Októberben ismét összeült a HEKTÁR Nagyágyúk podcast csapata: Gribek Dániel műsorvezető, Berend Ferenc no-till gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cegcsoport vezetője, és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. A téma ezúttal az AKG, az agrárpályázatok és az aflatoxin helyzet volt. Miért nem biztos abban Csepregi Attila, hogy belép az AKG programba? Mit tart felelősnek az aflatoxin fertőzés magas kockázatában? Csökkentheti azt a szántás és a hibridválasztás? Milyen kérdései vannak a no-till AKG kapcsán hazánk legtapasztaltabb no-till gazdálkodójának, Berend Ferinek? Valóban előveszi az ekét egy béreltföldjén? És tényleg elindul egy agrárpályázaton? Mióta kísérleteznek az aflatoxinnal Lajos Misiék, és miért tartja problémásnak, hogy a precíziós pályázatban nem vagy csak részben támogatható a traktorvásárlás? Milyen fenntartásai vannak a no-till AKG-val kapcsolatban? Megérkezett tehát a legfrissebb HEKTÁR Nagyágyúk! TARTALOM: 0:00 - 2:58 - Bevezető, vlogajánló 2:59 - 1:05:00 - AKG, no-till AKG 1:05:01 - 1:34:29 - Milyen pályázatokban vesznek részt a Nagyágyúk? 1:34:30 - 2:28:23 - Aflatoxin a kukoricában

Mit kell tudni a választható no-till és strip-till, vagyis sávművelés vállalásról a 2025-ben induló AKG program talajmegújító gazdálkodás gyakorlatában? Milyen nagyságrendű összegekkel számolhatnak az ÖKO támogatásban gondolkodó biogazdálkodók? Hogyan lehet értékelni a 2024-es aszályos nyarat és tavaszt a napokban levonuló árvíz utáni időszakban? És mikorra várható például a precíziós pályázat az öntözési támogatás, a fiatal gazda támogatás vagy az erdészeti géptámogatás? A HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető Dr. Feldman Zsolttal, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárával beszélget. A téma ezúttal érintőlegesen a hazai vízgazdálkodás helyzete és jövője, részletesebben pedig az ÖKO és az AKG támogatások részletei, valamint a különböző pályázatok megjelenése - a precíziós pályázat, az öntözési pályázat, a fiatal gazda pályázat, a nem termelő beruházások finanszírozása. A vízgazdálkodásos blokkban szó esik az aszályról, a Homokhátság problémájáról, az árvíz közbeni vízmegtartásról, a Tisza és mellékfolyóinak vízhozamáról, de a Csongrádi-vízlépcsőről is.Az ÖKO és az AKG támogatás kapcsán sok szó esik az 5 éves programok céljairól, újdonságairól. Különösen az AKG talajmegújító gyakorlatáról, ami egy merőben más szemlélet, mint amit korábban megszokhattunk. De hogyan illeszkedik ez az AÖP forgatásnélküli gyakorlatához, és mennyi pénzt lehet keresni a no-till és a strip-till, vagyis sávművelés gyakorlatával? Lesz-e glifozáttilalom ezekben a programokban?A beszélgetés utolsó részében kiderül, hogy lehet-e majd traktort vásárolni a precíziós pályázatban, és az is, hogy azt mikor írják ki. De szó esik a kisgazdaságok és a nagyok közötti különbségről is. TARTALOM: 0:00 - 3:25 - Bevezetés, vlogajánló 3:26 - 30:24 - Vízgazdálkodás, aszály, árvíz, vízügyi kérdések, vízlépcső 30:25 - 36:39 - ÖKO támogatás 36:40 - 1:09:00 - AKG, talajmegújító gazdálkodás vállalás 1:09:01 - 1:17:25 - Már kiírt agrárpályázatok 1:17:26 - 1:22:52 - Nem termelő beruházások pályázat 1:22:53 - 1:30:38 - Precíziós, digitális átállást segítő pályázat 1:30:38 - 1:32:16 - Néhány gondolat a kertészeti és erdészeti géptámogatásról 1:32:17 - 1:34:54 - Elköszönés, podcastzárás

Milyen kihívásokkal néz szembe egy 1000 hektáros és egy 170 hektáros gazdaság? Hogyan lehet jobban gazdálkodni a Nyugat-Magyarországon is egyre kevesebb nedvességgel? Mi a jövője a magyar állattenyésztésnek akár kicsiben, egy extenzívebb marhatartás, akár nagyban egy sertéstelep vagy egy tejelő állomány esetében? Miért fontos az előre menekülés, és erre milyen lehetősége van a Bischof családi gazdaságnak és a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nek? A HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában a kicsik és a nagyok kihívásaival, problémáival és jövőjével foglalkozunk. Bischof András egy 170 hektáros családi gazdaságban dolgozik rokonaival, míg Bóna Szabolcs az 1000 hektáron növénytermesztést végző, sertéstenyésztéssel és tejelő marhákkal foglalkozó Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója. A műsorban számos téma felvetődik. Egyrészt a no-till felé vezető út, a talajkímélő gazdálkodás lehetősége egy nagy és egy kis gazdaságban. Bóna Szabolcsék már az ekét az eladták, Bischof András viszont még szánt, és anyagi oldalról nem látja, mikor tud átállni direktvetésre vagy minimum művelésre. Amíg Rábapordányban tudnak a direktvetés, a sávművelés és a sekély művelés között válogatni az időjárásnak köszönhetően, addig az Őrségben 170 hektáron sokkal nehezebb a helyzet a mérethatékonyság miatt. A HEKTÁR podcastban ezúttal is foglalkozunk az állattenyésztéssel, így annak megítélésével is. Gribek Dániel és vendégei foglalkoznak az állatjóléttel, az állategészségüggyel, de az szakember-hiánnyal is. Bischof András, őrségi családi gazdálkodó, növényorvos, Felsőjánosfáról aki nagyjából 170 hektáron gazdálkodik, és néhány tucat húsmarhát tart, amelyek húsát helyben próbálja értékesíteni minél rövidebb ellátási lánc igénybe vételével. Számos kísérletet állított és állít be a legkülönbözőbb kultúrák fajtáival, de a növényvédelemben sem bízza a döntéseit a véletlenre. Bár figyeli, és próbálkozásai is vannak a regeneratív gazdálkodással kapcsolatban, még számos területén szánt is. Bóna Szabolcs neve valószínűleg nem ismeretlen, számos podcastban hallhattátok már, én nagyjából egy éve találkoztam vele először, amikor a Planet Expo-n műsorvezetőként egy olyan beszélgetésen vehettem részt, amiben ő is fő szerepet játszott. Mintegy 1000 hektáron zajlik náluk növénytermesztés, főként takarmányelőállítás a sertés és tejelő marha állományuknak. Modern állattartó telepeiken rendkívül magas fokú a higiénia és az állatjólét. A szántással már régen felhagytak, az ekéjüket eladták, takarónövényeznek, min-till technológiát alkalmaznak, és bár a no-till irányába tartanak, nem biztos, hogy a takarmány-betakarítás káros hatásai miatt oda eljutnak. Részesei egy karbonprogramnak, és egy napelem farm is diverzifikálja a tevékenységüket. TARTALOM: 0:00 - 9:00 - Bevezető, vlogajánló, bemutatkozás, talaj 9:01 - 17:27 - Helyzetkép, aszály, termésvárakozások 17:28 - 38:13 - Szántással vagy szántás nélkül? Miért tart Bischof András a direktvetőgép vásárlásától? 38:14 - 46:55 - Karbonkredit, karbonprogram tapasztalatok 46:56 - - 1:00:05: - Agrártámogatások és a talajvédelem kapcsolata 1:00:06 - 1:34:29 - Állatjólét, húsevés és vegánság, agrármarketing 1:34:30 - 1:43:22 - Állategészségügy, antibiotikum-felhasználás 1:43:23 - 1:58:17 - Munkaerőhiány az Őrségben és a Rába mentén 1:58:18 - 2:20:52 - Terménydiverzifikáció, bevételszerzés és a magyar mezőgazdaság jövője 2:20:53 - 2:24:22 - Elköszönés, befejezés, podcastzárás

