Az igazán jó étkezőasztal elég nagy ahhoz, hogy elférjen rajta az egész világ. Az Alföld szívének, Kunmadarasnak hagyományőrző receptjei éppúgy helyet kell kapjanak rajta, ahogy Dél-Amerika vagy éppen Új-Zéland borkülönlegességei. Mit jelenthet számunkra a népi konyha ízvilága, és vajon mennyire ismerjük az újvilági bortermesztés történetét? A Könyvtámasz legfrissebb adásában Mautner Zsófi gasztrobloggert kérdeztük új, A falusi konyhám című szakácskönyvéről, valamint Kovács Tibor borszakértővel beszélgettünk, aki feleségével nemrég jelentette meg Borgőzös évszázadok című kiadványát.

Vannak olyan gyerekek, akik idejekorán tapasztalják meg a felelősségvállalás, az áldozathozatal, a problémamegoldás családon belüli szerepét. Talpraesettnek, sőt olykor öngondoskodónak kell lenniük, mert a szüleik ezt várják el tőlük. A parentifikált gyermekek köztünk járnak, sőt könnyen lehet, hogy mi magunk is azok vagyunk, csak eddig ennek a jeleit nem ismertük fel. Milyen élettani hatásai lehetnek a későbbiekben a korai felnőtté válásnak, és mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Habár a képzelet és az internet szárnyain sok helyre eljuthatunk, ezek mégsem pótolhatják a valódi utazások inspiratív élményét. Merjünk felfedezni, merjünk megismerni, merjünk bebarangolni olyan tájakat, ahová mindig is vágytunk, hiszen a nagyvilág csodái a szobánk és a kényelmünk küszöbén túl találhatóak. De hogyan érdemes nekivágni az életre szóló kalandoknak? Spontán vagy inkább megtervezetten, egyedül vagy társasággal? Az e heti könyvtámaszban Ertler Alízzal a Menni kell! című könyv szerzőjével, valamint Molnár-Szilágyi Ági bloggerrel beszélgettünk a hasznos időtöltésről, az utazás öröméről, és persze az elmaradhatatlan útitársnak, a könyvnek szerepéről!

A kortárs, hazai irodalmi élet egyik legvisszahúzódóbb, ám témáit tekintve egyik legbátrabb szerzője ebben az évben töltené be a hatvanadik életévét. Életműve óriási adomány, hiánya mérhetetlen űr. Prózai alkotásai, versei és drámái a gyötrő valóság őszinte dokumentumaiként keringenek közöttünk mind a mai napig, és ahogy haladunk előre az időben, szavai egyre aktuálisabbá válnak. De ki is volt valójában ez az érzékeny lélek? Ki is volt valójában Borbély Szilárd?A Könyvtámasz legfrissebb adásában az ő emlékét idéztük meg Máté Gábor színházi rendezővel, a Katona József Színház igazgatójával, valamint Bazsányi Sándor irodalomtörténésszel.

Élettani és lélektani változások negyvenéves kor után? Lehet, és kell is beszélni róluk. Ahogy idősödünk, többet gondolunk az öregedésre, ez pedig kihat a testi, szellemi és a lelki folyamatainkra. A fiatalos lendület nem tűnik el, csak átalakul. Tények és hiedelmek, kérdések és válaszok a változókor hatásairól: erről szólt a Könyvtámasz legfrissebb adása.

Mit jelent az olvasásban, a könyvvásárlásban és -fogyasztásban a fenntarthatóság? Te szoktál továbbajándékozni könyvet? Vagy esetleg már a felhőben tárolod az egész könyvtárad? Hallottál már a zero waste-ről? A mindennapokban mennyire törekszel fenntarthatóságra? A Könyvtámasz legfrissebb epizódjában Csalár Bencével, A fenntartható divat kézikönyve szerzőjével beszélgettünk.

