Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett fogadásról számolunk be mai adásunkban. Magyarország Lendvai Főkonzulátusa a hét elején tartott fogadást az esemény évfordulója tiszteletére, amelynek keretében Muravidékre látogatott dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a magyar Országgyűlés volt elnöke. A rendezvényen átadták Magyarország állami kitüntetését, amelyben Zver Ilona részesült.

Mai nemzetiségi műsorunk első részében Varga Edittel, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a nyár óta zajló két beruházásról: a Kézművességek Háza udvarán levő Pajta bővítéséről, valamint a Dobronoki György-ház felújításáról. A beruházások költségei több mint 100 ezer eurót tesznek ki. Adásunk második felében beszámolunk a Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának üléséről, amelynek témája a 2025-ös és a 2026-os évi állami költségvetés volt. Elsősorban azzal foglalkozunk, hogy az őshonos nemzeti közösségek szempontjából nézve, a következő években, várható-e bármilyen változás a tevékenységek finanszírozásában. Ez azért is fontos, hogy tudjuk, hogy a nemzetiség számíthat-e további beruházási munkálatokra?

1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc honvéd főtisztjeit, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. Ezen a napon a vértanúkra emlékezik a magyar nemzet nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is. Lendván, az 1849. október 6-i, az azt megelőző és az azt követő eseményekre előadásokkal emlékeztek. Dr. Göncz László történész Zala György és Lendva címmel tartott előadást, míg Viski-Latorné Dögei Edit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Törökszentmiklósi Csoportjának elnöke Az Aradi vértanúk hitbizonyosságát mutatta be. Ez utóbbi előadásból szemezgetünk mai nemzetiségi műsorunkban.

Két és fél éves szünet után újra összeült a Szlovén–Magyar Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság, amelynek XIX. ülését Ljubljanában tartották meg. „Az ülésen a vitás kérdések miatt részletes egyeztetésekre volt szükség, amelyek konstruktív hangulatban zajlottak” ‒ nyilatkozták a résztvevők. A vegyes bizottság ülésén azon területek kerültek előtérbe, amelyek előre viszik a muravidéki magyar és a Rába-vidéki szlovén közösség életét a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a sport terén. Egyebek között szó volt az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségéről, a közös gazdasági alap elindításáról és a Muravidéki Mintagazdaság további működéséről is. A részletekről tudhatnak meg többet mai adásunkban.

A nemzetiségi parlamenti képviselői, illetve a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztsége betöltésének összeférhetetlensége az elmúlt években számos nézeteltérést, vitát, sőt bírósági pert is eredményezett. Közben a kérdés felvetődött a Tengermelléki Olasz Önkormányzati Nemzeti Közösség körében is. A képviselőkről szóló törvény ugyanis nem mondja ki világosan, hogy a nemzetiségi parlamenti képviselő lehet-e a csúcsszervezet elnöke vagy sem. Annak érdekében, hogy ez a probléma most és mindenkorra megoldódjon, elindították A képviselőkről szóló törvény módosításához szükséges parlamenti eljárást. A módosítási javaslatot múlt héten tárgyalta és támogatta az országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága. Korábban kikérték a magyar és az olasz nemzeti közösség véleményét is. Mai nemzetiségi műsorunkban a törvénymódosítás kérdését boncolgatjuk a bizottság ülésén elhangzottak tükrében.

Az elmúlt hónapokban eléggé elmérgesedett a viszony a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tanácstagjai, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöke között. Bizonyos témakörökben, kérdésekben nem tudnak közös nevezőre jutni. Az üléseken időnként meddő vita alakul ki, mert mindkét fél, saját igaza mellett kiállva, nem enged a másiknak, vagy talán meg sem akarja hallani a másik felvetéseit. Vajon kinek a javát szolgálja ez? A Muravidéken élő magyar közösségét semmiképpen. Ez az én saját véleményem. Mai adásunkban hat pontban körüljárjuk a vitás kérdéseket. Horvat Tomit, a Lendva Községi MNÖK tanácselnökét arra kértük, hogy ecsetelje a csúcsszervezet elnökének munkájával kapcsolatos kifogásaikat. Orban Dušan, az MMÖNK Tanácsának elnöke pedig indokolja saját és a hivatal által végzett tevékenységet. Hogy kinek van igaza? Tisztelt hallgatóink, a tanulság levonását önökre bízzuk.

A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 1994-ben kezdte el munkásságát azzal a céllal, hogy fejlessze a muravidéki magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységét, őrizze és népszerűsítse az egyetemes magyar kulturális értékeket, és a lehető legszélesebb értelemben segítse a muravidéki magyar kultúra őrzőit. Tevékenységével erősítse a magyar nemzeti közösség nemzeti öntudatát. A kultúra erősítése mellett feladata a hagyományőrzés, az anyanyelvápolás, a könyvkiadás és még sorolhatnánk. Az intézet alapítója a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A működéshez anyagi támogatást a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma és Magyarország, mint Nemzetiségi jelentőségű intézménynek odaítélt támogatás biztosít. Az elmúlt 30 év fejlődéséről, sikereiről lesz szó mai adásunkban. Elsősorban a legkiemelkedőbb feladatról, a művelődési egyesületek és egyéb csoportok szakmai és egyéb támogatásáról. Soós Mihály igazgató úrral azt mérlegeljük, hogy az intézet mennyire tud eleget tenni az elvárt feladatoknak?

Két nappal ezelőtt, június 4-én volt a nemzeti összetartozás napja, amikor az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezett a magyar nemzet. A 2010-ben, a magyar országgyűlés által elfogadott, az emléknapról szóló törvény értelmében „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az emléknapról a határon túli magyarok körében is évről évre megemlékeznek. A muravidéki magyarság a Zsitkóc és Bödeháza közötti Barátság Parkban tartott emlékműsort. Először a nemzeti összetartozás napjának jelentőségéről kértük ki Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő véleményét, majd pedig a szlovén parlament és a kormány mandátumának felénél tartva, a tervek megvalósításáról és az eredményekről beszélgetünk.

2005-ben, 19 évvel ezelőtt, alapították meg a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségét, amelynek tevékenységében a határon túli magyar nyomtatott és elektronikus média szerkesztőségei vesznek részt. A tagok, illetve a találkozó résztvevői eredményként könyvelik el a közösség eddigi munkáját, hiszen ennek során olyan közvetlen ismeretségek és barátságok jöttek létre, amelyeknek köszönhetően a külhoni magyar szerkesztőségek bármikor megkereshetik egymást, ha az egyes nemzetrészek életéről megbízható és hiteles információra van szükségük. A külhoni magyarságnak nem csupán magyar nyelvű, de ugyanakkor szakmailag kifogástalan magas színvonalú médiumokkal kell rendelkezniük. A háromnapos rendezvényen jelent volt a muravidéki magyar nyomtatott sajtó és elektronikus média is. Mai nemzetiségi műsorunkban ezek képviselőivel beszélgetünk.

A magyar és az olasz őshonos nemzeti közösség RTV műsorainak, illetve nyomtatott sajtótermékeinek helyzete és finanszírozása volt terítéken a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottságának 6. soros ülésén. A bizottság javasolja a kormánynak, hogy mérje föl, és lehetőség szerint iktassa be az RTV-ről szóló törvényjavaslatba a nemzetiségi stúdiók teljeskörű finanszírozását a kormány részéről. A nemzetiségi bizottság ajánlást tesz a kormánynak arra is, hogy rendezze a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet státuszát. Hétfőn tartotta 9. soros ülését a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa. A tagok a 2024-es költségvetési tervezet részletes bemutatása után megvitatták, és első olvasatban elfogadták a dokumentumot. A tanács zárt ajtók mögött értékelte A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja keretében megjelent felhívásra beérkezett pályázatokat, és elfogadta a 2025-2028-as időszakra vonatkozó új programot. Az ülésen bemutatták és elfogadták a Muravidéki Mintagazdaság stratégiai és üzleti tervét is. Ezek lesznek a témái mai nemzetiségi műsorunknak.

Mai nemzetiségi műsorunkban a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség 2024-es programtervét mutatjuk be, és azt boncolgatjuk, hogy ezt milyen pénzkeretből valósítják meg. Lendva Község az idei évben 331 ezer euró támogatást kapott az államtól a kétnyelvűség megvalósítására, a községi nemzeti közösség működésére és programjai megszervezésére. Horvat Tomi elnököt arról is kérdezzük, hogy mit kívánnak tenni a nemzetiségileg vegyesen lakott községek kétnyelvűségének arányosabb finanszírozása kérdésében. Az adás során kiderül az is, hogy jelenleg milyen állapotban van a völgyifalusi tájház, milyen felújítások valósultak meg, és milyen munkálatok előtt állnak.

Mai nemzetiségi műsorunkban az egyik legkisebb községi nemzeti közösségbe, Domonkosfára invitáljuk önöket, ahol a magyar önkormányzat idén is gazdag programtervet tűzött ki célul. A hagyományos és a valamivel újabb rendezvények mellett támogatást biztosítanak az egyesületeknek, az oktatási intézménynek, újra életre keltik az egyetemisták tanulmányi támogatását, megjelenik a Domonkosfáról szóló monográfia következő része, de ezen kívül egy nagyobb beruházás is vár rájuk. Minderről Orban Dušannal, a Šalovci Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a következő percekben.

A Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség tanácsa idén is gazdag munkaprogramot és pénzügyi tervet fogadott el. A már hagyományossá vált rendezvények mellé újakat is vezettek be. Beruházásokra is sort kerítenek. A megmaradás és a fejlődés érdekében támogatnak minden olyan jellegű rendezvényt, amely a magyarság együttműködését, összetartását és szilárdítását serkenti. Vugrinec Zsuzsival, a Moravske Toplice Községi magyar önkormányzat tanácsának elnökével beszélgetünk a 2024-es tervekről.

Mai nemzetiségi műsorunkban Hodosra, illetve Hodos Községbe invitáljuk önöket, ahol a községi magyar önkormányzat támogatásával és megvalósításával gazdag programtervet fognak megvalósítani idén is. Erről kérdezzük Roman Silvija elnököt, akivel arról is beszélgetünk, hogy a közösség révén milyen támogatási lehetőségek kínálkoznak azok számára, akik valamilyen módon kötődnek a nemzetiséghez, illetve a magyar nyelvhez, milyen beruházásokra készül a nemzetiségi közösség, és mi a teendő annak érdekében, hogy Hodoson a magyar közösség a következő évtizedekben nagyobb lélekszámúvá nőjön.

2023. december végén, miután a szlovén kormány felmentette tisztsége alól a Nemzetiségi Hivatal akkori megbízott igazgatóját, erre a munkahelyre megbízottként, legfeljebb hathónapos időszakra, Rok Petjét nevezte ki a kormány. Mai nemzetiségi műsorunkban vele beszélgetünk az elmúlt, kevesebb, mint négy hónapban e területen szerzett tapasztalatairól.

A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség idén is a sokéve meghatározott hosszútávú célok megvalósítását tartja szem előtt. A munka- és fejlesztési tervekkel összhangban ösztönzi és megszervezi azokat a tevékenységeket, melyek hozzájárulnak a község magyar nemzetiségi tagjai identitásának megőrzéséhez. Nagymértékben támogatja a Dobronak Községben tevékenykedő egyesületeket, támogatja a fiatal egyetemistákat, a különféle intézmények és szervezetek programjait. Üzemelteti, karbantartja és fejleszti ingatlanjait: a Dobronoki György-házat és a Kézművességek házát, valamint ösztönzi a hagyományos kézművességek továbbadását. A dobronaki magyar önkormányzat az idei évre is gazdag programtervet állított össze, de beruházásból is lesz elég a tájháznál. Varga Edit tanácselnökkel beszélgetünk a tervekről adásunk első részében. A folytatásban pedig felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét a Szülőföldön magyarul nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz, illetve hallgatói támogatásra, amelyre május 3-ig lehet pályázni. A szlovéniai magyar nyelvű oktatási és nevelési támogatás eljárását ezúttal is a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet bonyolítja le. Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás összege 100 ezer forintnak megfelelő euró. Érdemes odafigyelni az előző évekhez viszonyított változásokra, ami a pályázatok benyújtásának módjára vonatkozik. Ez kimondottan csak elektronikus formában történik a Rákóczi Szövetség által üzemeltetett www.mipont.hu webes felületen.

A Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottsága február végén hagyta jóvá Magyar Lovrić Mirjana kinevezését a magyar tévéműsorok felelős szerkesztőjének posztjára. A régi-új felelős szerkesztő új négyéves megbízatása április elsején lépett hatályba. Mai nemzetiségi műsorunk vendége Magyar Lovrić Mirjana, akivel a felállított célokról, tervekről beszélgetünk. Fényt derítünk arra, hogy a 2024-től 2028-ig terjedő időszakban milyen munkatervet és fejlesztési víziót fog megvalósítani a lendvai tévéstúdió szerkesztősége Magyar Lovrić felelős szerkesztő vezetésével.

A szlovén parlamentben múlt héten kiállítás nyílt, amelyen a muravidéki magyar közösség gazdag történelmét, hagyományát, valamint épített és kulturális örökségét mutatták be. A rendezvény Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő kezdeményezésére a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közreműködésével és támogatásával jött létre. A kiállítás a Muravidéki magyarok címet kapta. A rendezvényen Urška Klakočar Zupančič, a szlovén Országgyűlés elnöke mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozva, hogy az őshonos magyar nemzeti közösség nagymértékben hozzájárul Szlovénia társadalmának sokszínűségéhez. Az alkalmi kultúrműsorban a muravidéki kétnyelvű iskolák tanulói szerepeltek. A rendezvényen készített nyilatkozatokat, az eseményről formált véleményeket gyűjtöttük össze mai nemzetiségi adásunkban.

A muravidéki magyar közösség idén is méltón emlékezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire. Vidékünkön már hagyomány, hogy a lendvai központi rendezvényen a nemzetiségi területen iskolába járó és tevékenykedő fiatalok kimagasló színpadi előadást mutatnak be, amelyben a történelmi események szereplőit és eszméit méltatják. Idén, a színház- és hangversenyteremben bemutatott ünnepi műsorban az 1. számú lendvai, a göntérházi, a dobronaki és a pártosfalvi kétnyelvű általános iskolák tanulói, a Lendvai Kétnyelvű Középiskola diákjai, valamint Kološa Tanja, Vegi Noémi, Soldat Damir és Hunyadi Péter működtek közre. Az összeállítást Vörös Koni, Kološa Tanja, Sekereš Anita és Štampah Misi szerkesztette. Színpadra Štampah Misi állította. A „Hazám hölgyei” című összeállításban azok a nők kerültek középpontba, akik az 1848/49-es eseményekben jelentős szerepet töltöttek be. Az előadást a közönség vastapssal jutalmazta. Az ünnepi műsorból hallanak részleteket mai nemzetiségi műsorunkban.

