A klíma- és ökológiai válság megoldásának egyik kulcsa, hogy mindennapi döntéseinket tudatosan hozzuk meg. Ehhez rengeteg odafigyelés és tanulás kell, de néha elég, ha csak felelevenítünk olyan tudásokat, melyekkel egyszer még/már rendelkeztünk. Ezen gondolat nyomán egyre többen ismerik fel az edukáció és a szemléletformálás fontosságát – ezt célozza a Paksi Atomerőmű Alkotó Energia programja is, melyet Iványi Krisztina, az erőmű kommunikációs főszakértője álmodott meg.Podcastunkban a programról, de sokkal inkább a mögötte lévő szellemiségről beszélgettünk Krisztinával. Ahogy az adásból kiderül, vendégem nem csak munkája során szentel nagy figyelmet a fenntarthatósági kérdéseknek: permakultúrás módszerekkel biokertészkedik, törekszik a részleges önellátás megvalósítására, zero waste módon készíti ételeit, kapszulagardróbból öltözködik, és úgy általában élete minden területén igyekszik egyszerűen és tudatosan élni.Mint meséli, ez számára nem is új keletű dolog, sokkal inkább családi örökség. Azonban míg egykor a szükség szorította rá az embereket a tudatos, takarékos életmódra, addig ma a fenntarthatóság követeli meg, hogy ne pazaroljunk. A feladat pedig adott, hiszen ameddig a túlélés múlt rajta, mindenki tudta, hogy miként ossza be a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az elmúlt jó néhány évtizedben, a fogyasztói kultúra széles körű elterjedésével ezek a tudások részben, vagy néhol teljesen elvesztek. Ezek visszaépítésének sikerén is múlik, hogy sikerül-e az emberiségnek megállítania korunk válságait.

Az élelmiszeripar egy intenzíven változó terület, ahol sok múlik a fogyasztói igényeken, de egyre inkább megjelennek a fenntarthatósági szempontok is. A téma jobb megértésében Dr. Némedi Erzsébet élelmiszeripari mérnök, biotechnológus, az élelmiszertudományok doktora volt a segítségemre, akivel áttekintettük az iparági kihívásokat, de szót ejtettünk arról is, hogy fogyasztóként mire érdemes ügyelni, ha törekedni szeretnénk a fenntarthatóságra.

Legfrissebb podcastunk vendégei a pénzügyek világából érkeznek, és arra próbálnak választ adni, hogy miként érhető tetten a fenntarthatóságra való törekvés egy pénzintézetnél. Szege György, az MBH Bank ESG- és fenntarthatósági vezetője, valamint Kovács László Viktor, az MBH Alapkezelő üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója mesél többek közt az MBH Csoport „Fenntartható Jövő Bankja” programjáról, az ESG-szemlélet mibenlétéről és fontosságáról, valamint arról is, hogy zöld befektetési termékekkel miként gyakorolhat pozitív hatást a környezetre egy pénzintézet.Utóbbi téma azért is aktuális, mert az MBH Csoport az elmúlt időszakban bővítette zöld befektetési termékkörét, ezzel kínálva még szélesebb palettát azok számára, akik a versenyképes hozamok lehetősége mellett a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik a befektetések megválasztásakor.(Támogatott tartalom)

A fenntarthatóság terén az elmúlt években nagy változások történtek a cégek életében. A szabályozások egyre szigorúbbak, így muszáj alkalmazkodni, de néhány vállalat nagyobb tempóban halad a zöld átmenet útján. Így tesz az ALTEO is, melynek fenntarthatósági és EBK igazgatójával, Szabó Beatrixszal beszélgettünk a cég integrált fenntarthatósági jelentéséről és annak szerepéről.(Támogatott tartalom)