A HEKTÁR Nagyágyúk podcast ötödik adásában ismét összeült Berend Ferenc not-ill gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. De miről is beszélget állandó vendégeivel Gribek Dániel műsorvezető? Többek között az idei batakarítási tapasztalatokról, a hőség okozta aggodalmakról kukoricában, a tarló kezeléséről. De foglalkoznak a repce lisztharmat fertőzésével, a búzák fuzáriumos betegségével is direktvetett táblákon, illetve felvetődik a bio és a konvencionális termelés jelentősége, előbbi kritikája is. Sőt, az is, hogy vajon mire elég a hektáronkénti 50-100 ezer forintnyi nyereség egy-egy kultúrában....

Mi a helyzet a nyikorgó mezőgazdasági géppiacon? Érdemes ilyenkor bármiféle gépberuházásban gondolkodni? Hogyan térülhetnek ezek a döntések? A jelenleg nehéz gazdasági helyzetben van-e értelme például logisztikai eszközöket, adott esetben átrakókocsit vásárolni, hogy érezhetően csökkenjenek a költségek? És egyáltalán tudnak-e annyira mérséklődni ezek költségek, hogy visszahozzák egy pótkocsik árát? Főleg ilyen kamatkörnyezet mellett? Gribek Dániel műsorvezető ezúttal is egy rendkívül aktuális témát hozott a HEKTÁR Plusz podcastban, ami ezúttal a Fliegl támogatásával készül: Mezőgazdasági logisztikai beruházások - avagy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. A HEKTÁR Plusz podcastban ezúttal Ackermann Tamás, a Fliegl Abda Kft. cégvezetője és Béres Attila, a Gépközvetítő Kft. ügyvezetője, közgazdász.

Miért nem nő a szója vetésterülete nagy mértékben és stabilan? Megfelelő-e ehhez egyáltalán a magyarországi klíma? Mennyire lehet jövedelmező a növény akár a hagyományos kultúrákkal szemben? Lehet-e ultrasekély műveléssel termeszteni, és mit mondanak azok a termelők, akik a szója mellett döntöttek? Hogyan oldható meg a gyomirtás, mire kell figyelni a vetésnél, mennyi tápanyagra van szükség, és miért a feketeöveseknek ajánlott a másodvetés? Gabona vagy kapás sortáv ajánlott? A HEKTÁR Szakmázó podcast újabb adásában a szója termesztéstechnológiát vizsgáljuk meg A-tól Z-ig, méghozzá a fajtaválasztástól a magágykészítésen, vetésen, gyomirtáson, tápanyag-utánpótláson át a betakarításig, és a termény eladásáig. De miért árvagyerek a szója, ami senkinek sem kell? Gribek Dániel agrárújságíró vendégei: - Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft. - Kőrösi Tibor, fejlesztési vezető, Karintia Kft., - Dr. Borsiczky István, ügyvezető, Tomelilla Kft. Telefonon becsatolatkozik: Bóna Szabolcs, igazgató, Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., Rábapordány Széplaki Tamás, ügyvezető, Ethofer Kft., Pereszteg Legfrissebb HEKTÁR Szakmázó podcastunkban kevés dolog nem hangzik el a szójáról, hiszen két termelő is elmondja, hogy miként és miért foglalkozik a szójával. Szakértő vendégeinkkel vesszük át a szója termesztéstechnológia teljes sorát. Szó esik majd a mechanikai gyomirtásról, ami az egyik legfontosabb eleme a szója termesztésének, azon belül a mechnikai gyomirtási megoldásokról. De a magágykészítés fontosságáról, a no-till művelésben rejlő lehetőségekről szintén. Lesz némi kitekintés a nyugati országok irányába is, és az is kiderül, hogy mikor milyen sortáv ajánlott akár egy kezdő szójás számára is. A legfontosabb kérdés pedig talán az, hogy mennyire jövedelmező a szója. TARTALOM: 0:00 - 4:16 - Bevezető, podcastajánló, vendégek bemutatása 4:17 - 11:25 - Miért nem nő a szója vetésterülete, ha annyira jó növény? 11:26 - 16:17 - Szójatermesztés az Alföldön és aszályban 16:18 - 23:38 - Gazdavélemény I. - Bóna Szabolcs, Rábapordány 23:39 - 29:05 - Gazdavélemény II. - Széplaki Tamás, Pereszteg 29:06 - 36:28 - Szója fajtaválasztás 36:29 - 47:08 - Magágykészítés, talajelőkészítés, alapművelés és no-till 47:09 - 48:57 - Vontatott kelés, visszafogott vetőmag 48:58 - 1:21:01 - A szója vetése - sortáv, tőszám, vetési mélység, vetőgép, másodvetés 1:21:02 - 1:36:27 - A szója tápanyag-utánpótlása - nitrogéntől molibdénig 1:36:28 - 1:41:46 - Gyomirtás, növényvédelem 1:41:46 - 1:43:35 - Vadkár és a szója 1:43:36 - 1:46:50 - A szója betakarítása 1:46:51 - 1:55:58 - A szója jövedelmezősége és piaca 1:55:59 - 2:03:15 - Összefoglalás, főbb üzenetek 2:03:16 - 2:05:40 - Elköszönés, podcastzárás