A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz című sorozat negyedik kiadványaként jelent meg a Nemzetiségi jogok a Muravidéken című könyv, amely a szlovéniai magyarság jogait összegzi. A kiadvány szerzője Varga Péter hosszúfalusi származású jogász. A kiadványt hétfőn mutatták be Budapesten. Varga Péter szerző brüsszeli munkakötelezettsége miatt nem vett részt az eseményen. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ugyancsak hétfőn, sajtóértekezleten jelentette be, hogy aznap megjelentek a Bethlen Gábor Alap idei évi pályázatai. Az idei évben erre a célra 3 milliárd forint támogatást biztosít a nemzetpolitikai államtitkárság. A muravidéki magyar közösség körében is jól ismert pályázatra a kulturális, oktatási, egyházi, sport, ifjúsági és közösségépítési programokat kivitelező szervezetek április 3-ig pályázhatnak. Erről a két eseményről szólunk bővebben mai nemzetiségi műsorunkban.

Hosszú utat járt be a kisebbségvédelem Európában 2010 óta, amikor új időszámítás kezdődött a magyar közösségek életében és az európai kisebbségvédelemben. A sajátos problémákra Európai keretek között is találtak megoldást. A 65 éves múltra visszatekintő FUEN az az ernyőszervezet, amely az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseket összefogja. A határon túli magyar közösségek meglátása szerint erre most nagy szükség van. Így időszerű volt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója Magyar Közösségek Munkacsoport megalakítása, amellyel új fejezetet nyitottak a FUEN és a magyar tagszervezetek együttműködésében. A FUEN Magyar Közösségek Munkacsoport megalapítói a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A FUEN legkisebb munkacsoportja, amely Európa legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbségét képviseli, első éves találkozójának az MMÖNK volt a házigazdája. A Lendván megtartott munkaülésen valamennyi alapító, a szomszédos országokban élő magyar közösség, képviseltette magát. A tagszervezetek értékelték közösségeik helyzetét, rámutattak a hiányosságokra, és hangsúlyozták a Magyar Közösségek Munkacsoport jelentőségét. Adásunk folytatásában a szomszédos országokban élő magyar közösségek képviselői nyilvánítanak véleményt a témában.

A Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága a Muravidék–Rába-vidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásának kérdését vitatta meg, és támogatta annak megvalósítását. Szlovénia és Magyarország között példás az együttműködés a gazdaság, az idegenforgalom, a kultúra, az oktatás és nem utolsó sorban a kisebbség területén is. Egy egyedi együttműködés van kibontakozóban jelen pillanatban is. A Muravidék–Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról két évvel ezelőtt írt alá Lendván együttműködési megállapodást Janez Janša akkori szlovén kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A megállapodás célja a szlovén-magyar határ két oldalán elterülő nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdasági és társadalmi fejlesztésének serkentése. A dokumentum értelmében a két kormány a 2022 és 2026 közötti időszakban évente 5-5 millió eurót biztosít a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére. Az alap létrehozása, két évvel a megállapodás aláírása után, még folyamatban van. Idáig a fejlesztési program készült el, és megalakult a programbizottság. A programbizottság egy nappal a parlament Nemzetiségi Bizottságának ülése előtt tartotta meg második ülését Felsőszölnökön, az Országos Szlovén Önkormányzat székhelyén. Az ülésen elfogadták a programtervet és kiegyeztek az idén megvalósítható projektek kérdésében. A Nemzetiségi Bizottság ülésén a szlovén rész koordinátora részletesen beszámolt az alap létrehozásával kapcsolatos tevékenységekről. A legfontosabbakat összegezzük mai nemzetiségi műsorunkban.

A muravidéki magyar közösséget két könyvtár látja el irodalmi, zenei és művészeti anyagok kölcsönzésével és őrzésével, éspedig a Lendvai Könyvtár, valamint a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár. Mindkét intézmény az olvasási kultúra emeléséért is felelős. Ennek érdekében külön tartalmi programot valósítanak meg a nemzetiségi közösséghez tartozók számára. A muraszombati könyvtár részben a központi intézményben valósít meg nemzetiségi programokat, részben pedig Goricskón, a nemzetiségileg vegyesen lakott területen végez könyvtári teendőket. A falvakra kihelyezett négy fiókkönyvtárat is a muraszombati könyvtár működteti. Ezen kívül kéthetente a bibliobusz is körbejárja a nemzetiségileg vegyesen lakott településeket. Mekkora a jelentősége a könyvtári szolgáltatásnak a három goricskói község nemzetiségileg vegyesen lakott területén? Ezt a kérdést tettük fel a három községi nemzeti közösség tanácsa elnökének, és megkérdeztük azt is, hogy milyen támogatásban részesítik a muraszombati könyvtár nemzetiségi programját? A muraszombati könyvtárban pedig Kardoš Lucija magyar szakos könyvtárossal beszélgettünk a nemzetiségi program megvalósításáról, illetve a magyar nyelven nyújtott szolgáltatásokról.

Ma, a szlovén kultúra ünnepnapján nemzetiségi műsorunkban elsőként arról szólunk, hogy a szlovén kormány elfogadta A magyar és az olasz őshonos nemzeti közösségek kétnyelvűségének és tevékenységének támogatásáról szóló rendeletet, majd a MURABA Európai Területi Társulás idei projektjeit mutatjuk be Papp Bálint igazgató közreműködésével.

Janez Janša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök két évvel ezelőtt Lendván írta alá a szlovén-magyar határ két oldalán elterülő nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdasági és társadalmi fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodást. A Muravidék - Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról szóló együttműködési megállapodás a 2022 és 2026 közötti időszakban évente 5-5 millió eurót kellett volna, hogy biztosítson a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére. A két kormány illetékes minisztériumának, valamint a határ két oldalán élő nemzetiségi közösségek és a nemzetiségileg vegyesen lakott községek képviselői többször tárgyaltak az alap létrehozásának ügyében, de előrelépés nem történt. A megállapodás értelmében a program koordinátora a MURABA Európai Területi Társulás.

„1958. november 29.: egy új időszámítás kezdete, a nap, amelyen írni kezdték a Muravidéki Magyar Rádió történetét, amely működésének kezdete óta a szlovéniai magyarság anyanyelven történő tájékoztatását szolgálja.” Olvasható a Színes hangok, beszélő képek című kiadványban. Az első lépések tehát 65 évvel ezelőtt történtek meg. Azóta sok minden megváltozott. Például a technika, a stúdió székhelye, az intézményrendszer, a munkatársak, a munkafeltételek, az adások szerkezete, a műsoridő terjedelme. Egyvalami azonban változatlan maradt: a szándék és a cél, ami nem más, mint a muravidéki magyar ajkú emberek szolgálatában állni és anyanyelvükön tájékoztatni őket. Az elektronikus média feladata, hogy tudatosítsa gyökereinket és múltunkat, megszerettesse kultúránkat, őrizze anyanyelvünket és értékeinket, szilárdítsa nemzeti öntudatunkat, hogy tájékoztassuk, műveljük és szórakoztassuk önöket. A Muravidéki Magyar Rádióban napi 24 órás műsort készítünk. Reggel fél hat és este hét óra között élő műsort sugárzunk, este ismételjük a napközben leadott műsorokat, az éjszakai sávban pedig zenei válogatások hallhatók. A rádióban a helyi és a régiós eseményekre fektetjük a hangsúlyt. Ezekről riportokat, beszámolókat, tudósításokat készítünk. A napi informatív műsorok keretében 8 alkalommal készítünk rövid híradást és naponta két hírösszefoglalót, amelyekben a hírügynökségi hírek mellett a helyi hírek is helyet kapnak. A különböző tematikájú műsorokat heti, illetve havi lebontásban sugározzuk. A nagyobb kulturális, idegenforgalmi és gasztronómiai eseményeket helyszíni jelentkezésekkel fedjük le. A Muravidéki Magyar Rádió új felelős szerkesztője, Pisnjak Atilla, aki tavaly május elsején vette át e tisztséget, úgy látta, hogy a rádió műsorrácsában szükség van egy kis újításra, arculatváltoztatásra. A küldetés marad, ugyanakkor február elsejétől változásokra kerül sor a műsorsémában és új szignálparkot kap a Muravidéki Magyar Rádió. Az újdonságokról beszélgetünk Pisnjak Atilla felelős szerkesztővel.

Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter bejelentette, hogy a határon túli magyarok márciustól ingyen utazhatnak Magyarországon a helyközi és közösségi közlekedésben. A díjmentes utazásra magyar igazolvánnyal lesz lehetőség. Ez lesz mai nemzetiségi műsorunk első témája. Szólunk arról is, hogy a nemzetpolitikában az idei év az együttműködés éve, és ezen belül milyen új programokat indít a magyar kormány. Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A muravidéki magyar közösség ez alkalomból január 20-án, szombaton tartja meg központi rendezvényét Lendván a színház- és hangversenyteremben. A gálaműsor keretében kiosztják a 2024-es évi Zala György kulturális díjakat. Az ünnepi rendezvényről kérdezzük Sós Mihályt, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatóját. Adásunk negyedik témájaként pedig az MMÖNK pályázati felhívásáról szólunk, amely a 2024-es rendezvények támogatására vonatkozik, és a közösség gazdasági alapjának serkentési programja 4. intézkedésének keretéből valósul meg.

Orban Dušánnal, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk, aki pontosan egy éve tölti be az elnöki posztot. Ez idő alatt számos feladat, megbízás várt rá. Voltak eredményes és kevésbé eredményes, nyugodt és kevésbé nyugodt pillanatok. Több megkezdett projekt befejezése, illetve tevékenység elindítása várta az új vezetőséget. Próbaműködéssel beindult a hosszúfalusi diákszálló tevékenysége, Bánután életet leheltek a Muravidéki Mintagazdaságba, ha a tervek rendben mennek, még januárban kezdetét veszik Radamosban a Lehetőségek Házában a korai fejlesztő foglalkozások. A 2023-as év tevékenységeit, eredményeit, hiányosságait, kudarcait elemezzük és összegezzük Orban Dušánnal, a csúcsszervezet tanácsának elnökével.

2024. január elsejétől Rok Petje a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatalának megbízott igazgatója, miután a kormány Janez Doltárt felmentette e tisztség alól. Az új megbízott igazgató kinevezése legfeljebb június 30-ig érvényes. Közben megjelenik az igazgatói pályázat, amelynek alapján kiválasztják az új igazgatót. A féléves időszakra kinevezett megbízott igazgató minden előírt feltételnek eleget tesz. Stratégiai projektmenedzser. Gazdag tapasztalattal rendelkezik a lokális, regionális és nemzetközi projekttervezés és megvalósítás terén. Az elmúlt években aktív részese volt a Muravidék regionális fejlesztésének kialakításában. Az utóbbi időben pedig a regionális fejlesztési ügynökség keretében a roma közösség fejlesztésének szentelte legtöbb idejét. Korábban Lendván dolgozott: a Turisztikai és Fejlesztési Közintézet megbízott igazgatója, valamint Lendva Község projektjeinek koordinátora volt. Ez idő alatt belátást nyert a magyar nemzeti közösség helyzetébe és kihívásaiba, ugyanakkor számos szlovén-magyar határon átnyúló projektet, programot valósított meg. Munkájához sok sikert kívánunk! A 2024-es év első nemzetiségi műsorában Horváth Ferenc magyar nemzetiségi parlamenti képviselővel beszélgetünk, amelyben a 2023-as évet és annak eredményeit értékeljük.

November derekán huszonegyedik alkalommal ült össze Budapesten a külhoni magyarság és a magyarországi politikai erők konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő szervezete, a Magyar Állandó Értekezlet, amit 1999-ben alapítottak. A plenáris ülésen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Orbán kormányfő leszögezte, hogy már a Covid előtt sem nézett ki jól a világ, a járványt követően pedig két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. Mára a világ lakosságának negyede él közvetlen fegyveres konfliktusok árnyékában. A kormányfő utalt a magyarság veszteségeire, Duray Miklós és Pásztor István halálára. Kiemelte Pásztor István szerepét a szerb-magyar kapcsolatok elmélyítésében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig hangsúlyozta, ma már biztosan kijelenthető, hogy aki a külhonban szeretne megmaradni magyarnak, az a magyar kormánytól ehhez minden támogatást megkap. Orbán Viktor miniszterelnök beszédéből, nemzetpolitikai áttekintésének azon részéből szemezgetünk mai műsorunkban, amely a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetére vonatkoznak. Semjén Zsolt pedig a nemzetpolitika céljait és jelentőségét összegzi.

Kisebbségben című műsorunkban a nemzetiségileg vegyesen lakott terület turizmusának fejlesztéséről lesz szó. Azon szegmensről, amely a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség égisze alá tartozik. Tesszük ezt annak apropóján, hogy nemrég újabb kiadványok láttak napvilágot. Ezekről is szó lesz az előttünk álló percekben, valamint érintjük az elmúlt években megvalósuló program részleteit.

A Szlovén RTV közintézet pénzügyi nehézségeiről már csak az nem hallott, aki nem akart. Az idén újjáalakult RTV Tanács a helyzet megoldása érdekében megvalósíthatatlan határozatokat is fogadott el. Javasolta a regionális központok beszüntetését, az RTV szimfonikus zenekarának feloszlatását, az alkalmazottak bérének csökkentését és ehhez hasonlókat. Az országos közmédia helyzete valóban nem rózsás. Az idei év végéig a hiány 10 és fél millió euró lesz. Elkerülhetetlen a különböző intézkedések bevezetése, a komoly vágások meglépése. Vajon mennyire lesz kihatással mindez a nemzetiségi műsorokra? Az RTV új igazgatói tanácsa az alapítónál, a szlovén kormánynál meghallgatásra talált. A kormány idén 5 millió euróval támogatja pluszban a magyar és az olasz nemzetiségi műsorokat, jövőre pedig ez az összeg 10 millió eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a kormány a nemzetiségi műsorok költségeit teljes egészében fedi. Ez nagyon nagy segítség az RTV-nek, vallja Zvezdan Martić, az igazgatótanács elnöke. A közintézet nehéz helyzetéről beszélgetünk vele mai nemzetiségi műsorunkban.

Nataša Pirc Musar Szlovénia elnöke kedden elsőként Lendván találkozott Novák Katalin magyar kollégájával. A két államfő részt vett a Lendvai Kétnyelvű Középiskola új melléképületének ünnepélyes átadásán, Radamosban meglátogatták a Lehetőségek házát, majd Dobronakon beszélgetést folytattak az önkormányzatok vezetőivel és a lakossággal. Pirc Musar elnök asszony a kétoldalú találkozón kiemelte, hogy a muravidéki találkozó a barátság bizonyítéka, ami argumentálja a két szomszédos ország elkötelezettségét a barátság, az együttélés, a tanulás és a másság elfogadásának szilárdításában. A dobronaki kultúrotthonban megszervezett 45 perces nyilvános fórumon, amelynek moderátora Pisnjak Atilla volt, legtöbb figyelmet a két szomszédos ország együttműködésének, a kétnyelvűségnek és a nemzetiségi közösségeknek szenteltek. Mai nemzetiségi műsorunkban ebből a beszélgetésből szemezgetünk.