Podcastjainkban és rádióműsorunkban több ízben volt már téma pénzintézetek fenntarthatósága és a társadalmi felelősségvállalás. Ezúttal az MBH Bank új átfogó ESG-programja, a „Fenntartható Jövő Bankja” kapcsán beszélgettünk Szege Györggyel, a pénzintézet fenntarthatósági és ESG vezetőjével. (Támogatott tartalom)

Januárban startol az italoscsomagokra vonatkozó kötelező visszaváltási rendszer. Ennek működéséről és használatáról Simon Anitával, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk. (Támogatott tartalom)

(Támogatott tartalom)Hazánkban az emberek többsége városlakó, így a városi fenntarthatósági kihívások egyre jelentősebbek. Számos olyan tényező van, melyek a nagyobb településen élők életminőségét befolyásolja, célzott beruházásokkal és fejlesztésekkel pedig javíthatók az eredmények. Ilyen lehet akár egy olyan egyszerű beavatkozás is, mint a faültetés. Beszélgetésünkben néhány ilyen beavatkozási pontot tekintettünk át, ezúttal Debrecen városára koncentrálva. Megnéztük, hogy az alföldi nagyváros milyen eszközökkel próbálja felvenni a harcot a klímaváltozás már ma is érzékelhető hatásaival, és hogyan próbálja élénkíteni gazdaságát olyan módon, hogy közben a fenntarthatósági szempontokat is igyekszik figyelembe venni.

A turizmus a globális szénlábnyom 8-10%-ért felelős, melyben jelentős szerep jut az üzleti utazásoknak is. A szegmens fenntarthatóbbá válása így elengedhetetlenül fontos a klímacélok eléréséhez. Hogy a változásokra mennyire nyitottak a szereplők, milyen lehetőségeik vannak és várhatóan milyen változások jöhetnek, arról Horváth Balázzsal az üzleti utazások szervezésével foglalkozó Weco-Travel ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Új időszámítás kezdődik hamarosan a hazai hulladékgazdálkodás történetében. A július 1-jétől induló koncessziós rendszerben egy kézben összpontosul majd a feladat koordinálása, ez pedig jelentősen növelheti a hulladékgazdálkodás hatékonyságát. Az ágazatban 2019-től jelenlévő ALTEO Csoport egyfelől a már meglévő biogáz erőművével vesz részt a rendszerben, másfelől a szerves hulladékok mellett számos egyéb anyagáramban végez előkészítő és hasznosítási tevékenységet. Az eddigi útról és a hulladékgazdálkodás jövőjéről Simon Anitával az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Itthon is egyre elterjedtebbek az elektromos autók, a zöldebb hajtáslánccal kapcsolatos változások pedig kezdenek beszivárogni a közösségi közlekedésbe is. Nem egy magyar városban találkozhatunk elektromos autóbuszokkal, rövidesen pedig üzemanyagcellás, hidrogén hajtotta járművekkel is utazhatunk majd – sőt néhány városban erre már volt is lehetőség demonstrációs mintaprojekteken. Az üzemanyagcellás technológia lehetséges szerepéről, a hazai helyzetről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk Weingartner Balázzsal, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatójával a Greendex legújabb podcastjában.

