TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Beszélgetés Wettstein József Sch.P. tanár úrral (Budapest, Piarista Gimnázium) Tanár úr elsősorban a legendás, sok évtizede általa vezetett AVK-ról mesél (az Audiovizuális Kommunikáció Szakkörről), amelynek hajdani látogatói közül olyan személyiségek kerültek ki, mint Ducki Tomek filmrendező, Ducki Vitek dokumentumfilmes vagy az Ezüst Medve díjas rendező, Nagy Dénes. Megtudjuk, hogyan fogamzott meg tanár úrban a műfaj gondolata 35 évvel ezelőtt, a francia püspöki kar audiovizuális hitoktatási intézetében, és hogyan alakult ki utóbb az ugyancsak általa alapított Ökumenikus Diákfilszemle. De hallunk különleges matematikatanítási módszereiről is, nem beszélve Hit-társ programjáról és tankönyvéről.

TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Tanárnő vezeti a váci iskola színjátszó körét, drámacsoportját. Fellépésről fellépésre utazik a gyerekekkel, viszik a kellékeket, díszleteket, s miközben izgalmas produkciókat hoznak létre, egy fantasztikus közösség is épül. De mesél a nyelvek iránti kötődéséről, nyelvtanári munkájáról, az odaadó és időigényes működést lehetővé tevő férje segítségéről is a négy gyerek mellett.

TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Beszélgetés Újhelyi Zsigmond tanár úrral (Budapest, Piarista Gimnázium) Érdekes dolgokat hallunk a beszélgetésben a szegedi és a pesti tanításról, a gimnazistaként elnyert amerikai pályázatról, a tanár úr pedagógiai stílusának alakulásáról. Megtudhatjuk, milyen az, amikor diákok vezetik reggelente az osztályimát, hogyan lehet verssel, rajzzal, énekkel bizonyítani matekórán, és hogy mit jelent számára a személyes odafigyelés. Könyvajánlót is kapunk, mert ha teheti, a matektanár is olvas szépirodalmat, és az is kiderül, mit szólnak a gyerekek, ha fizikaórán megrázza a tanárt az áram.

TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Serényi tanár úr arról, hogyan is lehet tanulni a lelkivezetői hivatást, milyen a diákokkal napkelte előtt nekivágni a víznek kenutúrán, miért megfoghatatlan, miben is ad sokat egy tanár-példakép, hogyan adja a piarista identitást Kalazanciusnak az a mozdulata, amellyel lehajol a gyerekekhez. De szóba kerülnek a váci, gödi, budapesti évek is, a tanulási út, amit egy nevelő bejár, a szegedi modell előnyei a fizikatanításban és a tantervi nehézségek. Képzés Budapesten, majd estére visszaérni Szegedre a szalagavatóra – a két szombati program között egy igazán sokfelé kitekintő beszélgetésre nyílt alkalmunk.

Beszélgetés Chikán István tanár úrral (Nagykanizsa, Piarista Gimnázium) Chikán tanár úr saját maga is sportoló, hihetetlen teljesítményt kívánó terepakadály-futásban versenyez. 145 kilométert, 21 órát futott a Balaton körül. Beszélgetésünkben mesél ezekről az erőpróbákról, s arról, hogyan tud az ember ezekre testileg és mentálisan felkészülni. Különös az is a históriájában, hogy eredetileg egy diákjától hallott erről a sportról, és hogy egy ideig diákcsapattal ment ezekre a versenyekre. Tanítványai közt sok sikeres sportoló van, úszó, birkózó, vívó. Elmondja a véleményét az edzőtermi gyúrásról is, és arról, mi lenne az egészséges helyette. Bár Pásztói születésű, és a váci Piárba járt, egy pécsi elsőmisén találkozott a kanizsai igazgatóval, aki idehívta tanítani.

Beszélgetés Gáspár Klára tanárnővel (Nagykanizsa, Piarista Gimnázium) Klára egészen meglepő dolgokat mesél arról, hogyan született újjá az orosz nyelvi munkája a passzív évek után, és épült be a német mellé, és arról is, miért érdekes nyelvi szempontból Putyin beszédét hallgatni. Szóba kerül kalandos és kényszerű beugrása egy éles tolmácsolási szituációba, s az is, hogyan került ennek kapcsán Indiába, egy spirituális szempontból is hihetetlenül messzire vezető utazásra. Elmeséli, milyen egyszerű kapcsolatba lépni a gyerekekkel, az is elég, ha jelen van az ember a folyosón. És persze hogy a gyerek számára mindennek az alapja, akár a szüleik egységénél, ha érzik, hogy a tantestület együtt van.

TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Márkus-Németh Réka ugyanabban az intézményben érettségizett, amelynek most pedagógusa, a nagykanizsai Piárban. Beszélgetünk arról, miért jó az oviban a vegyes csoport, hogyan „rendezi” a nagytesó a kicsit még akkor is, amikor már nem kellene. Szóba kerül a differenciálás, ki az, aki maga rajzolja és vágja ki a színes virágmintát, van aki csak ragasztja, de kivágják neki. Arról is mesél Réka, miért volt jó, hogy nem jutott neki hely a soproni gyakorló óvodában, és hogy mi mindent kapott nagykanizsai mentorától, Kőnig Gábornétól. És persze a Zöld Óvoda Pályázatról, a most zajló erdőpedagógusi tanulmányairól, és persze hajdani „mamás” osztályfőnökéről, Tóth Borbála piarista nővérről.

TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Balogh tanár úr a szegedi iskola fiatal tanára és osztályfőnöke. Különös a szakpárja: történelem és biológia.  Egyik kidolgozója és motorja a tantárgyakat tömbösítő szegedi módszernek, személyes kísérője a diákjainak. Beszélgetésünkben mesél arról, miért és miben nehéz a személyes beszélgetés a gyerekekkel, miben követi a mesterét és miben más mégis, amit ő maga csinál. Elmondja, miért szeretheti a töri-biosz órákat az is, aki amúgy matek emeltre jár, és hogy hogyan nyerhető idő az extra feladatokra – ha máskor nem, éjszaka.

TanárPortrék sorozatunkban a piarista iskolák nagyszerű nevelőivel beszélgetünk pályájukról, pedagógiájukról, hivatásuk mindannapjairól és küzdelmeiről. Angyal tanár úr a szegedi iskola újraalapításától tagja a tantestületnek, több mint harminc éve. Ott volt az alapítók közt, amikor még ideiglenes helyszíneken próbáltak iskolát kialakítani, mindössze négy főállású pedagógussal. Azóta is hűséges tagja a közösségnek, magyart és történelmet tanít, évtizedeken át vezetett kerékpártúrákat, számos nemzedéknek volt osztályfőnöke. Beszélgetésünkben mesél a bácsalmási évekről, a mestereiről, a nevelési stílusáról és diákkori baklövéséről. Az életünk és a nevelői munkánk nem válhat el, ebben látja a titkot. 

Egy podcast, melyben a „generális” nem „tábornokot” jelent, a „káptalan” nem arra utal, hogy valakinek „káptalan a feje”, de megtudhatjuk belőle, miért tartanak a piaristák egyetemes káptalant, hogyan választják a rendfőnököt, miként zajlik a jövőtervezés és milyen hatást gyakorol ez a hatévente tartott nemzetközi összejövetel és döntései a magyar piarista iskolák életére.

A piarista küldetés fókuszában a gyerekek, különösen a legszegényebbek állnak. De mit értünk szegénység alatt? Hol vannak a szegénységnek a határai? Szegény-e egy pályakezdő tanár? Nekünk, keresztény embereknek miért hivatásunk a szegényekkel való törődés? És mit tudunk kezdeni a félelmeinkkel? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről, a szegénységről Szabó László piaristával Márkus Roland beszélgetett.

Miért hirdette meg Ferenc pápa a globális nevelési egyezményt? Van-e köze ennek a piarista iskolák életéhez? Mi lesz 20-30-40 év múlva? És mi köze van egy Volkswagennek az iskola világához? A piarista podcast legújabb adásában Lázár Lászlóval, a Piarista Rend Magyar Tartománya pedagógiai szolgálatért felelős vezetőjével, valamint Horváth Bálint és Mikulás Domonkos iskolaigazgatókkal beszélgettünk.

„A sátoraljaújhelyi piarista jelenlét küldetése, hogy a sokarcú szegénység világába zárt gyermekek és fiatalok helyzetére, velük és családjaikkal párbeszédben, kölcsönös együttműködésben válaszokat keressen, nekik fejlesztő közeget kínáljon, ezáltal segítséget nyújtson számukra az élet lehetőségeinek megragadására” - áll a sátoraljaújhelyi piarista jelenlét küldetésnyilatkozatában. Az újhelyi piarista küldetés örömeiről és kihívásairól, a cigánytanodáról, a középiskolai kollégiumról és a lánymentoráló programról beszélgettünk Szabó László piarista szerzetessel.

A piarista iskolák diákjai a nyár során az osztályfőnökök által szervezett gyalogos, kerékpáros és vízi túrák mellett iskolai és országos szervezésű táborok közül is választhatnak. Júliusi podcastunkban ellátogattunk a balatonberényi vitorlástáborba és a mosonmagyaróvári Kalazancius Mozgalom ötödik évfolyamosainak nyári táborába. Miért nélkülözhetetlen a piarista nyárból a vitorlástábor? Mik a jövőre tervezett balatonberényi fejlesztések? Miért áldoz egy idősebb diák több napot a nyarából arra, hogy önkéntesként táboroztasson fiatalabb diákokat? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Júniusi podcastunk rendhagyó osztályfőnöki óra és szülői értekezlet egyben. Urbán Éva pszichológussal a nyári szünet eltöltésére vonatkozó szabályokról, a szünidő egyéni és családi tervezéséről, digitális detoxról, a diákok és szülők nyári „feladatairól” beszélgettünk. 

Piarista Podcast a piarista iskolák digitalizációjáról, tanulásközpontú pedagógiáról, együttműködésre nevelésről, nemzetközi pedagógiai környezetről és a pedagógiai terekről. A tartományi digitális konferencia előtt a kecskeméti Piarista Iskola igazgatójával Csapó Viktória és Király Gellért beszélgetett.

2007-ben érkezett Kállay Emil († 2018) és Sárközi Sándor Csíkszeredába. Az elmúlt tizennégy év tapasztalatairól, a piarista küldetésről, agyérgörcsről és sajtóapostolságról beszélgettünk Sárközi Sándorral, a csíkszeredai piarista misszió vezetőjével.