Sok filmben láthatjuk azt a képet, mikor az amerikai kertvárosban a lakók saját előkertjükbe elhelyezett táblával jelzik politikai elkötelezettségüket. Hazánkban ez nehezen elképzelhető, az Egyesült Államokban viszont bevett gyakorlat. Az ilyen és ehhez hasonló politikai megnyilvánulások itthonról idegennek hatnak, Amerikában azonban a mindennapok részét képzik. Hogy ezt kicsit közelebb hozzuk hallgatóinkhoz, a választási kampány mindennapjairól beszélgettünk a Republikon külső tanácsadójával, Mikecz Dániellel, aki jelenleg a University of Pittsburgh oktatója.

Az ellenzéki térfelet pár hónap alatt leuraló Tisza Párt kapcsán sokszor felmerülő kérdés: Bár kint ülnek az EP-ben, de mégis mit lehet tudni a párt ilyen irányú működéséről? Hogyan működik a Tisza az Európai Parlamentben? Mit jelent nekik a néppárti tagság és hogy hat ez a hazai érvényesülésükre? Ezekre a kérdésekre keres válaszokat a Liberalizmus vagy halál legújabb adása, amiben Tarr Zoltánnal, a Tisza Párt EP-képviselőjével, delegációvezetőjével és alelnökével beszélget Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője.

As much as we in Hungary are concerned with the politics of our own country, we know so little about those of other countries, and this is true even when we are talking about a neighbouring country. Yet it can be important to learn about the political processes in these countries, because we can learn from them and see that certain patterns are not only found in our own countries, but also in our neighbours. In the latest episode of Liberalism or Death, Zoltán Ranschburg talks to Silvia Nadjivan, researcher at NEOS Lab, about the results of the recent Austrian elections, the rise of the far-right FPÖ and the situation of liberals in Austria. -- Amennyire sokat foglalkozunk Magyarországon saját országunk politikájával, annyira keveset tudunk más országokéról, és ez akkor is igaz, ha éppen szomszédos országról beszélünk. Pedig fontos lehet megismerni ezeknek az államoknak a politikai folyamatait, hisz tanulhatunk is belőlük, és láthatjuk, hogy bizonyos minták nem csak nálunk, de szomszédainknál is megjelennek. A Liberalizmus vagy halál legújabb, angol nyelvű adásában Silvia Nadjivannal, a NEOS Lab kutatójával beszélgetett Ranschburg Zoltán a múltheti osztrák választások eredményeiről, a szélsőjobboldali FPÖ előretöréséről és a liberálisok helyzetéről Ausztriában.

November 5-én az Egyesült Államok újra választ. Joe Biden és Donald Trump júniusi vitája után felgyorsultak az események. Júlisuban Trumpra rálőttek, egy héttel később pedig Joe Biden visszalépett a jelöltségtől jelenlegi alelnöke, Kamala Harris javára. Az addig letargikus állapotban lévő demokarata szavazók új erőre kaptak, és a legutóbbi felmérések alapján mégsem lefutott a meccs, amit nyáron már sokan annak tartottak. Múlt héten megrendezték az első Trump - Harris vitát, ez szolgál legújabb podcastunk alapjául. A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője Papp Gergővel, amerikaszakértővel, a www.kampanykorut.substack.com hírlevél szerzőjével beszélgetett a kampány jelen állásáról, a csatatérállamokról és a novemberi választás eredményét jó eséllyel meghatározó kérdésekről.

