Idén nyáron a Re-Vénusz sorozatunk keretében olyan régebbi epizódjainkat osztjuk meg újra, amik valamiért nyomot hagytak bennünk.  Mérő Verával készített beszélgetésünk máig az egyik leghallgatottabb epizód. Vera író, aktivista, a Pornográcia c. könyv szerzője és a Nem tehetsz róla tehetsz ellene Facebook oldal és csoport alapítója. 2020 őszén beszéltünk, pornóról fogyasztói szemmel, feminista és etikai oldalról, nőként és társadalmilag érzékeny emberként.

Idén nyáron a Re-Vénusz sorozatunk keretében olyan régebbi epizódjainkat osztjuk meg újra, amik valamiért nyomot hagytak bennünk. Ez alól Késely Ajna úszóval 2021-ben, a 2020-as tokiói olimpia kapcsán készített interjúnk sem volt kivétel. Ajnával élsportról, testképről és mentális egészségről beszélgettünk, amit az idei párizsi nyári olimpia apropóján különösen fontosnak éreztünk újra elővenni.

Árvai Anita jogászként, egy betegség után kezdett el Veganeeta néven blogolni ételekről, egészséges táplálkozásról, növényi étrendről. Majd hat évvel ezelőtt megnyitotta saját vegán éttermét Balatonalmádiban. Mára a Veganeeta igazi sikersztori: a Veganeeta Home éttermet közel sem csak vegán vendégek látogatják, Anitát a Veganeeta blogon és közösségi médián is ezrek követik. A húsevés feminista ügy, a növényi étkezés számos módon összekapcsolódhat a feminizmussal - még akkor is, ha elsősorban nem az igazságosságért és a kizsákmányolás ellen, hanem egészségügyi okokból voksolunk a kevesebb állati eredetű termék mellett. Anitával elfogadásról, előítéletekről, húsevésről, vállalkozásról, pihenésről és a vidéki élet előnyeiről is beszéltünk.

Ahogy ezt az epizódot készítjük, a hazai sajtó újra a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélésektől hangos. A kegyelmi ügy egyebek mellett, de egyáltalán nem mellékesen rendszerszintű problémákra, mulasztásokra is rávilágít, és az egykori és jelenlegi állami gondozott gyerekeknek, a szexuális erőszak áldozatainak és a gyerekvédelemmel foglalkozó civileknek is nagy érvágás. Eközben a gyerekvédelem egyre gyakrabban válik politikai eszközzé itthon. Hogyan lehetne a gyerekvédelem kevésbé kiszolgáltatott, mind a benne élő gyerekeknek, mind a benne dolgozó felnőtteknek? Miért a civil szervezetek és önkénteseik látnak el egy sor olyan feladatot, amit a mindenkori államnak kéne? Kapacitáshiány, pénzhiány, a törvények sajátossága, vagy a rendszernek nem is része az erre való gondolás? Mik az állami gondozásban felnövő lányok és nők sajátos problémái? Hol húzza meg a határt az ember, hogy ne vesszen el teljesen mások segítésében? Ebben a Vénusz Projekt epizódban a Világszép Alapítvány munkatársával, Marton Krisztával beszélgetünk, akik állami gondozott gyerekeket mentorlának, szerveznek egyéni és kiscsoportos programokat. 

A Magyar Menyasszony a neve ellenére sem magyarnak, sem esküvőinek nem indult, végül pedig inkább nőtörténeti kiállítás lett belőle: ötszáz évvel ezelőttől napjainkig a házasságon és a menyasszonyszerepen keresztül igyekszik bemutatni, hogyan alakultak a “női sorsok”, a nők szerepei és lehetőségei a társadalomban. A múzeumok, intézményes művészeti terek általánosságban férfiak által dominált helyek világszerte, legyen szó kortárs vagy klasszikus művészetről - és ugyanez igaz az esküvőkre is, amik még mindig - vagy egyre inkább - nagyobb terhet helyeznek a nőkre, mint a férfiakra. Ahány ember, közösség, társadalmi osztály, kultúra, annyi féle családi vagy párkapcsolati konstrukció. Mégis házasodunk, de nagyon. Miért ragaszkodik a házassághoz egy olyan társadalom, ahol a házasság amúgy is konzervatív intézménye még konzervatívabb, ahol az azonos nemű párok nem házasodhatnak, ahol a házasság már nem is tölti be azt a funkciót, amire eredetileg kitalálták? Miért költünk rá vagyonokat? Tényleg demokratikusabb a házasság, amióta a 19. században felállt egy ezzel foglalkozó komplett iparág? És mi a helyzet a bridezillákkal? A Magyar Menyasszony kiállítás kapcsán Simonovics Ildikó muzeológussal beszélgettünk. Az adás a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával készült. A Magyar Menyasszony kiállítás augusztus 25-ig látható, az azonos néven futó projekthez bárki csatlakozhat a Facebookon.