Tegnap ünnepelte 65-dik születésnapját a Muravidéki Magyar Rádió, amelynek elődje a Radio Murska Sobota, 1958. november 29-én a muraszombati tűzoltóotthonban kialakított alkalmi stúdióból közvetített először néhány perces magyar nyelvű híreket. Azóta a magyar nemzeti közösség rádiója nagyot fejlődött. Napi szinten 24 órás rádióműsort közvetítünk a hallgatók felé és nem utolsó sorban adásainkat honlapunkon is visszahallgathatják. Mai nemzetiségi műsorunkban az elmúlt 65 év mérföldköveit, a szerkesztőség fejlődését, valamint a jövőbeni terveket járjuk körül Végi Józseffel, a lendvai RTV stúdiók vezetőjével, valamint Pisnjak Atilla felelős szerkesztővel.

Máthé László Eduárd korábbi lendvai főkonzul 2023 májusában távozott erről a tisztségről. Azóta, november elejéig a főkonzuli teendőket Czikó Anita konzul végezte. November 6-án érkezett meg Lendvára Magyarország új főkonzul asszonya Kelemen Gertrud személyében, aki már több mint 30 éve a magyar diplomácia tagja. Eddig is a külhoni magyarsággal foglalkozott, és a kulturális diplomácia területén tevékenykedett. A 2000-es évek elején a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szlovén referensként is dolgozott, így Szlovénia nem teljesen ismeretlen számára. Ő maga is nemzetiségileg vegyesen lakott területről, a felvidéki Losoncról származik, így jó ismerője a többségi nemzet, valamint a nemzetiségi közösség békés együttélése titkának. E téren eredményhez az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló párbeszéd és az együttműködés vezet – vallja. Mai adásunkban Kelemen Gertrud főkonzul mutatkozik be, és ismerteti terveit a Muravidéki Magyar Rádió hallgatóival.

Egy tulipán, amely a magyar kultúra gazdag és értékes szimbolikáját testesíti meg a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség logója. A községi nemzeti közösség tanácsa a hét elején megtartott ülésén döntött erről. Az ülésen elbírálták a felsőfokú tanulmányi támogatási pályázatra benyújtott beadványokat is. E két témát járjuk körbe az előttünk álló adásidőben a dobronaki nemzeti közösségre vonatkozóan, valamint érintjük az állami költségvetést. Mint köztudott, módosítás előtt a 2024-es költségvetés. Érinteni fogja valamennyi minisztériumot, ellenben a két őshonos nemzeti közösség működését és hagyományos programjait nem. Tehát hol tart a Muravidék-Rábavidék gazdaság- és társadalomfejlesztési program megvalósítása. A kérdésre Fehér Ilona Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselőnél kereste a választ.

Mai adásunkban az MMÖNK a magyar nyelv anyanyelvi szinten való tanulását ösztönző támogatási programjairól szólunk bővebben. A teljesen új: a Magyarul a családban támogatással 47 család részére fedezik a teljes kedvezményezett óvodai díjat, és havi szinten ösztöndíjat adnak a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában óvodapedagógiát tanuló 5 diáknak. A program megvalósításáról Ftičar Inest, a csúcsszervezet szakmunkatársát, a program felelősét kérdezzük. A negyedik alkalommal megjelenő Magyarul a Muravidéken oktatási támogatási program pályázati felhívására pedig 86-an nyújtották be kérelmüket. A körülbelül 300 eurós egyszeri támogatások kifizetését december végére tervezik. A program lebonyolítója az idei tanévben is a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete. Gróf Annamária szaktanácsadót és ügyviteli titkárt kérdeztük a részletekről. Mind a három támogatás, illetve ösztöndíj azoknak jár meg, akik elkötelezik magukat arra, hogy a magyar nyelvet anyanyelvi szinten tanulják a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területének kétnyelvű iskoláiban. Adásunkat az MNTI-tel kapcsolatos összeállítással fejezzük be. Az intézet vezetősége az idei költségvetés elfogadásakor figyelmeztetett arra, hogy a szlovén kormány által biztosított működési támogatás, amely tavalyi szinten maradt, év végéig nem tart ki, tehát nem tudják belőle fedezni a kiadások költségeit. Tomka Tibor intézetigazgató kérdésünkre megnyugtató választ adott. A kormány Nemzetiségi Hivatala plusz eszközöket biztosított számukra.

Mai adásunkban szomszédolunk: a Rába-vidéki szlovén közösséghez látogattunk, abból az apropóból, hogy a Magyarországon végzett népszámlálás rendkívül jó eredményt hozott az ott élő szlovén közösségnek. Az összeírás eredménye azt bizonyítja, hogy 3 965 állampolgár nyilvánította magát szlovén nemzetiségűnek, ami egyharmaddal több, mint a korábbi, 2011-es népszámlálás során. Ez kiváló eredmény a mai világban, amikor a nemzeti közösségek, illetve kisebbségek létszáma mindenütt csökken. Mai nemzetiségi műsorunkban azt mérlegeljük, hogy a magyarországi szlovén közösségnek hogyan sikerült ennek ellentétét elérni. Kovács Andreával, a Magyarországi Szlovének Szövetségének elnökével és Holec Károllyal, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökével beszélgetünk.

Egy héttel ezelőtt változás történt a Szlovén RTV magyar nyelvű stúdióinak élén Lendván. Az RTV-ről szóló új törvény értelmében a közintézetnek jelenleg négytagú igazgatósága van. A magyar nyelvű műsorokért pedig az igazgatósági elnök helyettese a felelős. Ezt a munkahelyet megbízottként idáig Zver Ilona töltötte be. Az igazgatósági elnök helyettesének munkahelyére kiírt pályázatra hárman jelentkeztek. Zver Ilona nem volt köztük. A három jelölt közül egyedül Végi Józsefnek, a Muravidéki Magyar Rádió korábbi felelős szerkesztőjének volt meg a munkahely betöltéséhez szükséges összes feltétele. Zvezdan Martić, a Szlovén RTV igazgatósági elnöke Végi Józsefet nevezte ki a magyar nyelvű műsorokért felelős helyettesének. A javaslatot a Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottságának tagjai jóváhagyták. Így október 20-tól a lendvai RTV stúdiókban ezt a tisztséget Végi József tölti be. Eredményes munkát kívánunk neki. Mai adásunk témájaként egy e heti, nagyon fontos jubileumot választottunk. Ünnepel a lendvai tévéstúdió. 45 évvel ezelőtt volt látható először a szlovén televízió képernyőjén a Mostovi - Hidak adás, amely a muravidéki magyar közösséget szolgáló egyedüli magyar nyelvű tévéműsor. A kezdetekről, a fejlődésről, a jelenről és a jövőről beszélgetünk Zver Ilona egykori felelős szerkesztővel és igazgatóval, valamint Magyar Lovrić Mirjana felelős szerkesztővel.

Az MMÖNK Tanácsa Varga Milant nevezte ki a Minta Kft. igazgatójának. A jelölt türelmet kért a tanácstagoktól, mert mivel eddig nem volt belelátása a társaság tevékenységébe és pénzügyi helyzetébe, nem tudott víziót benyújtani. Ami a munkáját illeti, mindent megtesz annak érdekében, hogy a hosszúfalusi diákszálló lakói és alkalmazottai elégedettek legyenek, a muraszombati zsidó múzeum pedig eredményesen működjön – mondta az új igazgató, akivel az MMÖNK Tanácsának elnöke, Orban Dušan a napokban írja alá a munkaszerződést. Adásunk első részében a Minta Kft. jövőbeni tevékenységének terveiről, az új igazgató feladatköréről szólunk bővebben. Műsorunk folytatásában beszámolunk arról, hogy szerdán kétnapos látogatásra a Muravidékre érkezett a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. A munkajellegű látogatás kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyről sajtóértekezleten tájékoztatta a nyilvánosságot Pánczél Károly, a bizottság elnöke és Orban Dušan, a csúcsszervezet elnöke.

Három beruházásra hagyta jóvá a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja második intézkedésének keretében jóváhagyott pénzeszközöket. A támogatások a hodosi és a völgyifalusi tájház, valamint a lendvai Bánffy Központ felújítását ösztönzik. A három részre osztott 180 ezer euró teljes összeg felhasználásának határideje október vége. Nemzetiségi műsorunkban a három beruházást járjuk körül.

Holnap október 6. lesz, amikor a 13 aradi vértanúra emlékezünk. Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. A magyar kormány 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. A hősökről a szomszédos országokban élő magyar közösségekben is megemlékeznek. Pénteken délután 16 órakor a ljubljanai várban, ahol Batthyány egy ideig raboskodott, koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak. Lendván, a színházban pedig 19 órától az Udvari Kamaraszínház A világ és a vége című történelmi drámát mutatja be, a lendvai Pál Péter főszereplésével. Mai nemzetiségi műsorunkban szólunk Az olasz és a magyar őshonos nemzeti közösség oktatási és nevelési külön törvényének módosításáról, amely a 2. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolába való beiratkozási lehetőségekre vonatkozik. Megjelent a Magyarul a Muravidéken című oktatási támogatási pályázat, amelyre az érintettek 2023. október 20-ig jelentkezhetnek. Ma pedig egy új, a Magyarul a családban elnevezésű családtámogatási pályázat kiírása jelent meg, amely ugyancsak a magyar nyelv anyanyelvi szinten való tanulását ösztönzi. Ezek lesznek mai adásunk témái.

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa két évvel ezelőtt fogadta el a közösség gazdasági alapjának serkentési programja kibővítését, amely a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozott. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium által finanszírozott négyéves program három évre szűkült, egy évvel később indult, és 2024-ben fejeződik be. Idén kezdték el kialakítani Bánután a Mintagazdaság tevékenységét, amelynek községenként kihelyezett egységei lesznek. A gyümölcs-, zöldség- és takarmánytermelés egy része megkezdődött, jövőre még többet terveznek. Rövidesen az állatok is megérkeznek a gazdaságba. Mai adásunkban a Mintagazdaságot, a közösség mezőgazdasági tevékenységét mutatjuk be. Műsorunk vendége lesz Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselő, a program megálmodója, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és Bojnec Elizabeta projektvezető.

40 év után új belsőt kapott a dobronaki kultúrotthon színházterme. Ebből az apropóból a mai műsorunkat a kultúrotthon múltjának, jelenének és jövőjének szenteljük.

Köszöntöm önöket a nyár utáni első nemzetiségi műsorunkban. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, a muravidéki magyarság legfelsőbb szerve, a nyár folyamán is folytatta a munkát legnagyobb projektjein. Megkezdte működését, és fogadta első lakóit a hosszúfalusi diákszálló, rövidesen megnyitja ajtaját a muraszombati zsidó központ, de a Radamosi Korai Fejlesztő Központ beindítása még várat magára annak ellenére, hogy a közösség szakszolgálata ezen is aktívan dolgozott. A részleteket Orban Dušantól, a csúcsszervezet tanácsának elnökétől kérdezzük. Múlt héten Pécsett tartotta kongresszusát a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, amelyen megalapították a szervezet magyar munkacsoportját. A folytatásban erről is beszélünk nemzetiségi műsorunk vendégével, Orban Dušannal.

Egy évvel ezelőtt tett esküt az országgyűlés előtt Robert Golob kormánya. Valamivel korábban alakult meg az új parlament, amelyben, mint az előző mandátumban, a magyar nemzetiséget Horváth Ferenc, az olasz nemzetiséget pedig Felice Žiža képviseli. Horváth Ferencet az egyéves időszakra való értékelésre kértük fel a nyári szabadságok előtt. Szólunk a nemzetiségi parlamenti képviselők munkájáról, a kormánnyal való együttműködésről, Horváth Ferencnek a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösséggel való együttműködéséről, de nem megyünk el Stanko Baluh, a Nemzetiségi Hivatal igazgatójának leváltása mellett sem.

Mai műsorunkban a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottsága üléséről számolunk be, amelyen a szlovén kormánynak a kétnyelvűség gyakorlati kivitelezését, illetve a magyar és az olasz nemzeti közösségek külön jogainak megvalósítását szolgáló intézkedéseiről szóló 2021-es évi beszámoló megvitatása szerepelt. A két őshonos nemzeti közösség képviselői ugyanakkor rámutattak a továbbra is felmerülő hiányosságokra.

Múlt héten a Rába-, valamint Muravidéken tett közös hivatalos látogatást Urška Klakočar Zupančič, a szlovén parlament elnöke és Kövér László a magyar Országgyűlés elnöke. A két házelnöknek rövid időn belül ez volt a második találkozása, miután márciusban Klakočar Zupančič meghívására Ljubljanába látogatott Kövér László. Már akkor megállapodtak, hogy májusban felkeresik a két nemzetiségi területet, illetve egyeztetnek azok képviselőivel. A magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar nemzeti közösségek képviselőivel folytatott megbeszéléssel vette kezdetét a két házelnök hivatalos találkozója. Ezt követően részt vettek a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség és a Magyarországon élő szlovén nemzeti kisebbség külön jogainak biztosításáról szóló egyezmény aláírásának 30. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, amelynek a szentgotthárdi Szlovén Kulturális és Információs Központ adott otthont. A megemlékezést követően a két házelnök meglátogatta az apátistvánfalvi, valamint a pártosfalvi kétnyelvű általános iskolákat, illetve Orfaluban és Dobronakon szimbolikus faültetésen vettek részt. Végezetül a Muravidéki Magyar Közösségi Ház konferenciatermében az ő jelenlétükben írták alá a muravidéki magyar nemzeti közösség és a Rába-vidéki szlovén nemzeti közösség ernyőszervezetei által 2012-ben aláírt Együttműködési Megállapodás aktualizált változatát.

Mai adásunk témája Szlovénia önállósulásának időszakába és még az előtte levő időszakra nyúlik vissza, de nem mellőzzük a jelen helyzet értékelését sem. Dr. Göncz László történész „A magyar nemzeti közösség és kihívásai a Szlovén Köztársaság önállósulásának ideje alatt” címmel tartott elődadást, amelyben az ezzel kapcsolatos kutatásainak eredményeit, valamint a nemzetiségi közösség jelenlegi helyzetét és kihívásait mutatta be. Ennek apropójából lesz a Muravidéki Magyar Rádió nemzetiségi műsorának vendége Göncz László. Kutatásának legfontosabb megállapításait összegezzük.

2023. május 1-jétől Pisnjak Atilla művészettörténész a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője. A pályázatra jelentkező két jelölt közül ugyanis Pisnjak kapott a rádió szerkesztőségének tagjaitól nagyobb számú támogatást Végi József eddigi felelős szerkesztővel szemben. Ebből eredően a Szlovén RTV megbízott vezérigazgatójának magyar nyelvű műsorokért felelős megbízott helyettese őt javasolta a vezérigazgatónak kinevezésre. Ez utóbbi a Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottságától kért véleményt a kinevezéshez. A programbizottság a jelölt terveinek meghallgatása után pozitív véleményt adott Pisnjak Atilla kinevezéséhez. A vezérigazgató kinevezte az új felelős szerkesztőt, így 24 év után váltás történt a felelős szerkesztői poszton. Mint már elhangzott, az új felelős szerkesztő május elsejével vette át a rádió irányítását. Ezúttal Pisnjak Atillát kértük nemzetiségi műsorunk mikrofonja elé. Terveiről, elképzeléseiről, újításairól kérdeztük és arról, hogy mi a véleménye az MMR jelenlegi helyzetéről, illetve irányítása alatt a hallgatók milyen változásokra számíthatnak, ami a rádióadást illeti.