Nagy vihart kavart a madárbarátok körében Bódi Ábel nemrégiben megjelent cikke a vetési varjakról. Az írásban a szerző amellett érvelt, hogy ezek a varjak valójában kártevők, ezért védettségük már nem indokolt. Többen jelezték szerkesztőségünknek, hogy vitatják írónk állításait, ezért úgy gondoltuk, hogy teret adunk a téma mélyebb megvitatásának. A vitában a madárbarátok álláspontját Tokody Béla a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársa képviselte.Ahogy az már a vita legelején egyértelművé vált, a téma nem új: már az 1940-es években is komoly konfliktust okoztak a varjak. Másodszorra a ’80-as években lobban fel a konfliktus, amikor az akkor százezres nagyságrendű állományt erősen lecsökkentették - elsősorban mérgek használatával. Mire 2001-re újra védettség alá kerültek a vetési varjak, számuk az eredeti állomány tizedére zsugorodott, és azóta is csupán enyhe emelkedés tapasztalható. Jelenleg nagyjából 32 ezer költőpár él hazánkban, jelentős részük – nem függetlenül az ellenük folytatott hadjárattól – lakott területekre, városokba húzódott.Érdekességként az MME munkatársa elmondta: a vetési varjú rossz hírét a téli időszakban mindent ellepő csapataik okozzák, amik valójában nem is a hazai populáció részei, hanem a tőlünk északabbra élő, ám részben nálunk telelő állományhoz tartoznak. A mai probléma részben épp ehhez kötődik, a varjak a városokban sokak számára zavaróak, a néha címoldalakra kerülő varjútámadások pedig ugyancsak nem kedveltetik meg a fajt.Másik oldalról a tavaly újra fellángolt vitában a természetvédők azt állítják, hogy a madárnak gazdasági értelemben vett károkozása elhanyagolható, ha mégis van, az egyértelműen a helytelen agrárgazdálkodás számlájára írható. Amit biztosan tudunk, hogy a vetési varjak állománya úgy itthon, mint Európában sérülékeny kategóriába sorolható.Bízunk benne, hogy a Greendex podcastjában folytatott vita közelebb hozza az álláspontokat, már csak azért is, mert egy olyan faj sorsáról szól, mely néhány főemlőshöz hasonlóan eszközhasználó, sőt a kutatások szerint intelligenciája eléri egy óvodás gyermek szintjét.

Nemrég elhatároztuk, hogy megtaláljuk a legzöldebb budapesti bevásárlóközpontot: szubjektív ítéletünk alapján az újbudai Allee került a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Ez adta legújabb podcastunk apropóját, melyben dr. Szilágyi Melindával, a bevásárlóközpontot üzemeltető Multi Hungary Management Kft. magyarországi vezetőjével beszélgettünk. Ahogy az adásból is kiderül, az Allee az elmúlt években rengetegett tett a fenntarhatóbb működésért. Ez persze nem egyszerű feladat, hiszen a bevásárlóközpontok hatalmas belső terekkel rendelkeznek, melyeket télen fűteni, nyáron hűteni kell, és a világítás is jelentős energiafelhasználással jár. A különféle nemzetközi fenntarthatósági vizsgálatokon elnyert kiváló minősítések viszont azt bizonyítják: megfelelő tervezéssel és korszerű berendezésekkel nagy eredményeket érhetünk el a fenntarthatóságban. A gépészeti és energiatakarékossági megoldások mellett az Allee nagy hangsúlyt fektet a látogatók edukálására, melynek keretében számos fenntarthatósági kampányuk volt már. Kézzelfogható újdonság például a minden szinten elérhető kulacstöltő pont is. Ezzel párhuzamos az a törekvés is, hogy a bérlők – az üzletek – is tegyenek meg minden tőlük telhetőt a fenntarthatóságért. A bevásárlóközpont vezetése időről időre egyeztet velük, hogyan tudnák működésüket még fenntarthatóbbá tenni, a kereteket pedig egy új típusú együttműködést, az úgynevezett zöld szerződés adja.Ezeken felül pedig – ahogy az adásban is elhangzik – több mint 10 ezer négyzetméternyi zöldfelület öleli körül a bevásárlóközpontot, többek között az épület oldalán található élő zöld falak képében. Podcastunkból még számos érdekesség kiderül arról, hogy mitől lesz fenntartható egy bevásárlóközpont. Tartsatok velünk!