Mit várnak a 2024-es szezontól a HEKTÁR Nagyágyúi? Mi a helyzet a határban, és mi lesz a tavaszi vetésekkel? Hogyan oldják meg a vadkár-vitákat, ha van ilyenük egyáltalán? És milyen apokaliptikus jövő vár ránk, ha már nem lesz talaj? Milyen tapasztalatok vannak a nitrogén-utánpótlással kapcsolatban? A HEKTÁR NAGYÁGYÚK podcast legfrissebb adásában talán a szokásosnál is komolyabb témák kerülnek a felszínre, köztük egy rémisztő jövőkép, ami nem biztos, hogy elkerülhető. Emellett a vadkár kérdését is rendkívül őszintén járjuk körbe, és komoly tapasztalatok hangoznak el a nitrogéndózisok kapcsán. Gribek Dániel műsorvezető ezúttal is állandó vendégeivel beszélget: Berend Ferenc somogy vármegyei regeneratív no-till gazdálkodó Csepregi Attila, növényvédelmi szakmérnök és precíziós mérnök, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője Ha még nem tettétek meg, iratkozzatok fel a Hektár felületeire Youtube-on, Spotify-on, Google és Apple podcaston, valamint Deezeren. De kövessetek Facebookon, Instán, TikTokon, és iratkozzatok fel hírleveleünkre a www.hektarpodcast.hu oldalon.

Hogyan érdemes nekikezdeni a no-till technológiának a Homokhátságban vagy éppen a kötött földjeiről híres Békésben? Van-e egyáltalán lehetőség, és milyen kiegészítő technológiákkal érdemes még foglalkozni? Milyen takarónövény fajok váltak be, és hogyan kell tápanyagot pótolni? Gribek Dani a HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatában arra keresi a választ, hogy működhetnek-e a talajvédelmi agrotechnológiák homokon és  kötött talajon, tehát a két véglet esetében. Ezért két olyan termelőt hívott el a stúdióba, akik az Alföldön ezen a két, kifejezetten nehéz terepen próbálnak minél eredményesebben gazdálkodni úgy, hogy közben a talajaikkal is törődnek. Szinte betonnal kell megküzdenie Gyomaendrőd térségében Kis Edének, aki 70-es kötöttségű földeken próbál direktvetést és sávművelést kombinálni mintegy 260 hektáron. Kisebb területen ugyan, de 40 hektáron indult el a regeneratív úton Szabó Zoltán, aki Kiskunmajsa vidékén homokban próbál talajt javítani, direktben vetni, takarónövényezni. De vajon nem szélmalom harc ez? A legfrissebb HEKTÁR podcastból kiderül!

Mit hozott a 2023-as esztendő növényvédelmi szempontból? Miért volt változatos a kukoricamoly- és gyapottok-bagolylepke-fertőzés az országban, és mi volt jellemző a kukorica, illetve a kalászosok gyomirtására? Milyen újdonságokkal és jól bevált megoldásokkal segíti a termelőket a FMC? Mit ajánlanak a forgatásnélküli talajműveléssel AÖP-ző termelőknek? Az FMC-től nemrég meghívást kaptunk az évindító szakmai beszélgetésükre, ahol Gribek Dániel agrárújságíró bepillantást nyert az évértékelőkbe, szakmai társalgásokba és jövőbetekintésekbe. A meghívás Farkas Ádámtól, az FMC-Agro Hungary Kft. Marketing & Portfolio Managerétől érkezett, a helyszínen ő fogadta a HEKTÁR stábját, akik széleskörű növényvédelmi tapasztalattal távoztak.

A HEKTÁR Nagyágyúk harmadik adásában, ami egyben az első évad utolsó része, számos érdekes témával foglalkozik Berend Ferenc no-till gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. Komoly vita alakult ki a termelők között a mezei pocok és a güzüegér gradációja kapcsán. Csepregi Attila szerint a rágcsálók ellen a legjobb megoldás a szántás, ezzel azonban sem Lajos Mihály, sem Berend Ferenc nem értett egyet. A témát természetesen nem zártuk le, egészen biztosan visszatérünk még a véleménykülönbséghez, és biztosan előkerül még az eke, a tárcsa, a grúber és a direktvetés koncepciója. A műsor során egyébként Berend Ferenc több pontban is rávilágított a no-till technológiát kísérő prekoncepciókra, amelyeket a gyakorlatban cáfolni tudott. A nyomvonalak, a szakaszos legeltetés és számon más téme felvetődött Csepregi Attila érdeklődésére. Lajos Mihály komoly kritikát fogalmazott meg a precíziós gazdálkodás irányába, utalva arra, hogy sok esetben nem áll megfelelő adat a technológiák mögött. Csepregi Attila nagyrészt egyet is értett a szakemberrel, hozzátéve, hogy a "precíziós gazdálkodás nagy svédasztaláról" mindenkinek meg kell találnia a számára megtérülő megoldásokat. A megszokott virtuális határszemle ezúttal elmaradt, de február közepén pótolják a Nagyágyúk!

Valóban bűn szántani? És ha igen, akkor mit lehet és mit kell csinálni helyette? Egyáltalán mi az a talaj, és mennyire ismeri gazdálkodásának alapját egy termelő? Sőt, kell-e egyáltalán ismernie, és ha igen, akkor milyen mélyrehatóan? Gribek Dani és a HEKTÁR mezőgazdasági podcast MAGÁGY beszélgetéssorozatának vendége ezúttal a hazai agrárvilág legismertebb talajtanosa, akinek szavait a talajszelvényben állva csak úgy isszák a gazdálkodók, Dr. Dobos Endre a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének egyetemi tanára. Sok apropója van a szakmai beszélgetésnek, ami során szó esik majd többek között az Év Talajáról, a talajtani képzések gyakorlati oldaláról, és Talajok Világnapjáról, amit december 5-én tartanak. Mi az a humusz, és miben más mint a talaj szervesanyag-tartalma? Miért fontos, hogy minél több táplálékot kapjanak a talajok? Mi a véleménye egy talajtanosnak a no-till és a szántás technológiájáról? Mit kap az a gazdálkodó, aki csatlakozik a Magyra Talajtani Társasághoz, amit egyre több agrárvállalat támogat? Miért fontos az Extrém Talajtani Tábor vagy egyéb társadalmi kezdeményezések? Többek között ezekre is választ adunk! TARTALOM: 0:00 - 2:14 - Bevezető, köszöntő 2:15 - 8:52 - Talajtani szempontból be kellene tiltani a szántást 8:53 - 14:10 - Mi is az a talaj? 14:11 - 29:16 - Szervesanyag és humusz - Mi a különbség? Mennyi ideig tart felépíteni humusztartalmat? 29:17 - 33:21 - Talajművelés és klímaváltozás 33:22 - 39:45 - A magyarországi talajok és azok állapota - Heterogén talajok 39:46 - 42:01 - Van Dr. Dobos Endre kedvenc talajtípusa, talajszelvénye? 42:02 - 53:28 - Milyen mélyen kell a talajukat ismernie a gazdáknak? Hogyan ismerhetik meg? Miért fontos a talajszelvény? 53:29 - 1:06:23 - Precíziós talajtérképezési szakmérnöki képzés 1:06:24 - 1:18:54 - A Talaj Világnapja és a magyar talajtan elmúlt évei 1:18:55 - 1:22:37 - Az Év Talaja 1:22:38 - 1:28:30 - Extrém Talajtani Tábor a jövő talajtanosaiért 1:28:31 - 1:41:09 - A Magyar Talajtani társaság gazdálkodó szempontból 1:41:10 - 1:48:03 - A no-till technológia talajtanos szemmel 1:48:04 - 1:53:48 - Dobos Endre tippjei gazdálkodóknak 1:53:49 - 1:56:18 - Elköszönés, műsorzárás