Dr. Benkovics Júlia szülés után jött rá, hogy mennyire kevés információja van a kismamáknak a szülőszobában - bizony még nőgyógyászként is. Ezért kezdte ismereteit az Instagramon publikálni. Mára tízezrek követik és Magunkról címen könyv formájában is olvashatjuk. Honnan tudjuk laikusként, mi a hiteles információ, ha a szexuális egészségünk a tét? Miért nem értjük a hüvelygombát, miközben embereket küldünk az űrbe? Okozhat a Hold állása kellemetlen panaszokat? És hogyan találjuk meg a számunkra legjobb nőgyógyászt? Dr. Benkovics Júliát keresd @drbenkovicsjulia néven a közösségi médián, illetve budai rendelőjében, Magunkról című könyvét pedig a boltokban.

“A szocalizmusban felnövő magyarként és napjaink médiamanipulációjával együtt élőként másokhoz hasonlóan magamban is hatalmas bizonytalanságot érzek azzal kapcsolatban, hogy mi valódi, és mi nem. Mindent megkérdőjelezek. Tényleg jön a világvége? Hiba volt gyereket szülni? Kinek higgyek?”, tette fel a kérdést Gáldi Vinkó Andi fotóművész a Guardiannek egy tavaly novemberben vele készült interjúban. Az anyaság tabuit megmutató Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I'm Back (Bocs, szültem, eltűntem, de most már itt vagyok) című könyve bejárta a legnevesebb külföldi művészeti lapokat, köztük a Vogue-ot, a Le Monde-ot és a Dazed-et, és megkapta a legfontosabb brit fotóskönyv-díjat, a Kraszna-Krauszt is. Mit jelent nőnek lenni a művészetben, és hogyan változik ez az anyasággal? Válunk anyává, vagy hirtelen ott találjuk magunkat? Mi történik a testünkkel, a hormonjainkkal, a gondolatainkkal, a barátainkkal, a vágyainkkal, a karrierünkkel és a szennyesünkkel? Hogyan lehet megmutatni azt, amit senki nem mond el? És mi történik, ha vizualizáljuk azt, amit “nem szokás”? Ebben az epizódban Gáldi Vinkó Andival beszélgetünk.

Bányai Judit influenszerként, vállalkozóként (Siss Creation) és a Nem akarok beleszólni trió egyik tagjaként vált ismertté a közösségi médiában, ahol rendszeresen osztott meg őszinte és ironikus tartalmakat a gyerekeiről, a szülőség nehézségeiről és - számára - szépségeiről, bevállalva, hogy a húszas évei elején, tudatosan lett anya. Ezzel viszont az utóbbi időben felhagyott, hogy jobban el tudja választani az offline és online életét, és megvédje a gyerekei jogait, privát szféráját. Hol kell meghúznia a határt annak, akit emberek tízezrei követnek? Milyen kritikák érik a fiatal anyákat, és hogyan tekint rájuk a társadalom egy olyan országban, ahol a kormány "családbarát" kampányai folyamatosan a harminc év alatti nők gyerekvállalását ösztönzik? Milyen a gen-z, ha anya? Vállalkozás anyaként - privilégium, vagy mindenki meg tudja csinálni? Miért nem akarja, tudja mindenki ezt az életet élni?! És miért (nem) alkalmas a közösségi média arra, hogy megismerjük a másikat? Judit személyes oldala: https://www.instagram.com/judit_banyai/ Siss Creation: https://www.instagram.com/siss_creation/ Nem akarok beleszólni: https://www.instagram.com/nemakarokbeleszolni/

2015-ben indult Magyarország első, hormonmentes fogamzásgátlási eszközökre specializálódott webáruháza, a Hormonmentes.hu, részben Cserháti-Herold Jankának köszönhetően. Janka saját tapasztalatai, élményei miatt fordult a hormonmentesség felé, azóta pedig alaposan beleásta magát a témába: vállalkozását ma már okleveles szakemberként, szakemberekkel együttműködésben csinálja.  Ebben a Vénusz Projekt epizódban a hormonmentes léttől; a fogamzásgátlás privilégiumán; és a hormonos fogamzásgátlók és a feminizmus kapcsolatán át; beszéltünk Janka személyes felelősségéről, és sok minden másról is.  Keresd Jankáékat online és a közösségi médián:  https://hormonmentes.hu/ https://www.instagram.com/hormonmentes/ https://www.facebook.com/hormonmentes.hu

