A múlt héten már hírt adtunk arról, hogy megjelent Szomi Béla: Nyisd ki az ablakod című, második magyar nyelvű verseskötete, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet támogatásával. A Lendvai Könyvtárban a szerzővel Bence Lajos, József Attila-díjas költő, a kötet szerkesztője, Szemes Péter irodalomtörténész, az utószó egyik szerzője beszélgetett, valamint Hermann László, képzőművész, akinek munkái díszitik a könyvet. Az ott rögzítettekből következnek a mai adásunkban részletek.

Szőke Zoltánnal hosszú éveken keresztül „barátkozhatott” a közönség a televízió képernyőjén keresztül a népszerű (Barátok közt című) sorozatban. A múlt hét végén a Hőhullám című előadásban láthatta a muravidéki közönség a népszerű színművészt, aki hajdanában, mint az Újvidéki Színművészeti Akadémia hallgatója évfolyamtársaival a Tanyaszínház előadásaival járta be a környéket…

A vallások és a kultúrák közötti összefonódások elkerülhetetlenek, és hogy ez miért éppen így a jó, ahogy van, hamarosan kiderül!

120 évvel ezelőtt hunyt el E. Dervarics Kálmán, akit az első alsólendvai helytörténészként tartanak nyilván. Mai adásunkhoz dr. Halász Albert: E. Dervarics Kálmán naplója című, a héten bemutatott kiadványa kínálja a témát….

A hétvégén előadóesttel emlékeztek meg a muravidéki magyarok az aradi vértanúkról. Göncz László történész révén kiderült, hogy Alsólendva és híres szülötte Zala György szobrászművész is szervesen kapcsolódott az eseményekhez. Az első perceket e témának szenteljük. Majd Miklavžin Bošnak Alenka illusztrátor kiállításáról szólunk. Történetek kezdet és vég nélkül című tárlata a Bánffy Központban látható.

A kiadványban négy muravidéki fiatal jóvoltából Banutai Eva Maria, Car Anna, Sečko Zsuzsanna és Vörös Tibor vallomásait olvashatjuk.

A Zsidó Kultúra Európai Napjai programsorozat keretében a lendvai zsinagógában Szomi Béla és vendégei adtak koncertet. Az estén zsidó dalokat hallhatott a közönség, de muravidéki kötődésű dallamok is felcsendültek. Szomi Bélával beszélgetünk.

Szeptemberben megkezdődött az új színházi évad. A magyar bérletes program első előadása a Bánfalvy Stúdió: Funny Money című vígjátéka volt.

Október végére tervezik Spiró György: Csirkefej című tragédiájának a bemutatóját. A történet az eredeti művel ellentétben a 80-as évek helyett napjainkban játszódik, így a rendező kiiktat részeket, de a kulcskérdések, amelyek a történetből kibontakoznak, a darabban maradnak.

Jó napot kívánok a keddi Horizont-műsor hallgatóinak! Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egykori színházigazgató, a Digitális Irodalmi Akadémia alapítója az egyik legtermékenyebb magyar drámaíró, akinek Az imposztor, a Koccanás és a Csirkefej című drámái nagy sikert arattak. Ez utóbbit láthatjuk október végén a LESZSZ Társulat előadásában. A darabot Mess Attila rendezi, aki megannyi, műfajilag változatos, sikeres előadást követően vállalta a feladatot. Örömmel jelenthetem be, hogy régi ismerősünkkel következik a beszélgetés első része.

„A kép akkor is működik, ha nem értjük”, mert „nem is igazán az a fontos, hogy a művész mit üzen, hanem amit a kép üzen” – mondja dr. Hagymás István pszichiáter, aki hivatásbeli tudásához hozzárendelve azt a gazdag ismeretanyagot, amit a művészet és a világ dolgainak ismeretéből merített, amikor több, mint húsz évvel ezelőtt megírta Az alsólendvai csillag című monográfiáját Gálics István grafikusművészről.

A kép akkor is működik, ha nem értjük, mondja dr. Hagymás István pszichiáter, aki képzettsége, valamint személyes megérzései által gazdagítva írta meg már több, mint két évtizede Az alsólendvai csillag, Gálics István című könyvét, amely a korán eltávozott nemzetközi hírű grafikusművész és barát pályájának sajátos értelmezése.

Két téma kerül a mai adásunkba: az egyik beszélgetés egy irodalmi esten készült a lendvai könyvtárban, ahol Gál Zsuzska költészetét mutatták be, a hét elejétől pedig a Dobronoki György-házban látható a Vino-Art művésztelep kiállítása, amely a 20 éves múltat idézi.

Mai adásunkban egy olyan színházi előadásról hallhatnak, amelynek társulatát a muravidéki közönség mindig örömmel fogadta. A darab címe mögött, amellyel ezúttal érkeztek, azonban már az alkohol és más szenvedélyek által bomlásnak induló társadalom kórtörténete rejlik.

Cár Jenő a muravidék ünnepelt művésze, aki nemcsak a színpadon és a filmvásznon alakít nagyot, hanem a mindennapokban is. Ez azt jelenti, hogy a szakmája szenvedélyes szeretetén túl szabad perceiben is alkot. Elsősorban ír, lírát és prózát, szlovénül és magyarul. Ugyanakkor kettős kötődéssel ragaszkodik szülőföldjéhez, a Muravidékhez, és a muravidékiek hasonló szeretettel és tisztelettel követik életpályáját, és olvassák könyveit. Az elmondottakat igazolta legutóbbi irodalmi estje a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtárban.

Lendván és környékén, de talán a Muravidéken is jól ismerik a Vita kamarakórus repertoárját, tagjai pedig közelebbi és távolabbi ismerőseinkhez tartoznak. Éppen ezért fellépéseik mindig látogatottak. Népszerűségük egyik titka, hogy nyitottak az újításra. Erről legutóbbi koncertjükön is meggyőződhettünk.

Köszöntöm a Horizont pénteki műsorának hallgatóit, amely a múzeumi világnaphoz kötődő két kiállításnak ad bő negyedórát. Szabó Márk kollégám ügyesen gazdálkodott a rendelkezésre álló idővel, így megannyi érdekességet tudhatnak meg az egykori Lendvai Ernyőgyárról, mint ahogyan Ernst Fuchs fantasztikus realizmusáról is.

A múlt héten a maribori minorita kolostorban Grecsó Krisztián íróval találkozhattak az idei Petőfi Sándor tanulmányi verseny díjazottjai. Az esemény szervezője a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Maribori Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke volt. A beszélgetés során részletesen szóltak a Vera című ifjúsági regényéről, amit az idei versenyhez választottak. Mivel a történet egy tizenegy éves, a serdülőkor küszöbén álló kislány szemszögéből mutatja meg az őt körülvevő, másításokkal, elhallgatásokkal, titkokkal terhes világot, óhatatlanul a szerző Isten hozott című, első regényével mutatkozó párhuzamokra figyelhet fel az olvasó. Megjelenik a holokauszt-trauma, az 50-es évek pogromjai, a 80-as évek rendszerváltás előtti feszültsége. Az íróval készült beszélgetés következik. A múlt héten a maribori minorita kolostorban Grecsó Krisztián íróval találkozhattak az idei Petőfi Sándor tanulmányi verseny díjazottjai. Az esemény szervezője a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Maribori Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke volt. A beszélgetés során részletesen szóltak a Vera című ifjúsági regényéről, amit az idei versenyhez választottak. Mivel a történet egy tizenegy éves, a serdülőkor küszöbén álló kislány szemszögéből mutatja meg az őt körülvevő, másításokkal, elhallgatásokkal, titkokkal terhes világot, óhatatlanul a szerző Isten hozott című, első regényével mutatkozó párhuzamokra figyelhet fel az olvasó. Megjelenik a holokauszt-trauma, az 50-es évek pogromjai, a 80-as évek rendszerváltás előtti feszültsége. Az íróval készült beszélgetés következik.

A karikatúra megrajzolt vezércikk vagy vélemény, mondja Léphaft Pál, vajdasági karikaturista, akinek a munkáit a Bánffy Központban tekinthetik meg az érdeklődők.

Mai adásunkban a Prekmuriana periodikáról és a Ljutomeri Ante Trstenjak Galériáról tudhatnak meg többet, amely kiválóan együttműködik a Muraszombati Galériával.

Oázis, Remény, Megújulás, Hullámok – Balaton, néhány cím a Tűz és Víz Találkozások című kiállítás anyagából, amely a lendvai színház- és hangversenyterem folyosóján látható. N. Pintér Mária textiltervező-kárpitművész munkái a Fiume Barátai Egyesület és a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ közös szervezésében érkeztek hozzánk Pécsről. Az iparművésszel a keddi kiállításmegnyitót követően beszélgettünk.

A Lendvai Fotó-Videó Klub nemrég ünnepelte 15. születésnapját. A jeles jubileum alkalmából ezúttal saját magukról és tevékenységükről készítettek kiállítást. Kulturális műsorunkban Sobočan Ladislavval, az egyesület elnökével beszélgetünk.

Balaskó Zsolt fiatal építész kilenc évvel ezelőtt készítette szakdolgozatát. A diplomamunka témája Lendva belvárosának rendezése, középpontban a Fő utcán található régi áruház épületének átépítésével és könyvtárrá alakításával

Noha sokszor beszéltünk már a történelem egyik szégyenfoltjáról, amit holokausztnak neveznek, a muravidéki és a muraközi zsidóság deportálásának 80 éves évfordulója arra kötelezi a közösségünket, hogy újra és újra emlékezzünk és elemezzünk. Még akkor is, ha az évek és az emlékezet sokszor összemossa a tényeket, előkerülnek olyan levelek, fényképek, tárgyak, amelyekből még összeilleszthető egy-egy történet…..

