2024-ben David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapott kémia Nobel-díjat. Ennek jelentőségéről beszélgetünk Dr. Perczel Andrással, az ELTE Szerves Kémia Tanszék professzorával, valamint Tarr-Pálfi Helga és Fazekas Zsolt kémikusokkal. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM: 00:58 Milyen feladatokat látnak el a fehérjék a szervezetünkben? 02:00 Hogyan és milyen gyorsan veszik fel a fehérjék a végső szerkezetüket? 02:42 Bemutatnátok a magatokkal hozott fehérje modelleket? 08:37 Mióta kutatják az emberek a fehérjéket? 14:13 Miért ilyen nehéz megmondani, milyen 3D szerkezetet alkotnak ezek az aminosav láncok? 20:16 Az AlphaFold1-et követte az elődjénél sokkal jobban teljesítő AlphaFold2. Mi okozta ezt az áttörést? 21:42 Fazekas Zsolt bemutatja az AlphaFold weblap mindenki számára elérhető használatát. 24:49 A Rosetta éppen ennek fordítottját csinálja, de hogyan? 26:23 Mutassátok be a magatokkal hozott fehérjeszerkezeteket. 29:31 Hamarosan megjelenik angol nyelven az Ezerarcú Fehérjék című könyv.

John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulással kapcsolatos kutatásaikért. Hogyan kapcsolódik a fizika a mesterséges intelligenciához? Csabai István professzor beszél a Nobel-díjat érő kutatás jelentőségéről. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM 00:28 Pontosan mikor kezdődött a neurális hálózat kutatás? 04:14 Miben hasonlítanak a mesterséges neurális hálók az emberi agyhoz? 08:26 A fizikának melyik részéből inspirálódott a hálózat megalkotása? 13:47 Miben más Hinton-hálója? 17:19 Hogyan foglalhatnánk össze ezen hálók tanulási folyamatát? 22:18 Egyre elterjedtebb a mesterséges intelligencia a kutatásban is, mikre használhatjuk? 33:21 A terület aktív kutatójaként milyen érzés látni ezt a robbanásszerű fejlődést? Csabai István által említett korábbi podcast adás ezen a linken elérhető: https://youtu.be/rTw0m_pXQR4?si=aKiqkGOtZRhZj6Ea

2024-ben két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Dr. Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője beszél az eredmények jelentőségéről, aki maga munkakapcsolatban állt a Nobel-díjasokkal. Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz TARTALOM 00:32 Hogyan jutunk el a DNS-től a fehérjééig? 04:16 A mikro-RNS felfedezése hogyan változtatta meg ezt a területet? 08:51 Milyen kísérletek vezettek a felfedezéshez? 15:55 Mi a fejlődési rendellenességek és más megbetegedések kapcsolata a génszabályozással? 16:51 Milyen más RNS-ek vannak? 19:19 Vellai Tibor ismertsége a két kutatóval

Hogyan hat a GMO az egészségre? Szükség van-e GMO-ra a fenntartható növénytermesztéshez? Hol és hogyan engedélyezett? Amennyiben ezek a kérdések érdekelnek, tarts velünk! Vendégeink: Dr. Solti Ádám, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék docense Dr. Éva Csaba, az ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa Műsorvezető: Németh Júlia biológia Bsc hallgató Hallgasd meg a többi podcast adásunkat is: ⁠Spotify               ⁠⁠Apple podcast               ⁠⁠Google podcast               ⁠⁠Anchor               ⁠⁠Youtube