Hogyan vegyük rá gyerekeinket az olvasásra? Mitől fog inkább egy könyvet a kezébe venni a telefon helyett? Mi tetszik egy gyereknek, és milyen szövegről gondolják azt a felnőttek, hogy az tetszhet egy gyereknek? Jobbnál jobb gyerek- és ifjúsági könyvek vannak a piacon, mégis, ezek a kérdések időről időre nagy fejtörést okoznak szülőknek és pedagógusoknak egyaránt. Ruff Orsolyával és Jeney Zoltánnal beszélgettünk a kortárs gyerek- és ifjúsági könyvek világáról.

2022 vége, a Chat GPT széles körű publikálása óta rengeteg szó esik az nyelvi modelleket alkalmazó mesterséges intelligenciákról, és azok jövőjéről. Többek között erről is beszélgettünk Moskát Anitával, aki Zsoldos Péter-díjat kapott Irha és Bőr című regényéért és Veres Attilával, aki írói munkája mellett forgatókönyvíróként is tevékenykedik , idén pedig a horrorirodalom legrangosabb Bram Stoker-díjára jelölték.

Létezik-e férfi- és nőirodalom, vagy meg kéne már haladnunk a régi berögződéseket és különbségtételeket? Ha pedig illene túllépnünk ezeken a kategóriákon, miként tudjuk ezt megtenni? Többek között erről is beszélgettünk Szabó T. Annával, aki Az Év Szerzője lett a 2023-as Elle Awardson, valamint Kemény Zsófival, akit szintén jelöltek a díjra.

A szórakoztató irodalom két nagyágyúja, a világ legtöbbet olvasott szerzőjeként számontartott Agatha Christie és az egyik legnépszerűbb magyar író, Rejtő Jenő alakján keresztül eredünk az őket övező legendák igazságtartamának nyomába. Vendégünk a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Molnár Piroska, a Nemzet Színésze és megszállott olvasó, valamint Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa, az idén 80 éve elhunyt Rejtő Jenő életének és munkásságának egyik legszakavatottabb ismerője.

Hogyan alakult át az apák szerepe a társadalomban utóbbi években, évtizedekben, és hogyan jelenik meg mindez ez az irodalomi életben? Milyen mesekönyvet vesznek le az apukák az esti meséléskor a könyvespolcról?Fiktív és valós apákról, regénybeli tökéletes apák mítoszáról vs. hús-vér apákról, „hibás”, de javulni vágyó szülőkről, apák hiányáról, emlékéről, mesélő apákról, pszichológia és mese kapcsolatáról, a gyerekfejjel gondolkodás képességéről, a változóban lévő apa- és gyerekképről beszélgetett a Könyvtámasz legfrissebb podcast-epizódjában Seres Gerda Grecsó Krisztiánnal, a Lányos apa szerzőjével és Szél Dávid pszichológussal.

A Könyvtámasz 2022-es évadának utolsó adásában Szűcs Péter a Blahalouisiana zenekar énekesével beszélgetett első és legfontosabb könyvélményekről, valamint Marie Aubert Felnőtt emberek című regényének kapcsán gyermekvállalásról, párkapcsolati és családi mintákról, elszalasztott és újra megtalált lehetőségekről.

Tanács Eszter tabudöntögető könyve, a Nők gyermek nélkül 2019-ben jelent meg, idén pedig napvilágot látott az összetett kérdéskört kiegészítő második rész, a Férfiak gyermek nélkül is. A szerző a két könyvben olyan vallomásokat gyűjtött össze a gyermekvállalás és a gyermektelenség témakörében, amelyek a társadalmi és személyes elvárások, valamint az egyéni sorsok és döntések kölcsönhatásait teljesen új fénytörésben képesek bemutatni.

Szentesi Éva az elmúlt években szárnyakat kapott magyar traumairodalom meghatározó szerzője, aki a méhnyakrákkal folytatott küzdelmét és gyógyulástörténetét könyvekben, cikkekben és előadásokban tárta az olvasók elé. Legújabb könyve a Merkúr a retrográdban című önéletrajzi ihletésű fiktív történet gyászról, elengedésről, barátságról és a váratlan körülmények között megtalált szerelemről. A szerzővel Szűcs Péter beszélgetett a Könyvtámasz legújabb részében.