Március végén Lendva adott otthon a Ritmus színei című rendezvénynek, amelyen hazai és külföldi ütőhangszeresek találkoztak. A kétnapos koncertsorozat a világ különböző tájainak ritmusvilágát hozta el a városba.

A múlt héten Pannon csönd címmel nyílt kiállítása Časar Žigon Sebastijan muravidéki képzőművésznek. A Bánffy Központban látható tárlat a festő legújabb ciklusát öleli fel. Műsorunkban erről szólunk bővebben.

Pénteki adásunkban két témával várjuk a kedves hallgatókat. Múlt héten Muraszombatban vendégszerepeltek a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős hallgatói, valamint Marko Zorović horvátországi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Muraszombati Galériában.

Zala György szobrászművész, a századforduló jelentős képviselője 1858. április 16-án született Alsólendván. A muravidéki magyar közösség minden évben igyekszik méltó módon megemlékezni a város leghíresebb szülöttéről. Adásunk első felében Zala Györgyre emlékezünk. Majd a nemrég debütált Nonina štorija című dokumentumfilmről szólunk, amely a tengermelléki telepesek által létrehozott Benica település történetét mutatja be.

A Muravidéki Pedagógusok Egyesülete és a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ közös, költészet napi ajándéka volt az olvasók számára Kiss Dávid, soproni születésű, jelenleg Budapesten élő költő irodalmi estje. A vendéggel dr. Gróf Annamária beszélgetett, aki a bevezetőben az életrajzi adatok közül kiemelte: Kiss Dávid politikatudományokat végzett a Corvinus Egyetemen, már első, Medvék bolygója című kötetével 2023-ban elnyerte a Makói Medáliák című díjat és a Móricz Zsigmond ösztöndíjat is.

Kulturális műsorunkban ezúttal a jubiláló Pannonia Reflections Nemzetközi Fotóművészeti Szalonról szólunk, valamint megismerhetik Andreja Ravnak szlovéniai fotográfust, aki 2023-ban elnyerte a világ legjobb utazó fotográfusa címet.

A dobronaki DiáXínpad nemrég mutatta be Vivit amor, vagyis a Szerelem él című második darabját. Az egyéni megközelítésű könnyed és humoros előadást Štampah Miha, a drámaszakkör mentora írta és rendezte.

A szombathelyi Magyar Nyugat Könyvkiadónál jelent meg Göncz László: A Muravidék útja a délszláv királyságba című kiadványa, amelyről korábbi adásunkban már beszélt a szerző és a kiadó vezetője. Mai műsorunkban dr. Kovács Attila történész szól az első világháborút követő korszakról, az európai erőviszonyokról és azok újbóli átrendeződéséről, mint ahogyan a magyar társadalom belső feszültségeiről az adott időszakban. A beszélgetés zárógondolatai pedig már az időszerű társadalmi-politikai viszonyok értelmezése köré rendeződnek.

A Zenthe Ferenc Színház nemrég Lendván is bemutatta a Tanulmány a nőkről című kétfelvonásos, zenés vígjátékát, amely rengeteg humorral, magyar slágerekkel és nosztalgiával van fűszerezve.

Beszélgetés dr. Göncz László történésszel és dr. Gyurácz Ferenccel, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetőjével.

Fehér és fekete bányászok – Szén- és kőolajbányászat Muraszerdahely tágabb területén címmel jelent meg horvát nyelven, magyar címszavakkal Mihaela Mesarić és Zoran Turk szerzőpáros könyve, határon átnyúló együttműködéssel az Interreg program támogatásával. A kultúrtörténeti és geológiai szempontból tartalmas kiadványt a Zrinski Horvát Kulturális Központban mutatták be.

Amint azt korábbi adásunkban ígértük, folytatjuk a témát a 450 évvel ezelőtt megjelent első nyomtatott magyar könyvről a vidékünkön, amelyhez a kedvező feltételeket a reformáció terjedése teremtette meg. Felvezetőnkben emlékeztetünk arra, hogy ez a könyv Kultsár György református lelkész Postillái voltak, amelyek Rudolf Hoffhalter nyomdájában lettek kinyomtatva. Erről a neves nyomdászról, aki a családi hagyományt vitte tovább, hallhatnak ma megannyi érdekes részletet, mint ahogyan arról is megtudhatnak többet, ki örökölte meg a nyomdagépét, és miként élt és virágzott tovább ez az iparág vidékünkön, valamint a tágabb régióban.

Nemrég látott napvilágot dr. Zágorec-Csuka Judit muravidéki költő Ábécés gyermekversek 40 betűre című első gyermekeknek szóló verseskötete. A kiadványt Orbán Péter lendvai illusztrátor és grafikusművész látta el vidám és ötletes rajzokkal. Ferenc Katja ígéretes és ambiciózus fuvolaművész Lendván adott koncertet.

A Horizont mai adásában roppant érdekes anyagot készítettünk el dr. Lendvai Kepe Zoltán, a Lendvai Galéria-Múzeum főmuzeológusa és dr. Halász Albert, a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár helytörténeti részlegének szakemberével, akik a két intézmény együttműködésével állították fel A „450 éves első lendvai nyomtatott könyv” című kiállítást Muraszombatban. A fókuszba a reformáció hozta szellemi megújulás került, amely Kultsár György református prédikátort részben a fordítások, részben önálló mű megírására ösztönözte. Erről a kivételes időszakról és annak egyházi és világi kiválóságairól szól dr. Lendvai Kepe Zoltán.

Zágorec-Csuka Judit muravidéki költőt, írót és műfordítót a felnőttirodalom képviselőjeként ismerjük. Ezúttal viszont gyermekeknek szóló költeményekkel jelentkezett. Az Ábécés gyermekversek 40 betűre című kötete kapcsán beszélgetünk a szerzővel.

Március 27-éig látható a Muraszombati Galériában az a tárlat, amely a szlovén festészet két kiválósága művészetének rejtélyeibe ad betekintést. Az egyik Nikolaj Beer, aki szülőföldjének, a goričkói tájnak a festője. Ez a ragaszkodás azonban nem a földhözragadtsággal azonos, hiszen ez a kötődés a képzelet szabad szellemiségében nyilvánul meg a vásznain. Ugyanitt állít ki Herman Gvradjančič, akinek belső világa a tájjal rezdül együtt. Hamarosan kiderül, hogyan…

Franci Just és Štefan Kardoš szerzőpáros „Velünk vannak, velük vagyunk” című nyelvészeti kötetéről hallhattak. A könyv Štefan Küzmičnek, Janoš Kardošnak és Frank Bükvičnek állít emléket, akik irodalmi tevékenységükkel megalapozták a muravidéki szlovén nyelvet.

Bischofné Hesinger Katalin zalalövői költő Át a hegyen című verseskötete tavaly látott napvilágot. Az emberi lét kérdéseit boncolgató költemények naplószerű lírai rögzítése a költő belső történéseinek. Kulturális műsorunkban erről hallhatnak bővebben.

Bence Lajos muravidéki költő és író három évvel ezelőtt jelentkezett első novelláskötetével. Muravidéki rövid kis történetekből viszont akadt bőven, így nemrég megjelent az Egyszer én is című kötet folytatása.

Gálics István hagyatékának egy része a lendvai várban látható, ahol a művész grafikáiból és pillangógyűjteményéből rendezett kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. A hétvégén a lendvai zsinagógában kiállított rajzai viszont első alkalommal kerültek a közönség elé.

A ljutomeri műkedvelő színjátszás 120 éves múltra tekint vissza. A helyi művelődési egyesületben jelenleg két csoport is működik. Az egyik, a Srečko Centrih Színtársulat, több mint 40 éve tevékenykedik a jelenlegi formájában.

A Turay Ida Színház Hunyadi Sándor A vöröslámpás ház című novelláját alkalmazta színpadra. A darabot Lendván is bemutatták Szőke Laurával és Janza Katával a főszerepben.

Magyar János, Lendva Község polgármestere a szlovén kultúra napja alkalmából, idén a 20 éve működő lendvai színház és hangversenytermet részesített elismerésben, amely jelenleg a Könyvtár és Kulturális központ szervezeti egyesége. Továbbá Gönc Ludvik és Bažika Nikolaj, az intézmény munkatársai, Vajdič Rozálija gyógynövényszakértő és Franc Koren régiséggyűjtő, helytörténész és sokoldalú aktivista részesült elismerésben.

A hét vége Lendván a tánc jegyében telt. Az egyik esemény a BALTEK, vagyis a zeneiskolák és konzervatóriumok növendékeinek országos megmérettetése volt, amelyen Brina Gerebic, a Lendvai Zeneiskola balett-tagozatának tanulója abszolút kategóriában első helyezést és arany plakettet érdemelt ki. A másik, kicsit lazább eseménynek a Bánffy Központ táncterme adott otthont, ahol a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete szervezésében táncházat szerveztek.

Január végén, február elején a holokauszt áldozatainak nemzetközi napja köré rendeződnek az események, amelyek között szerepelt az Orfej iz pekla című kiadvány bemutatása is. A magyar irodalomból Radnóti Miklós versei születtek a bori táborban, az erőltetett menetben, és kerültek elő halála után. A mai adásunkban azonban egy lengyel költő és rabtársai megzenésített verseinek történetéről hallhatnak.