Akár csak az elmúlt években, idén sem lesz magányos a Domonkosfai Porta. Šalovci Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa az év folyamán számos programot, különböző tematikájú rendezvényt szervez a porta udvarán, illetve az épületegyüttes egy-egy részében. Havi szinten több eseményre is sor kerül, amelyhez a közösség vezetőségének anyagi fedezetet is biztosítania kell. A domonkosfai magyar önkormányzat, a kilenc nemzetiségileg vegyesen lakott község és ennek keretében működő nemzeti közösség közül egyedüli, amely él és kihasználja a közvetlen finanszírozás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatást nem a községi költségvetésen keresztül kapja a közösség, hanem a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatalától közvetlenül a magyar önkormányzat számlájára érkezik a pénzösszeg már az év elején. Erről a községi nemzeti közösség elnökének és a község polgármesterének már az előző év június végéig egyezséget kell kötnie. A domonkosfai magyar önkormányzat idén a teljes összeg 90%-át, tehát több mint 130 ezer eurót, Šalovci Község pedig 10%-át, azaz 14 és fél ezer eurót használhat fel a kétnyelvű ügyvitelre, illetve a nemzetiségi programokra és a szakszolgálat működésére. A nemzeti közösség idei programtervének bemutatására kértük fel Orban Dušánt, a községi nemzeti közösség tanácsának elnökét.

Lendván újra megtartják a hagyományos Nemzetközi Halászléfőző Versenyt a Lendva Községi MNÖK szervezésében, amely az elmúlt években a Covid miatt csak Halászlénapként került megszervezésre. Ezen kívül az önkormányzat több más programnak is szervezője, illetve társszervezője lesz, támogatja a községben működő intézetek, egyesületek és civil szervezetek nemzetiségi programjait. Völgyifaluban folytatódik a tájház berendezése, és készülnek az udvar rendezésére is. Mai ünnepi nemzetiségi műsorunkban Horvat Tomival, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség elnökével beszélgetünk.

Az „Együtt a szlovén-magyar határokon túl” című projekt a magyarországi Nemzeti Ifjúsági Tanács és a szlovéniai ifjúsági szervezetek kapcsolatainak elmélyítését szorgalmazza. A projekt egy kétnapos nemzetközi találkozóval indult Lendván, amelyen a Szlovén Diákszervezet, a Szlovén Egyetemisták Szervezete, valamint a magyarországi Nemzeti Ifjúsági Tanács komáromi képviselői vettek részt. A projekt célja megismerkedni a szomszédos ország szervezeteinek munkájával, az előttük álló kihívásokkal, a jó gyakorlati példákkal és az egyes szervezetek folyamatban lévő projektjeivel. A három ifjúsági szervezet képviselőin kívül az eseményen jelen volt a Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet vezetősége, Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselő, Darko Krajnc parlamenti képviselő, Czikó Anita, a Lendvai Főkonzulátus konzulja, Magyar János, Lendva Község polgármestere és a község alpolgármesterei, valamint Orban Dušan, az MMÖNK Tanácsának elnöke. Az eseményen résztvevők által elmondottakat és a projekttel kapcsolatos tudnivalókat összegezzük mai nemzetiségi műsorunkban.

Hodos Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösségének Tanácsa múlt heti ülésén jóváhagyta a tavalyi év zárszámadását, és megerősítette az idei év pénzügyi és programtervét. A költségvetés újdonsága, hogy szeptembertől az önkormányzat ösztöndíj lehetőséget biztosít majd diákok és egyetemisták számára.

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség 2021-ben a mezőgazdasági tevékenységgel bővítette a muravidéki magyar közösség gazdasági alapjának serkentési programját, amelynek keretében Bánután egy tangazdaság létrehozását és valamennyi nemzetiségileg vegyesen lakott községben egy-egy kihelyezett egység létrehozását tervezi. A 2021-től 2024-ig terjedő négyéves támogatási összeg az elsődleges tervek szerint 8 millió eurót tett ki, amit a Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium biztosít a program megvalósításához. A csúcsszervezet 2022-ben a tangazdaság létrehozásához a bánutai Cuk gazdaságot 915 ezer euróért vásárolta meg. A projekt most jutott el olyan fázisig, hogy a termelés elkezdődhet, a legelőre, illetve az udvarra kikerülhetnek az állatok. A bánutai projektről, a csúcsszervezet mezőgazdaság-fejlesztési programjáról beszélgetünk Orban Dusánnal, a muravidéki nemzeti közösség tanácsának elnökével.

Miután Dobronakon befejeződött a Dobronoki György-ház épületegységének építése, beleértve a Kézművességek Házát és a pajtát, amely a községi magyar önkormányzat tulajdonában van, most a cél a programok bővítése és a hagyományok átadása, terjesztése. A programok megvalósítására, a magyar önkormányzat működésére és beruházásokra az idei költségvetésben 203 ezer eurót tervezett a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa. Tekintettel arra, hogy a tájház udvarán az építkezés befejeződött, most a már hagyományos programok mellett újak bevezetése a cél. Továbbá a gyerekekkel és a fiatalokkal megszerettetni a hagyományőrzést és a Kézművességek Házát, hogy ott minél otthonosabban érezzék magukat. Az idei tervekről beszélgetünk mai adásunkban Varga Edittel, a közösség tanácsának elnökével.

Urška Klakočar Zupančič szlovén és Kövér László magyar házelnök ljubljanai találkozóján a globális politikai és biztonsági viszonyok, az Európai Unió aktuális kérdései, a két ország közötti bilaterális együttműködés, valamint a két nemzeti közösség helyzetének értékelése volt napirenden. A házelnökök a parlamentben megtartott sajtóértekezleten a gazdasági együttműködést, a példás kisebbségi politikát emelték ki, kiválónak minősítették a szlovén-magyar kapcsolatokat, és a gazdasági együttműködés szilárdítását hangsúlyozták. Urška Klakočar Zupančič szerint több gazdasági együttműködésre lenne szükség, pontosabban Magyarországon, elsősorban a Rába-vidéken több szlovén beruházónak kellene lehetőséget biztosítani. Majd hozzáfűzte, hogy magyar kollégája biztosította arról, hogy Magyarországon a potenciális szlovén beruházók előtt nincs akadály. Az országgyűlés elnöknője kiemelte a Magyarországon élő szlovén és a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösségek helyzetével kapcsolatos közös megállapítást, miszerint a két nemzeti közösségnek biztosított feltételek kitűnőek, és ez példaértékű a többi ország részére. Klakočar Zupančič kiemelte az anyanyelv használat lehetőségét a közélet több területén, valamint a nemzetiségi parlamenti képviselőkön keresztül a politika alakítását is. A házelnökök bejelentették, hogy májusban a Rába-vidéken találkoznak a két nemzeti közösség képviselőivel, ami további lehetőség a két ország közötti jószomszédi és baráti kapcsolatok elmélyítésére. Urška Klakočar Zupančič és Kövér László Kranjban részt vettek és beszédet mondtak Petőfi Sándor szobrának felavatásán. Ezt követően az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére tartandó nemzeti ünnepi fogadás keretében Kranj és Székesfehérvár város vezetői az együttműködésről írtak alá szándéknyilatkozatot. Kövér László házelnök útban hazafelé, Lendván találkozott a muravidéki magyar nemzetiségi közösség vezetőségével és a községi nemzeti közösségek elnökeivel.

A muravidéki magyar közösség Lendván tartotta meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek központi megemlékezését. A Széchenyi- és Kossuth-emléktáblák megkoszorúzásával egybekötött emlékműsorban Horvat Tomi, a Lendva Községi MNÖK elnöke volt az ünnepi szónok. A színház- és hangversenyteremben megtartott központi megemlékezésen Orban Dušan, az MMÖNK elnöke mondott ünnepi beszédet. A nemzeti ünnep alkalmából szervezett emlékműsorban a kétnyelvű általános iskolák tanulói és a kétnyelvű középiskola diákjai a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor életútját idézték fel a Petőfi arcai című műsorban. Az emlékműsorból szemezgetünk mai nemzetiségi adásunk során.

A Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa megvitatta és elfogadta a 2023-as évi pénzügyi tervét és munkaprogramját. A tanács gazdag programcsomag, benne új programok megvalósítását is tervezi. Havi szinten legalább egy saját programot rendeznek, de társszervezői és támogatói a község öt nemzetiségileg vegyesen lakott településén működő egyesület programjainak is. Fontosnak tartják a kétnyelvű intézmények nemzetiségi programjainak anyagi támogatását is, ami a pártosfalvi ovisok és iskolások számára hozzáadott értéket jelent. Költségvetésük 30 százalékát beruházásokra fordítják. Egyébként Moravske Toplice Község kétnyelvű ügyvitelére és a községi nemzetiségi közösség működésére, valamint programjaira az állami költségvetés révén a Nemzetiségi Hivatal 242 ezer 668 eurót utalt át. Vugrinec Zsuzsi, a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsának elnöke elmondása szerint ezen összeg 95 százalékát a nemzeti közösség használja fel. Mai műsorunkban az elnöknővel beszélgetünk az idei pénzügyi és munkatervről.

„Ahhoz, hogy olyan világot építsünk fel, amilyet szeretnénk, tehát rugalmasabb, igazságosabb és fenntarthatóbb világot, továbbra is tevékenyen kell dolgoznunk olyan intézkedéseken, amelyek orvosolják az emberi jogok érvényesítését veszélyeztető hiányosságokat, és nem utolsó sorban újra a középpontba kell helyezniük a toleranciát, az együttérzést és az emberséget.” – mondja Peter Svetina, a Szlovén Köztársaság emberjogi biztosa. Az ombudsman független állami intézmény, amely gondoskodik az emberi jogok védelméről és előmozdításáról. Felügyeli a hatóságokat, és korlátozza az emberi jogokba és alapvető szabadságjogokba való önkényes beavatkozásukat. Függetlenségét az alkotmány biztosítja. Az ombudsman munkája sokrétű. Megvizsgálja az egyéni panaszokat, indítványoz, ajánlásokat tesz, kritikát és véleményt fogalmaz meg az alkotmánybíróságnak, különböző hatóságoknak, illetve nemzetközi szervezeteknek. Ezért, ha valaki úgy véli, hogy emberi jogait vagy alapvető szabadságjogait sérelem érte, vagy valamilyen más szabálytalanságot követtek el ellene az állami szervek, helyi önkormányzati szervek vagy közmeghatalmazottak, akkor küldje el panaszát az ombudsmannak. Az emberjogi biztos megvizsgálja a kezdeményezést, megállapítja, hogy illetékes-e az ügyben és a panasz megalapozott-e. Ha az ombudsman szabálytalanságot vagy jogsértést állapít meg, javaslatot tesz a hatóságnak ennek orvoslására.

2022. április elsejével bővült a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet tevékenységi köre, mivel hozzájuk került a kézművességi tevékenység. Az intézetnek az illetékes minisztérium a tevékenységre és a kézművesség fejlesztésére, népszerűsítésére külön anyagi támogatást biztosít. A feladat kivitelezéséhez, amely Dobronakon a Kézművességek Házában történik, az intézet három munkahelyet nyitott. A tevékenységet a tájházakban műhelymunkák révén is terjesztik, a gyerekeknek kézműves táborokat és műhelymunkákat is szerveznek. Kézműveseink jelen vannak vásárokon, különböző rendezvényeken, amelyeken bemutatják a kézművesség ágazatait, és hagyományos, illetve továbbgondolt dísztárgyakat is készítenek. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet égisze alatt működő kézművességet mutatjuk be mai műsorunkban. Soós Mihály igazgatóval és Szabó Mária, valamint Flisar Doroteja kézművesekkel beszélgetünk.

Stanko Baluh, a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatalának igazgatója lesz mai adásunk vendége, akivel a nemzetiségileg vegyesen lakott községek, Lendva-, Dobronak-, Moravske Toplice-, Šalovci- és Hodos Község kétnyelvű ügyvitelének és a községi nemzeti közösségek működésének és tevékenységének finanszírozásáról beszélgetünk. Kiderül az is, hogy mire várható a szerződések megkötése és a pénzek utalása. Az interjú második részében pedig szólunk azon intézmények helyzetéről is, amelyek a Nemzetiségi Hivataltól szerződés alapján közvetlen finanszírozásban részesülnek. Ilyen a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, valamint a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiói.

Február 8-án, tegnap ünnepeltük a szlovén kultúra ünnepét. Ennek apropójából mai adásunk vendége a szentgotthárdi Szukics Marianna lesz, aki tavaly decemberben országos Nemzetiségekért Díjat kapott, amit a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző személyek és szervezetek nyerhetnek el. Vendégemmel beszélgetünk a Rába-vidéki szlovén közösség helyzetéről, eddigi tevékenységéről és nyugdíjba vonulásáról is.

A gazdasági válság helyreállítása és az energiahordozók drágulása nagy hatással van a társadalomra, az állami szervek, a vállalatok és mindenféle intézmény működésére. A kiadása ugyanis mindenkinek emelkedik, legyen egyén, vagy jogi személy, magán-, vagy közvállalat. Így van ez a világ valamennyi országában, Szlovéniában és itt a Muravidéken is. A nehéz pénzügyi helyzet a nemzetiségi intézményeket sem kíméli. Két héttel ezelőtt hallottuk, milyen nehézségek elé néz a tájékoztatási intézet és a művelődési intézet egyaránt. Mai adásunkban arról lesz szó, hogy ebből a szempontból mi vár házunk tájára, tehát a Szlovén RTV Lendvai Nemzetiségi Stúdióira. Zver Ilona igazgatóval, valamint Végi Józseffel, a Muravidéki Magyar Rádió és Magyar Lovrić Mirjanával, a Lendvai TV Stúdió felelős szerkesztőjével beszélgetünk. A tavalyi tervek megvalósultak, a műsorrácsban néhány új vagy felújított adáson kívül nagyobb változásokra nem került sor, az idei finanszírozás pedig a tavalyi szinten marad. Ez azt jelenti, hogy a 2023-as évet is a takarékos tevékenykedés fogja jellemezni.

A muravidéki magyar és a tengermelléki olasz nemzeti közösség gazdaságserkentési programja, amely már második négyéves időszakát éli, az elmúlt hat évben nagy fellendülést hozott a nemzetiségileg vegyesen lakott területek gazdaságában a kis- és középvállalkozások támogatása révén, a terület idegenforgalmi kínálatában és népszerűsítésében, új munkahelyek létrehozásában, de a térségben nagyobb jelentőséget biztosított a muravidéki és a tengermelléki nemzetiségi közösségnek is. A Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának 2. soros ülésén a magyar és az olasz nemzeti közösség 2021-2024 közötti időszakra vonatkozó gazdaságserkentési programjával foglalkoztak a tagok. A programot megvalósító szakemberek számoltak be az eredményekről, a pénzek felhasználásáról és a projekt folytatásának jelentőségéről. A jelenleg folyó négyéves időszakban erre a célra az olasz közösség részére 1,4 millió eurót, a magyar közösség részére pedig 2,8 millió eurót biztosít a Gazdasági Minisztérium. A nemzetiségi bizottság ülésén a témával kapcsolatos határozatokat egyhangúlag fogadták el, és egyetértettek abban, hogy a programot folytatni kell. Nemzetiségi műsorunkban ezúttal a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség keretében megvalósult programról lesz szó. Szabó Lívia programkoordinátor és Horváth Ferenc képviselő, a nemzetiségi bizottság elnöke lesznek műsorunk vendégei.

