Hogyan tágítja ki a teret és az időt egy csúzlibaleset? Ki az az Igazság néni, és miért dörzsöli a tenyerét? Mindenre fény derül a középiskolások nyelvét jól értő és beszélő Garaczi László lemúr-vallomásainak második kötetét idéző műsorból. A havonta jelentkező Literárium Junior a kortárs és klasszikus irodalmi estek tematikájához, esetenként a gimnáziumi tananyaghoz kapcsolódva a középiskolás korosztályhoz szól.

„Filippinél találkozunk!”, „Valami bűzlik Dániában”, „Országomat egy lóért” – és még hosszan sorolhatnánk Shakespeare emblematikussá vált mondatait, de beszéljen helyettünk inkább ez a podcastként újra meghallgatható Literárium-műsor, amely tulajdonképpen egy bátor kísérlet a shakespeare-i titok megfejtésére. A havonta jelentkező Literárium Junior a kortárs és klasszikus irodalmi estek tematikájához, esetenként a gimnáziumi tananyaghoz kapcsolódva a középiskolás korosztályhoz szól.

Hogyan hat a Csokonai-életmű a 21. században? Kiderül a Katona József Színházzal együttműködésben készült vers-estből, amely során az életműből Térey János értő válogatásában, nagyszerű színművészek előadásában, Máté Gábor rendezésében hallhatunk sokszínű válogatást. Az évadonként négy alkalommal jelentkező Vers-estek fővárosi színházakkal és a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködve klasszikus magyar költők életművét mutatják be a teátrumok vezető színészeinek és az egyetem hallgatóinak tolmácsolásában.

Nagy László a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb hatású mestere. Nemzedékek sora indult költészetének jegyében, húszezres példányszámban kiadott újabb és újabb köteteinek megjelenése mindenkor eseményszámba ment. Páratlan olvasói népszerűségét, meghatározó szerepét a népi líra megújítását illetően azok sem vonták kétségbe, akiktől poétikája távol állt. Noha halálát követően sok méltatlan támadás érte, verseinek vonzereje a múló idő fényében sem csökkent: műsorunk legemlékezetesebb verseinek felidézésével ennek bizonyítására tesz kísérletet. Februári irodalmi estünk hanganyagán közreműködik Katona Kinga, Rubold Ödön, Herczegh Péter, Kovács S. József, valamint zongorán Darvas Ferenc.

A sorozat e rendhagyó, lengyel irodalomnak szentelt alkalmán a „lengyel és antilengyel”, jogot végzett, majd avantgárd rendezőként ismertté vált Witold Gombrowicz munkássága került reflektorfénybe az életmű egyik legavatottabb ismerője, Pályi András kalauzolásával. 

A Literárium Extra ez alkalommal a megszokotthoz képest is tartogat egy csavart: a hazai alternatív szcéna legendás formációja, a költészettel a kezdetektől intenzív kölcsönhatásban létező Balaton együttes Ady-verskoncertje megmutatja, milyen az, amikor egy kultikus zenekar a magyar irodalom egyik legnagyobb rocksztárja előtt tiszteleg.

Milyen a kortárs olasz irodalom? A sorozat e rendhagyó alkalmán ennek igyekeztünk utánajárni: az egyik legjelentősebb kortárs prózaíró, Daniele Benati részvételével megtartott esten hazánkban is jól ismert olasz alkotók, Italo Calvino, Pier Paolo Pasolini, Umberto Eco és Claudio Magris írásművészetéből is ízelítőt kaphatott a közönség.