Budapesten az elmúlt években lezajlott egy kisebb kerékpáros forradalom, amiben elengedhetetlen szerepe volt a biciklis infrastruktúra fejlesztésének. A bicikliutak és kerékpárosbarát fejlesztések mellett fontos volt a folyamat során a 2021-ben megújuló MOL Bubi kerékpármegosztó rendszer, ami egy hozzáférhető és olcsó alternatíva lett, elsősorban a belvárosi autós- vagy tömegközlekedés kiváltására. Karácsony Gergely főpolgármester április elején bejelentette a rendszer következő etapját, a 2026-ban elinduló Bubi 3.0-t, ami egy szükséges lépés ahhoz, hogy a Bubi versenyképes és korszerű maradhasson az egyre jobban elterjedő mikromobilitási eszközök között. De mi kell ahhoz, hogy Budapest Közép-Európa kerékpáros fővárosa lehessen? Mikortól tekintenek majd a magyarok közlekedési- és nem sporteszközként biciklijükre? A Republikon Intézet podcastjának legújabb adásában Király Dávid, a Republikon Budapest műhelyének vezetője vitatja meg a témát Fűzfa Csabával, az Intézet szakpolitikai szakértőjével, akinek pár hete az Énbudapestem oldalán "Ez a város szereti a kerékpárost" címen megjelent cikkje szolgált a beszélgetés alapjául.

A Momentum Mozgalom a júniusi választásokon kiesett mind az Európai Parlamentből, mind a Fővárosi Közgyűlésből, ezután pedig lemondott a pártot eddig vezető Donáth Anna. A tisztújítás során végül Tompos Márton szoros versenyben felül tudott kerekedni a pártot már korábban vezető Fekete-Győr Andráson, így ő lett a Momentum új elnöke. Fő feladatuk, hogy újraszervezzék magukat, annak érdekében, hogy meg tudják állítani azt a rossz tendenciát, ami Magyar Péter felbukkanása óta a népszerűségük csökkenésében mutatkozik meg, és hogy 2026-ban jobb eredményt tudjon felmutatni a párt. Milyen lehetőségei vannak addig a Momentumnak, hogyan tovább? Mit ért a párt a liberalizmus alatt? Mit jelent ez számukra és miben nyilvánul meg? A Republikon Intézet podcastjának legújabb adásában Tompos Mártonnal, a Momentum frissen megválasztott elnökével beszélgetett Ranschburg Zoltán, az Intézet vezető elemzője. Az adásban szóba került Tompos víziója a párt jövőjéről, a Momentum, mint szolgártatópárt koncepciója, valamint a liberalizmus jelentése az új elnöknek és a Momentumnak.

A következő hónapok kulcskérdése, hogy a baloldali és liberális pártok miként fogják magukat és stratégiájukat meghatározni a 2026-os országgyűlési választásokra készülve. A nyári időszak politikailag lecsendesedhet, azonban ez nem minden szereplőnek lenne előnyös: Magyar Péternek érdekében állhat szinten tartani az érdeklődést, továbbá mind a Momentumnak, mind a DK-nak is aktívnak kell maradnia és ki kell használnia a nyarat az elkövetkezendő idő srtaégiájának megtervezésére. Magyar Péter pártját egyszerre két kihívás is éri az elkövetkezendő időszakban: egyrészről az európai politizálás, másrészről a szervezetépítés kérdése. 2026-ot tekintve pedig kérdés, hogy ezzel a tendenciával a támogatottsága elérhet-e teljesen a Fidesz mellé - más pártokkal való együttműködés nélkül. A Republikon Intézet podcastjának legújabb adásában Závecz Tiborral, a Závecz Research alapítójával beszélgetett Schlanger Márton, az Intézet kutatója. Az adás során a június kilencedikei választások eredményeinek hatásairól beszélgettek a felek, a fókuszban a magyar pártok és az önkormányzatok jövőbeni helyzete volt.

Magyar Péter megjelenése nehéz helyzetbe hozta a magyar politikai élet szereplőit. A liberális voksokra az elmúlt évek választásain mindig több párt pályázott, jelenleg pedig még nehezebb arra a kérdésre választ találni, hogy kire szavazzanak a liberálisok június 9-én. A választók inkább a szívükre hallgassanak vagy éljenek a taktikai szavazás eszközével? Mely pártok állnak legközelebb a liberális értékekhez és melyek azok, amelyek ezen értékektől a legtávolabb vannak? Összességében milyen lehetőségei vannak egy magát liberálisként azonosító szavazónak? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke és Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője az Intézet podcastsorozatának legújabb részében.