Tényleg államilag kellene betiltani a szántást? De mi lenne utána? És hol tart a talajmegújító, vízmegőrző agrotechnológiák kutatása és oktatása a Magyar Agrár- é Élettudományi Egyetemen? Hogyan lehet szemléletet váltani a hazai mezőgazdaságban, amikor a fiatal szakemberek 2023-ban is szántóversenyen vesznek részt, a szakmai újságok, honlapok pedig változtatás nélkül hoznak le olyan PR-cikkeket, amiben azt olvashatjuk, hogy forgatni márpedig kell? Gribek Dániel műsorvezető vendége a HEKTÁR mezőgazdaságai podcast Magágy beszélgetéssorozatában ezúttal Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

Egyre többször halljuk, hogy kisgazdaságok jövője veszélybe került, a néhány 10, néhány 100 hektáros termelők a létükért küzdenek. De hogyan lehet fennmaradni ebben a nehéz gazdasági, világpiaci és globalizálódó világban? Ha a bölcsek kövét nem is adjuk át, de a HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában többek között erre keressük a választ vengédeimmel. A HEKTÁR legújabb mezőgazdasági podcastjában Gribek Dániel műsorvezető egy biós és egy regeneratív szemléletű vendéggel beszélget a gazdapék fogalomról, annak gyakorlatáról, a hagyományos mellett az alternatív kalászosokról, mint például a kamut vagy az alakor, de talajvédelemről, társnövény-termesztésről, napraforgó-fektetésről, és a regeneratív állattartásról is. Vendégek: Nobilis Ágoston a Csoroszlya Farmtól, aki 2015 óta foglalkozik biotermesztéssel a mintegy 300 hektáros szári gazdaságukban, a Vértes lábánál. Célul tűzték ki, hogy a természettel összhangban olyan minőségben termeljenek, hogy annak a talajban élő mikrobáktól kezdve, a növényeken át a fogyasztókig mindenki a nyertese lehessen. Szántóföldi növénytermesztés mellett gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak, sőt, ugye a termények feldolgozásával is. Szabó Attila a Kukutyin Műhelytől, akinek a 2015-ös év hasonló változást hozott az életében is, hiszen ő és testvére, Csaba ekkor indult el hivatalos a biogazdálkodás útján. A Kukutyin Műhely néven ismertté vált gazdaság szintén rendelkezik saját malommal, és az évek során egyre komolyabban elindultak a regeneratív, talajmegújító mezőgazdaság irányába. Szabó Attila a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Ferencszálláson, a Maros hordalékkúpján 3 hektáron vették át a családi gazdaságot, ma már kb. 50 területen gazdálkodnak.

Új résszel jelentkezik a HEKTÁR Nagyágyúk podcast, amiben negyedévente Berend Ferenc Somogy vármegyei regeneratív gazdálkodó, Csepregi Attila agrármérnök, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport elnöke, valamint Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője mondja el véleményét az agrárium aktualitásairól, problémáiról, nehézségeiről. A második adásban szó esik többek között a vártnál szerényebb árpa és búza eredményekről, de a vetőmagok rossz minőségéről, valamint a kisgazdaságok jövőjéről, a precíziós gazdálkodás létjogosultságáról, talajvédelemről és terményárakról. TARTALOM: 0:00 - 3:50 - Bevezető, köszöntés, témafelvezetés 3:50 - 18:24 - Kalászosok betakarítása - Virtuális határszemle 18:25 - 41:08 - Miért lett gyenge a kalászosok mennyisége és minősége? 41:09 - 56:54 - Mi várható a napraforgóban és a kukoricában? 56:55 - 1:14:37 - Probléma van a vetőmag-minőséggel? 1:14:38 - 1:19:06 - A precíziós gazdálkodás életszerűségéről I. 1:19:06 - 1:22:01 - AÖP és területalapú támogatások tapasztalatai 1:22:01 - 1:32:46 - Talajvédelem és pólusváltás 1:32:47 - 1:40:25 - Költségcsökkentés a megoldás? - I. rész 1:40:26 - 1:47:16 - A precíziós gazdálkodás életszerűségéről II. 1:47:17 - 1:56:49 - Költségcsökkentés a megoldás? - II. rész 1:56:50 - 2:05:32 - Van jövője a kisgazdaságoknak? 2:05:33 - 2:16:58 - Kövécs Róbert kérdése: Csepregi Attila őszi búza technológiája 2:16:58 - 2:19:36 - Amit jövőre máshogyan csinálna Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály... 2:19:37 - 2:21:23 - Elköszönés, a műsor zárása

Hogyan meszezzünk költséghatékonyan, a termelés eredményességét javítva? Miért érdemes alkalmazni a módszert szántásban, strip-till és no-till esetében, és milyen módon kell elvégezni? Hogyan csökkenthető az aszálykár meszezéssel? Magyarországon több mint 2 millió hektáron találhatunk savanyú talajokat. Miért baj ez? Mit okoz a savanyú talaj? Milyen hatással van a tápanyagok felvételére, a mikroorganizmusok életére vagy éppen a nitrogénkötő baktériumok tevékenységére? A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Calmit Magyarország támogatásával készül. A HEKTÁR PLUSZ műsorsorozat alapvetően a partnereink felkérésére készül, ugyanakkor nagyon odafigyelünk, hogy szakmai szempontból értékes beszélgetéseket vegyünk fel, amelyek tényleg segítenek nektek a gazdálkodásban. Gribek Dániel vendége ezúttal: Johannes Kamptner termékfejlesztő szaktanácsadó, Calmit Agrar Berecz Sándor mezőgazdasági divízióvezető, Calmit Agrar

