalnak fellépést, egy ilyen közös produkciónak lehetett a közelmúltban részese a bécsi magyar közönség. A „Lányos és fiús apák, avagy családi történetek emberi hangra, dobokra és szaxofonra” címu, az irodalom és az improvizatív jazz különleges párbeszédébol kialakuló est egyedi és megismételhetetlen volt. Hogy miért? Errol Weber Katalin beszélgetett Grecsó Krisztiánnal és Dés Andrással a fellépést megelozo hangpróbán:

Mi köze van Kossuth Lajos böröndjének Csontváry Kosztka Tivadar festményéhez, a makói hagymástalicskához vagy a Páneurópai Piknik pólójához? Mindegyik tárgy a Magyar Géniusz vándorkiállítás részét képezi. A tárlat 154 mutárgya között történelmi ereklyék éppúgy megtalálhatók, mint a legnagyobb festok remekmuvei, évezredes régészeti leletek, vagy a népmuvészet remekei. A Magyar Géniusz vándorkiállítás 2022 áprilisában indult Kecskemétrol, majd Gyula, Debrecen, Gyor után most április végéig Szombathelyen látható.

Amikor a cserkészetre gondolunk, akkor általában a természetben történo táborozásra, az erdoben való túrázásra asszociálunk. Ugyanakkor nem minden cserkész ugyanolyan: a cserkészet számos szakágra osztható. Ezen belül a Regos cserkészet az egyik legnagyobb múltra visszatekinto csoportosulás. A regosöket a magyar népi kultúra ápolása és ébren tartása köti össze - legyenek az anyaországban vagy valamelyik távoli magyar szórványközösségben. Ezek ismeretét Regöstáborokban adják tovább az ifjúságnak. A Küföldi Magyar Cserkészszövetség nyugat-európai kerületében - ide tartozik Ausztria is - eddig 44 ilyen tábort rendeztek, mindig német nyelvterületen, többek között korábban Felsoorött is. Most eloször hívták a cserkészeket Magyarországra, mégpedig a nyugat-dunántúli Kiscsoszre, az immár 45. Tinódi Lantos Sebestyén kerületi Regöstáborba. A húsvét elotti nagyhéten 60 fiatal ismerkedhetett meg a magyar népszokásokkal, népi kultúrával, ezen belül is a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományokk

A felsőőri református gyülekezet Ausztria-szerte az egyetlen, amely a 16. századi megalakulása óta megszakítás nélkül fennáll. 1682-ben már volt egy fából épült, zsuppal fedett imaházuk. Miután ez már roskadozni kezdett, 1764-ben a helyi nemesség folyamodott magához Mária Terézia császárnőhöz, hogy kőből építtethessenek templomot. Ez a templom 1773-ban el is készült, és azóta az őrvidéki református - túlnyomó számban ma is magyar - hívek háza, akik az idén egész évben a templom 250 éves fennállását ünneplik. Vendégünk, Kádas Richárd, a gyülekezet sorrendben 19. református lelkésze, 2019-ben vette át Gúthy Lászlótól a pásztorbotot...

A 18. században Lakompak/Lackenbach településről érkeztek Kőszegre annak a Schey Fülöpnek az osei, aki aztán 1859-60-ban felépíttette a nyugatdunántúli kisvárosban azt a zsinagógát, amelyet az elmúlt években állítottak vissza az eredeti pompájába. A mintegy 2,5 millió eurós beruházás nagy részét a magyar állam biztosította, és a felújított épületet ma a Kőszegen lévő Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) kezeli. Miszlivetz Ferenc professzor, az iASK főigazgatója, amikor a 90-es évek elején a városba érkezett, megdöbbenve tapasztalta, hogy ez a különleges épület akkorra már szinte az enyészeté vált. Így feleségével elhatározták, hogy mindent megtesznek, hogy ezt az épített örökséget megmentsék, és azt kulturális és tudományos események pezsgő színhelyévé varázsolják.