Bár az elmúlt hónapokban a kegyelmi ügy és a júniusi választások kiszorították a napirendről, de az akkumulátorgyárak magyarországi megjelenését továbbra is napirenden tartja a kormány. Emellett szintén idén év elején indult a műanyag- és fémpalackokra vonatkozó betétdíjas rendszer. A kormány mind az akkumulátorgyártásra, mind az újrahasznosításra zöldpolitikai intézkedésként tekint, a környezet állapota szempontjából azonban nem biztos, hogy ennyire pozitívak. Milyen környezeti károkat és egészségügyi kockázatokat jelenthetnek az akkumulátorgyárak? Megoldás a rengeteg műanyagszemétre az újrahasznosítás?Többek között ezekről a kérdésekről beszélget podcastsorozatunk legújabb adásában Simon Gergellyel, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjével Fűzfa Csaba, Intézetünk Budapest Műhelyének munkatársa.

On 1 May, Hungary celebrated 20 years as a member of the European Union. Although many see this event in 2004 as a turning point in the history of our country, we can sense that Hungary has a reluctant attitude towards the EU. While the government has been campaigning increasingly strongly against the European Union in recent years, the overwhelming majority of the population is pro-EU and fundamentally positive about the EU's role in Hungary's development. What led from the promise of the Viennese confectionery to the growing EU scepticism in the country? Where is Hungary's place in Europe and how much further can the EU expand? In our special English-language podcast, our senior analyst Zoltán Ranschburg speaks with Pat Cox, former President of the European Parliament, on the occasion of Hungary's 20th anniversary as a member of the EU. *** Május 1-én ünnepelhettük, hogy Magyarország 20 éve az Európai Unió tagja lett. Bár sokan sorsfordítónak látják hazánk történelmében ezt a 2004-es eseményt, mégis azt érezhetjük, hogy Magyarország visszásan viszonyul az EU-hoz. Míg a kormány az utóbbi években egyre erősebb Európai Unió ellenes kampányokat folytat, mégis azt látni, hogy a lakosság túlnyomó többsége uniós tagság párti és alapvetően pozitívan értékeli az EU hazánk fejlődésében játszott szerepét. Mi vezetett a bécsi cukrászda ígéretétől az országban növekvő EU-szkepticizmusig? Hol van Magyarország helye Európában és meddig bővülhet tovább az Unió? Különleges, angol nyelvű adásunkban vezető elemzőnk, Ranschburg Zoltán Pat Coxszal, az Európai Parlament korábbi elnökével beszélgetett hazánk 20 éves EU tagságának apropóján.

Magyar Péter a kegyelmi ügy kapcsán lépett a nyilvánosság elé, viszont míg az ügy az elmúlt két hónapban már kisebb figyelmet kap, addig Magyar hétről hétre tematizálni tudja a közbeszédet. Népszerűsége folyamatosan növekszik, azt azonban csak az EP-választás után tudjuk majd meg, hogy a Magyar vezette TISZA Párt a kedvező közvélemény-kutatási eredményeket szavazatokká tudja-e váltani. Felmerül a kérdés, hogy miért lőhetett ki ilyen rövid idő alatt ennyire a népszerűsége? Milyen szavazókat tud integrálni saját politikai projektjébe? Milyen kilátásai vannak neki és pártjának június 9-e után? Podcastsorozatunk legújabb epizódjában Intézetünk munkatársai, Ranschburg Zoltán, vezető elemző és Schlanger Márton kutató egyebek mellett ezekre a kérdésekre próbál választ adni, miközben keretbe helyezik az elmúlt heteket meghatározó Magyar Péter-jelenséget.