Cár Jenő megzenésített költeményeit mutatták be a hét végén Dobronakon. A Kis-Hétrét együttes koncertjével egybekötött eseményről hallhatnak ma egy összeállítást. Ezt követően a holokauszt áldozatainak nemzetközi napja alkalmából Boris Hajdinjak, a Zsidó Kulturális Központ Maribori Zsinagóga igazgatója emlékezik a genocidumra, érintve Elie Wiesel, Primo Levi és Kertész Imre irodalmi munkásságát is a megpróbáltatásokkal terhes időszakról. Majd Werner Schwab: Elnöknők című darabjáról beszélgetünk Tina Resman színésznővel, aki az említett darabban alakítja az egyik szerepet a Kranji Prešernovo gledališče társulatával.

Nincs hálásabb feladata a műsorszerkesztőnek, mint amikor az évet egy új könyv bemutatásával indíthatja. Ezúttal Bence Lajos lepte meg olvasóit az Egyszer én is című novelláskötetének folytatásával Muravidéki rövid történetek alcímmel. A szerzővel a felhőtlennek tűnő gyermekkori évekről, de az elmúlt évtizedekre árnyékot vető politikai háttérről is beszélgetünk. Majd a Slovenski oktet hét évtizedes múltjáról, valamint a hagyomány ápolásáról és a frissítés lehetőségéről hallhatnak összeállítást.

Az új esztendő első adásában a mögöttünk lévő év jelentősebb kulturális eseményeire tekinttünk vissza. Felidéztük, hogy mi is történt 2023-ban az irodalom, a művészet, a képzőművészet, a zene és a színház területén.

Két antológia megjelenése követte egymást az utóbbi hetekben Lendván. Az egyik A döntő pillanat, a másik pedig a Harmatfogók című gyűjtemény, immár a 10. számmal. A Szlovén Köztársaság Kulturális Közalapítványának Lendvai Területi Kirendeltsége, illetve a Lendvai Kultúregyesületek Községi Szövetsége által támogatott irodalmi gyűjtemények arra engednek következtetni, hogy létezik belső igény az önkifejezésre, az embereknek mondanivalójuk van mások felé, mindez papírra kívánkozik, hogy másokkal is megosszák élményeiket vagy az őket feszítő érzéseket.

A Lendvai Galéria-Múzeumban március 24-éig látható a Vis á vis című kiállítás, amely a Maribori Egyetem Pedagógiai Kara Képzőművészeti Tanszékének tanárai és azok hallgatói felé nyit, keresve a metszéspontokat, illetve egyéni utakat. Ezúttal Samuel Grajfoner és Jasmina Nedanovski grafikái néznek szembe egymással. Adásunk folytatásában a fotóművészet kerül előtérbe a lendvai színház- és hangversenyterem folyosóján látható alkotások kapcsán, amelyek a Magyar Fotóművészek Világszövetsége által érkeztek a Muravidékre.

A századfordulón Muraszombatban élő és tevékenykedő Eberl család történetét kutatta Tamara Andrejek, a Muravidéki Múzeum művészettörténésze. Majd zenei vizekre evezünk Nagygéci Kovács Józseffel, a Pannon Tükör szerkesztőjével, a Cseh Tamás és Csengey Dénes szerzőpáros zenei hagyatékát bemutató Másnap című lemez kapcsán.

Beszélgetes Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló múvésszel. Franc Košar festő muraszombati kiállításáról. Az előadóművészetről, ami az iskoláskorban alapozódik meg.

A statisztikát nem véletlenül tartják a pontatlan adatok pontos kimutatásának, mégis az élet valamennyi területén igazodási pontot jelentenek a felmérések adatai. Ilyen adatbázis a Magyar Nemzeti Atlasz, Társadalom című kötete, amit a magyar tudomány ünnepe apropóján mutattak be a lendvai Bánffy Központban. Mai adásunkban a magyar atlasz-szerkesztés történetéről és időszerű kérdéseiről hallhatnak. A Lindua legfrissebb számában a hazai szerzők írásaival ismerkedhetnek, majd Az üresség teljessége elnevezésű tárlatról, amelyik Cvetka Hojnik okleveles textil- és ruhatervező mérnök irányításával készült.

Mai adásunkban emlékezünk. Elsősorban Gálics István grafikusra, aki így, sok évvel halála után is két intézményt, a Lendvai Galéria Múzeumot és a Muraszombati Galériát egyesítette egy közös kiállítással. Meggyőződtünk: megrendítő eredmény született!

Amennyiben ott ültek a közönség soraiban a Rátonyi Róbert Színház társulatának Csárdáskirálynő című operettjén, akkor minden bizonnyal kíváncsiak lesznek arra a beszélgetésre, amit Teremi Trixivel, az intézmény művészeti vezetőjével készítettünk, a társulatról, a műfajról, a fiatalok eziránti érdeklődéséről….

Zsitkócon a Deák-nap alkalmából a haza bölcsére emlékeztek, aki az európai politikai színtéren, Magyarország függetlensége érdekében a kiegyezésig hű maradt elveihez. Mai adásunkban a történelmi Magyarország vonatkozásában a család Muravidékhez kapcsolódó szálairól hallhatnak. Priska Kulčar képeiről Franc Obal művészettörténésztől tudhatnak meg többet, aki beavat bennünket a 92 éves, szentlászlói születésű, ma Csáktornyán élő festőművész alkotásainak tartalomban és formában egyaránt gazdag világába.

Ma Primož Trubart, a szlovén reformáció nagyját ünnepeljük, aki a protestantizmusba az egyik legjelentősebb reformátorként lépett be. Műsorunk folytatásában az idei Héttorony Fesztiválról hallhatnak, majd Sabina Šinko lendvai festő, egyetemi tanár, a 30 éves Pupilla Bábszínház vezetője oszt meg velünk néhány gondolatot az elnyert Kristina Brenkova-díj kapcsán, majd a Petőfi 200 szellemiségében zárjuk adásunkat.

Egressy Zoltán Portugál című művét nemrég mutatta be a lendvai LESZSZ Társulat. A bemutatón jelen volt maga a szerző is. Adásunk első felében Egressy Zoltán íróval beszélgetünk. Majd a Muravidéki Múzeumban teszünk egy sétát, ugyanis 26 év után részben megújult az állandó kiállítás.

A lendvai LESZSZ Társulat újabb színielőadással mutatkozott be. Ezúttal Egressy Zoltán Portugál című nagysikerű művét állították színpadra Regős János rendezésében. A bemutatón jelen volt maga a darab szerzője is, aki 25 évvel ezelőtt írta meg a falusi kisember sokak számára ismerős történetét.

A ljubljanai várban minden év október 6-án megemlékeznek az aradi vértanúkról, hiszen Batthyány Lajos ott raboskodott egy rövid ideig. A megemlékezéshez kapcsolódó ismereteket frissítjük fel mai adásunkban ….

Amint arról már többször is szóltunk idén, 450 évvel ezelőtt nyomtatták ki a mai Szlovénia területén az első, magyar nyelven írt könyvet Hoffhalter Rudolf vándornyomdájában. Kultsár György, református prédikátor posztillái kerülhettek így az olvasni tudók kezébe. Mai adásunkban megszólal dr. Varga Berndett, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár főosztályvezetője, akitől további érdekes részleteket tudhatnak meg a kor irodalmáról, nyomdászatáról és lelkiségéről ….

A Petőfi-bicentenárium tiszteletére született meg A Dráván című fordításkötet dr. Zágorec-Csuka Judit és Olga Paušič munkájaként, amit a múlt héten mutattak be a Lendvai Könyvtárban. Ennek részleteiről hallhatnak a mai adásunkban. A magyar irodalmi hagyomány mentén halad Pál Péter lendvai költő is, aki immár harmadik, Túlföld című kötetét tette le az olvasók elé. A címben említett világról, annak jelentésköréről a költő és Szemes Péter irodalomtörténész szól. Az európai zsidó kultúra napjai jegyében a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár Izidor Hahn nyomdászra emlékezett előadással és kiállítással.

Ami a történészek, kutatók, a tanulmányok olvasói számára a tények ismertetése, az az ott élőknek a tapasztalatok, hol keserű, hol boldogabb időszakainak váltakozását jelentik. Ilyen volt az a 30-40 év, amikor Isztriából és a tengermellékről a Muravidékre is több hullámban települtek át, egyrészt egzisztencia után kutatva, másrészt politikai nyomásra…..

A magyar irodalom vonatkozásában szebben nem is érkezhetett volna el az idei ősz, hiszen meghozta Tolnai Ottó számára a Vilenica-díjat, ami az egyik legrangosabb közép-európai elismerés…

Az idény utolsó kulturális műsorában három témát ajánlunk figyelmükbe: Ferenc Katja ígéretes fuvolaművész a lendvai zsinagógában mutatta be diplomakoncertjét. Ennek apropóján beszélgetünk a fiatal tehetséggel. Két egyetem összefogásával készült el az a kiadvány, amely 15 magyar vonatkozású települést mutat be az Alpoktól az Adriáig. Végül, de nem utolsósorban Gyuricza Péter háromrészes interjúkötetéről szólunk, amely 36 visszidens, azaz kivándorolt, majd újra hazaköltözött magyar történetét mutatja be.

A lendvai Bánffy Központ felújított pincehelyiségeiben nyílt meg Schweiczer Róbert keramikus kiállítása, amelyről az alkotó és barátja, Szarvas József színművész szól. A téma a szkíta hagyományvilág lesz. Ezt követően a Szlovén Balettművészek Egyesületének nemzetközi balett- és koreográfiaversenyéről hallhatnak összeállítást úgyszintén Szabó Márktól, majd a Hungarologica Labacensia kiadványt dr. Rudaš Jutka, a Maribori Magyar Tanszék vezetője, a folyóirat egyik szerkesztője mutatja be.