Transzgenerációs traumáink a pszichológiában és a művészetben Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és Koltay Dorottya Szonja festőművész a Kolorádó fesztiválon csatlakoztak hozzánk, hogy megvitassuk a transzgenerációs traumák eredetét, feldolgozását és jelenlétét a hétköznapokban, a társadalomban és a művészetben. Mennyire nem-specifikusak a traumáink? Vannak “női” traumák? Hogyan jelennek meg a pszichológiában, a kultúrában, a művészetben és ezek határterületein, az identitásképzésben - és hogyan hatnak egymásra ezek a látszólag teljesen különböző tudományok? Több százan néztetek, hallgattatok meg minket élőben a júliusi Kolorádó Fesztiválon. Most visszahallgathatod a beszélgetést ezzel a két csodálatosan inspiráló nővel - keresd minden platformon!

Szülészeti erőszak. Nem csak nők elleni erőszak: rendszerhiba és egyetemes intézményi probléma, ami a jogvédők szerint elsősorban a patriarchális logikában gyökerezik. Hol máshol csúcsosodna ki, mint a “női privilégium” kiteljesedésének legfontosabb színterén, a szülőszobában, és ki más lehetne az elszenvedője, mint napjaink egyik legátpolitizáltabb entitása: a női test. Miközben Magyarországon orvos- és forráshiány miatt folyamatosan zárnak be a szülészetek, a kormány különféle intézkedésekkel nyíltan ösztönzi szülésre a nőket. De mit mond el egy országról és egy társadalomról az, ahogy a nőkkel, különösen a szülő nőkkel bánik? A szülészeti erőszak nem csak a szülő nők problémája, de nem is csak a nőké. Hogyan érvényesül a patriarchális logika az egészségügyben? Mi a szülészeti erőszak - és mi nem az? Vannak veszélyeztetett csoportok? Mennyire vannak tisztában a jelenséggel az anyák, és mennyire tudatosak az egészségügyi dolgozók? Szülészeti erőszak az, ha nem választhatok szabadon orvost? Mit tehetünk egyénként és össztársadalmi szinten?  Ebben a Vénusz Projekt epizódban az EMMA Egyesület három munkatársával, Kállay Eszterrel, Malonyai Eszterrel és Lamina Sárával járjuk körbe a szülészeti erőszak legégetőbb kérdéseit.

Hogyan lett a Remény Farm önfenntartó farmból regeneratív gazdálkodás? Hogyan lehet olyan területen gazdálkodni, ahonnan - Juhász Szép Anna szavaival élve - még a traktor is legurul? Mennyire lehet környezettudatos a marhatartás? Hogyan lehet egy gazdálkodás karbon-negatív? És miért vásárolnak a Remény Farmtól etikai vegetáriánusok?  Anna, a Farm egyik alapítója mesélt nekünk a vállalkozásról, az állattartásról, arról, hogy hogyan lett városi lányból gazdálkodó, és a mezőgazdasághoz, a vidéki-tanyasi élethez kapcsolódó sztereotípiákat is igyekszik lebontani. Hallgasd meg a legújabb Vénusz Projekt epizódot - akkor is, ha most még fogalmad sincs arról, mi az a regeneratív gazdálkodás, vagy milyen is a tanyasi élet.  Nézd meg a honlapjukat:  https://www.remenyfarm.hu/ Vagy kövesd őket Instagramon, TikTokon és YouTubeon: https://www.instagram.com/remenyfarm/ https://www.tiktok.com/@remenyfarm?lang=en https://www.youtube.com/c/remenyfarm  Anna az epizódban beszél egy TED-talkról is, amit itt tudsz meghallgatni: https://www.ted.com/talks/allan_savory_how_to_fight_desertification_and_reverse_climate_change/transcript?language=hu

Antal Évát anno @vaszonzsakoslany néven ismerhette meg az ország egy Index-videóból. Munkássága azóta bőven túlmutat a vegánságon és zero waste-en - ezzel kapcsolatban sok dolgot egyébként ma már másképp csinálna -, humánökológiai szakembernek készül, környezettudatos tartalomgyártóként többek közt ismeretterjesztő vlogokat készít.  Mennyire reális dolog ma Magyarországon hulladékmentesen élni? Tényleg ezzel fogjuk megmenti a bolygót, vagy csak eltereljük a figyelmet a valódi problémákról? Ki jár élen a környezettudatosságban - a város vagy a vidék? Hogyan lett egy sokak számára természetes dologból, a kevesebb szemét termeléséből trend, amit végérvényesen a kapitalizmus is magába szippantott - és hogyan lehet kilépni az ördögi körből? És végülis: hogyan rúghatnak a fenntarthatósági labdába az egyének? Antal Évával nemzetközi intézkedésekről, hazai pozitív példákról, az állam és a városigazgatás szerepéről, mindennapos környezettudatosságról és személyes felelősségről beszélgettünk.