A magyar kormány az egyetlen olyan ország az EU-ban, ahol nincs női miniszter a kormányban, emellett a női képviselők aránya a parlamentben is messze elmarad az uniós átlagtól. Miért van ilyen kevés nő a hazai politikában? Hogyan lehetne változtatni ezen a jelenségen? Milyen elvárásoknak kell megfelelniük a női politikusoknak férfitársaikkal szemben? Többek között ezekről a kérdésekről, valamint az elmúlt évek legbefolyásosabb női politikusainak, Novák Katalinnak és Varga Juditnak a bukásáról beszélget podcastsorozatunk legújabb adásában Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke Lendvai Ildikóval, volt országgyűlési képviselővel, az MSZP korábbi elnökével.

2014 után tavaly decemberben – alig fél évvel a következő választások előtt – ismét átírta a fővárosi önkormányzati választási rendszer szabályait a Fidesz-KDNP. Miben tér el egymástól az új és a korábbi rendszer? Mi volt a kormánypártok politikai célja a választási szabályok módosításával? Miként befolyásolhatja a változtatás a júniusi választás eredményét? Milyen nehézségeket okoz a kétszintű önkormányzás Budapesten? A Republikon podcastsorozatának legújabb részében ezekről a kérdésekről beszélget Király Dávid, Intézetünk Budapest Műhelyének vezetője László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével.

Orbán Viktor és kormánya évek óta rendszeresen az Európai Unió döntéseinek kerékkötőjeként kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, de gyakran nem világos, mi a miniszterelnök célja az ország elszigetelődésével fenyegető politikával – ha van egyáltalán. Vajon ki nyert azzal, hogy Orbán február 1-ig várt az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomag megszavazásával? Találhat-e Magyarország sajátos vétódiplomáciája szövetségesekre az Unión belül, vagy Budapest egyedül marad? És ha már itt tartunk: mi lehet a következménye annak, hogy Magyarország maradt az egyetlen NATO tagország, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását a szövetséghez? A Republikon legújabb podcastadásában Herman János korábbi külügyi államtitkárral és volt NATO nagykövettel beszélget Intézetünk vezető elemzője, Ranschburg Zoltán.

Különleges beszélgetéssel jelentkezünk az idei első podcastunkban! Az adás főszereplői ezúttal a Republikon gyakornokai, Reni, Brúnó és Iza, akiknek a szemüvegén keresztül betekintést nyerhetünk a Republikon Intézet mindennapi működésébe, a gyakornoki programba, a gyakornokok átlagos munkanapjába. Akik az adás végéig velünk maradnak, azt is megtudhatják, hogyan gondolkodnak legfiatalabb kollégáink a magyar közélet állapotáról. A Republikon gyakornoki programja évi háromszor ad lehetőséget politika iránt érdeklődő fiataloknak, hogy részei lehessenek egy elemzőintézet életének. A következő gyakornoki programunk résztvevői különösen izgalmas, az első magyar 'duplaválasztást' megelőző kampányidőszakban csatlakozhatnak hozzánk. A jelentkezéseket január 22., hétfő éjfélig várjuk! További információ a felhívásról a weboldalunkon olvasható.

2023 utolsó podcastepizódjában kollégáink, Ranschburg Zoltán vezető elemző és Schlanger Márton kutató beszélgetnek a magyar politika elmúlt évéről. Tartsanak velünk, ahogyan kutatási eredmények, fontos kül- és belpolitikai események példáján keresztül tekintünk vissza erre a különös és izgalmas évre. Szó esik EU-s pénzekről, pártpreferenciákról, oktatásról, svédekről, és kiderül, mi volt az év politikai szava!

2023. november 17-én ünnepeltük a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját. Podcastsorozatunk legújabb részében a főváros múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélget Király Dávid, a Repulikon Budapest Műhelyének vezetője Demszky Gábor korábbi főpolgármesterrel. Az adásban egyebek mellett a rendszerváltás utáni várospolitika kihívásairól, a budapesti önkormányzati rendszer sajátosságairól, a főváros és a különböző kormányok közti viszonyáról, valamint Budapest fejlesztési lehetőségeiről esik szó.