A Lendvai Galéria-Múzeum új állandó kiállítási anyaggal várja a látogatóit. Ezúttal a térségben élő magyar nemzetiség történelmi, gazdasági, kulturális, intézményes fejlődéstörténetét dolgozta fel dr. Lendvai Kepe Zoltán főmuzeológus Kepéné dr. Bihar Máriával, akik mai adásunkban részletesebben szólnak a tablók tartalmáról. Dr. Evgen Bavčar annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert tizenkét éves korában baleset következtében elveszítette látását, elindult a világba és lett belőle a »fehérek közt európai«, József Attilát idézve. A professzor több egyetem tiszteletbeli doktora, akit a Szlovén Köztársaság Ezüst-fokozatú Érdemrendjével tüntettek ki, és 2016-tól az Európa Polgára cím viselője. Lendvára azonban ezúttal fotókiállításának megnyitójára érkezett a Lendvai Foto-Video Klub meghívására.

Mai adásunkban a múlt felől közelítünk a jelenbe: először a Muraszombat és vidéke című hetilapról hallhatnak, amely a 19. század utolsó és a 20. század első negyedében jelent meg folyamatosan…

Horváth Károly népdalgyűjtő születésének 90. és halálának 25. évfordulója tiszteletére szervezte meg a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Hunyadi Péter Petőfi Sándor ösztöndíjassal a muravidéki magyar művelődési egyesületek népdalköreinek és citeraegyütteseinek közös programját, amelynek vendége volt Sebestyén Márta népdalénekes és Andrejszki Judit csembalóművész, valamint a Zala zenekar is. Erről hallhatnak ma összeállítást, továbbá az olvasási szokásokról készített mesterdiplomáját Horváth Amanda mutatja be.

Beszélgetés Vesna Pernarčič színművésszel és Román Sándor rendező-koreográfussal.

Fél évszázad után is érdekfeszítő, titokzatos, ugyanakkor egyértelműen önazonos az a művészet, amit Andy Warhol a pop királya alkotott, s amelynek egy jelentős szegmensébe tekinthetnek bele a Lendvai Galéria-Múzeum látogatói egészen július végéig. Ugyanis a mezőlaborci Andy Warhol Modern Művészeti Múzeum jóvoltából 90 alkotás és személyes tárgy látható a lendvai várban működő intézményben…

Bence Lajos: Füst a hegyen című verseskötetének bemutatóján beszélgettünk a József Attila és Balassi-kard-díjas költővel a kötetcímben rejlő jelképről… A Zala György-emléknap alkalmából a szobrászművészről szóló dokumentumfilmet tekinthette meg a közönség Gál Anasztázia rendezésében Lendván a Bánffy Központban. Ebből az alkalomból nyitották meg Hana Bednárová csehországi alkotóművész munkáiból készült kiállítást is.

Az ünnepek előtt mutatták be a Muraszombati Galériában Janez Bernik 1933-2016, Izbrana dela/Válogatott alkotások című kiadványát, amely a nagy kiállítóteremben és a hozzá tartozó karzaton látható alkotások reprodukcióit tartalmazza. Mai adásunkban megszólal dr. Robert Inhof, aki a kiadványban olvasható tanulmány szerzője, Breda Ilich Klačnik művészettörténész, aki a Ljubljanai Modern Galéria korábbi vezetője és Aleksander Bassin képzőművészeti kritikus, Janez Bernik művészetének kiváló ismerője. Továbbá megismerhetik a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ idei terveit, amelyekről Zágorec-Csuka Judit, az intézmény igazgatója ismerteti a részleteket.

A magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, a Mágnás Miska volt látható múlt héten a lendvai színházban, ezúttal a mindössze néhány éve alakult Rátonyi Róbert Színház feldolgozásában. A darab két főszereplőjével, Kiss Zoltán és Teremi Trixi színművészekkel beszélgetünk. Tanja Šimonka művészettörténész méltatja Sabina Šinko lendvai képzőművész Emlékképek című kiállítását, amely a lendvai zsinagógában látható. A kiállítás kapcsán annak alkotója is megosztja gondolatait.

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramja építészeti szekciója hároméves munkáját mutatták be szombaton a Pesti Vigadóban. Köztük volt Pisnjak Atilla művészettörténész is, aki A Muravidék építészete a dualizmus korában című kiadványát prezentálta. Az eltelt három év tartalmáról szól Wessellényi-Garay Andor mentorként mai kulturális adásunkban, mint ahogyan megszólal Boris Cavazza, a ljubljanai Mestno Gledališče színésze, akit Yasmina Reza francia drámaíró Az öldöklés istene című darabjában láthatott a hétvégén a lendvai közönség is. Majd egy mélyebb eszmefuttatás következik dr. Tomaž Mastnak szociológus részéről arról, hogy függetleníthetjük-e magunkat/ társadalmunkat a tőke hatalmától.

Két nagyobb horderejű témával foglalkozunk mai adásunkban, az egyikben Andrej Tarkovszkij és Tarr Béla filmjeinek összefüggésében az idő és az ismétlődés fogalmát járja körül Meszelics Júlia, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkultúra Elméleti Intézetének alapszakos hallgatójaként foglalkozott szakdolgozatában a témával, a másik pedig nem más, mint Feri Lainšček Prešeren-díjas muravidéki író, akinek Ločil bom peno od valov című könyvét Zágorec-Csuka Judit ültette át magyar nyelvre.

Zsille Gábor József Attila-díjas költővel és műfordítóval beszélgetünk arról, milyen kép él benne Petőfi Sándorról, és tisztázunk néhány közhelyet az életműről. A továbbiakban visszatérünk a Pannonia Reflections fotókiállításra, ami a közelmúltban nyílt meg a lendvai várban.

Sütő András: Advent a Hargitán című kétfelvonásos darabját láthatta a hét végén a lendvai színház közönsége. Susán Ferenc a magyar irodalom klasszikusát rendezte meg, amelyben a népi jelképvilág eszköztárával ismerünk meg egy történetet a konokságról, a szeretetről, az idő múlásának viszonylagosságáról…

Műveltségünk hat alappillére a címe annak a többkötetes kiadványnak, amelynek Pap Gábor művészettörténész a szerzője, és amit a múlt hét végén a lendvai Bánffy Központban is bemutattak. Adásunk másik témája pedig már inkább jövőbe mutató, hiszen Szegedi-Varga Zsuzsanna, aki a Liszt Intézet vendége volt Jaka Železnikar internetművésszel az új kifejezési lehetőségekről szól, nemzetközi tapasztalattal a háta mögött.

Amennyiben Herman László képzőművész nevét említjük, akkor most már sokuknak – különösen a két évvel ezelőtti, lakosi és lendvai kiállítását követően – az üvegfestés fúziós eljárása jut eszébe, aki ennek avatott mestereként tovább gondolta a Hosszú, forró nyár Lakosban című témáját, felidézve és megjelenítve ennek az időszaknak jónéhány, számára kedves figuráját. Ezt az anyagot mutatja be maga az alkotó és Ciril Horjak, maga is festőművész, Herman kiváló barátja…

A horvát és a tágabb térség parasztlázadása leverésének 450. évfordulóját jegyzi idén a történelem, és talán nem véletlen az összefüggés azon tárlat tartalma között, amely a Muravidéki Múzeumban nyílt meg a múlt héten a szlovén kultúra napja alkalmából, és a paraszti munka művészi ábrázolását mutatja be. Mai adásunkban továbbá teret adunk Ivan Koncut: Fantje z Glaven ulice című szlovén regényének, amely a szerző gyermekkorának Lendvájába viszi vissza az olvasót, bejárva a városka egykori helyszíneit, felidézve a gyermekkor egy-egy állomásának az emlékek által megszépült részleteit.

Mai adásunkat a holokauszt nemzetközi emléknapjára felállított Hazatérés című kiállításról szóló összeállítással indítjuk, amely azon elhurcolt lendvai zsidó családokat mutatja be, akiknek tiszteletére botlatóköveket helyeztek el egykori otthonuk előtt. Majd további részleteket ismerhetnek meg a Vrenko felügyelő népszerű szlovén sorozat forgatásának hátteréről, végezetül pedig Marjan Horvat magánkiadásban megjelent mesekönyvéről is szól a szerző.

A magyar kultúra napja alkalmából kiosztották a Zala György kulturális díjakat. Adásunk első részében a díjazottakkal beszélgetünk. Ezt követően a Prevodni Pranger zárórendezvényéről szólunk, ahol ezúttal a magyar irodalom díjazott szlovén műfordításai kerültek fókuszba.

A magyar kultúra a helyitől az egyetemesig címet választottuk mai adásunkhoz, hiszen a muravidéki értékektől jutunk el ahhoz a központi rendezvénysorozathoz, amit Veszprém-Balaton körzete ígér Európa Kulturális Fővárosaként. No, de adjuk át a szót mai adásunk riportalanyainak, akik Szúnyog Sándorra, a 80 évvel ezelőtt született költőre emlékeznek, szólnak a Dobronakon bemutatott vígjátékról, amelynek szerzője és rendezője Cár József, kitérünk még a Kapcai Művelődési Egyesület magyar kultúra napi rendezvényére, majd átadjuk a szót Müller Mihálynak, aki a Veszprém-Balaton EKF sajtófőnöke, hogy általa átéljük az előkészületek izgalmát a hétvégi nyitórendezvény előtt.

Noha a Muravidéken nincsen egyetemi központ, léteznek kutatók, akiket a Muravidéki Akadémiai Tudományos Unió tömörít egybe. A két évtizede működő szervezet ugyan még küzd a társadalmi státusának megerősítéséért, ettől függetlenül megannyi kiadvánnyal igazolja létjogosultságát. Tagjai közé tartozik dr. Kovács Attila történész, akivel mai adásunkban ennek a szerveződésnek, a kölcsönös érdeklődésnek a jelentőségéről beszélgetünk, valamint saját publikációiról, amelyek között választ keresett arra is, befolyásolták-e a kisebbségben élő magyarok a 2022-es magyarországi választást.