Velünk gazdákodnak, hozzájárulnak a talajaink egészséges működéséhez. Észrevehetetlenül növelik a hozamunkat, a termésbiztonságunkat, mégis szinte tudomást sem veszünk róluk. Ahogy a beporzók munkája szinte létkérdés a talaj felett, rájuk hasonló felelősség hárul a talaj mélyén. A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatának ezen adása a gilisztákkal, azok életmódjával, és a mezőgazdaságban betöltött szerepükkel foglalkozik. Milyen fajok vannak hazánkban, és hogyan élnek? Mit csinálnak télen vagy a nyári aszályban? Hogyan szaporodnak, és mit tehetünk azért, hogy minél többen éljenek a talajainkban? Miért kellene a gazdálkodóknak többet foglalkozniuk ezekkel az állatokkal? És milyen agrotechnológiával érhető el az állományuk növekedése?   Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal: - Dr. Simon Barbara, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense, méghozzá a Talajtani Tanszékről, akinek egyik kutatási területe a földigiliszták és a mezőgazdaság kapcsolata. - Bakocs Marcell növényvédelmi szakmérnök, agronómus, az Ásóval a határban blog szerzője, aki kívülállóként, a Műszaki Egyetemről csöppent bele a mezőgazdaságba. Az angliai, Groundswelli regeneratív kiállításon látottak ragadták magával, és azóta ezen az úton próbál előrébb jutni. - Dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kutatója, kertészeti csoportvezetője. Kiemelten foglalkozott, illetve foglalkozik többek között a pókok, fonálférgek és atkák mezőgazdasági szerepével, a mezővédő erdősávok és a szerves talajtakarás növényvédelmi vonatkozásaival is. Tartalom: 0:00 - 8:28 - Beveztő, vendégek bemutatása, témafelvezetés 8:29 - 12:37 - Milyen gilisztafajok élnek Magyarországon? 12:38 - 16:46 - Giliszták egyedszáma a talajban 16:47 - 18:07 - Mi történik a gilisztákkal télen vagy nagy aszályban? 18:08 - 22:36 - Mikor a legaktívabbak a giliszták? 22:37 - 24:40 - Giliszták mint talajkártevők? 24:41 - 28:35 - Milyen sebességgel terjedhetnek a giliszták? 28:36 - 34:18 - A növényvédő szerek hatása a gilisztákra 34:19 - 39:39 - A bio vagy a regeneratív gazdálkodás jobb a gilisztáknak? 39:40 - 46:10 - Szántás hatása a gilisztákra 46:11 - 50:50 - A szerves trágya és a giliszták 50:51 - 53:30 - Forgatásnélküli és sekélyművelés hatása a gilisztákra 53:31 - 1:00:23 - Hogyan kíméli a gazdálkodás során a gilisztákat Bakocs Marcell? 1:00:24 - 1:02:23 - Lazítózás hatása a gilisztákra 1:02:24 - 1:05:06 - Eketalp- és tárcsatalp-rétegek giliszta-szemmel 1:05:07 - 1:06:52 - Gazda-megfigyelés: traktornyomban aktívabbak a giliszták? 1:06:53 - 1:12:43 - A giliszták hatása a növények egészségére 1:12:44 - 1:17:48 - Összefoglaló - Miért kell vigyázni a gilisztákra, és hogyan? 1:17:49 - 1:18:54 - Zárszó, a vendégek üzenete 1:18:55 - 1:21:09 - Az adás lezárása

Miben kellene változtatni, hogy nagyobb legyen a magyar agrárium jövedelem-biztonsága? Mire figyelmeztet az ukrán gabona története, és van-e szándék, pénz és szaktudás a talajjavításra? Gribek Dániel műsorvezetőtöbbek között ezekről a kérdésekről beszélget a HEKTÁR Plusz első, VulcanAgro támogatásával készült adásában Vázsonyi Lászlóval, a cég fejlesztőmérnökével, akit nem sokkal egy gyulatanyai szántóföldi rendezvény után faggatott.

Valódi megoldást jelenthetnek az elektromos, akkumulátoros traktorok? Mi a helyzet a szarvasmarhák metánkibocsátásával? Mit kellene tennie a gazdálkodóknak, hogy fenntarthatóbbá váljon a mezőgazdaság? Jön a GreenDeal, de vajon lesz eredménye? És mi a helyzet a mikroműanyagokkal a talajban? Ürge-Vorsatz Diána fizikussal, a CEU klímakutatójával beszélgetek.

Hallottál már a szakaszos legeltetésről? Ha nem, akkor a jövőben vélhetően fogsz - gyepen és szántóföldön egyaránt. De gyakorlatban mit is jelent mindez, és miért fontos az állattartás a talajok védelmében, és miért is éri meg a pénztárcának? A vendégek személye önmagában is biztosíték arra, hogy az egyik kulcsmomentum a szántóföldi legeltetés, szántóföldi szakaszos legeltetés lesz. De vajon erre lehetőséget ad-e a jogszabály és a támogatási rendszer? Mennyi állatot érdemes tartani egy adott területen, és meddig legeltessünk egy szakaszt? Milyen előnyei vannak a módszernek gyepen és szántón? Mi a helyzet a takarónövényekkel? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Lengyel Zoltán, a legeltetés nagymestere, aki programozóból lett gazdálkodó, és 2013 óta irányítja, építgeti a Hortobágyon, Polgár határában regeneratív alapokon működő Táncoskertet. Mellette helyet kapott a stúdióban Tiszaszentimréről Bekecs Mátyás, akinek neve egyre többször kerül elő a témában - nem véletlenül, hiszen nagy lendülettel vágott bele a regeneratív gazdálkodásba, ami szerinte állattartásra alapozva lehet sikeres. Végül, de nem utolsó sorban Berend Ferenc somogyi no-till gazdálkodó, a Highlights of Hungary mentordíjasa. Rajtuk kívül a műsor felében becsatlakozik Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Kft. ügyvezetője, aki a takarónövények legeltetéséről osztja meg tapasztalatait. TARTALOM: 0:00 - 9:40 - Bevezető, köszöntő, vendégek bemutatása 4:28 - 9:45 - Mi is az a szakaszos legeltetés 9:46 - 14:15 -  Miért és hogyan kezdte a szakaszos legeltetést Berend Ferenc? 14:16 - 19:51 - A vetésforgóba illesztett legeltetés és a talajmegújítás (Kökény Attila) 19:52  - 24:15 - Hogyan kezdte a szakaszos legeltetést Bekecs Mátyás? 24:16 - 27:43 - Tanácsok a szakaszos legeltetés elindításához 27:44 - 39:33 - A legeltetés a bürokrácia - Mozsi Major 39:34 - 49:10 - Lehet-e szántóföldön legeltetni, és az AÖP-be bevonható-e a szántóföldi szakaszos legeltetés? (Madarázs István) 49:11 - 52:19 - Jogszabályokról továbbra is... 52:20 - 57:05 - Szárnyasok szakaszos legeltetése (Remény Farm) 57:06 - 1:06:10 - Lovak szakaszos legeltetése a Dedes projektben (Szunyogh András) 1:06:11 - 1:18:41 - A szakaszok kialakítása, a legeltetés hossza 1:18:42 - 1:23:05 - Milyen a jó villanypásztor? (Cont-Eco Kft., Vargyas Csaba) 1:23:06 - 1:31:25 - Takarónövény-keverék és zöldítő növényfajok szakaszos legeltetéshez 1:31:26 - 1:36:08 - Takarónövények legeltetésének tapasztalatai Vas vármegyében (Kovács Dániel) 1:36:09 - 1:40:26 - A takarónövények vetésének ideje 1:40:27 - 1:45:09 - Mennyire lehet takarónövényes legeltetésre alapozni állattartást 1:45:10 - 1:49:12 - Munkaszervezés - szántó és állat 1:49:13 - 1:54:39 - Takarónövényes szakaszos legeltetés tapasztalatok Amerikából (Dale Strickler) 1:54:40 - 1:57:30 - Sertés- és egyéb állatfajok szakaszos legeltetése 1:57:31 - 2:02:41 - Karbonkreditek, karbonbevételek, szénmegkötés és szakaszos legeltetés 2:02:42 - 2:04:37 - Néhány környezetvédelmi felvetés 2:04:38 - Zárszó, összefoglaló, üzenet a gazdatársaknak