Nemzetiségi műsorunkban két, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség által alapított intézetbe látogatunk el: a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetbe és a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézetbe. Tehát a muravidéki magyar közösség megmaradásának két legfontosabb pillérét, a kultúrát és a tájékoztatást vesszük nagyító alá. Egyebek közt a Bánffy Központ működéséről és a Népújság megjelenéséről is szólunk. A két intézet vezetőségével beszélgetünk arról, hogy mik a terveik az idei évre vonatkozólag, számítani lehet-e újdonságokra, az év folyamán felmerülhetnek-e esetleges nehézségek elsősorban a finanszírozás terén?

A héten tartotta alakuló ülését a muravidéki magyar közösség legfelsőbb szerve, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa. Az ülésen Orban Dušant választották elnöknek, aki egyedüli jelölt volt erre a posztra, és 19 szavazatot kapott. Az új elnök megválasztása után reményét fejezte ki, hogy a tanács tevékenysége a négyéves mandátumban nem az egyéni érdekeken alapszik, hanem a muravidéki magyar közösség fejlődését és megmaradását szolgálja. Orban kifejtette, hogy a csúcsszervezet elnökeként az összefogást és az együttműködést helyezi előtérbe, és a már megkezdett projektek folytatásán dolgozik munkatársaival. Az új elnök, aki főállásban végzi munkáját, Varga Teodort és Vugrinec Alent nevezte ki alelnöknek. Nemzetiségi műsorunkban az alakuló ülésről számolunk be, Orban Dušan elnökkel beszélgetünk víziójáról és terveiről, de kikértük a községi nemzeti közösségek elnökeinek véleményét is az új tanács irányelveiről és elvárásaikról.

Jó napot, boldog új évet, sok szerencsét és számtalan eredményt, megértést és békét, jó egészséget, türelmet és kitartást kívánok a Muravidéki Magyar Rádió minden kedves hallgatójának. A 2023-as év első nemzetiségi műsorában az újonnan alakult községi nemzeti közösségek elnökei szólnak a hallgatókhoz. Elmondják újévi jókívánságaikat és terveiket, programjaikat ismertetik a következő percekben. Ebben a tartalomban kértük fel beszélgetésre Roman Silviját, Hodos Község MNÖK Tanácsának elnökét, Orban Dušant, a Šalovci Községi MNÖK Tanácsának elnökét, Vugrinec Zsuzsit, a Moravske Toplice Községi MNÖK Tanácsának elnökét, Varga Editet, a Dobronak Községi MÖNK Tanácsának elnökét és Horvat Tomit, a Lendva Községi MNÖK Tanácsának elnökét.

Az idei év utolsó nemzetiségi műsorunkban néhány kiemelkedő, a magyar nemzeti közösséget érintő eseményt idézünk fel. Janez Janša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2022. február 21-én Lendván aláírta a szlovén-magyar határ két oldalán elterülő nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdasági és társadalmi fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodást. A szlovén és a magyar államfő július 16-án Lendván megnyitotta a Muravidéki Magyar Közösségi Házat, amelyben új helyiségeket kapott a muravidéki nemzeti közösség, a nemzetiségi parlamenti képviselő, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, az oktatási intézet egysége, valamint a Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet. Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke október első hetében nyitotta meg a magyarországi támogatással létrejött Radamosi Korai Fejlesztő Központot. Április 24-én parlamenti választásokat tartottak Szlovéniában. A szavazójoggal rendelkezők többsége a változások, a magyar közösség pedig Horváth Ferenc mellett szavazott. November 20-án pedig önkormányzati választásokat tartottak hazánkban, amelyen polgármestereket, községi tanácstagokat, külön státusú tanácstagokat és községi nemzeti közösségi tanácstagokat is választottunk.

A szlovén Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium a Magyarországi Szlovének Szövetségével együttműködve elindította a gazdaságserkentési programot a Rába-vidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén. Beszélgetés Kovács Andrea elnökkel.

Egy héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a november 20-i önkormányzati választások után megalakult a Lendva Községi és a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa. Azóta megtartotta első soros ülését a Moravske Toplice Községi, a Hodos Községi, valamint a Šalovci Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa is. A három goricskói községi magyar önkormányzat tanácsa elnököt és alelnököt választott, valamint tagokat delegált a muravidéki magyar önkormányzat tanácsába. Az alakuló ülésekről, az elnökök és alelnökök megválasztásáról számolunk be mai nemzetiségi műsorunk első részében. Adásunk második felében pedig a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén elhangzottakról számolunk be. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az ülésen beszámolt az elmúlt időszak nemzetpolitikai eredményeiről és a programok folytatásáról.

Elsőként a sorban tartotta meg alakuló ülését a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa. A tanács megerősítette a hét tag mandátumát, majd egyhangúlag Varga Editet választotta meg elnöknek, és négy tagot delegált a muravidéki magyar önkormányzat tanácsába. Alakuló ülést tartott a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség új tanácsa is. Elnöknek Horvat Tomit, alelnöknek Vida Törnar Juditot választották meg. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsába tagokat nem neveztek ki, mert nem értettek egyet abban, hogy hány névnek kell szerepelnie, illetve hány szerepelhet a szavazólapon. Az ülést berekesztették. És mikorra tervezik az alakuló ülések megtartását a három goricskói magyar önkormányzatban, illetve kik jutottak be a községi nemzetiségi tanácsokba?

Befejeződött a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség oktatási projektje, amely a Muravidék és a Rába-vidék kétnyelvű iskoláiban és óvodáiban különböző szakkörökön keresztül az oktatás színvonalának emelését szolgálta. A gyerekek az oktatási intézményekben fejleszthették magyar, illetve szlovén nyelvi ismereteiket a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a határ mindkét oldalán. Dr. Halász Albertet, a csúcsszervezet szakmai munkatársát kérdeztük a 2021-22-es időszakot felölelő, állami és európai eszközökből finanszírozott projektumról, valamint a jövőbeni lehetőségekről és igényekről. November 15-e, a magyar szórvány napja alkalmából találkozót szerveztek Lendván. Hunyadi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság szórványmagyarságot segítő Petőfi Programjának ösztöndíjasa meghívására érkeztek a Muravidékre Marosi Árpád és Csákány Antal dél-erdélyi református lelkipásztorok. A vendégek bemutatták közösségük mindennapjait, és ismertették azokat a gondokat, amelyekkel szórványban élőként szembesülnek. Az előadásból hallanak részleteket adásunk második részében.

XX. plenáris ülését tartotta meg Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet, amelyen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a válság idején még inkább meg kell erősíteni a legfontosabb nemzetpolitikai célokat. A tanácskozást megelőzően felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikai startégiát a válság idején sem szabad feladni. A MÁÉRT ülését Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár nyitotta meg. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig kiemelte, hogy a kormány célja, hogy a magyar nemzet minden nemzetrésze fennmaradjon. A miniszterelnök-helyettes az ülés után sajtótájékoztatót tartott. Az elhangzottak közül a legfontosabbakat emeljük ki mai műsorunkban. A MÁÉRT zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta. A szlovéniai magyar közösséget érintő kérdéseket Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselő, az MMÖNK elnöke összegzi.

Az önkormányzati választások előtt a mandátumban elvégzett munka összegzésére kértük fel Horváth Ferencet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökét. Számtalan projekt, program valósult meg az elmúlt időszakban, de volt olyan is, amely részben sikertelenné vált. A végéhez közeledő mandátum nem mondható átlagosnak, nemcsak azért, mert a koronavírus megpecsételte az elmúlt éveket, hanem azért is, mert a programok és a támogatások megsokszorozódtak. Ebből eredően eredményes négy évet hagy maga mögött a csúcsszervezet jelenlegi tanácsa és vezetősége.

Igencsak közeledik november 20-a, az önkormányzati választások időpontja. Választások lesznek a nemzetiségileg vegyesen lakott községek magyar önkormányzataiban, ami azt jelenti, hogy a községi nemzeti közösségekben új tanácsok alakulnak. Az öt községi nemzetiségi tanácsba induló jelöltek listáját közöljük adásunk második részében. Elsőként viszont a négyéves mandátum lezárásaként Varga Edittel, a Dobronak Községi MÖNK Tanácsának elnökével beszélgetünk az elmúlt időszakban végzett tevékenységről.

Domonkosfa gazdag múltját mutatja be az a fényképgyűjtemény, amely a település történetét feldolgozó monográfia első köteteként jelent meg, és amelyet múlt szombaton a Domonkosfai Porta pajtájában felállított mezőgazdasági kiállítás megnyitásával egyidőben mutattak be a falu lakosságának és a meghívott vendégeknek. Ez csak az egyik, de csaknem a legfontosabb projektje a sok közül a Šalovci Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsának ebben a mandátumban. A helyhatósági választások előtt mandátumértékelő beszélgetésre kértük fel Orban Dušan elnököt.

Már többször is közzétettük, hogy november 20-án helyhatósági választások lesznek Szlovéniában. Választások lesznek a nemzetiségileg vegyesen lakott községek magyar önkormányzataiban is, ami azt jelenti, hogy a községi nemzeti közösségekben új tanácsok alakulnak. Az elmúlt és még a következő hetekben nemzetiségi műsorainkban a községi nemzeti közösségek elnökeivel beszélgetünk az elmúlt négy évben végzett tevékenységről. Ezúttal Vugrinec Zsuzsit, a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsának elnökét faggatjuk. Adásunk második részében a szlovén országgyűlés nemzetiségi bizottságának alakuló üléséről számolunk be.

Csak az a nép tud tisztelni más népeket, azok szokásait, hagyományait, amely a sajátját is megbecsüli. Dobronakon mindig is nagy tiszteletben és becsületben tartották a szokások és a hagyományok megőrzését és továbbadását. A Dobronoki György-ház udvarán felállított pajtában mezőgazdasági eszközökből készített kiállítás hagyományőrzés szempontjából gazdag gyűjteményt ölel fel. A pajta megnyitásáról számolunk be adásunk első részében, majd az 1956-os októberi forradalomra emlékezünk. Magyarország Lendvai Főkonzulátusa a hét elején tartott fogadást az esemény évfordulója tiszteletére, amelynek keretében magyar állami kitüntetést adtak át Šebjanič Valerijának és Göntér Ferencnek.

Szlovéniában november 20-án lesznek a helyhatósági választások. Ennek keretében a nemzetiségileg vegyesen lakott területen községi nemzetiségi tanácstagokat is választanak a nemzetiségi választólistán szereplők. Ez azt jelenti, hogy a hodosi, a salovci, a Moravske Toplice-i, a dobronaki és a lendvai községben is új magyar önkormányzati tanácsok alakulnak. A jelenlegi tanácsok négyéves mandátuma lejár. Adásunkban Hodos Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tevékenységét összegezzük Roman Silvija elnökkel. Adásunk második részében pedig Tomka György egykori nemzetiségi politikusra emlékezünk.

„A hősök, akik életüket adták Magyarország függetlenségéért.” A Radamosi Korai Fejlesztő Központot Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke nyitotta meg.

2022. november 20-án tartják Szlovéniában a helyhatósági választásokat, amikor polgármestereket, községi tanácstagokat, külön státusú községi tanácstagokat, községi magyar önkormányzati tanácstagokat és helyi közösségi tanácstagokat választanak a polgárok. A választásokra való felkészülés már elkezdődött. Fontos, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a választások megszervezése a törvényes előírások alapján történjen, ami azt jelenti, hogy a választásokon a kétnyelvűség be legyen tartva. A szavazóhelyeken kötelezőek a kétnyelvű feliratok, a választási bizottság tagjai közül kell, hogy valakik beszéljék a nemzetiség nyelvét is, a szavazólapoknak és az utasításoknak kétnyelvűeknek kell lenniük. Megkezdődött a nemzetiségi választói névjegyzék bővítése is. Azoknak a magyar nemzetiségű szlovén állampolgároknak, akik nem rendelkeznek nemzetiségi választójoggal, de szeretnének élni vele, és fel kívánnak kerülni a névjegyzékre, hogy a novemberi választásokon már szavazhassanak, október 26-ig jelentkezniük kell a muravidéki nemzeti közösség szakszolgálatánál.

Műsorunkban a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség idei tevékenységéről beszélgetünk, amely már valamelyest gazdagabb lehetett a tavalyinál, a koronavírus helyzet ugyanis ezt megengedte. Megünnepelték a nemzeti ünnepeket, március 15-ét és augusztus 20-át, konferencia keretében emlékeztek Zala Györgyre, sikeres volt a Halászlénap, és nem utolsó sorban ősszel átadásra kerül a völgyifalusi tájház, amely a lendvai magyar önkormányzat legnagyobb eddigi beruházása.

Elmúlt a nyár és a szabadságok ideje. A Muravidéki Magyar Rádióban is újra a régi kerékvágásba terelődött a munka, így sok szeretettel és tisztelettel köszönthetem Önöket nemzetiségi műsorunk kezdetén. Mai adásunkban összegezzük az elmúlt hónapok legfontosabb nemzetiségi eseményeit, illetve beszélünk az MMÖNK legnagyobb projektjeiről, az eljárásokról és az ezekkel kapcsolatos nehézségekről. A muravidéki magyar közösség legnagyobb és legjelentősebb eseményének az új magyar központ, a Muravidéki Magyar Közösségi Ház megnyitása számít, amelyen a két szomszédos ország, Szlovénia és Magyarország elnökei is jelen voltak. A nyár folyamán a nemzetiségi intézmények a csúcsszervezet egykori székházából átköltöztek az új épületbe, amely Lendva főutcáján, a bíróság közvetlen szomszédságában, a könyvtárral szemben található. Horváth Ferenc közösségi elnököt elsőként az első benyomásokról kérdeztük.

Az immár 7. alkalommal megtartott összejövetel a kétnyelvűség gyakorlati megvalósítását ösztönző intézkedések keretében jött létre, ezúttal Dobronakon. A Közigazgatási Minisztérium a tanácskozást a nemzetiségileg vegyesen lakott területekre vonatkozó törvények, valamint a szlovén alkotmány adta jogok betartásának felmérése és a helyzet javítása érdekében szervezte. A találkozó központi témája ezúttal a községi magyar önkormányzatok tanácsába történő választások megszervezése és a választásokon a kétnyelvűség betartása volt. A Közigazgatási és a Belügyminisztérium képviselőin kívül jelen voltak a minisztérium alá tartozó helyi önkormányzatok igazgatóságának képviselői, a Nemzetiségi Hivatal és az Országos Választási Bizottság igazgatója, valamint az őshonos magyar és olasz nemzeti közösségek, illetve a nemzetiségileg vegyesen lakott községek képviselői.