Szakmai körökben nagy port kavart Pribéli Levente Greendexen megjelent, a császárfákkal kapcsolatosan felmerülő problémákat és potenciális veszélyeket taglaló cikke. Az írás nyomán többen jelezték, hogy vitatják a biológus, humánökológus szerző állításait, ezért úgy gondoltuk, hogy ezen hangoknak is teret adva egy vita keretében próbáljuk kideríteni az igazságot – vagy legalábbis elindítani a párbeszédet a felek között.A vitában Pribéli Levente mellett részt vett Dr. Bartha Dénes a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, dendrológus. Az ő nevéhez fűződik a hazánkban jelenlévő invazív vagy invazivitásra hajlamos fa- és cserjefajok jegyzékének, a Fekete- illetve Szürke Listának az összeállítása. A cikk állításait vitató oldalt Franczia Balázs, a császárfa ültetvények telepítésével, illetve egy speciális változat forgalmazásával foglalkozó Paulownia Planet vezetője képviselte.

Mára elképzelhetetlenné vált, hogy a gazdaság jelentős részét befolyásolni képes pénzügyi szektor ne vegye ki a részét a fenntarthatósági erőfeszítésekből. A bankok sorra jelentik be vállalásaikat, és egyre nagyobb hangsúly kerül a nem csupán a környezeti, de többek között a társadalmi fenntarthatóságot is célzó ESG célkitűzésekre. Aktuális adásunk vendége Szege György, a Magyar Bankholding ESG és fenntarthatósági vezetője aki segít eligazodni, a kívülállók számára néha nem egyértelmű fogalmak között. Szót ejtünk például a net zero bankingről, melynek lényege, hogy a klímacélokkal összhangban lehetővé tegye, hogy a szektor szereplői, illetve az általuk finanszírozott projektek elérhessék a klímasemlegességet 2050-re. Beszélünk az ENSZ Felelős Banki Irányelveiről is, értelmezzük, hogy mit jelent a rejtélyes ESG mozaikszó, és kitérünk arra is, hogy milyen rövid- és hosszabb távú változások várnak a szektorra. 

 A napokban jelent meg a MediaMarkt vásárlói tudatosságot vizsgáló kutatása. Többek között arra keresték a választ, hogy milyen szempontokat mérlegelünk, mielőtt döntésre jutunk. Ahogy az várható volt, az ár fontos tényező, de úgy tűnik, a funkciók mellett az energiatakarékosság is egyre kiemeltebb kritérium. Ugyanígy érdekes és a fenntarthatóság irányába mutató eredmény, hogy az emberek jelentős része dönt az elromlott háztartási gépek javíttatása mellett.  A témát a Greendex is rendszeresen igyekszik körbejárni, fenntartható megoldásokat kínálva olvasóinknak. Podcastunk aktuális adásában Dénes Júliával, a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztszakértőjével beszélgettünk a fent említett kutatás apropóján.  

Több mint fél éve indult a Greendex rádióműsora, a Holnapután. Itt az év vége, így most mi is tartunk egy rövid szünetet, ez pedig remek alkalom arra, hogy visszatekintsünk! Aktuális adásunkban Sápi Zsófival, lapunk főszerkesztőjével beszélgetünk: honnan indultunk, hol tartunk most, és milyen célokat tűztünk ki magunk elé.A vasárnapi adásban beszélünk arról, mennyire nyitottak a magyarok a fenntarthatósági kérdésekre, hogyan látjuk a zöld ügyek hazai alakulását. Visszatekintünk szerkesztőségünk első két évére, megnézzük honnan indultunk, milyen nehézségekkel kellett szembenéznünk és milyen sikerekben volt részünk.A Greendex az első és egyetlen fenntarthatóságnak dedikált online magazin, így még nincs előttünk kitaposott ösvény. Az adásban arról is szót ejtünk, hogy mindezt belülről hogyan éljük meg, és persze arról is, hogy mit gondolunk: mitől lesz hiteles egy zöld újságíró!