A Horizont mai adásában visszalépünk a 2022-es évbe, kiemelve néhány eseményt a kulturális életünkből. Olyan összefüggő folyamat részei ezek, amelyek kollektív nemzeti és személyes önazonosságunk alakítói is együtt, legyen szó képzőművészetről, színjátszásról, irodalomról vagy éppen népi szőttesekről. Ezért ajánljuk a figyelmükbe mai összeállításunkat.

Talán szebb ajándékkal nem is kedveskedhetett karácsonyra a Lendvai Galéria-Múzeum közönségének, mint a 100 évvel ezelőtt született Gábor Zoltán életmű-kiállítása. Ehhez csatolták a Valakihez kell, hogy szóljak című kiadványt, a Nemzetiségi Művelődési Intézet könyvkiadási programjából. A témához tartozik a Lindua legutóbbi számának megjelenésekor készített beszélgetés Bence Lajos íróval, költővel, aki Gábor Zoltánra emlékezik a folyóiratban, másik két fontos évfordulót is említve. Nem maradunk azonban adósak az Ethnotrip: Bluz Panonski című új albumának bemutatásával sem.

Mai adásunkban visszatérünk az 50. Lendvai Nemzetközi Művésztelep témájához, amit amúgy is az időtlenség övez, és elbeszélgetünk Lipovics János, Becskei Andor, valamint Veres Gábor szobrászokkal elidőzve az idén nyáron készült alkotásaiknál. Műsorunk folytatásában az Irodalmi Karaván felvidéki vendégei szólalnak meg, majd a Silence együttes lendvai koncertjén készült beszélgetéssel zárjuk műsorunkat.

Lendva kulturális életének középpontjában a hét végén a Nemzetközi Művésztelep 50. évfordulója állt. Az ünnep alkalmából bemutatták a fél évszázadot kötetbe rendező monográfiát, valamint megnyitották az 50. művésztelepen készült bronz kisplasztikák tárlatát…

Jezuš, tovariš moj: mali katoliški molitvenik za slovensko lüdstvo med Müjrof in Rabo címmel kis katolikus imakönyv jelent meg muravidéki szlovén nyelvjárásban. A kötet ötletadója és társszerzője Akoš Anton Dončec. Vele beszélgetünk. Majd Tomaž Rode balett-táncos, a Szlovén Balettművészek Egyesületének elnöke mesél e táncművészet kihívásairól.

A Sokol, az Orel és a Levente mozgalmak jelentős hatással voltak a két világháború közti Muravidékre. Küldetésük a szellemi nevelés volt, de fontos szerepet töltöttek be a közösségépítésben. Šooš Peter történész mesterdolgozatában e három mozgalmat kutatta. Vele beszélgetünk. A férfias téma után a görög mitológia becsapott és figyelmen kívül hagyott hősnői felé fordulunk. Kilenc erős, de sebezhető nő őszinte vallomása szerelemről, fájdalomról és árulásról a Ljubljanai Városi Színház Junakinje, azaz Hősnők című előadásában.

Tasnádi István Szibériai csárdás című kétfelvonásos vígjátékát láthatta múlt héten a muravidéki közönség a budapesti József Attila Színház előadásában. A történet az első világháborúban hadifogságba esett magyar katonák túlélésért való küzdelmét mutatja be…

Megjelent Pisnjak Atilla, a Lendvai Galéria-Múzeum kurátorának a Muravidék építészete a dualizmus korában című tanulmánykötete, amely egy felvirágzást hozó időszak épített örökségével foglalkozik az említett térségben. Majd Csuta György festő és grafikus szól a kettős jubileuma jegyében felállított lendvai kiállításáról, ami a Bánffy Központban tekinthető meg az év végéig. Ezen kívül visszatérünk még a lendvai színházban bemutatott BOOM című performance-ra…

George Orwell 1943 és 44-ben írta meg Tündérmese alcímmel az Állatfarm című kisregényét a sztálini rendszer időszakának szatírájaként. Átfogva a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakot. Azonban, mint az a maribori SNG Lendván is bemutatott Orwell farm című előadásából kiderül, a darab fájdalmasan időszerű maradt.

A múlt héten mutatták be azt a fényképgyűjteményt, amely Domonkosfa település 20. századi történetét fotók segítségével dolgozza fel. A kötetet Mark Krenn szerző és dr. Kovács Attila szerkesztő mutatja be. Majd Wellisch Béla Rába-vidéki nyomdás életútját ismerteti Süč Dejan történésztől.

„Egy ősz örök emlékére” volt a címe a Békéscsabai Jókai Színház előadóművészei által bemutatott programnak, amellyel október 23-ára emlékeztünk Lendván. A Horizont mai adásában egyebek között erről is hallhatnak, mint ahogyan arról a szabadtéri kiállításról, amely Miki Muster illusztrátor, képregényíró és rajzoló életének és hőseinek állít emléket. Ugyancsak betekintést kínálunk az Edocumenta Pannonica határokon átívelő múzeumi együttműködés programba is.

A költő, aki egyszerre volt tősgyökeres helybeli muravidéki és egyetemes szlovén. Egyfelől kíméletlenül nyers és őszinte, másfelől kifinomult, lágy és lírai. Ősszel született és ősszel hagyta maga mögött Milan Vincetič azt és azokat, akikhez kötődött, és akik kötődtek hozzá.

Az elmúlt héten az aradi vértanúkra emlékeztünk. A történelmi eseményekről dr. Majdán János történész adott elő a Bánffy Központban…

A múlt szombaton a Szlovén Nemzeti Színházban Schilling Árpád és Zabezsinszkij Éva: A korcs című drámája került műsorra. Mai adásunkban ebből az alkalomból Gaál Gabriella műfordítóval beszélgetünk a darabról, amit ő ültetett át szlovén nyelvre. Ezt követően folytatjuk a beszélgetést Venyige Sándorral, a Veres 1 Színház igazgatójával. Az energiaválság fenyegető valósága vonatkozásában érdeklődtünk, miként tekint az idei színházi idényre…

Dušan Šarotar író, költő, forgatókönyvíró a holokauszt feldolgozásáról és a szélsőjobboldal európai térhódításáról. Dan Reisinger Tűztekercseinek imperatívusza. Dr. Olosz Levente a rejtélyes Kasztner-ügyről.

Két téma köré rendeződik mai adásunk. Az egyik a Zsidó Kultúra Európai Napjai jegyében a Muravidéki Múzeumban bemutatták a Terra Sancta dokumentumkiállítást, amiről Gerebic Betina összeállítását hallják. Szomi Bélával, a Kontrabant együttes frontemberével Vidno je nevidno című új CD-jükről és saját legújabb szlovén nyelvű kötetéről beszélgetünk, amelynek a Vrtavka z Nadiže címet választotta.

Úgy tűnik, visszatér régi medrébe a kulturális élet, amit igazolnak az egymást követő események is. Egyik ilyen jelentősebb volt a LESZSZ társulat Don Quijote kalandjai című előadás szombat esti bemutatója a lendvai színház- és hangversenyteremben, ami a járvány miatt csúszott két évet. Ugyanitt látható az épület előcsarnokában a Plečnik és Prága című tárlat, amelyről Juraj Chmiellel, a Cseh Köztársaság szlovéniai nagykövetével beszélgettünk. Végezetül megtudhatják, miért álmodik fehér lóról egy fiatal szlovén képzőművész, aki pályatársaival a Muraszombati Galériában állít ki.

Muraszombat után Lendván is bemutatták Hrabroslav Lindič: Sine című, személyes ihletésű regényét, amelyről Gerebic Betina összeállítását hallhatják majd. Bukott angyalok címet választotta Milo Sakač, képzettsége szerint építészmérnök ahhoz a kiállításához, amely a lendvai zsinagógában látható. Mit takar a metaforikus cím? – erről Szabó Márk kérdezi majd az egykor Lendván, ma Zágrábban élő alkotót.

Múlt pénteken mutatták be Gaál Anasztázia Muravidéki meseút című legújabb filmjét, amely a vidék letűnőben lévő hagyományvilágát örökíti meg. Ennek apropóján beszélgetünk a rendezővel. Majd Zrínyi Miklós nyomába eredünk professzor dr. Padányi József vezérőrnagy, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára segítségével, aki a Zrínyi-Újvár feltárását illetően tartott előadást a Muravidéken.

Nemcsak a hét, hanem az év eseményeként is jegyzi a Lendvai Galéria-Múzeum azt a kiállítást, amit az 50 éves Lendvai Nemzetközi Művésztelep jubileuma alkalmából nyitottak meg a múlt héten a múzeumok világnapján…

Szerelemmosoly a címe Szomi Kralj Béla magyar nyelvű verseskötetének, amit Bence Lajos József Attila-díjas költőbarát szerkesztett. A zenészhez közel áll a líra ritmusa is, amely nemcsak az érzelmek, hanem a társadalombírálat megfogalmazására is alkalmas, bizonyítja ezt az említett kötet…

Múlt hét végén a Zala György-konferencián emlékeztünk meg Lendva nagy szülöttjéről, a neobarokk szobrászművészről. Ezúttal néhány, méltatlan sorsra jutott alkotásának utóéletéről szólunk. Gerebic Betina pedig egy történelmi témához nyúl vissza, amelynek apropója a II. Lajos című monodráma lendvai előadása a pécsi Escargo Hajója színház előadásában.