2024. június 9-én egy napon tartják az önkormányzati, illetve az európai parlamenti választásokat Magyarországon. Mik az ellenzék kilátásai az összevont választáson? Mi lesz az összefogás sorsa 2024-ben? Megtartható-e Budapesten a jelenlegi ellenzéki többség? Mivel tud kampányolni a Fidesz a jelenlegi önkormányzati rendszerben? Milyen ma ellenzéki polgármesternek lenni a NER-ben? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélget a Republikon podcastsorozatának legújabb adásában Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója Horváth Csabával, Zugló polgármesterével.

Last Sunday in Poland voters drove a spoke into the wheels of illiberalism: even though the governing populist, national-conservative Law and Justice party (PiS) got the highest number of votes, parties of the pro-European and democratic opposition coalition can be the ones that can cooperatively form a government in Warsaw. We can expect a major shift in Polish politics, whose effects we will certainly feel in Hungary as well. What led to the opposition’s success in Poland, and what could the parties of the Hungarian opposition learn from it? What does the future hold for the Polish, and what can the Orbán government expect?In our special, English language programme our senior analyst Zoltán Ranschburg speaks with Miłosz Hodun, president of Polish think-tank Projekt: Polska, and international officer of liberal party Nowoczesna, part of the opposition coalition. =============================== Múlt vasárnap Lengyelországban a választók botot dugtak az illiberalizmus küllői közé: az október 15-én tartott választásokon bár a kormányzó populista, nemzeti-konzervatív Jog és igazságosság (PiS) párt kapta a legtöbb szavazatot, mégis az európa-párti, demokratikus ellenzéki koalíció pártjai lehetnek azok, amelyek együttműködve kormányt alakíthatnak Varsóban. Komoly fordulatra számíthatunk a lengyel politikában, amelynek hatásait kétségkívül Magyarországon is érezni fogjuk. Mi vezetett az ellenzék sikeréhez Lengyelországban, és mit tanulhatnak belőle a hazai ellenzék pártjai? Mit hoz a jövő a lengyeleknek, és mire számíthat az Orbán kormány?Különleges, angol nyelvű adásunkban vezető elemzőnk, Ranschburg Zoltán Miłosz Hodunnal, a lengyel Projekt: Polska think-tank elnökével, az ellenzéki koalíció részét képező liberális Nowoczesna párt nemzetközi tisztviselőjével beszélget.

A Közel-Kelet ismét forrong: október 7-én a Gázai övezetből átfogó légi és szárazföldi támadást indítottak Izraellel szemben, a Hamász terroristái civilek százait gyilkolták meg, illetve rabolták el, azóta pedig az izraeli válaszlépések nyomán egyre nő a palesztin áldozatok száma is. Mik lehettek a Hamász céljai a támadással, és milyen eredményeket várhat Izrael a katonai választól? Hogyan befolyásolják a most zajló események Izrael és az Öböl-államok, valamint a globális nagyhatalmak kapcsolatát? És vajon hogyan áll mindez kapcsolatban az orosz-ukrán háborúval? Rendhagyó adásunkban Ranschburg Zoltán, intézetünk vezető elemzője a Tel-Avivban tartózkodó Dr. Szalai Máté Közel-Kelet szakértővel, az Olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatójával beszélget.

Mi a legnagyobb problémája a mai magyar oktatásügynek és iskolarendszernek? Milyen tanulságok vonhatóak le az elmúlt időszak tanár-diák tüntetéseiből? Lehet-e ma Magyarországon érvényes és élvezhető iskolát teremteni? Miért fontos az intézményi autonómia? Többek közt ezeket a kérdéseket járja körbe a podcastsorozatunk legújabb részében Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke Horn Györggyel, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alapítójával és pedagógiai vezetőjével.