Szerencsére Magyarországon még nem kell emiatt aggódni, de az egyre hevesebb aszályok és az eseti vízkorlátozások is azt mutatják, hogy mi sem dőlhetünk hátra csak úgy. Santiago, Chile 6 milliós fővárosa viszont nem ilyen szerencsés; a évtizedes aszály miatt elapadó folyók drasztikus döntésekre kényszerítették a városvezetőket. A jövőben egy-egy városrészben ideiglenesen akár el is zárhatják majd a vizet, hogy az ellátást más területeken biztosítani tudják.Nagyon nem mindegy persze, hogy milyen vízről beszélünk. Sok fejlődő országban a csapvíz nem iható, azt csak tisztálkodásra, takarításra és locsolásra lehet használni, míg az ivóvizet ballonokban, flakonokban vagy más módon juttatják el a lakossághoz. Bár így is sci-finek tűnhet, hogy akár több mint 24 óráig nem jutnak majd vízhez a helyiek, ez inkább csak jelentős kellemetlenség lehet, semmit veszélyhelyzet. Ezzel együtt a tendencia baljós, főképp ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években számos helyen került belátható közelségbe, hogy elfogyjon a víz.A beszélgetés során kitérünk arra is, hogy a víz egy semmivel sem helyettesíthető erőforrás, így fontos lenne rá akkor is vigyáznunk, ha épp bőségesen vagy épp nagyon olcsón áll rendelkezésünkre. Ez háztartási szinten is könnyen kivitelezhető, különféle trükkökkel és egy kis odafigyeléssel tudjuk csökkenteni például a tisztálkodásra felhasznált víz mennyiségét. Ha kertünk van, fontos az esővíz gyűjtése, hogy ne az ivóvizet kelljen erre a célra felhasználni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mellékhelyiségben is zömmel ivóvizet használunk, ennek kiváltására vagy a fogyasztás csökkentésére viszont szintén vannak megoldások.Egy súlyos betegség testközelbőlA melanoma a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása, mely ráadásul nagyon gyorsan képes terjedni. Házilag diagnosztizálni az avatatlan szemlélődő számára nehéz, és mire valóban látszódik valami, lehet, hogy már késő. Ahogy főszerkesztőnk írta nemrég megjelent cikkében, a melanoma kiindulhat egy aprócska pöttyből is, amelyen nem látni semmi különöset.Kinőtt rajtam egy új anyajegy. Nem tűnt vészesnek, de minden nap a szemem előtt volt, a combomon fejlődött ki. Kicsit idegesített, hogy ott növöget, de covid volt, legkevésbé sem akartam egészségügyi intézmény közelébe menni. Kitűztem egy határt: ha eléri a kezemen lévő kis pötty méretét, elmegyek megnézetni. – írta Sápi Zsófia a Greendex főszerkesztőjeA pötty mérete elérte a határt, ő pedig elment megnézetni. Mint kiderült később, az a pötty ártalmatlan volt, egy másik azonban nem. Öröm az ürömben, hogy még időben sikerült felfedezni az elváltozást és a gyors beavatkozásnak hála Zsófinak minden esélye megvan a gyógyulásra.A melanomáról hosszan beszélünk podkasztban, hiszen egy olyan betegségről van szó, mely mindenkire veszélyes lehet, ráadásul az egyre erősebb UV-sugárzás miatt az esetszámok is növekvő tendenciát mutatnak. Az pedig senkit nem nyugtathat meg, hogy néhány tónussal sötétebb a bőre: Bob Marley is melanomában halt meg.