Három éve készültek már rá, de a lezárások miatt, végül csak idén mutathatta be a Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör színjátszóköre „Tévedések éjszakája” címmel egy úgynevezett szkeccset, ami négy, egymástól független rövid darabot jelentett. A közös bennük természetesen a tévedések sorozata, és az abból adódó komikus helyzetek voltak. A Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör Felsőőr egyik legrégebbi egyesülete, 1889-ben alapították , az első színdarabokat a XX. század első évtizedeiben mutatták be. A társulat évről évre újabb fellépéssel szórakoztatta a közönségét, ami nem volt másként idén sem: a félreértések fergeteges vígjátéka próbára tette a nézők nevető izmait, akik a hosszú kényszerszünet után hálásan fogadták a bemutatót.

A Tunnel Vienna Live-ban tartotta meg első, és rögtön teltházas klubkoncertjét a magyar Swing à la Django együttes. A közönség vastapssal jutalmazta a fergeteges hangulatban telt két órás programot. A folytatás sem várat magára, hamarosan Vivaldi és Mozart is a repertoárra kerül majd az együttes prezentálásában Ausztriában is. A közelmúltban megtartott klubkoncerten mi is ott jártunk, és most igyekszünk megmutatni, hogy milyen hangulatot is varázsoltak az együttes tagjai a bécsi éjszakába.

Vincze Ferenc a bécsi Finnugor Tanszék hungarológia professzora Marosvásárhelyen szültetett. Diplomáit Budapesten szerezte, 2021 óta pedig Bécsben foglalkozik a regionális irodalmak problematikájával, mindamellett, hogy a Bécsi Egyetem finnugor tanszékének hungarológia szakos hallgatóit a 19. és 20. századi magyar irodalom világába vezeti. Az irodalom kutatása mellett lassan közel tíz éve foglalkozik a magyar és a kelet-európai képregény történetével. amit oktat is. A Finnugor Tanszéken található irodájában Nagy Alexandrának arról is mesélt, hogy mennyire hat eddigi kutatásaira a bécsi hungarológia közege, és hogy mit jelent szakmai pályafutásában ez a bécsi professzori állás.

Szinte pontosan 55 éve annak, hogy 1968. március 17-én megalakult a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület. Ausztria egyik legjelentősebb népcsoporti szervezete több mint fél évszázada az őshonos magyar kultúra legfontosabb őrzője, programjaival, csoportjaival, kiadványaival oroszlánrészt vállal a népcsoport fennmaradásáért folytatott küzdelemből. A jeles évfordulót március 18-án egy vidám zenés esttel ünnepelték meg az alsóőri kultúrházban, Weber Katalin helyszíni riportjában egykori és mai tagok, vezetők is megszólalnak...

Az Oktatási Minisztérium hivatalosan is kiadta a 2023/24-es új tantervet, ami szeptember 1-től a népiskolák osztályaira valamint a középiskolákra és gimnáziumok alsó tagozataira lesz érvényes. Az új tanterv szerint az adott iskolatípusok első osztályai kezdik majd el a tanulmányaikat ősztől. Egyes eddigi tantárgy-megnevezések változnak, mégis ami a leglényegesebb, hogy a készségek fejlesztése lesz majd a középpontban. Hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, arra kereste a választ Nagy Alexandra...

Mai vendégünk Szarka Gyula Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, a valószínűleg sokak által ismert Ghymes együttes egyik alapító tagja. De ma nem világzenéről lesz szó - megzenésített Petőfi-versekből, a Petőfi-emlékévre, a bicentenáriumra készült lemez adja beszélgetésünk apropóját. Szarka Gyula nagy Petőfi-rajongó, bár a 200 évvel ezelőtt született költő hagyatékát felnőtt fejjel fedezte fel magának, de azóta mondhatjuk rabja lett. Egy megzenésített Petőfi-lemezt már megjelentetett 2007-ben a költő bordalaiból, most a jubileumra a legkedveltebb versekből válogatott, de egy saját szerzemény is felkerült a lemezre. Petőfi és a zene mellett arról is elbeszélgetünk, milyen volt szlovákiai magyarként a magyar kultúrát ápolni, milyen volt ezt megélni a rendszerváltás előtt és után, mi ad erőt és inspirációt. Szarka Gyulával Weber Katalin beszélgetett Bécsben, a Petőfi dicsérete című lemezbemutató koncert előtt.