Csuday Csaba egyetemi oktató és műfordító, volt kultúrdiplomata Madridban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem spanyol tanszékének vezetője, és a mai napig a latin-amerikai irodalom egyik legszakavatottabb ismerője Magyarországon. A szakértővel a Könyvtámasz legújabb részében Mario Vargas Llosa perui író egyetemes értékeket felvonultató életművéről, valamint az irodalom a mindennapokban betöltött megkerülhetetlen szerepéről beszélgetett Szűcs Péter.

Boldizsár Ildikó mesekutató, író, meseterapeuta, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mesék kutatásában és terápiás felhasználásukban. A Könyvtámasz legújabb részében Szűcs Péter többek között arról beszélgetett a szerzővel, hogy milyen szerteágazó problémákra találhatunk megoldásokat a mesék segítségével, és hogy milyen módszerekkel találhatjuk meg a saját élethelyzetünkhöz leginkább illeszkedő történeteket.

Halász Rita Mély levegő című regénye tavaly elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. A szerzővel Szűcs Péter beszélgetett a könyv központi témáiról, a párkapcsolati erőszakról, a megbocsátás lehetőségeiről, istenkeresésről.

A Könyvtámasz legújabb részében Péterfy-Novák Éva volt a vendégünk, akivel többek között feldolgozható és feldolgozhatatlan sérülésekről, az írás gyógyító erejéről, valamint az írónő által szervezett Trauma/Írás és traumafeldogozás táborokról beszélgettünk. Az Egyasszony és az Apád előtt ne vetkőzz című könyvek szerzőjét Szűcs Péter kérdezte.

A műsor vendége Tisza Kata, akivel Egyedül - A szerethető öregedés felé című könyvéről beszélgettünk. Arról, hogy mit jelent pontosan a szerethető öregedés, hogy milyen előítéletekkel kell megküzdenie az idős embereknek napjainkban, és arról is, hogy miként lehet megtalálni a középutat az öregedés nehézségeinek eltagadása és a téma tabusítása között.

A Könyvtámasz vendége ezúttal Ugron Zsolna József Attila-díjas író, akinek az elmúlt tíz évben sorra jelentek meg a történelem különböző korszakaiba vetett nősorsokról szóló regényei. Nemrég megjelent, Nincs egy férfi című elbeszéléskötetében azonban új utakon jár. Rövid, plasztikus novellái és esszészerű írásai tucatnyi műfajból merítenek, valóságukat pedig átszövi a varázslat. A szerzővel Juhász Anna beszélgetett.

A Könyvtámasz vendége Orvos-Tóth Noémi, akinek Örökölt sors című, a transzgenerációs traumák feldolgozásában segítő könyve az utóbbi évek legnagyobb magyar könyvsikerének számít, becslések szerint már több mint 200 000 példányban kelt el. A szerző új könyve, a Szabad akarat azt kutatja, hogy milyen lehetőségeink vannak saját kezünkbe venni örökölt sorsunkat, hogy mennyi beleszólásunk van a saját életünkbe.

A Könyvtámasz vendége ezúttal Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, író, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, akivel új, második füveskönyve kapcsán beszélgetünk. Mire való egy füveskönyv, és miként segíthet bennünket a mindennapokban? Hogyan lehet felszabadítani a gyerekeket a félelem terhe alól? Milyen gondolatokkal nézzünk az ünnepek elé egy világjárvány idején? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a beszélgetés során.

A Könyvtámasz vendége Presser Gábor Kossuth- és Erkel-díjas előadóművész, zeneszerző. Senkinek nem kell bemutatni, most viszont ő mutatkozik be, mégpedig elsőkönyves íróként. A Presser könyve nagy sikerű első része után nemrég megjelent a memoár második kötete.

Mai vendégünk Fábián Janka, akinek 2009 óta több mint 20 könyve jelent meg. Ezek mindegyike a múltat tölti meg élő-lélegző szereplőkkel, olyan korszakokat, amelyeket a legtöbben csak a történelemkönyvek lapjairól ismerünk. A szerzővel legújabb regénye, Az Anna-bál szerelmesei kapcsán beszélgettünk.