A nagy vegánsonka-dilemmaAz ünnep közeledtét legjobban az jelzi, hogy az üzleteket ellepik a vásárlók, és indokolatlanul nagy mennyiségű ételt visznek haza. A magyar társadalom általános egészségügyi állapotára pedig abból lehet jól következtetni, hogy ezt mind meg is eszik két-három nap alatt. A túlevés már-már népszokásnak számít mifelénk, de ha már ezt választjuk, legalább nézzük meg jól, hogy mit eszünk.A húsvéttól elválaszthatatlan a sonka. A KSH adatai szerint a magyarok 91%-a fogyaszt sonkát az ünnepen. Sonka és sonka között azonban óriási lehet a különbség. Korábbi cikkünkből kiderül, hogy pontosan mi a különbség a sonkák és a sonkának mondott termékek között, és az is, hogy mire érdemes odafigyelnünk, ha a jobb minőségű termékeket szeretnénk megvásárolni.De vajon mi lesz húsvétkor azokkal, akik nem esznek húst? Együnk vegán sonkát? A kérdést főleg az határozza meg, hogy milyen indíttatásból lettünk vegák vagy vegánok. Ha egyébként maga a húsíz, a sonka aromája és textúrája nem hiányzik nekünk, akkor kár is azon gondolkozni, hogy mivel helyettesítsük. Ha viszont megveszünk egy falat sonkáért, de húst a világért sem emelnénk a szánkhoz, akkor szakajtónyi növényisonka-receptből válogathatunk. Ahogy azonban erre a beszélgetésben felhívjuk a figyelmet, olvassuk el a kommenteket, mielőtt nekiállnánk főzőcskézni, nehogy csalódást keltsen a végeredmény!TojásfestésA húsvét másik megkerülhetetlen állócsillaga a festett vagy festetlen, de mindenképpen főtt tyúktojás. Ezt az óriási sejtet korábban számos irányból kiveséztük már: mire jó a főzőleve, hogyan érdemes kiválasztani, mit csináljunk a héjával? Azt a kérdést sem hagytuk nyitva, hogy mivel érdemes festeni, ha környezetbarát módon szeretnénk eredményt elérni.A podkasztban röviden, mintegy emlékeztetőül végigbeszéljük ezeket a kérdéseket, és újra elmondjuk, hogy ha tojást eszünk, akkor figyeljünk oda a héjon található kódszámra, és lehetőleg válasszuk az ökológiai vagy szabadtartásban nevelt tyúkok tojásait. Vagy vegyük egy nénitől a piacon! Vagy legyenek saját tyúkjaink!Természetesen a tojásnak is van vegán alternatívája: a kala namak nevű, Indiában bányászott fekete színű, kénes szagú sóval a tojáséhoz nagyon hasonló ízt lehet elérni. A legalapvetőbb receptekben a csicseriborsólisztet vízzel, fekete sóval és – a szín miatt – némi kurkumával keverik össze, majd a palacsintatészta-szerű állag elérése utána egyszerűen a tojáshoz hasonlóan megsütik. Az interneten számtalan receptet találunk hozzá.+1 húsvéti tippHa locsolni megyünk, ne használjuk a már megszokott büdös kölniket! A locsoltak túlnyomó többsége rühelli ezeket, következésképp azokra is ferde szemmel nézhetnek, akik ilyennel támadnak a piros tojás (százas) reményében. Ha a klasszikus vödrös, esetleg szódásszifonos megoldásnak valami miatt nincs tere, akkor próbálkozzunk alternatív megoldásokkal: egy kis méretű spricnis üvegcsébe tegyünk vizet, és cseppentsünk bele 1-2 csepp kellemes illóolajat, majd ezzel végezzük el a hervadás elleni beavatkozásokat! Garantáltan hálásak (százas) lesznek nekünk.