A zöldeknek kevés, a gazdáknak túl sok. Talán így lehetne a legegyszerűbben felvázolni az agrártámogatásokhoz kötődő környezetvédelmi, fenntarthatósági elemeket, szabályokat, lehetőségeket. De mi is az a zöld felépítmény? Hosszútávon mi lehet a GreenDeal célja, és hogyan tudja egy Közös Agrárpolitika a korábbinál jobban összehangolni a természetvédelmet és a jövedelmező, mezőgazdasági termelést? Miért tiltja az AÖP forgatás nélküli talajművelése a glifozátot? Strip-tillel, vagyis sávműveléssel szerezhetünk 2 pontot? Miért kaukktojás a karbamid-hazsnálat fenntarthatóbbá tétele? Lehet visszaélés tömeges számlavásárlással? Hogyan javíthatja a jövedelmezőséget extrém módon egy mezővédő erdősáv? Mi a magyar zöld felépítmény legnagyobb erőssége? Mi is az a zöld tanácsadó hálózat, és mekkora a jelentősége? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Madarász István, az Agrárminisztérium Támogatáspolitikai Főosztályának Agrárstratégiai Koordinációs Osztályájának osztályvezetője, akivel talajvédelemről, természetvédelemről, forgatás nélküli művelésről, nem termelő beruházásokról, zöld agrártámogatásokról, a zöld tanácsadó hálózattal és számos más kérdéssel foglalkozunk.

Az elmúlt napok eseményei után szeretnél valamit változtatni a technológiádon? Nem akarod, hogy a termőfölded egy nap alatt kilométerekkel távolabb érjen földet, és ezzel jelentősen csökkenjen a termésbiztonságod? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában a téma mi más lehetne, ha nem a március eleji porviharok, 11-i tömegbaleset, és ezzel összefüggésben a talajművelés - pontosabban annak elhagyása. A no-tillel, sávos műveléssel már sokszor foglalkoztunk a HEKTÁR-ban, számos olyan szakember, gazdálkodó volt már Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki regeneratív szemlélettel kezeli mezőgazdasági területeit. Ezúttal a kör ismét bővül. A március eleji böjti szelek, szélviharok és azok következményei után a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke, Szabó Attila kereste fel szerkesztőségünket, hogy lennének tagjaik, akik szívesen elmondanák véleményüket a történtekről, és gyakorlati tapasztalataikat is megosztanák a szélerózió megelőzése kapcsán. Vendégem ezúttal Víg Vitália talajökológus, akinek hitvallása a talajok gyógyítása. Nem mellékesen a TMG oktatási programjának szakmai felelőse. De elmondja tapasztalatait Felvidékről, Dunaszerdahely közeléből, Csótfáról Keszegh Csaba, aki 50 hektáron no-till technológia alkalmazása mellett gazdálkodik. Vendégünk még Tamási Péter dunántúli gazda, akinek 2004 óta nem viszi a szél talajait. Vas megyében, Uraiújfaluban min-tillezik és direktvetést is alkalmaz 350 hektáron. De miért, és hogyan változtattak szemléletet? Illetve milyen buktatók kísérték a folyamatot? Ezekkel mindig foglalkozunk, ha alkalmunk nyílik no-till gazdákkal beszélgetni, úgyhogy ez most sem lesz másképpen.

Tudod már, hogy milyen pályázatok várhatók a közeljövőben? És azt, hogy mit kell tudni a fiatal gazda támogatásról? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának újabb adásában, ezúttal nem technológiákról, fenntartható megoldásokról lesz szó, hanem azok megalapozásáról. A Közös Agrárpolitika támogatásairól, jelenleg és jövőbeli mezőgazdasági pályázatokról. Milyen feltételeket kell teljesíteni az alaptámogatásért cserébe? Miben lesz új a rendszer? Hány pontra lesz szükség AÖP-ben, vagyis az agro-ökológiai programban? A Magágyban ezúttal ezekre is választ adunk. Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal Berze Tünde, a GORDIUS Solutions Tender Kft. pályázatírója, aki a jelenlegi információk segítségével próbálja végigkalauzolni a termelőket a Közös Agrárpolitika labirintusában. Műsortartalom: 0:00 – 4:13 – Köszöntő, bevezető, felvezető, vendégbemutatás 4:14 – 10:50 – Megmaradt források és pályázatok az előző KAP ciklusból 10:51 – 17:02 – Összegek és dátumok – Mekkora összegű az agrártámogatások forrása 2027-ig, és mikortól várhatjuk az agrárpályázatokat 17:03 – 19:44 – Az alaptámogatás részletei – Összegek, feltételek 19:45 – 20:42 – Fiatal gazda támogatás részletei 20:43 – 21:14 – Röviden az AÖP-ről vagyis az agro-ökológiai programról I. 21:13 – 23:33 – Termeléshez kötött támogatások 23:34 – 33:02 – Az alaptámogatás feltételei 33:03 – 35:38 – Még mindig csak röviden az AÖP-ről vagyis az agro-ökológiai programról II. 35:39 – 39:05 – Várható agrárpályázatok a Vidékfejlesztési programban 39:06 – 43:28 – Várható agrárpályázatok: zöld beavatkozások 43:29 – 47:03 – Megújuló vidék beavatkozási program 47:04 – 49:13 – Tanácsok az agrárpályázatra készülő gazdálkodók számára 49:14 – 50:51 – Búcsúzás, adásajánló, műsorzárás

Amiről a magyar szántóföldek esetében egyre gyakrabban beszélünk, az az ültetvényeken még fehér holló: a talajmegújító gazdálkodás, a regeneratív szőlőtermesztés. Milyen megoldások vannak a szőlő-sorközök takarására? Milyen takarónövény-keverékekkel érdemes elindulni ezen az úton, és hogyan érdemes elvetni és terminálni ezeket?  Mik a bevált és kevésbé bevált megoldások homokon? Hogyan született kísérleti no-till szőlőültetvény Soltvadkerten, és milyen egy házilag készített henger, amivel le lehet taposni a rozst? A HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozatának vendége ezúttal Schneider Péter és Sárosdi Péter Soltvadkert, akik nemcsak szőlőben, de bodzában is alkalmazzák a regeneratív mezőgazdaság megoldásait: a menetszám-csökkenést és a sorköztakarást. A szőlőtermesztők beszélnek arról, hogy milyen hibákat követtek el az elmúlt években, de arról is, hogy okoz-e plusz növényvédelmi kihívást a takarónövények alkalmazása.