Miért van szükség a gyerekek (és a felnőttek) megfelelő edukációjára az emberi jogok és az előítéletek kapcsán? Mennyire támogatja ma ezt Magyarország? Hogyan néz ki az iskolai jogi oktatás, és hova jutnak el az olyan szervezetek, mint az Amnesty International?  Ebben az epizódban vendégünk Battai Eszter, az Amnesty International emberi jogi oktatási koordinátora ás oktatásszervezője, aki kollégáival emberi jogi témájú foglalkozásokat szervez és tart iskolákban, gyerekekkel foglalkozó szakembereknek és vállalatoknak is.  A bűnözés mindannyiunkat érintheti. Az Európai Unióban évente 75 millió ember lesz bűncselekmény áldozata – ez a teljes népesség 15%-a. Ennek ellenére rengeteg olyan ember van, aki nincs tisztában azzal, milyen jogai vannak, és hogyan férhet hozzá ezekhez.  Az Európai Bizottság az áldozatok jogaiért indított kampánya, aminek jelmondata „Nyitva tartom a szemem,” ezekre szeretné felhívni a figyelmet. Ez az epizód ezen kampány keretei között készült.  A kampány biztosítja, hogy a bűncselekmények áldozatait észrevegyék, és megkapják a szükséges segítséget, illetve hogy a környezetük támogassa őket ebben.  A 2012-es áldozatok jogairól szóló irányelvnek és a 2020-as áldozatok jogairól szóló stratégiának (2020) köszönhetően a bűncselekmények áldozatai bármely EU-s országban számos joggal rendelkeznek. Ezek között van például a megértéshez és a megértetéshez való jog, a tájékoztatáshoz való jog, az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz való jog, a büntetőeljárásban való részvétel joga, a védelemhez és az egyéni elbíráláshoz való jog illetve ugyanígy az áldozat családtagjainak jogai. Tudj meg többet a kampányról, illetve jogaidról a https://victims-rights.campaign.europa.eu oldalon.

Mi az az upcycling - és tényleg minden gondunkat megoldja? Mennyire jelentenek valós alternatívát a divatiparnak a fenntartható(bb) anyagok, módszerek? Igazi megoldások ezek, vagy csak tüzet oltani lehet velük? Melyek a kritikus pontok, ahol nehéz fenntarthatónak maradni, és hogyan lehet leküzdeni a “körúton belüliség” problémáját és a kapitalizmus nyűgjeit? A Pinkpóniló közösségi varrodát 2017-ben indította útnak Kudron Anna és Szabó Viktória, akik megelégelték, hogy állandóan magasabb beosztású férfiak álmait váltják valóra. Hosszú utat bejártak azóta, túléltek egy (pár évig tartó) koronavírust, és többször újradefiniálták magukat. Ebben a Vénusz Projekt epizódban Annával és Gergely Beatrixszal beszélgettünk.

A magad urának (asszonyának) lenni, vállalkozni, a szenvedélyünknek élni zseniális, de közben hatalmas nyomás is. Az anyagi hullámvasúton túl a vállalkozókat nem kíméli az üvegplafon, de a kétségek és a sztereotípiák sem. Hát még a cukrászokat! Míg a nőknek a klasszikus szexizmus szerint “a konyhában a helye”, ahogy haladunk előre a séf- és cukrász ranglétrán, egyre kevesebb nővel találkozunk. De miért? Mi a cukrászlány sztereotípia? Nőként vagy fiatalként nehezebb érvényesülni az üzleti életben? Tényleg csak a szerencsén, a “jókor jó helyen” múlik a siker? Egyáltalán: mit jelent sikeresnek lenni 2023-ban, miközben a világ gyakorlatilag ránk omlik? Szalai Dórával, a Chez Dodo macaron manufaktúra alapítójával nem csak a különleges francia édességekről és más “körúton belüli” dolgokról beszélgettünk: fine dining és Michelin-csillag korrupció, imposztor szindróma, önreflexió és privilégium-önvizsgálat, a nőként vállalkozás szépségei és csúnyaságai is szóba kerülnek.