Több mint 2 millió kutya él hazánkban, míg a macskák tekintetében még jelentősebb a szám. Az egyéb háziállatokat is figyelembe véve kijelenthető, hogy nagyon is fontos számunkra a házi kedvencek tartása. Ebbéli tudatosságunk viszont még sokat fejlődhet a jövőben. Az egyik legfontosabb teendőnk alaposan átgondolni, honnan válaszunk magunknak állatot.Gondoljuk meg kétszer, hogy készen állunk-e!A nulladik lépés mindenképpen az, hogy végiggondoljuk: biztosan szükségünk van háziállatra? Tudunk felelős állattartók lenni, elég időt szánni az állatra és biztosítani neki a szükséges feltételeket? Ha a válasz igen, akkor a menhelyről való örökbefogadás a legjobb lehetőségünk. Számtalan menhelyen gondoznak olyan kutyusokat, akik valami miatt az utcára kerültek. Ha ezekről a helyekről fogadunk örökbe állatot, ezzel nemcsak a jobb élet lehetőségét biztosítjuk egy kutyusnak, de mivel felszabadul a helye, egy másik nehéz sorsú állatnak is esélyt teremtünk.Nem mellesleg ezzel az illegális szaporítók kenyerét is elvesszük, akik sokszor embertelen körülmények között tartják az állatokat, bennük nem érző lényt, hanem üzleti lehetőséget látva.A menhelyeken egyébként lehetőség van az ismerkedésre is, sőt sok helyen az örökbefogadást is megelőzi egy hosszabb-rövidebb periódus, amíg kiderül, hogy biztosan a legjobb helyre kerül-e az állat.Mindenképp a menhelyi állatok mellett szól az is, hogy legtöbbször az alapvető nevelési köröket már nem kell lefutnunk velük, valószínű, hogy néhány alapvető parancsot már ismernek, és szobatisztaságra vannak nevelve. Ez a kezdő kutyatartók dolgát is megkönnyítheti. Emellett az sem elhanyagolható előny, hogy a menhelyről örökbefogadott állat jó eséllyel sokkal egészségesebb, mint a szaporítótól vásárolt.Kapjanak esélyt a fekete kutyák is!Bence tapasztalatai szerint a fekete kutyákat jóval kisebb arányban fogadják örökbe, míg a menhelyre bekerült kutyusok között inkább felülreprezentált a számuk. Ezt számos cikk alátámasztja, sőt külön fogalmat is alkottak rá: ez a Black Dog Syndrome (BDS) vagy magyarul fekete kutya szindróma.A jelenség oka nem világos, de a menhelyeken világszerte megfigyelték, hogy az örökbefogadások nagy részénél a fekete kutyákat figyelmen kívül hagyják a világos színűek javára. Több elmélet is próbálja magyarázni a jelenséget a mitológiai vonatkozásoktól kezdve a vélt agresszivitáson át a fekete kutyák kevésbé fotogén mivoltáig. A BDS miatt a fekete kutyák általában jóval tovább maradnak a menhelyeken, mint világosabb színű társaik. Érdekesség, hogy a macskák esetében is megfigyelhető hasonló tendencia.A macskákra is figyeljünk oda!A cicákat sok esetben nem is kell örökbe fogadni, sokszor ők találnak meg minket, és ha ételt adunk nekik, visszajáró vendégek lesznek. Bár legtöbben azt gondoljuk, hogy a macskák etetése állatbarát cselekedet, valójában az lenne az élővilág számára a legnagyobb segítség, ha ezeket a cicákat ivartalaníttatnák. Ez már csak azért is fontos lehet, mert a kóbor cicák gyakran párosodnak a hazánkban fokozottan védett vadmacskákkal, melyek tiszta genetikai állománya így veszélybe kerül.Bármilyen hihetetlen, de ezek a kedves szőrgombócok igazi csúcsragadozók, akik milliószám pusztítják az egyébként is sok esetben veszélyeztetettnek számító énekesmadarainkat. Ha azonban idővel a kóbor macskák az ivartalanítás miatt kikopnának, akkor sokkal kisebb lenne a veszteség. Ugyanígy fontos, hogy saját cicánkat csak akkor engedjük a szabadba, ha legalább a nyakába akasztunk egy csengőt, amellyel az esetleges prédái esélyt kapnak.