Éljenek a világ bármely táján, a magyarok számára nincsen március kokárda, Petőfi költeményei és a Nemzeti dal nélkül. A héten Ausztria-szerte, így Bécsben is megemlékeztek a magyarok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulójáról. A bécsi magyar nagykövetség épületében az ausztriai magyarok és Magyarország Bécsi Nagykövetsége közös megemlékezést tartottak, melyre több mint 260 vendég érkezett. A megemlékezést bécsi egyesületek és csoportok valamint Bécsben élő fiatal magyar művészek fellépése tette ünnepélyessé.

200 évvel ezelott, 1823. január 1-én született Kiskőrösön a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja, Petofi Sándor. Az ez alkalomból meghirdetett emlékév - Magyarországon, a tanévhez igazodva - már szeptember elsejével megkezdődött. A bicentenárium eseményeihez sok művész, zenész, irodalmár is csatlakozott, a Kárpát-medence egész területéről. Köztük a felvidéki Szarka Gyula, Kossuth-díjas zenész, énekes, a Ghymes együttes alapító tagja is. Megzenésített Petofi versekből összeállított új lemezét „Petofi dicsérete“ címmel már ősszel bemutatta a budapesti Nemzeti Múzeumban. Azóta jártak már Pozsonyban is, a közelmúltban pedig Bécsben, az „Europa“-Club bécsi magyar kultúregyesület meghívására a Collegium Hungaricumban is elhangzottak Petőfi legismertebb versei.

Az ausztriai magyarok és Magyarország Bécsi Nagykövetsége közös, március 15-i megemlékezésének keretében nyújtotta át Nagy Andor bécsi magyar nagykövet az általa életre hívott kitüntetéseket. Nagy Andor nagykövet 2019-ben döntött úgy, hogy valamilyen módon meg szeretné köszönni a szervezetekben, egyesületekben folyó munkát, az egyének önkéntes tevékenységét. A magyarságért végzett munkájuk elismeréseként ezúttal összesen 32 fő vehetett át díszoklevelet.

Kilenc éve indította el a soproni születésű Bambara Mónika LEG/art nevű vállalkozását Bécsben. Az eredetileg szállodamenedzsment szakmájú üzletvezető már 1986-óta él Ausztriában és azóta már beutazta a világot. Sok időt töltött Indiában, ahol etno árukat vásárolt, majd országszerte hosszú évekig fesztiválokon és vásárokon árulta ezeket. Időközben jött aztán egy mélypont az életében, ami a változtatásra ösztönözte. Ennek egyik eredménye lett az üzlete is. Sikeres terápiája óta van jelen boltjával a fővárosban, de közben szociálpedagógiát végzett, és különféle módon segít másokon.

Javában zajlanak az első bécsi gyermekszínjátszó szakkör próbái. A Kicsi Svung szeptembertől fogadja a kis színészpalántákat Bécsben. A Svung Bécsi Magyar Színház és a Bécsi Magyar Iskola együttműködésének köszönhetően a 6 és 11 év közötti gyerekek drámapedagógusok segítségével készülhetnek fel a színpadi előadásokra. A gyerekek hétrol-hétre próbálnak, méghozzá egy maguk által kitalált darabot. A gyermekszakkör egyik fő célja ugyanis, hogy a résztvevők korlátlanul használhassák a kreativitásukat.

A magyar identitás egyik legfontosabb kifejezési formája a népművészet. Bár ma már inkább csak színpadokon és táncházakban gyakorolható, a népzene és néptánc valójában nyelv, ami érzelmeket, értékeket közvetít, és történetet mesél. Jól tudják ezt a bécsi Délibábnál is, ahol három emberöltő óta folyik a magyar kultúra tovább örökítése. Az egyesület tavaly ünnepelte megalakulása 75. évfordulóját, mi pedig nemrég ellátogatottunk hozzájuk egy próbára, hogy a múltról és jelenről beszélgessünk a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület tagjaival.