Tartotok a no-tilltől, de valamin változtatni szeretnétek? A talajművelés teljes elhagyásához még nincsen bátorságotok, de elindulnátok a talajmegújító gazdálkodás útján? Akkor most adunk egy tippet! Központi témánk ezúttal a sávos művelés, más néven a strip-till. Milyen előnyei vannak a hagyományos vagy akár a no-till műveléssel szemben? Mik a legnagyobb kihívások? Milyen gépek állnak rendelkezésre, hogy hatékonyan működjön a rendszer? Mire érdemes odafigyelni az átálláskor? Hogyan kapcsolható össze a takarónövényes technológia és a sávművelés? Mikor ideális egy sávművelő hazsnálata, és milyen tippeket ad a gyomirtás kapcsán egy 10 éve strip-tillező termelő? Mi a helyzet a tápanyag-utánpótlással? Sok kérdést megválaszolunk, olyanokat is, amiket hallgatóink tettek fel a HEKTÁR mezőgazdasági podcast, valamint a Gribek Dániel agrárújságíró Facebook oldalon. Stúdióvendég: 📌 Nagy Dániel - gazdálkodó, Tard, Borsod-Abaúj Zemplén vármegye 📌 Bellai Tamás- gépkereskedelmet támogató mérnök, KITE Zrt. Rövidinterjúk: 🔸 ️Berend Ferenc - gazdálkodó, Pusztakovácsi, Somogy vármegye 🔸 ️Bényi Ferenc - gazdálkodó, Dusnok, Bács-Kiskun vármegye 🔸️ Pintácsi László - termékfelelős, Kverneland Group Hungária Kft. ️🔸️ Kiss Ede - gazdálkodó, Gyomaendrőd, Békés vármegye 🔸 ️Friss Richárd - gazdálkodó, Zics, Somogy vármegye 🔸️ Zsupos Zsolt - agronómus, Jenőházi Agrár Kft., Balmazújváros, Hajdú-Bihar vármegye 🔸 ️Szádeczki István - régióvezető, Precision Planting Magyarország 🔸 ️Dojcsák János - üzletágvezető, Agroker Holding Zrt. 🔸️ Szász Zoltán - magyarországi termékmenedzser, HORSCH 🔸 ️Vázsonyi László - fejlesztőmérnök, VulcanAgro Kft. 🔸 ️Dr. Szabó Emese - fejlesztési osztályvezető, KITE Zrt. 🔸️ Czvikli Balázs - családi gazdálkodó, Csákvár, Fejér vármegye 🔸 ️Kardos Ferenc - gazdálkodó, Hajdúböszörmény, Hajdú-Bihar vármegye

Hogyan érdemes belekezdeni a talajművelést teljesen elhagyó technológiába? Milyen forrásokat kell ehhez mozgósítani, és milyen vetőgépet ajánl egy krími gazdálkodó és blogger kötött, agyagos talajokra? Lehet-e szervestrágyát használni no-till rendszerben, és mi a helyzet a takarónövényekkel? Ezekről is beszélgetek majd ukrán vendégemmel, ahogy néhány mondat erejéig a háború hatásairól is szó esik majd. A HEKTÁR Magágyban vendégem a No-Tiller, Mykhaylo Draganchuk, aki 1400 hektáron 2006 óta foglalkozik no-till technológiával.  Őszi búzát, őszi árpát, olajlent, napraforgót, kukoricát, koriandert és csicseriborsót termeszt a Fekete-tenger és az Azovi-tenger között évi 300 milliméter csapadék mellett, széleróziónak kitett területein.

Ti beszélgettetek már robottal? Nagy eséllyel igen, még ha nem is feltétlenül tudtátok. De szakmáztatok-e például chatbottal? Felvetettetek-e Mesterséges Intelligenciának olyan kérdéseket, amikre nemcsak rövid, általános válaszokat vártatok - ráadásul magyarul?  Nos, én ezúttal ezt tettem. Szakmai interjút készítettem egy robottal, és most meg is hallgathatjátok, hogy mit válaszolt az OpenAI ChatBotja a fenntartható mezőgazdasággal, talajvédelemmel, biodiverzitással kapcsolatos kérdéseimre. A robottal készített interjúnkat pedig egy kicsit megalapozom vendégemmel, a SZTAKI Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratúriumának projektkoordinátorával, Érdi Krausz Gáborral, akivel még a chatbot előtt beszélgetek arról, hogy mi is az az MI, kell-e tőle tartani, hol járnak most a hazai fejlesztések, és milyen lehetőségeket rejt a kutatási terület a mezőgazdaság számára.  0:00 - 3:35 - Bevezető 3:36 - 5:57 - Mi az a Mesterséges Intelligencia? 5:58 - 9:00 - A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium bemutatása 9:01 - 10:06 - Mi is az a ChatBot? 10:07 - 13:47 - Honnan tudja az MI, mit kell válaszolnia? 13:48 - 28:54 - Interjú a robottal a mezőgazdaság fenntarthatóságáról 28:55 - 31:50 - Az MI paraméterezései 31:51 - 38:09 - Mesterséges Intelligencia a mezőgazdaságban 38:10 - 40:52 - Nem felejtünk el döntéseket hozni? 40:53 - 47:15 - Meddig lesz szükség gazdálkodókra? 48:16 - 49:34 - Búcsúzó

Rövid interjú Knut Schmidtke-vel a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatási, bővítési és innovációs igazgatójával, aki nemcsak bios, de konvencionális szempontból is értékelte a regeneratív gazdálkodást. A beszélgetésben szó esik a köztesnövények gyomszabályozásban betöltött szerepéről, drónnal történő vetéséről, a talajvédelem fontosságáról, a takarónövényekről, és a lucerna jelentőségéről is.  Ezúttal valóban egy különkiadásról van szó, hiszen az interjúm eredetileg nem podcastba készült, hanem videónak és cikknek. Emiatt aztán a műfajhoz képest rövidebb a beszélgetés, és kevésbé kifejtős. Ebben a 10 percben számos téma és kérdés nyitva maradt, amire egy hagyományos podcast adásban még biztosan rákérdeztem volna.  A szakember egyébként még novemberben az ÖMKi meghívására érkezett Magyarországra, ahol gyakorlati és elméleti tanfolyamot tartott a magyar termelőknek. Szári előadása végén volt lehetőségem az alábbi beszélgetésre.

