Az idei év Nobel-díjainak kihirdetése számos pozitív meglepetést tartogatott számunkra: nemhogy egy, de két magyar születésű díjazott is lett a kitüntetettek közt: a régóta várt Karikó Katalin mellett Krausz Ferenc is elnyerte a legrangosabb tudományos elismerést. Bár a hírvivő-RNS-en alapuló vakcina sokak számára egészen jól ismert tudományos kutatási téma, de az attoszekundumos lézerimpulzusok és a kvantumpöttyök is a figyelem középpontjába kerültek idén. Tarts velünk ebben a részben is, ahol megismerhetjük együtt, hogy milyen fantasztikus eredményeket ért el az a nyolc tudós, akik a tudományos Nobel-díjakat kapták idén. Mi pedig most egy kis szünetre megyünk, és reméljük, hogy mihamarabb megújult formátumban találkozhatunk veletek! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Tudtad, hogy az agyad egyszerre több dolgot is képes elvégezni? Az agy különböző területei közötti kommunikáció támogatja szuperképességeink hihetetlen csoportját, az úgynevezett végrehajtó funkciókat. Ezek a különleges képességek segítenek abban az állatvilág többi részéhez képest, hogy irányítsd gondolataidat és cselekedeteidet, több dolgot tarts szem előtt, megoldj problémákat és tervezz előre. Több végrehajtó funkció dolgozik együtt, hogy segítsen elérni a céljaidat vagy elvégezni a kihívást jelentő feladatokat. De mik is pontosan ezek a funkciók? Tarts velünk ebben a részben is, és megtudhatod! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hogyan születnek a bolygók? Hogyan alakult ki a mi naprendszerünk? Ugyan ezekről a kérdésekről már sok tudományos kutatás és elmélet szólt eddig is, mégis még mindig van bőven mit felfedeznünk és tanulnunk. Ebben segít már egy éve a 2021. decemberében fellőtt James Webb Űrteleszkóp, ami rendíthetetlenül küldi nekünk a gyönyörű új űrfelvételeket, valamint már számos új tudományos felfedezéshez is hozzájárult. Eheti epizódunkban ezekből a legfrissebb felfedezésekből szemezgetünk, tarts velünk, hogy többet megtudj! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Ha követted a nyáron a tudományos eseményeket, könnyen lehet, hogy neked is elkapta a figyelmed az LK-99 körül kialakult nagy párbeszéd: koreiai kutatók ugyanis azt állították, hogy egy szobahőmérsékletű szupravezetőt fejlesztettek ki, azaz egy olyan anyagot, ami könnyen elérhető hőmérsékleten és normál légköri nyomáson közel nulla ellenállással vezeti az áramot. Csakhogy, mint kiderült, valószínűleg a megfigyelt effektusokat nem az LK-99, hanem a benne lévő réz-szulfid okozta. Mit tanultak ebből a tudósok? És vajon tényleg eljött ezzel a tudományos közlés új korszaka? Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Visszatért a Lyukasóra Tudományból a nyári szünet után! Ennek örömére mi más is lehetne a témánk ezen a héten, mint 2023. nyarának egyik legnagyobb, ráadásul tudományos vonatkozású sikerfilmje, az Oppenheimer! Mit gondoltak házigazdáink a filmről? Egyáltalán sikerült végigülniük a három órát a moziban? Figyelmeztetés: SPOILER! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A nyári szünetelésünk előtt úgy éreztük, hogy egy fontos témát dolgozunk fel - mégpedig azt, hogy miért érdemes elkerülni a napégést? A kutatások azt mutatják, hogy akik évente legalább egyszer erősen leégnek, esetükben a bőrrák kialakulásának kockázata akár háromszoros is lehet. Szó esik arról, hogy mi az az UV sugárzás, mikor ne legyünk a napon, és hogy hogyan okoz a napégés bőrrákot? Tartsatok velünk ezen a héten is, és vigyázzatok magatokra a nyáron! Szeptemberben találkozunk újra! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Hallottad?... ha már a részben nem sikerült jól a a tőlünk megszokott, megfelelően kínos átvezetés, legalább legyen meg itt! Ugyanis legújabb epizódunkban nem másról beszélünk, mint arról a fontos témáról, hogy hogyan is hallunk? Míg a legtöbben már ismeritek (ha nem máshonnan, hát a biológia órákról) a hallócsontokat: a kalapácsot, üllőt és kengyelt, de sokan nem tudják, onnan hogyan jut el a tényleges hang észleléséig az agyunk? Arról is szót ejtünk, mitől is tudjuk megkülönböztetni a hangok magasságát, és hogyan ismerjük fel a beszédet? Tarts velünk ezen az izgalmas utazáson, hogy te is megtudd! Beszélget: Dr. Gehér-Herczegh Tünde és Dr. Szekeres Gergő Péter Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Sokunknak a mindennapjaink része az, hogy tejtermékeket fogyasztunk,  legyen az a tej vagy tejszín a kávéba, joghurt, sajt és más készítmények tömkelege. Te elgondolkodtál már azon, hogy ezek milyen hatással vannak az egészségedre? Ha igen, akkor itt a válasz! Ebből a részből megtudhatod, hogy mi a különbség az erjesztett és nem erjesztett tejtermékek hatása közt, és arra is kitérünk, hogy ennek mi a kiváltó oka. Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc. Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

A feketelyukakkal kapcsolatban számos kérdés merülhet fel bennünk, a keletkezésüktől kezdve a fizikai határokon át egészen a legabszurdabb gondolatkísérletekig, például: miért nem tudnánk kiszökni egy feketelyukból, ha "beleesnénk"? A feketelyukakkal foglalkozó epizódjaink legújabb tagja ez, amiben erre, és még sok más érdekességre keressük a választ! Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc. Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

Te is szereted az édességeket? Ha erre igen a válaszod, akkor biztosíthatunk róla, hogy nem vagy ezzel egyedül: mi is odáig vagyunk értük. Sőt, a legújabb részben azt is eláruljuk, hogy ez egy evolúciós folyamat során alakult így. Azonban előfordul olyan, hogy valaki nem fogyaszthat cukros ételeket, akár egészségügyi, akár diétás megfontolásból. Ilyenkor mit tehet az ember? Fordulhat mesterséges édesítőszerekhez, ezek azonban bizonyos csoportoknak újabb egészségügyi problémákat okozhatnak. Napjainkban a természetes édesítőszerek kezdenek elterjedni, és ki tudja, talán az édes fehérjéké a jövő? Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.    Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay

2017-ben a világ csillagászai rendkívül érdekes és jelentős felfedezést  tettek: sikerült megfigyelniük két neutroncsillag összeütközését, de a felfedezés különlegessége nemcsak maga a csillagászati jelenség volt, hanem az is, hogy hogyan és milyen módszerekkel sikerült ezt  megfigyelni. Ez volt az első alkalom, hogy egy ilyen jelentős kozmikus eseményt nem csak a már jól bevált, hagyományos módszerekkel sikerült nyomon követnie a tudósoknak, mint például gammasugárzás-kitörések detektálásával, hanem azokkal egy időben a nem sokkal korábban működésbe lépő LIGO és VIRGO gravitációs hullám detektorok is jelezték az összeütközést. Ez a felfedezés új korszakot indított a modern csillagászatban, és egyúttal közvetlenül igazolta is Einstein elméleteit a gravitációs hullámokról, miszerint azok fénysebességgel terjednek a téridőben.    Beszélget: Dr. Szekeres Gergő Péter és Gehér-Herczegh Tünde M.Sc.     Háttérzene: WinkingFoxMusic via Pixabay