Történelmi korokon haladunk át mai műsorunkban. Egyfelől, mert bemutatjuk Hármasmalom, e kis muravidéki település terjedelmes monográfiáját, másfelől pedig Saint-Just francia forradalmárról szóló monodrámáról Illyés Lénárd szerzővel és előadóművésszel beszélget Gerebic Betina. A forradalom felfalja a saját gyermekeit, ugye emlékeznek a mondatra a történelemórákról, no meg a valóságból?!

A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet volt a házigazdája a hét végén a Magyar Szín-Játékos Szövetség találkozójának, amely a magyarországi és határon túli előadóművészeket tömöríti egybe. Regős Jánossal, a szövetség elnökével hallhatnak beszélgetést a Kárpát-kör találkozóról…

A múlt héten mutatta be a Muraszombati Idegenforgalmi, Kulturális és Sport Intézet a város egykori zsinagógájának 3D-s projekcióját. A korszerű technikai megoldás lehetővé teszi, hogy legalább képzeltben újra bejárható legyen az 1908-ban épített és 1954. április 21-én lebontott létesítmény. Az építkezés előzményéről és a köztes időszakról szólunk mai adásunkban.

A költészet napjára időzítették Gaál Anasztázia: És te, költő? című verses portréfilmjének bemutatóját tegnap a lendvai színház- és hangversenyteremben Bence Lajos József Attila-díjas, muravidéki magyar költőről. Ám nemcsak ez az egy lírai összeállítás lesz a Horizont mai adásának témája, mert nem kevésbé költői a Nemes Lászlóról kiadott monográfia sem, noha képzőművészről szól. Mind a két esemény a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézethez kapcsolódik. Továbbá mai adásunkban szólunk még Ivan Koncut új regényéről.

Vándor Székely… Raskóné Déri Erzsébet mesél a kiállított tárgyakról, amelyeket férjével együtt már több, mint tíz éve utaztat Magyarországon. Délnyugati vigasz ez Davorin Mance fényképsorozatának címe, amelyet a Polgárosodás Múzeuma szomszédságában állítottak ki. Az alkotó a csáktornyai fotósok klubjának elnöke, és amerikai utazását örökítette meg ezúttal képein.

Egy könyv, amelyik részévé vált egy kiállításnak, és miután azt lebontották, önálló életre kel a könyvesboltok polcain, onnan pedig reméljük az olvasók kezében teljesedik ki mindaz, amiért Dušan Kirbiš, az idei Prešeren Alapítvány-díjas vizuális alkotó megírta azt …

Határtalan férfiének metaforikus címet választotta új lemezéhez Gubinecz Ákos népdalénekes, aki több, különböző együttes zenészével lépett fel a lendvai színház- és hangversenyteremben a vasárnapi jótékonysági koncerten. A folytatásban visszatérünk az egy héttel korábban bemutatott Mária főhadnagy című operetthez. Bori Réka és Bozsó József előadóművészek szólnak a műfajban rejlő lehetőségekről.

A Lendvai Galéria Múzeum és a Muraszombati Képtár együttműködéseként nyitották meg pénteken a Franc Mesarič című kiállítást, ami a két évvel ezelőtt elhunyt muravidéki művész opusára emlékezik. Majd további részleteket ismerhetnek meg az Agrigento című regényről, amelynek szerzője, Kóstas Hatziandoníu Szicília antik világa mellett képet ad a mai valóságról is. A muraszombati Muravidéki Múzeum utóbbi két évének teljesítményét Metka Fujs igazgató foglalja össze, valamint megismerhetik a Zbornik című tanulmánykötetük 27. számának tartalmát is.

Szúnyogh Sándor muravidéki magyar költő, újságíró, szerkesztő idén lenne 80 éves. Ebből az alkalomból nyílt meg kiállítás a Bánffy Központban születésének dátumán. Ennek részleteiről szólunk a mai adásban, továbbá beszélgetést hallhatnak Gaál Gabriella műfordítóval, aki Szabó Magda: Az ajtó című nemzetközileg elismert művét ültette át szlovén nyelvre. Szabó Márk pedig a lendvai Franc Korent kérdezi verseskötetéről, amelynek nem szokványos bemutatójával már a nőnapra irányították a figyelmet.

A múlt héten Rejtő Jenő: Úrilány szobát keres című darabját láthatta a közönség a Turay Ida Színház társulatának előadásában. Mai adásunkban Gerebic Betina Mikó István rendezővel és Pusztai Máté színésszel beszélget, majd Molnár G. Bíborka, a Ljubljanai Liszt Intézet igazgatója szól a csütörtökön este megnyíló Barcsay mester és tanítványai című kiállításról.

A mai adásban Alenka Ribič koreográfussal beszélgetünk a 15. Ifjúsági balettverseny zsűrizéséről. Értékeli a látottakat és a szlovéniai balettképzést. A továbbiakban Lučka Zorko szlovén költő szól arról az irodalmi estről, amelyben Zágorec-Csuka Judit muravidéki magyar költő volt a vendég Muraszombatban. Továbbá Sara Köveš zongorista mondta el a terveit a lendvai koncertjét követően, amit a nemzetközi megmérettetések előtt tartott a múlt pénteken.

A Horizont mai adásának középpontjában a műkedvelés áll: egyfelől megjelent a Harmatfogók című irodalmi antológia 8. száma, amelynek szerzői valamennyien a Lendvai Kultúregyesületek Községi Szövetsége irodalmi szakkörének tagjai. Ezt a kiadványt Olga Paušič, annak szerkesztője mutatja be. Másfelől a hét végén a Lendvai Nyugdíjas Egyesület Kofetarji nevű színjátszócsoportja előadta a Vsakemu svoje, Mindenkinek, ami jár című előadást Miha Štampah rendezésében.

Mennyiségben és minőségben is megnyugtató hírek érkeznek a kultúra világából. Ezért a mai, Prešeren-napi összeállításunk a tartalmat illetően gazdag lesz. Először megszólal Orbán Péter illusztrátor és grafikus, aki polgármesteri elismerésben részesült eddigi munkájáért, majd további részleteket tudhatnak meg a Pannonia Reflections nemzetközi fotókiállításról, amit már 8. alkalommal szerveztek meg a Lendvai Galéria-Múzeum kiállítótermeiben, fenn a várban. Megszólal Dušan Kirbiš vizuális művész is, akit idén Prešeren Alapítvány-díjjal tüntettek ki, és nem utolsó sorban már előre mutatva szólunk a Balassi Emlékkard lendvai felszentelése kapcsán arról az eseményről, ami február 15-én, a Bálint-nap alkalmából Budapesten lesz, és ahol dr. Bence Lajosnak átadják az említett szablyát.

Hősök és áldozatok is voltak egyszerre a zsidó nők a holokauszt idején. Erről tanúskodik a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtárban látható kiállítás, amely több témakörre bontva, személyes történeteken keresztül mutatja be miként küzdöttek szeretteik és embertársaik, valamint saját túlélésükért az embertelenség közepette. Erről bővebben Boris Hajdinjak, a Maribori Zsinagóga és Zsidó Örökség Központ igazgatója szól. A mai adásunkban továbbá bemutatjuk a Muratáj legújabb számát, amely már kapható a Bánffy Központban.

Mai adásunkban az idei Zala György kulturális díj jutalmazottjai kerülnek előtérbe, miután a magyar kultúra napja alkalmából vasárnap kiosztották a díjakat. Bemutatjuk a Folkfonics együttest, amely ugyancsak az említett rendezvényen szórakoztatta a közönséget …

Akik már átolvasták a Lindua, Lendva Község társadalomtudományos folyóiratának legutóbbi számát, azok előtt már nem cseng enigmaként Kalivoda Kata neve. Ő ugyanis Zala György szobrász unokahúga volt, és maga is elismert festőművész. Pisnjak Atilla cikke nyomán beszélgetünk a szerzővel arról az életpályáról, amely egy erőteljesen férficentrikus korban teljesedett ki. Ezt követően már időben előre lépve Füst Milán: A feleségem története című könyvéről és az annak alapján készült filmről beszélgetünk Kruzslicz Tamás magyar nyelvi lektorral…

24 évvel ezelőtt hunyt el Szúnyogh Sándor muravidéki magyar költő, újságíró, televíziós szerkesztő, majd nemzetiségi programigazgató, akinek tiszteletére rendezik meg a fogalmazási versenyt az iskolások számára, és osztják ki a róla elnevezett díjat. Mai adásunkban erről a tegnap esti rendezvényről hallhatnak villanásokat, továbbá folytatjuk a Kárpát-medencei legendáriumról szóló beszélgetést Kepéné Bihar Máriával, és szólunk a celjei népszínház legutóbbi lendvai vendégszerepléséről. Tartalmas perceket ígérünk.

Tény, hogy a napok, azokkal együtt pedig a hónapok hihetetlen sebességgel követték egymást. Míg tavalyelőtt váratlanul megállította az életet a koronavírus, utána már megtanultunk együtt élni vele, és valamelyest enyhültek a szigorítások, amelyek egyben meghozták a színházak, könyvtárak, múzeumok és képtárak, előadótermek ajtajainak nyitását.

Életünk valamennyi területét, így a kulturálist is, a járványhelyzetnek kellett alárendelnünk. Hol lázadozva, hol alázattal, beletörődéssel, kiutak keresésével, igyekeztünk pótolni mindazt, amit a színház, a könyvtár, a kiállítások, a társasági élet, hozhatott volna magával, de meg kellett találnunk a kiutat, az áthidalást, s ezt több kevesebb sikerrel, leleménnyel, erőfeszítéssel, valahogy meg is tettük.