A szlovén és a magyar kormány egyaránt megerősítette a Muravidék-Rábavidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásának programját. Mikor várható az első pályázatok megjelenése, kik pályázhatnak, és milyen projektek valósíthatók meg a támogatásokból? Ezekre a kérdésekre keressük a választ adásunk első részében, amikor is Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselővel, az MMÖNK Tanácsának elnökével beszélgetünk. Műsorunk második felében pedig Orban Dušan, Šalovci Község MNÖK Tanácsának elnöke lesz a vendégünk, akivel a Domonkosfai Porta nyári programjait, valamint a községi nemzeti közösség költségvetését mutatjuk be.

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa minden évben javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapnak a kiemelt jelentőségű muravidéki nemzetiségi intézmények támogatására. Az alap idén is a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézetet, az RTV lendvai stúdióit, valamint a Muravidéki Pedagógusok Egyesületét támogatja ezzel a jelleggel. A csúcsszervezet tanácsa más nemzetiségi programokat is megvalósító intézetet is javasolt a kiemelt jelentőségű támogatásra, mint például a Lendvai Galéria-Múzeumot és a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központot, de a közalap ezeket az intézeteket nem vette fel a listára. A plusz támogatások gazdagabb programtervet jelentenek a felsorolt intézetek részére. Nemzetiségi műsorunkban ezúttal a kiemelt jelentőségű intézmények vezetőit kérdezzük arról, hogy mire fordítják a támogatást.

A civil szervezetek, egyesületek, valamint a társalapított intézetek támogatását vállalta fel és tartja feladatának valamennyi községi magyar önkormányzat, amelyek költségvetésükben minden évben bizonyos összeget elkülönítenek erre a célra, majd ebből pályázati úton nyerhetnek el nemzetiségi programjaik megvalósítására támogatást az egyesületek. A lendvai és a dobronaki nemzeti közösségben a napokban hoztak döntést a községükben működő és nemzetiségi programot is megvalósító egyesületek, illetve társalapított intézetek támogatásáról. Annak jártunk utána, hogy ezeknek a támogatásoknak mekkora a jelentősége a szervezetek és az intézetek programjainak megvalósítása során.

A Kapcai József Attila Művelődési Egyesület számára az 1981-es esztendő egy fontos mérföldkőnek számít, hiszen akkor alakult meg hivatalosan is. A falusiak a magyar kultúrát már korábban is ápolták, amiről régi fényképek tanúskodnak. A kapcai műkedvelők az elmúlt évtizedekben rengeteg szabadidőt feláldoztak azért, hogy a hagyományokat megőrizzék és továbbadják. A sikeres szakkörök munkája révén elvitték Kapca település és a muravidéki magyar közösség hírét a Kárpát-medence minden irányába. Ezt bizonyítja az egyesület számos cserekapcsolata is, akikkel a kapcaiak együtt ünnepelték meg a kerek jubileumot. A négy évtized során az egyesületet Lebár Irén, dr. Zágorec-Csuka Judit, Varga Teréz, Koter Gizella és Kolenko Alenka vezette. Az egyesület élén már 12 éve Herženjak Mária áll, akivel az ünnep kapcsán saját tevékenységéről, az egyesület sikereiről és a jövő terveiről beszélgettünk.

Múlt pénteken Lendvára látogatott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, aki az elkövetkező esztendőkre is anyaországi támogatást ígért a külhoni magyaroknak, köztük a muravidéki magyaroknak is. A támogatások a magyar közösségek megmaradását és szilárdítását szolgálják. A magyar kormány a muravidéki magyar közösségnek szánt új székházat meghatározatlan időre a csúcsszervezet használatára bocsájtja. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter és Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke szándéknyilatkozatot írt alá. A külügyminiszter a Lendván megtartott sajtóértekezleten tájékoztatást adott a külhoni magyar közösségek szavazásának eredményéről is. A sajtótájékoztatón elmondottakból szemezgetünk mai adásunkban.

Vasárnap az országgyűlési választásokon a szlovén állampolgárok a változás mellett voksoltak. A részvételi arány több mint 70%-os volt. Ezúttal mindössze öt párt jutott be az országgyűlésbe. A Robert Golob vezette teljesen új Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) fölényesen megnyerte a választásokat. Rajtuk kívül a parlamentbe jutott még az SDS, az NSi, az SD és a Levica. A magyar és az olasz őshonos nemzetiségi közösségnek egy-egy képviselője van, mindkét esetben a régi-új képviselő jutott be az országgyűlésbe: Horváth Ferenc és Felice Žiža.

A nemzetiségi szószóló jogintézményét 8 éve hozták létre. A kezdetektől fogva a magyarországi szlovének parlamenti szószólója Kissné Köles Erika. Milyen téren tudta segíteni a Rába-vidéki szlovének fejlődését? Mely feladatok váratnak még magukra?

A Z generáció a digitális nemzedék, az 1995 után született fiatalok könnyen és gyorsan gyűjtenek információkat. Közéjük tartoznak a politikai eseményekre vagy például a választásokra vonatkozó adatok is? Foglalkoztatja-e őket a politika? Urnákhoz vonulnak majd április 24-én? Műsorunkban ezekre a kérdésekre válaszolnak a muravidéki fiatalok.

Magyarországon április 3-án tartották az országgyűlési választásokat. Az eddig feldolgozott adatok alapján ismét kétharmados többséget kapott a Fidesz-KDNP. A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan frissíti a választások eredményeire vonatkozó adatokat, ezeket mi is összegezzük. Másik témánk pedig, hogy a kézműves tevékenység április 1-jével a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet égisze alá került. Milyen célokat tűzött ki magának e téren az intézet?

Budapesten tartotta meg XVIII. ülését a Magyar–Szlovén Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság. Az egy héttel ezelőtti tanácskozáson a muravidéki magyar közösség képviselőjeként jelen volt Bacsi Zsuzsanna, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának alelnöke. Műsorunk első részében őt kérdezzük az ülésen elhangzottakról és a jegyzőkönyvbe foglaltakról. Adásunk második részében pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hosszúfaluban megvalósított projektjét mutatjuk be annak alapján, ami elhangzott a csúcsszervezet tanácsának ülésén a célokról és a tervekről.

A magyar kultúra napján nyerte el a kiemelkedő nemzeti érték címet a hetési férfi és női viselet, amely egyike a 67 értéknek, amelyek a Muravidéki Magyar Értéktárat alkotják. Ez az első muravidéki magyar érték, amely a Magyar Értéktárba való felvétellel elnyerte ezt a címet. Az Okos Doboz az egyik legnagyobb magyar nyelvű interaktív játékos feladatgyűjtemény, amely muravidéki feladatsorokat is tartalmaz.

Április 24-én Szlovéniában parlamenti választások lesznek, ami azt jelenti, hogy a választási joggal rendelkezők proporcionális választási rendszer szerint 88 képviselőt választanak, míg a magyar és az olasz őshonos nemzeti közösséghez tartozó külön választási joggal rendelkezők egy-egy képviselőt választanak soraikból. Ezek a nemzetiségi választások annyiban lesznek mások, mint az előzők, hogy most már nem az úgynevezett Borda módszer szerint választunk képviselőt, tehát nem rangsorolunk, hanem az egykörös többségi választási rendszert alkalmazzuk. A magyar nemzetiségi közösséghez tartozóknak ezúttal lesz választási lehetőségük, hiszen a választásokon többen is indulnak jelöltként. Mai nemzetiségi műsorunkban, az előző évtizedekhez hasonlóan, a mandátum lejárta kapcsán Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk a négyéves mandátumban elért eredményekről, a muravidéki parlamenti képviselőkkel és az olasz nemzetiségi képviselővel való együttműködésről, valamint a két kormánnyal folytatott munkáról.

Közeledik március idusa. A következő napokban a muravidéki magyar közösség is méltóképpen emlékezik az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra. A hagyományokhoz híven mindegyik községi magyar önkormányzat szervez ünnepséget. A központi megemlékezést pedig Lendván tartják. Mai adásunkban Dobronakra látogatunk, ahol Varga Edittel, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk. Elsőként a tavalyi évben elvégzett tevékenységet összegezzük és értékeljük, majd pedig kitérünk az idei programtervre is.

A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tavalyi munkáját is a Covid-19 világjárvány határozta meg. A programokat úgy építették fel, hogy tekintetbe vették a vírus engedélyezte lehetőségeket és a korlátozási intézkedéseket, de merítettek az előző év tapasztalataiból is. Ez azt jelenti, hogy azokra a programokra, amelyek a vírus miatt nem úgy valósulhattak meg, mint ahogy azt szerették volna, más lehetőségeket kerestek. Ebből eredően nyugodtan állíthatjuk, hogy a lendvai magyar önkormányzat a tavalyi évet rendezvények és tevékenység szempontjából eredményesen zárta.

Szlovénia és Magyarország 1992 novemberében írta alá a kisebbségek védelméről és támogatásáról szóló megállapodást. Ez volt az első ilyen jellegű dokumentum, amelyet Szlovénia önállósulása után szomszédos országgal írt alá. Az elmúlt harminc évben a két ország kapcsolatai, nemcsak a kisebbségvédelemben, hanem minden téren kiválóak voltak. Ezt bizonyítják az együttműködésre vonatkozó számadatok is. Ebben jelentős szerepe van a két őshonos nemzeti közösségnek, a muravidéki magyar és a Rába-vidéki szlovén közösségnek, amelyek hidat képeznek a két ország között. A jelenlegi mandátumban a két kormány a már meglévő együttműködést bővítette és felülépítette. Janez Janša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a héten Lendván ezt még egy együttműködési megállapodás aláírásával erősítette meg. Az úgynevezett Muravidék-Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást kötötték meg, amelynek kezdeményezési gyökerei 2019-be nyúlnak vissza, az Orbán Viktor és Marjan Sarec miniszterelnöki találkozóra. A közös gazdasági alap létrehozásának javaslata akkor merült fel először. A most aláírt dokumentum a következő öt évben évente 5-5 millió eurót biztosít a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére.

Elcsépelt tény, hogy a koronavírus már második éve megbénította a világot. Rendezvények, programok, találkozók, ülések betiltása miatt az emberek bezárkóztak és elszigetelődtek. Nagyon nehéz lesz visszaállni a régi kerékvágásba – vallja mai műsorunk vendége, Vugrinec Zsuzsi, a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsának elnöke. A kormányintézkedések ellenére azért a község öt nemzetiségileg vegyesen lakott településén kisebb létszámú részvétellel ugyan, de számos programot, tervet, beruházást megvalósítottak. Az eredményekről és az idei tervekről beszélgetünk.

A héten, kedden ünnepeltük a szlovén kultúra napját. A Rába-vidéken az Országos Szlovén Önkormányzat és a Magyarországi Szlovének Szövetsége is méltóképpen megemlékezett az ünnepről, hiszen a kultúra és az anyanyelv a közösség két legfontosabb fenntartó ereje. Mai adásunkban Holecz Károllyal, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökével beszélgetünk a Rába-vidéki szlovén közösség helyzetéről. Tény, hogy az utóbbi tíz évben nagy változáson ment keresztül a Rába-vidéki szlovén közösség: nagy fejlődést élt meg a kétnyelvű oktatás, a régióban megújult az infrastruktúra és a szlovén közösség intézményrendszere, változott a gazdasági helyzet. Nagy reményeket fűznek az új, Muravidék-Rába-vidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásához. Mindez a Szlovén Köztársaság és a Magyarország által biztosított támogatásoknak köszönhető. A Rába-vidéki szlovén közösség készül az idei évi népszámlálásra és a parlamenti választásokra is.

Jövőre ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapjának kiadója. A szerkesztőség, mint a muravidéki nemzeti közösség székházában működő többi intézmény, idén tavasszal új helyiségekbe költözik. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozásával újítják fel Lendva központjában az egykori szövetkezet épületét, amelyben több nemzetiségi intézet és szervezet is helyet kap. Köztük van a Népújság szerkesztősége is. Mai adásunk első részében a Népújság felelős szerkesztőjével, Király Meszelics Jutkával beszélgetünk. A folytatásban a csúcsszervezet mezőgazdasági projektjét mutatjuk be. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa elfogadta a közösség gazdasági alapja serkentési programjának a mezőgazdasági tevékenység beindítására vonatkozó végleges beruházási projektazonosító dokumentumait. A négyéves program célja a nemzetiségileg vegyesen lakott terület mezőgazdasági termelőinek támogatása, képzése, termékeik népszerűsítése és eladása. Tervben van egy tangazdaság létrehozása is, amelynek községenként kihelyezett egységei lesznek. A Muravidék-Rábavidék Gazdaságfejlesztési Alap létrehozása éves szinten 5-5 millió euró támogatást biztosít a muravidéki magyar és a rábavidéki szlovén közösségnek. A támogatást a szlovén és a magyar kormány biztosítja. De vajon ki és mire igényelheti majd a támogatásokat? Horváth Ferenc elnökkel és Bači Zsuzsanna alelnökkel beszélgetünk.

Mindenki előtt világos, hogy a tavalyi év egészségügyi helyzete megbénította a világot, áthúzta a jobbnál jobb terveket, meghiúsított világra szóló versenyeket, eseményeket. Ez alól vidékünk sem volt kivétel. Nagyszabású rendezvények megszervezésére csak kiváltságos esetben, komoly biztonsági intézkedések betartása mellett kerülhetett sor. A Domonkosfai Porta ennek ellenére nagyon sokszor életre kelt. A Šalovci Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tavaly gazdag programot valósított meg. Az idei tervekkel sem fukarkodnak Domonkosfán. A számos rendezvény és hagyományőrző program mellett megnyílik a mezőgazdasági kiállítás, és megjelenik a Domonkosfáról szóló monográfia első része. Mai nemzetiségi műsorunkban Orban Dušannal, a domonkosfai magyar önkormányzat elnökével beszélgetünk. Elsőként a 2021-es év eredményeit értékeljük.

Mai nemzetiségi műsorunkban elsőként arról a tanácskozásról tudhatnak meg többet, amelyen a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöksége és a nemzetiségileg vegyesen lakott községek polgármesterei az együttműködési lehetőségekről váltottak véleményt a Muravidék-Rábavidék Gazdaságfejlesztési Alap keretében. Horváth Ferenc, a csúcsszervezet elnöke beavat bennünket a Lendván megtartott államtitkári szintű egyeztetésen elhangzottakba is, amelynek témája ugyancsak a két kormány által támogatott gazdaságfejlesztési alap létrehozása és kivitelezése volt. Adásunk második felében pedig Hodosra megyünk, ahol Roman Silvijával, a Hodos Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a programszegény tavalyi évről, a megvalósított beruházásokról és arról, hogy a koronavírus miatt bevezetett intézkedések mekkora kárt okoztak az emberi kapcsolatokban.