Mik azok a köztesnövények, és miért alkalmazzák őket az Egyesült Királyságban? Milyen direktvetőgépeket használnak Angliában? Miben más, és miben hasonló egy angol és egy magyar gazdaság? Miért tartják fontosnak a vízmegőrzést egy csapadékban gazdag vidéken? Többek között ezekről a témákról beszélgettem a Zajácz Istvánnal, a Danuba Kft. ügyvezetőjével és Kammermann Gellérttel, a cég szaktanácsadójával. A Danuba hivatalos Facebook oldalán teljesen véletlenül akadtam rá arra a posztra, ahol egy angliai szakmai útról osztottak meg néhány fotót, és gyorsan fel is vettem a kapcsolatot a céggel. Most pedig hallgatható, mit láttak, mit tapasztaltak a szigetországban.

Milyen talaj kell a szemesciroknak? Mi a helyzet a gyomirtásával? Kell-e tápanyag az Afrikából származó növénynek? Lehet-e no-till körülmények között is termeszteni? Lesz piaca a jövőben? Fogyaszthatja-e a szemescirkot tejelő szarvasmarha? És mi a helyzet a medvékkel, valamint a terménylopásokkal Erdélyben? Mire kell figyelni, ha a cirokból gluténmentes élelmiszert akarunk készíteni? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ szakértő vendégeimmel. Stúdióvendégek: Dr. Palágyi Andrea, ciroknemesítési csoportvezető, Gabonakutató Nonprofit Kft. Balogh László, termékmenedzser, Lidea Seeds Hungary Feczák Gábor, ügyvezető, AGROSZEMEK Kft. KISINTERJÚK: Petőházi Tamás, elnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége Harcsa Marietta, szaktanácsadó, növényorvos, Növénydoktor Kft. Borsos Imre, gazdálkodó, Borsos Testvérek Farm Kft., Szentes Tóth Zoltán, gazdálkodó, Tóga-Sárd Kft., Somogysárd Lajos Mihály, őstermelő, ügyvezető, Agrofil-SZMI Kft. Papp István, gazdálkodó, Csurgó Kugyelka Mihály, területi képviselő, KWS Magyarország Kft. Diriczi Zsombor, ügyvezető, Démétér Biosystems Kft. Vázsonyi László, fejlesztőmérnök, VulcanAgro Kft. Kiss Péter Ákos, területi szakmérnök, FMC Agro Kft. Dr. Orosz Szilvia, okleveles agrármérnök, mérnöktanár, Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Témakörök: 0:00 - 4:42 Bevezető, bemutatkozás 4:43 - 7:48 - A cirok bemutatása, múltja Magyarországon 7:49 - 10:17 - Fehér vagy vörös szemes cirok 10:18 - 14:51 - A cirok piaca és értékesítése I. 14:52 - 18:02 - Országos cirok körkép (Petőházi Tamás, GOSZ) 18:03 - 20:28 - Cirok a szaktanácsadó szemével (Harcsa Marietta, Növénydoktor Kft.) 20:29 - 24:38 - A cirok piaca és értékesítése II. 24:39 - 27:27 - Rövid gazdavélemények: Borsos Imre (Szentes), Tóth Zoltán (Somogysárd) 27:28 - 28:57 - "A termelők tanuljanak meg cirkot termelni" 28:58 - 31:45 - Ciroktechnológia felvezető: Lajos Mihály archív (Agrofil-SZMI Kft.) 31:46 - 36:03 - Termelői tapasztalatok és kísérletek - Papp István 36:04 - 37:16 - Vadkár 37:17 - 38:31 - Erdélyi medvetapasztalatok és lopásvédelem 38:32 - 41:33 - Nemesítési irányok és cirokhibridek - Gabonakutató Kft. 41:34 - 43:53 - Nemesítési irányok és cirokhibridek - LIDEA 43:54 - 49:22 - KWS Magyarország: ciroktechnológiai összefoglaló (Kugyelka Mihály) 49:23 - 50:54 - A cirok talajigénye 50:55 - 55:01 - A cirok vetésideje 55:02 - 1:05:10 - A cirokvertés: sortáv, tőszám, vetésmélység 1:05:11 - 1:06:44 - Cirok és a precíziós gazdálkodás 1:06:45 - 1:08:45 - No-till és direktvetés a cirok esetében 1:08:46 - 1:11:54 - Cirok a takarónövény-keverékekben 1:11:55 - 1:14:10 - Tápanyag tanácsadás a VulcanAgro-tól (Vázsonyi László) 1:14:11 - 1:18:59 - A cirok tápanyag-utánpótlása 1:19:00 - 1:20:58 - Silócirok megdőlése 1:20:59 - 1:26:06 - Szemescirok növényvédelmi technológia - FMC Agro (Kiss Péter Ákos) 1:26:07 - 1:35:25 - Cirok gyomirtás - gyakorlati tapasztalatok 1:35:26 - 1:40:28 - Cirok betakarítása, szárítása, tárolása 1:40:29 - 1:43:27 - A cirok élelmiszeripari felhasználása - Gluténmentes élelmiszer 1:43:26 - 1:49:36 - A szemescirok felhasználása az állati takarmányozásban (Dr. Orosz Szilvia) 1:49:37 - 1:54:27 - A silócirok felhasználása az állati takarmányozásban (+BMR cirok) 1:54:28 - Zárógondolatok, elköszönés

Rendkívül aktuális, érdekes és minden bizonnyal a kedélyeket némiképp felkavaró témával érkezik a HEKTÁR Magágy podcastsorozat első adása. A középpontban a karbonkreditek, a karbonprogramok, méghozzá a talajmegújító gazdálkodással összefüggésben. Mi is az a karbonkredit, és miért idegenkednek tőle a magyar gazdálkodók? Hogyan segítheti ez a fenntartható gazdálkodást és a talajaink megújítását? Mekkora összeggel növelheti a mezőgazdaság jövedelmezőségét egy hektárra levetítve? Hogyan lehet csatlakozni a karbonprogramokhoz? Miként nem lesz felfújt lufi vagy "greenwashing" egy ilyen kezdeményezés? Mely növénykultúrák kötik meg a legtöbb szenet? Veszélyt jelent-e mindez az élelmiszertermelésre? Többek között ezeket a témákat jártuk körbe Diriczi Zsomborral, a Démétér Biosystems Kft. ügyvezetőjével. A riportalany megválasztása nem véletlen, hiszen a talajreformosok egy osztrák karbonkredites vállalat magyarországi partnerei, miközben aktívan foglalkoznak a talajmegújító gazdálkodási módszerek terjesztésével is.