Mai adásunkban elsősorban helyi alkotók szólalnak meg: akiknek művei, legyen szó fényképről vagy irodalmi munkáról, önálló életük ellenére olyan kiadványokban is megtalálható, mint a Lindua című községi társadalomtudományos, művészeti folyóirat, s amelynek legutóbbi, 23. számát a múlt héten mutatták be a lendvai zsinagógában.

Maradnak a könyvek az asztalon és néhány hangfelvétel a rádió archívumában. Mai adásunkban dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanárra, íróra, költőre dr. Bence Lajos irodalomtörténész emlékezik. A folytatásban Pisnjak Atilla művészettörténész, a Lendvai Galéria-Múzeum munkatársa bemutatja azokat az alkotásokat, amelyek a lendvai vár padlásterének felújított részlegében láthatók. Ezek az alkotások idén és tavaly készültek a nemzetközi bronzöntő művésztelepen. Stílusban, tartalomban rendkívül változatos kisplasztika-gyűjteményről lesz szó.

Élő néprajz, mondhatnánk akár a mai adásunk témáira, merthogy az egyikben a táplálkozáskultúrára térünk ki, annak kapcsán, hogy a Muravidéki Múzeumban erről készítettek egy kisfilmmel kiegészülő kiállítást. A másik téma pedig már a közösségi és magánterek lakáskultúrájának világába vezet el bennünket. A lendvai vár pincéje ugyanis izgalmas térnek bizonyult „A láthatón túl” című installációhoz, amit a 20 éves működését jegyző Raketa stúdió két szakmailag elismert vezetője: Katjuša Kranjc és Rok Kuhar állított fel.

Egyedi látványvilágú musical a századforduló egyik legnagyobb elméjéről, Nikola Tesláról. Miha Kacafura maribori fotóművész kiállítása a lendvai színházban.

A lendvai várban látható az idén jubiláló Siklósi Szalon kiállítása. A tárlaton bemutatkozó több mint 70 alkotó közt muravidéki művészeket is találunk. Adásunk első felében Kovács Ferenc festőművésszel, a szalon szakmai vezetőjével beszélgetünk. Majd a legjobb magyarról szlovén nyelvre való műfordításért járó díjról szólunk, melyet a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének két hallgatója nyert el.

A magyar nyelv napja előtt, a múlt héten mutatták be a budapesti Nyelvtudományi Intézetben a több, mint húsz kötetesre tervezett magyar nagyszótár VIII. kötetét. Ebből az apropóból azonban megannyi érdekes részletet tudhattunk meg arról az összetett folyamatról, amit lexikográfiának neveznek. Emellett a 20. évfordulóját ünneplő Szentgotthárdi Nemzetközi Művésztelepről és annak idei résztvevőiről is beszélgetünk Pisnjak Atilla művészettörténész segítségével.

A szigorítások árnyékában ugyan, de eseményekben gazdag hétvégét tudhatunk magunk mögött. Lendván megnyitották az idei Héttorony Fesztivált, amely a Makovecz Imre-örökséget élteti kiállítással és koncerttel együtt. Bemutatták továbbá Hagymás István: Shakespeare-látlatok című kétkötetes tanulmányát. A felsoroltak mellett pedig Vincze Bencének, az f21 irodalmi portál főszerkesztőjének portréját ajánljuk a figyelmükbe, aki verseket és prózát is ír.

A Horizont mai adásában a könyvekre koncentrálunk. Időrendbe helyezve őket először szakrális értékű kiadványokról szól Maja Kutin, a judaizmus kutatója. Ezek ugyanis azok az imakönyvek, amelyeket a muraszombati Hartner-villában találtak, az egykor ott élő muraszombati zsidó közösség tulajdonából. Majd közeledve időben a lendvai olvasókörről hallhatnak, amely 150 évvel ezelőtt alakult meg. Ezt követően Bence Lajos: Egyszer én is című novelláskötetének szlovén nyelvű fordítását mutatjuk be.

A múlt hétvégén mutatták be Danč-Roth Marika muravidéki textil- és képzőművész monográfiáját. A könyv a művésznő 70. születésnapja alkalmából jelent meg a Lendvai Galéria-Múzeum gondozásában. Adásunk első felében Danč-Roth Marikával beszélgetünk a kiadvány kapcsán. Majd szintén beszélgetés következik Szűcs Nelli színművésszel, aki egy monodráma erejéig Fedák Sári primadonna bőrébe bújt.

Nyolcadik kötetét mutatták be dr. Zágorec-Csuka Juditnak, Por és hamu címmel, amely felnőtt és gyermekversek mellett műfordításokat is tartalmaz. Mai adásunkban a szerzővel beszélgetünk. Majd a Muraszombati Galéria legújabb kiállításáról szólunk, amelyen Bogdan Borčič és Nataša Mirtič grafikusok alkotásait mutatja be részben Goran Milovanović, a Kostanjevica na Krki Božidar Jakac képtár igazgatója, részben pedig a művésznő.

A múlt héten az aradi vértanúkra emlékezve adott elő Pisnjak Atilla művészettörténész a Szabadság-szoborról, amelyik a lendvai születésű Zala György egyik ismert alkotása. Összeállításunkból további érdekességet tudhatnak meg a szobrászról és művéről…..

Lehet-e, szabad-e egy népszínművet modernizálni, és ha igen, akkor a közönség részéről mire számíthat a rendező? – tettük fel a kérdést Susán Ferencnek, aki A falu rossza című előadás alá írta a nevét…

Egy önazonos európai festőművész: Galambos Tamás kiállítása a Liszt Intézetben. A szervezőkkel és a 82 éves mesterrel beszélgettünk hosszú életpályájának tapasztalatairól. Továbbá megnéztük a maribori SNG, Sosedov sin című előadását, amit Josip Jurčič szövegének színházi átdolgozása alapján Mateja Kokol rendezett.

A félelem és bátorság téma köré épült fel az idei, 36. Vilenica Nemzetközi Irodalmi Fesztivál, amelyen nagy érdeklődéssel fogadták Danyi Zoltán magyar írót, akinek A dögeltakarító című regényének részletét fordították le, és hallhatták élőben az érdeklődők.

Indák és gyökerek nyúlnak ki az alkotásokból, és vonzzák be a látogató figyelmét Marika Danč-Roth képei, szőttesei, amelyeknek összhangzata a Dicshimnusz a kéznek és a fonálnak című kiállítás. Ennek pénteki megnyitójával indítjuk a Horizont őszi sorozatának első adását…

Mai adásunkban Mészöly Ágnes és Molnár T. Eszter szerzőpárossal beszélgetünk, akik vendégei voltak a Petőfi Sándor tanulmányi verseny díjkiosztójának. Ehhez kapcsolódik Miha Štampah magyar szakos tanár, akit az esemény rendezőjeként kérdeztünk. Miha Kavaš, a 30 éves fennállását ünneplő Marko banda megtett útjáról és terveiről szól.

Amikor Hamvas Béla magyar író és esszéíró első, válsággal foglalkozó írásait megírta a harmincas évek derekán, Bíró Ilona festőművész még csak serdülő volt.

Ha Muraszombatban a sétálóutcán járnak, akkor álljanak meg a szabadtéri kiállítás plakátjai mellett, amely Baumhorn Lipót építész munkásságát mutatja be, aki a történelmi Magyarország térségében…

A félénk nyitás időszakában az intézmények vezetőinek valóban kihívást jelent a korábbi életbe való visszazökkenés, amivel párhuzamosan építeni kell a hasonlóképpen bizonytalan jövőt is.

Mai adásunkban két témát kínálunk fel, mindkettőt a muraszombati Pomurski muzej közvetítésével. Az egyik a közelmúltba, a 80 évvel ezelőtti eseményekig vezet el bennünket egy szabadtéri kiállítás formájában. A másik, Mária Terézia korát idézi fel, mégpedig a Szapáry-család fennmaradt értéktárgyai által.

Virtuális Mozaik Múzeumtúra határon túl és innen. Humor, egyéniség, hétköznapi kérdések és válaszok Lackfi János költészetében.

Mai adásunkban a Muratáj című nemzetiségi társadalmi-kulturális folyóirat legújabb, tematikus számát mutatjuk be, majd két kiállításról szólunk, az egyik Lendván látogatható meg a Fő utcán, a Lendvai Fotó-Video Klub szervezésében, a másik a Muraszombati Képtárban látható.

Április 16-a Zala György emléknapja Lendván. A neobarokk szobrászművész születésének dátumán virtuális sétán járták be a hozzá kapcsolódó emlékhelyeket. Megteheti-e a költő, hogy a nemzeti himnuszról, mint kunyeráló költeményről beszél? – teszi fel a kérdéseket, és adja meg a válaszokat a saját látószögéből Lackfi János József Attila-díjas költő.

Horváth Botka Áron muravidéki rendezővel beszélgetünk, többek közt arról, mivel foglalkozik jelenleg, és arról, hogyan látja a szlovén filmipar jelenét és jövőjét. Majd interjút hallhatnak Robitz Anikó magyarországi fotóművésszel, akinek munkái a ljubljanai Photon Galériában láthatók.

Mai műsorunkban az 5 határon át elnevezésű Kárpát-medencei online, többfordulós vetélkedő muravidéki résztvevőinek kimagasló teljesítményéről hallhatnak. Műsorunk folytatásában bemutatjuk a ljubljanai magyar lektorátus munkáját, amit jelenleg Kruzslicz Tamás lektor vezet

Dr. Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutató, a Lendvai Galéria-Múzeum főmuzeológusa tíz évig várt arra, hogy a Hetés falvainak népessége és gazdálkodása a 18-20. században című monográfiája könyv alakban is megjelenjen…

Amennyiben otthonosan mozognak a virtuális világban, és követik a Lendvai Galéria-Múzeumot is a Facebookon, illetve az Instagramon, akkor már tegnaptól betekintést nyerhettek abba a kiállításba, amely 29-éig tart Előre a múltba címmel, és a Szlovén Múzeumok Közössége hirdetett meg újból.