Ilinka Todorovski öt évig volt a Szlovén RTV nézőinek, hallgatóinak és olvasóinak biztosa. Mandátuma január 17-én lejár. Az RTV Programtanácsa nem bízta meg még egy ötéves mandátummal, helyette a jelentkezők közül Marica Uršič Zupant, a Primorske novice újságíróját, egyetemi előadót nevezték ki erre a tisztségre. Ilinka Todorovski a biztosi poszt betöltése előtt az RTV újságírója volt, ami azt jelenti, hogy ismerte az óriásinak mondható médiaház rendszerét, előnyeit, gondjait. A leköszönő szakember a Lendvai RTV Nemzetiségi Stúdióit is többször meglátogatta, amit elődei nem tettek meg. Ilyenkor különböző műsorainkban láttuk vendégül, amelyekben arra buzdította a hallgatókat és a nézőket, hogy panaszaikkal bátran forduljanak a biztos intézményéhez. Mai adásunkban Ilinka Todorovskival beszélgetünk.

Az új év első nemzetiségi műsorában a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség legfontosabb tavalyi eseményeiből válogatunk, amelyek a jövőben meghatározzák a közösség életét, illetve beruházások révén nyomot hagynak. A Covid-19 járvány miatt sajnos számos program elmaradt, de projektek megvalósítása terén a munka eredményesnek mondható. Válogatásunk a teljesség igénye nélkül készült.

A 2021-es év utolsó nemzetiségi műsorában Horváth Ferenccel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a közösség idei tevékenységéről, projektjeiről, az eredményekről, a koronavírus miatt kialakult állapotról és a muravidéki magyar közösség helyzetéről.

Egy tájháznak mindig külön varázsa van, hiszen a benne helyet kapó tárgyak egy régmúlt időbe röpítik az oda betérőt. Hasonló mondható el a Dobronaki Kézművességek Házáról is, hiszen az adventi időszakban különleges érzés keríti hatalmába az odalátogatót: csodás dísztárgyak várják az érdeklődőket, és nemrég aprósütemény és mézeskalács édes illata érződött.

Egy nemzet számára fontos, hogy megfelelő időben kellő figyelmet szenteljen a fiataloknak. Erre napjainkban, amikor a járvány további akadályokat gördít a fiatalok útjába, talán még inkább szükség van. A tinédzserek pályaválasztás előtt állnak, fontos döntéseket kell meghozniuk, és ehhez nagyon jól jön bárminemű támogatás. Nagymértékben segítik a továbbtanulást az ösztöndíjak is. Két ilyenre hívta fel a figyelmet Rácz Zsófia, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának fiatalokért felelős helyettes államtitkára múlt héten, amikor Lendvára látogatott. A helyettes államtitkár küldöttségével először Ljubljanába, majd a Muravidékre tett látogatást. Lendván a közösség döntéshozóival és a muravidéki magyar fiatalokkal találkozott. A fiatalok jelen helyzetét, valamint a magyar nemzeti közösség jövőjét ecsetelték az ifjak szemszögéből és a szülőföldön maradás szempontjából.

Horváth Ferenc magyar és Felice Žiža olasz nemzetiségi parlamenti képviselő csaknem egy és fél évvel ezelőtt írt alá együttműködési megállapodást a szlovén kormánnyal, amely a nemzetiségnek szinte az élet minden területére kiterjedő programjait felöleli és anyagilag támogatja. A dokumentum projektjei között található olyan is, amely nemcsak egy évre szóló, hanem négy-öt éves időszakra kiterjedő program, így a megállapodás költségvetése több mint 30 millió eurót is kitesz, ha megvalósul. A programok nemcsak a nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztését serkentik, hanem a teljes régió felvirágoztatását elősegítik. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vezetősége szerint a megállapodásban leírtakat megfelelő hozzáállással és odaadó munkával, természetesen szakemberek segítségével, meg lehet valósítani. A tervbe vett legnagyobb projektekről hallanak többet mai műsorunkban.

A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség 2018 végén vásárolta meg Völgyifaluban azt az ingatlant, amelyet tájházzá alakítanak át. A tájház megnyitását 2022-re tervezik. A négyéves projekt költségeinek java részét a szlovén Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium a nemzetiségi gazdaságfejlesztési alapból támogatja évekre lebontva 500 ezer euróval. A beruházás többi költségét, a felszerelés beszerzését és a kiállítás felállítását a lendvai magyar önkormányzat saját költségvetéséből és különböző pályázatokon elnyert összegekből fedezik. Ez körülbelül 100 ezer eurót tesz ki. Az ingatlan a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tulajdonában van, de a tájházi tevékenység kialakításánál és a múzeum létrehozásánál nagymértékben hozzásegít a völgyifalusi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Nemzetiségi adásunkban a tájház felújítási munkálatairól, azok befejezéséről, valamint a tartalomról, a múzeum létrehozásáról beszélgetünk Horvat Tomival, a lendvai magyar önkormányzat alelnökével és Lázár Lenkével, a művelődési egyesület elnökével.

A tavalyi tanévben elindított Magyarul a Muravidéken ösztöndíjazási program az idei tanévben is eredményesnek bizonyult, hiszen a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete által megjelentetett pályázatra körülbelül ugyanannyi tanuló és diák jelentkezett, mint tavaly. A pályázatokat a Bíráló Bizottság november végéig bírálja el, majd következik a szerződések megkötése, valamint az egyszeri támogatások kifizetése. Ez lesz a téma nemzetiségi műsorunk első részében, amikor is Tóth Elizabetával, a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete elnökével beszélgetünk. A folytatásban pedig Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke ismerteti a közösség legújabb fejlesztésével, a fordítói iroda létrehozásával kapcsolatos tudnivalókat.

Hodos, Šalovci, Moravske Toplice, Dobronak és Lendva Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közössége, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség 2020 februárjában hozta létre a Muravidékre – Művelődési, Turisztikai és Ifjúsági Egyesületet. Az úgynevezett „tájház” egyesület kezdeti tevékenységére is nagy hatással volt a koronavírus-járvány, hiszen a munka teljes gőzzel el sem kezdődhetett. Az alapításhoz szükséges papírmunkákon kívül idén a programok beindításával foglalkoztak. A március végén megtartott közgyűlésen a tagok elfogadták az idei munkatervet, amelynek programjaival egyrészt a nemzetiségileg vegyesen lakott terület tájházait kívánták életre kelteni. Dobronakon, a Kézművességek Házában székelő egyesület elnöke Varga Edit, a dobronaki magyar önkormányzat elnöke volt, aki lemondott erről a tisztségről. A csúcsszervezet elnöksége, illetve az alapítók helyette Orban Dušant, a domonkosfai magyar önkormányzat elnökét és a csúcsszervezet alelnökét nevezte ki egyesületi elnöknek. A tájház egyesület eddigi tevékenységéről, jelentőségéről és az új elnök elképzeléseiről, céljairól készítettünk összeállítást mai nemzetiségi műsorunkban.

1990-ben alakult meg a Muraszombati Magyar Művelődési Egyesület, a Baráti Kör. A kezdeti barátkozások, együtt eltöltött beszélgetések és kirándulások után már 16 éve a népdalkörük is működik, valamint hímzőszakkörrel is büszkélkednek. Mivel tavaly a járványhelyzet miatt nem tudták megünnepelni az egyesület 30. és a népdalkör 15. évfordulóját, ezt most pótolták. A hagyományos Magyar Est keretében beszédek hangzottak el, a népdalkör pedig rövid műsorral kedveskedett a jelenlévőknek. Felléptek az Orfeum Vándorszínpad operetténekesei és a Harangláb Népzenei Együttes. A jubileum alkalmából beszélgetünk mai nemzetiségi műsorunkban Sečko Zsuzsannával, a 30 éves Baráti Kör elnökével és Szomi Ilonával, a 15 éves népdalkör vezetőjével.

Egy év kihagyás után újra ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, azaz a KMKF, amelyen a magyar országgyűlési pártok, valamint a szomszédos országokban élő magyar közösségek és pártok képviselői vettek részt. Mai adásunkban a nyitóbeszédekből szemezgetünk. A plenáris ülés zárt része után pedig nyilatkozatra kértük fel Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, valamint Horváth Ferencet, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselőjét.

Szlovéniában a magyar és az olasz nemzeti közösség oktatási intézményeiben és a nemzetiségi sajtóházakban eltérés van az alkalmazottaknak megjáró kétnyelvűségi pótlék összegében annak ellenére, hogy a nemzetiségi nyelvismeret egyforma szintű feltételként van megkövetelve. Ezt a helytelenséget próbálják most törvénymódosítással elhárítani az országgyűlésben. A javaslatot a nemzetiségi képviselőcsoport nyújtotta be. Erről lesz szó mai nemzetiségi műsorunk első felében. Adásunk második részében pedig a www.muravidek.re felújított honlapot mutatjuk be, amely a nemzetiségileg vegyesen lakott terület idegenforgalmának fejlesztését szolgálja a gazdaságfejlesztési minisztérium támogatásának révén.

A szlavisták idei kongresszusa a Szlovén Szlavisták Egyesületének, a Magyarországi Szlovének Szövetségének, valamint A Muravidéki, a Rábavidéki és a Prlekiai Szlavisták Egyesületének szervezésében valósult meg. A szervezők a kongresszust a szlovén nyelvet oktató tanítóknak és tanároknak szánják, akik Szlovénia minden területéről és ezúttal a Rábavidékről is érkeztek az eseményre. A hagyományos kongresszusnak évente meghatározott témája van. Idén a szlovén nyelvnek a szláv nyelvek közötti elhelyezkedését taglalták az előadók, de ugyanakkor nagyító alá vették a területet, ahol a nyelvhasználat jelen van. Ezért volt két helyszíne is a kongresszusnak, éspedig a határ két oldalán: Szentgotthárdon és Moravske Toplicén, tehát a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken. Így górcső alá vették a két szomszédos nyelv, a szlovén és a magyar nyelv egymásra való hatását is. A kongresszus keretében kerekasztalt szerveztek, amelynek témája a magyar nyelv volt, az irodalom és a kultúra ismertségében. A kongresszus szervezői és előadói szólalnak meg mai nemzetiségi műsorunkban.

Dobronakon a tájház és a Kézművességek Háza udvarán elkészült a pajta és benne a mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges kellékek kiállítása. A nyár folyamán a Kézművességek Házában is pezsgő élet zajlott. Mai nemzetiségi műsorunkban a dobronaki magyar önkormányzat elnökével, Varga Edittel beszélgetünk a felvetett témákról, de szólunk arról is, hogy a közösség miért tartja fontosnak a községben működő egyesületek és intézmények támogatását.

Az 53. Nemzetközi Kisiparos és Vállalkozói Vásár keretében Celjében, amelyen Magyarország partnerországi szerepet töltött be, néhány év kihagyás után újra együttes ülést tartott a szlovén és a magyar kormány. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy a két szomszédos ország közötti együttműködés újra felvirágzott. A vásár ünnepélyes megnyitóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott beszédet, Janez Janša szlovén kormányfő pedig megnyitotta az eseményt. A szlovén-magyar együttes kormányülés után a két kormányfő szándéknyilatkozatot írt alá az úgynevezett Muravidék-Rábavidék fejlesztési alap létrehozásáról, majd Zdravko Počivalšek gazdaságfejlesztési és technológiai miniszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón összegezte a nap eseményeit.

Nemzetiségi műsorunkban a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek az elmúlt hónapokban végzett tevékenységét tekintjük át. Horváth Ferencet, a tanács elnökét kértük mikrofon elé. Elsőként A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja kiegészítéséről kérdeztük, amely a tanács határozata alapján ezentúl kiterjed a mezőgazdaságra is. Horváth elnök, mint parlamenti képviselő, erre a célra a kormánynál, pontosabban a Mezőgazdasági Minisztériumnál külön támogatást eszközölt ki. A négyéves program tartalmáról és annak megvalósításáról kérdeztük, valamint a csúcsszervezet egyéb, már folyamatban lévő projektjeit tekintjük át.

Nemzetiségi műsorunkban a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség féléves tevékenységét összegezzük Horváth Ferenc elnök segítségével. A koronavírus-járvány ellenére a közösség hivatalában komoly munka folyt, a már elkezdett programok mellett új projektek is indultak. Horváth Ferencet, a csúcsszervezet elnökét kértük fel az elmúlt fél évben történtek összegzésére, értékelésére.

Június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja. A magyar nemzet ezen a napon az egyik legtragikusabb történelmi eseményére emlékezik.A Trianon kastélyban aláírt békeszerződés meghatározta Magyarország új határait. A történelmi Magyarország a békeszerződés megkötésével területének kétharmadát veszítette el, az ott élő magyarok pedig új országukban kisebbségi sorsra jutottak. A magyar országgyűlés által 2010-ben elfogadott törvény rendelkezik arról, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. A nemzet összefogása és egységesítése az anyaország részéről a fejlesztés serkentésében és a támogatások biztosításában valósul meg. A nemzeti összetartozás napjának jelentőségéről, a közösséghez való tartozás fontosságáról kértük ki Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselő, a MMÖNK elnökének véleményét. Adásunk második részében pedig Tóth Elizabetával, a Muravidéki Pedagógusok Egyesületének elnökével beszélgetünk a Magyraul a Muravidéken oktatási támogatásról és az új tanévre vonatkozó pályázat megjelentetéséről.

Múlt héten az RTV lendvai magyar nemzetiségi műsorok stúdiójába látogatott a közintézet új vezérigazgatója. Látogatásának céljáról és a megbeszéltekről kérdezzük adásunkban Zver Ilona vezérigazgató-helyettest. Majd pedig a Muravidéki Magyar Rádió stúdióinak felújításáról szólunk. A Muravidéki Magyar Rádió 2004-ben költözött a Kranjec utcai épületbe, ahol akkor a stúdiók teljes műszaki felszerelése vadonatúj volt. Ez a felszerelés 2022-ben már 18 éves lenne, ami nagykorúságára nézve már elavultnak számít. A Szlovén RTV-ben már hosszabb ideje tervezgetik a lendvai rádióstúdiók felújítását, ami nem kis feladat sem pénzügyileg, sem beavatkozási szempontból. A teljes felújítás költsége kb. 250 000 eurót tesz ki. Most végre eljött az ideje a munkálatok elkezdésének, ami azt jelenti, hogy június 1-jén megkezdődik a felújítás. A munkára való felkészülés a vágóstúdió átköltöztetését már maga után vonta. Az előkészületekről, a beruházás fontosságáról, a műsorok technikai minőségének javításáról beszélgetünk Végi Józseffel, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztőjével.

Az elmúlt több mint egy év koronavírus helyzete súlyos nyomot hagyott az élet minden területén, az oktatás, a kultúra, a művészet, a sport terén áthúzott számos programot, tervet. A helyzet javul, hiszen a fertőzöttek száma egyre csökken, az ország a sárgából a zöld zónához közeledik, ami azt jelenti, hogy a nyitás ugyan elővigyázatosan, de megkezdődik, illetve megkezdődött. A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vezetősége is arra számít, hogy a következő hónapokban már elkezdődhet a munka. A tanács elfogadta az idei költségvetést és a munkaprogramot. A dokumentumból kiderül, hogy az idei év második felére derűlátóbban tekintenek, ami azt jelenti, hogy a hagyományos programokat meg kívánják valósítani. Varga Edittel, a közösség elnökével beszélgetünk a kialakult helyzetről, valamint a pénzügyi és munkatervről.