A napokban megjelent cikkünkben körüljártuk az ágyi poloskával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ezen felbuzdulva pedig arra gondoltunk, hogy a podcastban is az otthonunkban előforduló kártevők és vérszívók témáját vesszük górcső alá, szigorúan saját élmények alapján. Abból ugyanis van bőven!Kiirtani az ágyi poloskát = mission impossibleRendkívül galád dögök az ágyi poloskák. Aprók, nehéz észrevenni őket és leginkább akkor támadnak, amikor már alszunk. Az egyetlen pozitívum, ami velük kapcsolatban említhető, hogy nem terjesztenek betegségeket. Épp ezért az lenne a legjobb, ha sosem kellene összefutnunk velük. Ez persze nem annyira egyszerű feladat: akár azzal is könnyedén megfertőzhetjük a lakásunkat, ha vendégségben, vagy szálláshelyen olyan ágyban alszunk, ahol vannak ágyi poloskák.Ha egyszer megvan a baj, az egyetlen megoldás, úgy tűnik, a vegyszeres irtás lehet. Ez viszont csak akkor lehet hatásos, ha a lakás vagy épp a társasház minden helyiségében elvégzik, különben a poloska-rohamcsapatok átmasíroznak az érintetlen területekre, és ott átvészelik a bajt. A probléma alternatív megoldását ezúttal Zsófi szállítja, mely azonban a legtöbb esetben nem kivitelezhető.Meg lettél vérszívva?Nem az ágyi poloska az egyetlen kistestű állat, mely hazai pályán tör az életünkre. Ilyen lehet a már nevében is rendkívül ijesztőnek ható pókszázlábú, melyet az alábbi képen láthatunk. Ez az ádáz rovar nagyon meg tudja csípni az embert, jobb tartani tőle a tisztes távolságot. Sajnos azonban vele is az van, mint az ágyi poloskával: az éj leple alatt a legaktívabb, így legtöbbször láthatatlanul tevékenykedik. Az egyetlen szerencse, hogy ő nem kifejezetten az emberekre van ráállva.Áttérve a legismertebb vérszívókra, azon tanakodtunk, hogy vajon mi alapján szívnak nagyobb szeretettel a szúnyogok egyeseket, mint másokat. Bár nagyon valószínű, hogy a kérdésnek lehet valami köze a vércsoportokhoz, ezt tudományosan (a beszélgetésben) nem tudtuk alátámasztani. Mindenesetre az biztos, hogy egyre jobban tesszük, ha óvakodunk a szúnyogoktól: ahogy korábban többször írtunk róla, már egyáltalán nem csak a trópusokon terjeszthetnek betegségeket.Megeszik az ételed, kizabálnak a ruhádbólKevés bosszantóbb állatot ismerek a molyoknál. Szinte mindenkinek van olyan története, amikor a lisztben, száraztésztában, magvak között vagy bármely más élelmiszerben feltűntek a kukacok. A lepkék lerakják a petéiket az ételben, a kukacok pedig abban fejlődnek ki, a legrosszabb pedig az, hogy akár a boltból is hazavihetjük őket. Azok a molyok akik nem kajánkra utaznak, kirághatják a kedvenc pulcsinkat, belezabálhatnak a nagyitól örökölt sálba.Az ellenük való küzdelem remek eszközei a feromoncsapdák, az ételek fagyasztása vagy épp levendula. Az igazán kemények akár meg is ehetik a megkukacosodott lisztet, ahogy ezt halljuk majd a podcastban – persze én személy szerint ezt nem ajánlanám senkinek. Itt kell megjegyezni, hogy a molyok ellen vívott heroikus küzdelemért minimum egy virtuális mellszobrot érdemel főszerkesztőnk, aki a Szekszárdi utcai légi csata néven elhíresült ütközet során próbált pontot tenni molyproblémára. Nem sikerült neki.Természetes megoldások a védekezésreA podcast vége felé többé–kevésbé arra a közös álláspontra helyezkedünk, hogy a pókok a barátaink. Egymástól függetlenül kialakult, nem tudományos megérzésünk azt súgja, hogy a lakásunkban hálót szövögető pókok abban érdekeltek, amiben mi is: kerüljön hűvösre minél több rovargonosztevő. Hogy a valóságban is működik-e a dolog, vagy csak szeretnénk, hogy működjön, azt nem tudom.