A magyar politika sokak fejében két nagy tömbre oszlik: ellenzék és kormánypártok. Felmerül a kérdés, hol a helye ebben az egyenletben az alternatív, különutas pártoknak, a Mi Hazánknak és a Kutyapártnak? Kik szavaznak ezekre a pártokra? Mi a Kutyapárt viszonya az ellenzéki tömbhöz? Tud olyat nyújtani a Mi Hazánk, amit a szavazók a Fidesztől nem kapnak meg? Többek között ezekről a kérdésekről beszélget Ranschburg Zoltán, intézetünk vezető elemzője Schlanger Márton kutatóval legújabb podcastunkban.

A Republikon podcastsorozatának legújabb részében a sport és a politika kapcsolatáról beszélget Mikecz Dániel, az intézet vezető kutatója Kele János közgazdász, politikussal a szombaton kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság apropóján. Az adásban többek közt az alábbi témákról esik szó: mennyire elválasztható egymástól a politika és a sport világa; hogyan lehet a sportot legitimációs eszközként alkalmazni; a kormánypártok hogyan sajátítják ki a sportot és erre mik az ellenzéki reakciók; az élsportolók politikai termékként való felhasználása.

A Republikon podcastsorozatának legújabb részében Spohn Mártonnal, a Közlekedő Tömeg alelnökével beszélget az intézet részéről Thury György az augusztus elsején életbe lépett vasúti mellékvonal-bezárások kapcsán. Az adásban többek közt szó esik még a hazai és az uniós vasútfejlesztési irányokról, a vasúti liberalizáció lehetőségeiről, valamint 2016-tól a MÁV kezelésébe került HÉV-ek jövőjéről is.

Podcastsorozatunk legújabb adásában Nagy Zsolt és Mikecz Dániel beszélget arról, hogy miért érdekes a politikusok nyaralása, milyen a profesztek és az is szóba kerül, hogy a kormánypártokhoz közeli MCC és Tranzit fesztiválok milyen célt szolgálhatnak és miért nincs pártpolitika a Szigeten. Zene: Papp Olivér

Podcastsorozatunk legújabb adásában az első Budapesti Lakógyűlés kapcsán a főváros helyzetéről beszélget Király Dávid, a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel. Az epizódban többek között a lakógyűlés eredményeiről, a Lánchíd forgalmi rendjéről, a fővárosi fejlesztésekről, valamint a 2024-es választásokról esik szó.

A Republikon podcastsorozatának legújabb részében Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója Schlanger Mártonnal, az intézet kutatójával beszélget az egymással párhuzamosan létező magyarországi liberálisokról, a liberalizmus körüli fogalomzavarról. Az adásban az alábbi témakörökről esik szó: kik a liberálisok és hogy vannak jelen ma Magyarországon; hogyan lehet liberális politikát csinálni és mik a veszélyei; mi várható a liberális pártoktól a jövő évi választásokon.

Podcastsorozatunk legújabb részében a „Félúton a két választás között” rendezvényünkhöz kapcsolódóan Virág Andreával beszélget Nagy Zsolt a politikai pártok helyzetéről egy évvel az európai parlementi, valamint az önkormányzati választások előtt a 2022-es országgyűlési választások óta eltelt időszak tükrében. Az adásban az alábbi témákról esik szó: Az elmúlt egy évben bekövetkezett változásokról a pártrendszerben; Mennyivel csökkent a Fidesz támogatottsága és hova lettek a lemorzsolódott választók; Milyen stratégiát követnek az egyes ellenzéki pártok és mennyire lehet ez sikeres; Miért nincsenek új pártok, és mi lesz az összefogással; Honnan tud szavazókat nyerni az ellenzék. A „Félúton a két választás között” rendezvényünk visszanézhető az alábbi linkeken: „Összenő, ami nem tartozik össze” elemzői panel: https://www.facebook.com/republikon/videos/6126472657451402/ „Új kihívás előtt az ellenzék” politikusi panel: https://www.facebook.com/republikon/videos/183704160868437