Múlt héten a Muravidékre látogatott Soltész Miklós, a Magyar Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Programja során Muraszombatban találkozott a római katolikus és az evangélikus püspökkel, Szentlászlón a református lelkésszel, Dobronakon és Lendván pedig a római katolikus plébániai kormányzókkal. Az államtitkár tárgyalt Horváth Ferenc parlamenti képviselővel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével, valamint Magyar János, Lendva Község polgármesterével. Az államtitkár látogatásának célját és a zárt körű találkozókon megbeszélteket sajtótájékoztatón ismertette a nyilvánossággal. Máthé László Eduárd lendvai főkonzul és Czikó Anita konzul a héten Domonkosfán tartott kihelyezett konzuli fogadóórát, amelyen az egyszerűsített honosítással elnyerhető magyar állampolgárságot kérelmezték az érdeklődők. Több, mint egy év kihagyás után a járványhelyzet most már újra lehetővé teszi, hogy a Lendvai Főkonzulátus legalább havi egy alkalommal kihelyezett konzuli fogadóórákat szervezzen a nemzetiségileg vegyesen lakott területen. A domonkosfai fogadóórán mi is jelen voltunk, és annak céljáról, fontosságáról készítettünk riportot.

Az elmúlt egy évben a koronavírus- járvány az élet minden területére kihatással volt. Mondhatjuk, legfőképpen a kultúra és a művészet terén húzta át az érintettek szinte minden programját, tervét. A helyzet továbbra sem kecsegtető, hiszen rendezvényeket, eseményeket, előadásokat, koncerteket, találkozókat, műhelymunkákat továbbra sem engedélyezett szervezni, illetve csak nagyon kis számú közönség számára. Ezért a községi magyar nemzeti közösségek munkája is teljesen megbénult. Tavaly a tervezett programok közül szinte semmit sem tudtak megvalósítani. Az idei év második felére derűlátóbban tekintenek, hiszen arra számítanak, hogy a járványt korlátozó intézkedések enyhülni fognak. Ez a helyzet a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösségben is. Vugrinec Zsuzsival, a közösség elnökével beszélgetünk a kialakult, igencsak nehéz helyzetről.

Az utóbbi években Szlovéniában a roma etnikai közösség helyzete is javul. A romák a Muravidéken, Dolenjskán, Bela Krajinában és a Száva mentén élnek nagyobb közösségekben. A szlovén alkotmány értelmében a roma etnikai csoport helyzetét és külön jogait törvény szabályozza. A roma közösségről szóló törvény olyan külön jogokkal ruházza fel a roma közösséget, amelyek biztosítják számukra kultúrájuk, nyelvük és hagyományaik megőrzését és fejlesztését, valamint lehetővé teszik számukra a helyi és az állami szinten való együttműködést. A roma közösség az elmúlt évtizedekben a Muravidéken is nagy fejlődésen ment keresztül, hasonló a helyzet a hosszúfalusi romatelepülésen, ahol a vajda szerepét jelenleg Horvat Nataša, Lendva Község Tanácsának külön státusú tanácstagja és a roma közösség aktiválásával és integrálásával való megbízott tölti be. Vele beszélgetünk a romák helyzetéről, saját tevékenységéről és feladatköréről.

A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa legutóbbi ülésén megvitatta és elfogadta a közösség idei évi programtervét és költségvetését. A covid-19 járvány az élet minden területére kihatott, így a lendvai magyar önkormányzat tavaly sem tudta megvalósítani tervezett programjának jórészét. Hasonló a helyzet az idei év első felében is. Ennek ellenére, úgymond dacolva a járványhelyzettel, a közösség vezetősége és hivatala komoly, gazdag programot dolgozott ki az idei évre is. A programról, a rendezvények megvalósításának lehetőségéről és a völgyifalusi tájház főépületének befejezéséről beszélgetünk Vida Törnar Judittal, az önkormányzat elnökével és Horvat Tomi alelnökkel.

A koronavírus-járvány a 2020 februárjában létrehozott, úgynevezett „tájház” egyesület kezdeti tevékenységére is kihatott, hiszen a munka el sem kezdődhetett. Így az alapításhoz szükséges és a papírmunkákon kívül tavaly az idei programok beindításával foglalkoztak leginkább. A március végén megtartott közgyűlésen a tagok elfogadták az idei munkatervet, amelynek programjaival egyrészt a nemzetiségileg vegyesen lakott terület tájházait kívánják megtölteni, másrészt pedig a termékeladást és a vidék idegenforgalmi kínálatát fogják népszerűsíteni. Mai adásunkban Varga Edittel, a Művelődési, Turisztikai és Ifjúsági Egyesület elnökével, valamint Bači Zsuzsannával, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának alelnökével beszélgetünk az egyesület céljairól és terveiről.

A Szlovén Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium az előttünk álló négyéves időszakra is biztosítja az őshonos nemzeti közösségek gazdaságfejlesztési programjának a támogatását. A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programját a következő négy évben 2,8 millió euróval támogatja a Szlovén Kormány. A támogatásról Zdravko Počivalšek, gazdaságfejlesztési miniszter és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke múlt héten megállapodást írt alá. 2021-ben a csúcsszervezet 700 ezer eurót használ fel: gazdasági befektetések ösztönzésére, illetve vállalkozók támogatására, az idegenforgalmi tevékenység és termékek ösztönzésére, illetve a tájházak programjainak megvalósítására, továbbá a térség promóciójára és a programok kivitelezésére.

A Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet 2017-ben alakult azzal a céllal, hogy olyan ifjúsági tevékenységeket ösztönözzön, amelyek a magyar nyelv használatára buzdítanak a kultúra, az oktatás, a nevelés, a sport és egyéb rendezvények megszervezése terén. A múlt években számos eredményes programot szerveztek, és projektet valósítottak meg, amelyhez a jövőben állami támogatásra is tehetnek szert, mivel az országos Ifjúsági Hivatalnál elnyerték a külön státuszt, amelynek pénzügyi vonzata is van. Idén a szlovén kormány 50 000 eurós támogatást biztosít a szervezetnek, míg a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség költségvetésében 25 000 eurót különített el a MMISZ működésére. Az egyesület idén szám szerint 28 saját program megvalósítását tervezte be. Az MMÖNK Tanácsa a fiatalok program- és pénzügyi tervét támogatta. Varga Teodor elnökkel beszélgetünk a témáról.

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa elfogadta a közösség 2021-es évi költségvetését. A több mint 3 és fél millió eurós kiadási tételek tartalmazzák a csúcsszervezet éves működését és programjainak fedezetét, valamint a szlovén kormány részéről a nemzetiségi gazdaságfejlesztési alap támogatását és négy nagyobb projekt megvalósításának költségeit, amelyekre a magyar kormány biztosított finanszírozást: a radamosi korai fejlesztő központ kialakítását, a gyertyánosi fiókiskolánál a tornaterem felépítését, Hosszúfaluban a diákotthon és hosztel létrehozásához az ingatlanvásárlást és felújítást, valamint a turisták szállításának részére két kisvonat megvásárlását.

A koronavírus-járvány miatt sajnos idén is csak virtuálisan tudtuk ünnepelni a legnagyobb és legszebb magyar nemzeti ünnepet, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapját. Az epidémia miatt bevezetett megszorítások egyebek közt, a márciusi ifjak vívmányai közt is szereplő, egyik legfontosabb emberi jogot, a szabadságot is korlátozzák a vírus terjedésének visszaszorítása érdekében. Mivel az intézkedések a gyülekezést és a rendezvények megtartásának tilalmát is tartalmazzák, ezért az ünneplések nem engedélyezettek. A közösségi élet, az együttlét, az ünneplés az online világba szorult. A forradalom és szabadságharc 173. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezések is. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség egy megemlékező videót készített. A muravidéki magyar nemzeti közösség, valamint a községi magyar önkormányzatok vezetői a Szlovéniai Magyar Nagykövetséggel és a Lendvai Főkonzulátussal Hodostól Lendváig közösen koszorúzták meg az emlékhelyeket. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség március 15-e alkalmából megjelentette az „Együtt-létben” című kétnyelvű kiadványt.

Az 1997-ben létrehozott Kapornaki Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény volt az első ilyen jellegű kezdeményezés a nemzetiségileg vegyesen lakott vidékünkön, amely a 20. század eleji őrségi nagygazda családok mindennapjait tárja elénk a Skerlák-házban. A gyűjtemény tavaly nem kimondottan csak a koronavírus-járvány miatt volt zárva, hanem felújítási munkálatok miatt is. A 90 ezer eurós beruházás során az épület kívül és belül is megújult. Román Szilvia, a Hodos Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa elnökének elmondása szerint a gyűjtemény egy-két hét múlva újra látogatható lesz, amennyiben azt a járványhelyzet megengedi. Az elnökkel beszélgetünk mai nemzetiségi műsorunkban, nemcsak a kapornaki tájház felújításáról, hanem a koronavírus által meghiúsult programokról és emiatt a közösségi élet visszaszorításának következményeiről is.

A koronavírus-járvány kihirdetése a Szlovén RTV Magyar Műsorok Lendvai Stúdióinak munkájára is nagymértékben kihatott, hiszen a munkamenetet és a műsorrácsot teljes egészében a feje tetejére kellett állítani annak érdekében, hogy a hallgatóknak és a nézőknek anyanyelvükön szolgáltassunk friss információkat. A tavalyi év nehézségeiről és a megvalósított munkáról, valamint az idei év terveiről lesz szó mai adásunkban. A járvány az idei terveknek is valamennyire keresztbe tesz, de mindkét szerkesztőség arra törekszik, hogy a feladatoknak minél nagyobb mértékben eleget tegyen. A helyszíni közvetítések átmenetileg elodázva, a dokumentum-játékfilm forgatásának módja egyelőre kérdéses. A témáról a következő percekben Zver Ilonával, az RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettesével, Magyar Lovrić Mirjanával, a Lendvai TV-stúdió felelős szerkesztőjével és Végi Józseffel, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztőjével beszélgetünk.

Lendva Község, Szentgotthárd Város Önkormányzata, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és Magyarországon az Országos Szlovén Önkormányzat 2017 júliusában írt alá egyezményt a MURABA Európai Területi Társulás létrehozásáról. A négy partner a magyar és a szlovén nemzeti közösségek által vegyesen lakott területek együttműködése és fejlesztése érdekében tartós együttműködésre lépve hozta létre a társulást, melynek feladata együttműködési programok kidolgozása és megvalósítása a határtérségben, elsősorban uniós támogatások lehívásával. Papp Bálint igazgatóval, Orban Dušannal, a Közgyűlés elnökével és Kučan Mateja projektmenedzserrel beszélgetünk adásunkban.

A Szlovén Országgyűlés a héten rendkívüli ülésen tárgyalta és fogadta el a parlamenti választásokról szóló törvény módosítását, ami egyebek közt a nemzetiségi képviselők választási módjának szakaszaira vonatkozott. A nemzetiségi parlamenti képviselőket a jövőben nem a Borda rangsorolási módszer szerint választják a nemzetiségi választójoggal rendelkező polgárok, hanem az egykörös többségi választási rendszer szerint. Módosításra került az a cikkely is, amely a választásokon indulók jelöléséhez szükséges aláírások számát határozza meg. A nemzetiségi parlamenti képviselőjelöltnek a 30 választópolgári aláírás helyett ezentúl a nemzetiségi választólistán szereplők 1,5%-ának támogatására lesz szüksége.

1991 februárjától jelenik meg a Porabje. Magyarországon ez az egyetlen szlovén nyelvű hetilap, amely anyanyelven tájékoztatja a Rába-vidéken élő szlovéneket. Kezdetben kéthetenként látott napvilágot, jó ideje viszont már hetente. A nemzetiséget érintő kérdésekről, az aktuális politikai eseményekről számol be magyarországi vonatkozásban, de a Szlovéniában történtekről is, külön hangsúlyt fektetve a Rába-vidéki eseményekre. A lap felelős szerkesztőjével, Szukics Mariannal beszélgetünk.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet tevékenysége Csóti György igazgató és Berden Mario, a muravidéki jogsegély iroda felelőse szemszögéből nézve.

Elkezdődik a Magyarul a Muravidéken oktatási támogatások folyósítása. Beszélgetés Tóth Elizabetával, a Muravidéki Pedagógusok Egyesületének elnökével. 2021-ben népszámlálás lesz Szlovéniában. Göncz László történésszel és kutatóval, az Etnikai Kutatóintézet Lendvai Kutatócsoportjának munkatársával járjuk körül ennek a nemzetiségi közösségre vonatkozó fontosságát.

Az MNMI, az MNTI, valamint a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiójának a szlovén kormány által biztosított külön támogatási összegből tervezett programjai és projektjei.

25 éves a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Beszélgetés Vida Törnar Judittal, a közösség jelenlegi elnökével.

25 éves a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Beszélgetés Horváth Ferenccel, a közösség egykori elnökével.

2020-as évértékelő beszélgetés Horváth Ferenccel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével.

25 éves a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Beszélgetés Halász Albert egykori elnökkel.

25 éves a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Beszélgetés Cár Józseffel, a közösség első elnökével.

Az MMÖNK Tanácsának üléséről, illetve a közösség 2021-es költségvetéséről. Az Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal tevékenységéről az emberi jogok világnapja kapcsán.

A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.

A Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet (MMISZ) elnyerte a közhasznú civil szervezet státuszt. Varga Teodor elnökkel beszélgetünk ennek fontosságáról.

A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja keretében újabb promóciós anyagok jelentek meg. Radamosban megkezdődtek a Korai Fejlesztő Központ építésének munkálatai.

Lendva méltán híres a nemzetek békés együttéléséről, a toleráns, multikulturális klímáról. Ebben a közegben talált táptalajra a helybeli horvátság kulturális egyesülete is. A Pomurje Horvát Kultúregyesület idén már 15 éve gazdagítja Lendva művelődési és közéletét. A több mint 150 taggal büszkélkedő egyesület 15 évéről Đanino Kutnjak elnökkel és Grozdana Kasaš egyesületi taggal beszélgetünk az eheti Kisebbségben című műsorunkban, amelyben a magyar kormány adománycsomagjáról is szólunk.

A községeknek járó magasabb átalány miatt további források állnak a kétnyelvű területek községeinek rendelkezésére. A kormány döntése alapján az önkormányzati nemzeti közösségek az állami költségvetésből kapott támogatás legfeljebb 30%-át a működésükhöz és programjaik megvalósításához szükséges ingó és ingatlan vagyonuk karbantartására fordíthatják. Röviden a Muravidéki Magyar Értéktár Bizottság tevékenységéről.

Eredményesnek minősíthető a Magyarul a Muravidéken támogatási program. Beszélgetés Tóth Elizabetával, a Muravidéki Pedagógusok Egyesületének elnökével. Dobronakon befejeződött a Kézművességek háza melletti pajta építése. Varga Edit nemzetiségi közösségi elnököt kérdeztük.

A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.

A MMÖNK gondozásában jelent meg a „Gyere velem a Muravidékre!” című gyermekkiadvány. Aradon megemlékezést tartottak a 13 vértanú kivégzésének 170. évfordulója tiszteletére.

A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.

Pozsonec Mária nemzetiségi politikusra emlékezünk. Dobronakon letették a Kézművességek Háza alapkövét.