Ezúttal a kortárs irodalom kalandos sorsú szerzője, Bán Zsófia mesélt élete és pályája fontos momentumairól, Brazíliáról, a többnyelvűségről, kritikáról, illetve arról is, hogy a gyerek- és kamaszkori olvasmányélmények mennyire meghatározhatják az ember későbbi viszonyulását az irodalomhoz. A Literárium-sorozat alkalmain az irodalom kilép a könyvek lapjairól és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A beszélgetések olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ezúttal Kornis Mihály volt a sorozat vendége, akiről ebből a beszélgetésből is kiderül, nem csupán leírt mondatai „működnek” nagyszerűen, de színpadi jelenléte is elképesztően erőteljes, tanulságos történeteit pedig – legyen szó iskolai versmondásról vagy Petri Györgyről – szívesen meg is osztja a hallgatósággal. A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ebben a részben a kortárs líra élvonalbeli alkotójával, Szijj Ferenccel Jánossy Lajos beszélgetett; a ritkán megszólaló, súlytalan magamutogatást írásaiban és szereplései során is kerülő író estjén Vázsonyi János szaxofonmuzsikája varázsolt meghitt hangulatot, Gyuriska János színművész pedig a szövegekből adott ízelítőt. A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ebben az epizódban a szépíróként és irodalomtörténészként egyaránt elismert Schein Gáborra irányul a figyelem, akivel Jánossy Lajos némaságról és atlantiszi történetekről is beszélgetett, de az is kiderült, mit tart Schein az irodalom nagy és csodálatos hazugságának.   A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ezúttal egy olyan szerző volt a vendégünk, aki fél évszázados pályáján több nagy irodalmi korszaknak volt teremtője és tanúja egyszerre. Joggal tartjuk számon a kortárs magyar líra egyik legjelentősebb mestereként, a Hetek elnevezésű költőcsoport egyik utolsó élő képviselőjeként pedig még mindig bőven van mondanivalója. Megéri figyelni rá, hallgatni őt. A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ebben az epizódban ifj. Csoóri Sándor „Sündi” osztott meg Náray Erikával a zenéhez fűződő élményei közül néhányat, de a beszélgetés során szó esett a Sándor névről és úgy általában a névadási szokásokról, a King Crimsonról, a bezártság élményéről, de a játék öröméről is. 2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Ezúttal a Jancsó-filmek Pepéje, Scherer Péter színművész volt Náray Erika vendége, akinek nem kellett kétszer mondani, hogy osszon meg pár emlékezetes történetet az életéből; így történhetett meg, hogy még a matematika, a fürdőkádban gyakorlás és a győri börtön is szóba került. 2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Ez az epizód a meséről szól az első percétől az utolsóig. A vendég maga is csodálatos mesélő, aki bevezeti hallgatóit a varázslatba. Boldizsár Ildikó nemcsak azt árulja el, miben segített neki a meseterápia, de megismerhetjük a mesék világát övező visszatérő tévhiteket is: a meseterapeuta, mesekutató eloszlat minden kételyt és a mesevilág tudósaivá tesz minket is. 2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Ebben a meglehetősen jó hangulatú epizódban Háy János költő, író, a kortárs irodalom egyik meghatározó alakja mesélt a zenéhez kapcsolódó élményeiről, és persze sok más egyébről is. Így kerülhetett szóba mások mellett a falusi lét, a valóság és a műalkotás viszonya, a vesszők helye, de még a mamutok is! 2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Az utóbbi néhány évtized egyik legjellegzetesebb hangú szerzője, a 2019-ben tragikusan fiatalon elhunyt Térey János életművéből a jeles irodalomkritikus, Bazsányi Sándor válogatott egy estre valót; a művek részletei Mihályfi Balázs, Szilágyi Csenge és Mikola Gergő hangján szólalnak meg. Az évadonként négy alkalommal jelentkező Vers-estek fővárosi színházakkal és a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködve klasszikus magyar költők életművét mutatják be a teátrumok vezető színészeinek és az egyetem hallgatóinak tolmácsolásában.

A 2021-es Libri irodalmi díjasokat ünneplő Literárium Extra műsorának két vendége Grecsó Krisztián és Bereményi Géza volt, akiknek műveiből Für Anikó és Vecsei H. Miklós adott ízelítőt, Balogh Kálmán cimbalomjátéka pedig lágyan áradó, finom zenével egészítette ki és húzta alá az intim hangulatú beszélgetést.

Ez alkalommal a kortárs magyar irodalmi élet egyik legsokoldalúbb alkotója, A nyugalom című regényével országos ismertséget szerző Bartis Attila volt a műsor vendége, aki nem csupán íróként és színházi szerzőként, de fotográfusként is jelentős eredményekkel büszkélkedhet. A Keresztury Tibor szerkesztette Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól, és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Ezúttal a Katona József Színház színművésze, az elsősorban tragikus szerepeivel átütő sikert arató, de számos kultikus filmből is ismert Fullajtár Andrea volt a műsor vendége, aki a zenéhez fűződő viszonya mellett színművészetis felvételijéről, a kötésről, az anyai szívről és a focihoz való kapcsolódásáról is mesélt. 2016-ban a Müpa azzal a szándékkal indította útjára a Jazzrajongók sorozatot, hogy megmutassa, milyen sokan szeretik a néha nehezen megközelíthető zenének tartott jazzt. Ráadásul a közéleti szereplők – közkedvelt színészek, írók, előadóművészek, médiaszemélyiségek, tudósok, sportolók – körében is számtalan jazzrajongót találunk.

Mi vezet oda, hogy valaki létrehozzon egy teljesen új művészeti irányzatot? Hogyan lesz egy cirkusz iránt rajongó táncművészből társulatalapító? Megélhető-e a jól az elsöprő siker? Portrébeszélgetésünk főszereplői egy-egy fontos emlék, meghatározó mű kapcsán idézik fel pályájuk mérföldköveit, és vallanak az alkotás felejthetetlen momentumairól a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak. Kulisszatitkok, jóleső mélységek, olykor felszabadítóan mulatságos sztorik a Húzónév új adásaiban is. A legújabb epizódban a Vági Bence enged betekintést pályája legfontosabb momentumaiba.

Mi köze az 5-ös busz gázpedáljának az orgonához? Ki inspirálta hazánk egyik legelismertebb orgona-polihisztorát, és miért olyan fantasztikus dolog az improvizáció? Portrébeszélgetésünk főszereplői egy-egy fontos emlék, meghatározó mű kapcsán idézik fel pályájuk mérföldköveit, és vallanak az alkotás felejthetetlen momentumairól a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak. Kulisszatitkok, jóleső mélységek, olykor felszabadítóan mulatságos sztorik a Húzónév új adásaiban is. A legújabb epizódban a Fassang László enged betekintést pályája legfontosabb pillanataiba.