A forradalom, majd a szabadásharc eseményei a Muravidéket is érintették, amelyről ezúttal Soós Péter történelemszakos hallgatótól tudhatnak meg többet. Műsorunk folytatásában a ljubljanai Magyar Kulturális Intézet szlovén nyelvű, online irodalmi estjét mutatjuk be, amelynek vendége dr. Zágorec-Csuka Judit író, költő, műfordító, a könyvtártudományok doktora volt. Figyelmükbe ajánljuk továbbá a ljubljanai Nemzeti Képtárban Fortunat Bergant barokk festő műveiből felállított tárlatot.

A pályázatra iskolások jelentkeztek, akiknek a munkáit zsűrizték. Az eredményt már közzétettük, de a mai műsorunkban Gerebic Betina mikrofonja előtt a díjazottaktól további érdekes részleteket tudhatnak meg. Majd a következő témánk is helyi jellegű lesz, hiszen Samo Sankovič régésszel arról a készülő kiállításról beszélgetünk, amely a közeljövőben nyílik meg Föld, tűz, víz címmel a Lendvai Galéria-Múzeumban.

Miként éli meg egy festő, amikor rádöbben, hogy feltörték a műtermét, és hűlt helye több, mint húsz képének. A kár – akár – felbecsülhetetlen, de a művész még ebben a helyzetben is meglátja a lehetőséget. Így születik meg Dare Birsa: Lopott képek című kiállítása, amelyről az alkotóval a lendvai zsinagógában beszélgettünk. Műsorunkban megszólal Marx Mária, a Göcseji Múzeum etnográfusa, aki az intézmény tudományos-népszerűsítő sorozatában a Miért nincs göcseji népviselet? kérdésre kereste a választ.

Egyszer én is címmel jelent meg dr. Bence Lajos novelláskötete, amelyben a történelem viharos időszakait idézi meg a határ mentén élő emberek sorsán, élethelyzetein keresztül. Mai műsorunkban Klarisa Jovanović, Elena Katsama görög írónő ifjúsági regényének átültetéséről szól, valamint két, szerzői gyermekkönyvét mutatja be, az egyik versben elbeszélt történet, a másik pedig egy népmesékkel ötvözött recepteskönyv.

A szlovén kultúra napja alkalmából nyílt meg Bécsben Szlovénia osztrák nagykövetsége, a bahoeArthause és az Alte Schmiede Kunstverein szervezésében Cvetka Hojnik lendvai festőművész Fekete és Piros című tárlata. A képzőművészeti ciklusok továbbfejlesztésében gondolkodó lendvai művésznővel beszélgettünk a fekete-piros képekről, amelyek egyben újabb nemzetközi elismeréseket is hoztak számára. Műsorunkban továbbá Andrássi Attila Jászai Mari-díjas rendező bemutatja a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínházat, amely jórészt saját életének tapasztalataira épült.

A Horizont mai adásában Zdenko Huzjan lendvai születésű, Ljubljanában élő festőművész muraszombati, Geografija tišin című kiállításáról vall maga az alkotó: a gyermekkorról, a csendről, amely a tudatalatti előcsalogatásának feltétele. Majd a Pannonia Reflection kiállításról szólunk, amit hetedik alkalommal nyitottak meg a lendvai várban, ezúttal online formában.

Adásunkban bejárjuk a lendvai zsinagógát, ami ma már a Szlovéniai Holokauszt Múzeuma, s amely elsősorban a városban élt és elhurcolt zsidók emléktárgyait őrzi. Majd a Muravidéki Múzeum online kiállítását ajánljuk a figyelmükbe, amit dr. Krzysztof Olendzki, Lengyelország szlovéniai nagykövete nyitott meg az életeket mentő útlevelekről, amelyeket a berni lengyel nagykövetségen kezdtek gyártani a II. világháborúban.

A múlt hét a magyar kultúra napja jegyében telt, amit január 22-én ünneplünk több, mint 30 éve, annak tiszteletére, hogy Kölcsey ezen a dátumon fejezte be Csekén Himnusz című költeményét. Ezt zenésítette meg később Erkel Ferenc, és lett a magyar nemzet himnusza. Mai adásunkban az idei Zala György-díjasok kerülnek a fókuszba, és Zágorec-Csuka Judit, aki a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól az Egyetemes Kultúra Lovagja címet kapta.

Mai műsorunkban a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ, a Lendvai Galéria-Múzeum és a Muraszombati Galéria igazgatójával beszélgetünk arról, miként lehet szembe menni a bizonytalansággal, és miként állították fel programtervüket a 2021-es évre.

Január elején Szúnyogh Sándorra, a költőre, egykori újságíró kollégára, a muravidéki kulturális élet fáradhatatlan szervezőjére emlékezünk. Róla nevezték el az iskolások számára szervezett fogalmazási versenyt, amelynek díjkiosztója is a költő távozásának dátumához kapcsolódik. Mai adásunkban Pisnjak Mária magyar nyelvi főszaktanácsos értékeli az idei verseny teljesítményét, és Štampah Miha ugyancsak magyar szakos tanárral beszélgetünk, miként rendezte meg ezúttal video formában az alkalmi műsort. Adásunk folytatásában Lidija Kreft műfordítót mutatjuk be.

Az új esztendő első adásában a 2020-as év kulturális eseményeire tekintünk vissza.

Az irodánkban Salamon Árpád festőművész képe néz szembe velem: akvarell. Az égen szürkéskék felhők, a horizonton az alkonyat sárgás-vörös fényei, előttünk pedig zöldes-szürkés erdő. Mai műsorunkban az eltávozott alkotóra emlékezünk. Majd bemutatjuk Tomaž Galič: Dark Angel című fotókönyvét, és megtudhatják azt is, miként érdemelte ki Škrilec Péter, a Lendvai Fotó-Video Klub tagja a Fotóművészek Nemzetközi Szövetsége művészfotós címét.

Noha fájdalmas is egy festő számára, mégis büszkeséggel veheti tudomásul, ha feltörik a műtermét, és ellopják a képeit, üzenve, hogy a szellemi mögött anyagi érték is áll. Ez történt Dare Birsa festőművésszel…

Szükségünk van hősökre és legendákra, védelmet és erőt adnak – olvasható a Lendvai Galéria-Múzeum által indított Hét nap, hét igazság című sorozatban, amit a Facebookon és az Instagramon keresztül tettek közzé a Szlovén Múzeumok Közössége felszólítására a múlt héten. Műsorunkban továbbá a 91 éves korában elhunyt Karolina Kolmanič szlovén írónőre emlékezünk.

Dr. Csiszár Rita alkalmazott nyelvész, szociológus, kétnyelvűség-kutató két online előadása volt elérhető a Youtube csatornán. Alkalmunk adódott interjút is készíteni a kutatóval, amelyben részben saját élettapasztalatairól, kutatásairól, részben pedig a kétnyelvűség általános kérdéseiről beszél. A továbbiakban Soós Mihály, a Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója mondja el, milyen tartalmakkal töltik fel az intézmény régen várt, most megújuló honlapját.

Bence Lajost sem, mint tanárt, sem, mint József Attila-díjas költőt, sem, mint újságírót nem kell bemutatni, de a Kárpát-medence térségében is azonnal a Muravidékhez rendelik a nevét. Mai adásunkban Gerebic Betina kolléganőnknek azt követően nyilatkozik, hogy munkáját ezentúl már szabadművészként folytathatja, miután nyugdíjba vonult. Műsorunk folytatásában két, hamarosan szlovénül is olvasható magyar könyvről szól Gaál Gabriella műfordító. Az egyik Kondor Vilmos: Bűnös Budapest című krimije, a másik pedig Hamvas Béla esszégyűjteménye a krízisről.

Tegnap nyitotta meg kapuit a digitális valóságban a 36. Szlovén Könyvvásár, amelyen immár rendszeres vendég Magyarország is. Tavaly még fényfestéssel díszítve várta a Héttorony Fesztivál lendvai látogatóit a Makovecz Imre által tervezett lendvai kultúrotthon. Idén azonban a koncertsorozat áthelyeződött a virtuális világba. Továbbítjuk dr. Balázs Géza egyetemi oktató néhány nyelvvédelemre irányuló észrevételét.

A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet kamarakiállítással köszönti az idén 90 éves Salamon Árpád festőművészt, aki a Vajdaságot elhagyva Lendván keresztül jutott el Velenjéig, ahol jelenleg él, és továbbra is alkot. Pályafutásáról Pisnjak Atilla művészettörténészt hallhatják. A folytatásban a Lyndvamuseum legújabb számát dr. Lendvai Kepe Zoltán főmuzeológus mutatja be.

A Junior Príma-díjas népzenész és zenei mediátor Laposa Julcsi, akinek a napokban jelent meg az Első népzenei füzetem című kiadványa, adásunkban az énekeskönyv megírásának előzményeiről, annak szerkezetéről és arról a munkáról szól, amit teljes elhivatottsággal végez. Megszólal továbbá Pia Novak feltörekvő operaénekes-növendék, mint az Alida Vane lettországi nemzetközi énekverseny második helyezettje, és végezetül Schmidt Istvánra, a muravidéki magyar versmondók felkarolójára emlékezünk.

A Goricskói Mariskáról Šövegeš Lipovšek Gordana. A néprajz és a vasútépítés a századfordulón a Muravidéken dr. Halász Albert előadásában. Vasúti tervek a Muravidéken az 1919-es és 1920-as évben dr. Göncz László történész kutatásai nyomán.